Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-11 / 84. szám

.Vasárnap, 1948 április 11. DEUMAGYáROISUO 5 Lehsfséges-e az egyház és demokrácia közölt az együümiiködés Többszőr felvetődött a kérdés : lehetséges-e együttműködés egyház és demokrácia közölt? A kérdésre általánosságban és elvben is könnyen megadhatjuk a válás®* mielőtt azonban ezt megtennénk, vizsgáljuk meg a demokrácia vívmányai: földreform—államosjfűs egyezik-e az egyház célkitűzéseivel? A választ P. Csávossy Elemér volt jezsuita tartományfőnök és Szegeden is népszerű prédikátor 1937 februárjában megjelent dolgoz a! ából kapjuk, (»Korunk Szavá«-ban jelent meg). A cikknek egyházi részről épcen az ad súlyt, hogy lg jezsuitába római,'katolikus egyház főideolidgusai és P. Csávossy Elemér egyike a legnagyobb tekintélyeknek a jézustársasági alyált között. De nézzük a dolgozat Vonatkozói részét: Általános elvként felálII1 baljuk: az államnak mindahhoz joga van, amii szükséges, hogy a vagyoneloszlás igazságos legyen, vagyis hogy minden ember lisztes megélhetését bizto sitsa.« »LeheIséges, elgondolható oly helyzet isy melyben nemcsak a fölöslegből, hanem még a szükségesből is adnunk kell.« »Egyesek egyeseknek csak szeretetből kötelesek adni, de az állam által joggái megkövetelt hozzájárulást a társadalmi igazság alap ján vagyunk kötelesek meg adni. Még! erosebbenltfennáll az államnak! ez a joga. fuml kor igazságtalanul a közjó kárára szerzett vagyonról Van szó. Az ilyen vagyont az állani vollakép egészéhen lefoglalhatja a közjó érdekében, mert ehhez a bír tokosnak egyáltalán joga nincs. A birtokosnak, mondjuk, nem tulajdonosnak mert az igazságtalanul szer zelt vagyonnak! birtokosa nem jogos tulajdonosa annak; jogos tulajdonosai azok, akiknek kárára igazságtalanul szerezte. De kii tagadhatná, hogy a liberális kapitalizmus .tőkegázgazdaságban mérhe'ellen igazságtalanul, a közjó kárára összeharácsolt vagyon fekszik? Ehhez az állam nak teljes joga Van hozzá nyúlni és azt szociális re form céljaira használni.« Ugyhisszük az idézet után szükségtelen, hogy kommentárokat fűzzünk és. válasz! adjunk: a földreform,,'az államositás egyeziik-e az egyház céildtüzéiseivel és lehetségeg-o egy üli működés egyház ós de mokrácia között, mert amiről P. Csávossy Elemér 1937-ben elvi jel enfőségi dolgozatot irt, azt a demokrácia 1^15-ben és azóta megvalósította. Kerékpárok 600 forinttól nagy választékban, részletre Is. Javítások jótállással. léry Ede » Kiss-utca 3., lelefon: 741. Legfőbb cukorkát, csokoládét legelőnyösebben Kovácsnál Szeged, Tisza L\-körút 48. Tekintse meg kirakatomat. így épiijük az országot Hat vagon rönkfát, két tonna papirt takarítanak meg fiavonla a Gyufagyár munkaversenyén Az ország bárom gyufagyára, a szegedi, budafoki és a kecskeméti munkaversenyben áll egymással. A verseny 'főcélja itt nem a löbblermeiés. A nemz'etgaz'd'asági sz'emponlból fontos nyersanyagot, általában a hulladékot keli csökkenteni. A takarékossági verseny a gyártás mindén fázisára vonatkozik — mondja: Anrahám Antal ü. b. .elnök —, a rönk fa, a doboz, csomagolópapirféilékre vonatkozólag külön ügyelünk'. Ugyancsak fontos számunkra az energiaszolgáltatásnál is takarékoskodnunk. Az e éi't leíjedtménveket pontozzuk. 4hoi legjobban megközelítik az elméleti anyagfelhasználás mennyiségét, ott kapják a legtöbb pontot. Kovács Antal fürészgépvezető kezeli a fűrészgépet. 0 dolgozza fel a rönköket, az! első fontos nyersanyagot. — Vigyázunk a farönk pontos beálSilásáná! magyarázza — nagyon sok anyagot nyerünk. Különösen, a görbe fáknál. Az; egyenes rönknél darabonként 5 centimétert tak'aritünk. A darabokra vágott és lehántolt rönk a hámozógépbe kerül. A hámozógépet Szalma Géza kezeli. — Sűrűkben fenem a kést és pontosan állítom: be. Bzf a későbbi folyamatra nézve nagyon fontos. Ha nem hámoztok megfelelően, «QK anyag válik! használhatatlanná -r mondja. A doboznak való faanyag a dobozgyárba kerül felvonó segítségévet. Itt először kiválasztjuk az anyagot. A munkaverseny óta már sokkal gyorsabban válogatnak.. — Jobban ügyelünk mondják a munkásnők. Azelőtt a rossz anyaggal sok' jó is szemétbe került. Álost már ez! nem fordulhat elő. A dtobozgyárban is nagyobb elővigyázattal folyik a munka. A gép villámgyorsan löki ki magából a kész dobozokat. Ha a dobozkészitésnél használt d'obozboritó kék papírszalag elszakad1, megakad ,a gyártás folyamatossága. Sipos Ferencmé ekkor az illetékes. — Iparkodom, hogy ne szakadjon el — mondja munkavcrsenybeli feladatáról. Igy nyerjük meg a versenyt. Futószalag viszi át a közismert gyufásdtoboz két résziét, a I külső burkot és a fiókot a sziá: ritóba. Innen a dobozösszerakó! ba kerül. Munkásnők rakják ! össze gép segítségével. Itt a ! munka tökéletesítését — bár' első pillantásra furcsa — a fokozott ellenőrzés jelenii. — Ha ötpercenként vizsgálom felül a gépet — szói. Kiss Mihály lakatosmester — elejét veszem, liogy tuiszárnz, Vagy nagyon nedves állapotban kerüljön a doboz: hozzánk. Egyik esetben sem használhatjuk Sz árut. A gyártás kövelkcző mozzanata, amikor a dobmz és1 a gyiifa végre találkozik egymással) Itt is gép működik közre. 52—58 gyufaszál kerül egy dobo'zba: Barth Klára az irányító itt. - Gondos munkát végzünk — magyarázzá — így nem törik öissze a doboz iésf a szál. A megtöltött gyufásdoboz ezután a festőgépbe kerül, bekenik foszforral.- Futószalagon megy a csomagológéphez, ott tizes csomagokba pakolják. A tízesből sZáZas csomag lesz, kartondobozba rakják és kikerül áz életbe. Tessék egy dobozi gyufa'... * A három hónapra tervezeit verseny első hetei már nagy eredményeket hoztak. A munkaverseny előlit pontozáshoz viszonyítva a különböző folyamiatoknál, a rönköknél, doboYgyártásnál, csomagolópapír felhasználásnál, energiaíakar'lásnát ötven százalékkal eme'kedell a pontszám. Ez gyakorlalban napi három tonna; havi hal vagon rönkfamegíakarüást jelent. Ennek egy része tüzelésre, energiaképzésre használódik: fel. A papíríéíétinél naponta száz kiló1 papirmennyiség a megtakarítás. Ezt havonta két tonnát jelent. A gynfagyáriak nsnnkaversenyéneli főcélja: Kevesebb nyersanyaggal több árul. A. szegediek már i,erőik megvalőxManí a kitűzött célokat.,. Mit mondanak a szeqedi kiskereskedőit? Az államosítás a fogyasztók és kiskereskedők szempontjából jelentős feflődésl felená Húsvét előtt megszűntek az akadályok a teremtő, építő munka előtt. A nagyüzemek után a kormány államosította a középüzemeket. A hároméves terv sikere igy már biztosított. A harc azonban nemi szűnt meg, a demokrácia ellenségei nem nyugszanak, mindent elkövetnek, hogy a dolgozók' örömét megzavarjak. Az áilamosilás után a reakció már nem tudott ujabb rémhírt kitalálni, igy felfrissítették a régi 'készletet: államosítják a kiskereskedelmet is, adták szájról-szájra. A kiskereskedelem fennmaradása nemcsak jelszó Miután nemzelg'azdaságunkban beállóit fontos szerkezeti változások elsősorban a kisegzisztenciák érdékeit szolgálják, a kiskereskedelemre a magyar demokráciában felfokozott és széleskörű feladatok várnak. Megkérdeztük a szöged! kiskereskedőket, felismerték-e az előttük álló feladatokat és mp szólnak a rémliirhez. Káldtor József kárászutcai kereskedő mosolyogva kezdi nyilatkozatát. A kiskereskedelem államosítása? A legilletékesebb kormányférfiak, élükön Rákosi Mátyás "és Vas Zoűán elvtársakkal, nem csak körvonalazták a kormány álláspontját a kiskereskedelem kérdésében, hanem hangsiiiyozotíaii IdJelenícUék, hogy a kiskereskedelmét nem államosítják. Ezen lulmenően a költségvetés adatai félreérthetetlenül igiazoifák, hogy a kormány nem folytat kereskedő ellenes politikát, a kiskereskedelem1 fennmaradása nem1 csak jelszó, a demokráciának a kiskereskedelemmel szemben elfoglalt álláspontja őszinte meggyőződésből fakad. Az államosított gyárak kérdésében csak azt mondhatom —-tfo'ytátta nyilatkozatát Káldtor József —, hosy mi kiskereskedők meggyőződtünk a hároméves terv a dolgozók érdekeit hathatósan védik A szakmámból akartok egy példát mondani, az olcsó és mégis Jánrnőségii harisnyából ma már korlátlan mennyiséget kapunk. fg!y a kiskeresettel rendelkező emberek szükségleteiket kitudják elégíteni. Megvagyok győződve, hogy a?, államosítás a fogyasztók és kiskereskedők! szempontjából .további Jelenfős fejlődést hoz és üzleteinkből mindi löbb megelégedeti ember távozik. A magánvállalatok csak a hasznot keresték A következő kereskedői a texj til szakmából való, Balm Ferenc. Elmondja, hogy eddig h'ába kérlek', rendellek olcsó és jóminőségü árut, rne lyet a kisfizetésű dolgozók is megtudlak Özein'. ( Még csak ígéretet sem kaptak. Bizony a gyárak főleg olyan cikkéket gyártottak, melyéken sokai ke restek. Az államosítás ezt a kérdést feltétlenül megoldja. Az uj vállalatvezetőknek könnyű a feladatuk. Az ország egész területéről ott fekszenek a rendelő, kérő leveleü. Ezekből megállapíthatják országos viszonylatban mire van a dolgozónak szüksége. Ezt a Kérdést csak az államosítással lehetett megoldani. Végig jártuk1 a sugárutak', a körutak ós telepex kereskedőit és meghallgattuk a piaci áruso-1 kat. Á tapasztalat azt mutatja, hogy a kiskereskedő nngyértékü munkása és a demokrácia törhetetlen híve. Rákosi Mátyás beszámolója a KISOSz budapesti nagygyűlésen' több kedvet, nagyobb lendületet adolt kiskereskedőinek, akik örömmel üdvözlik az államosítást és alkotó munkájukkai hozzá akarnak járulni á hároméves terv keretén belül a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. S Jkvizesek ós a szakszervezet A ezikvizíiparban eddig vasárnap is dolgoztak a munkások. E tarthatatlan helyzetet aZzal indokolták "a munkaadók, hogy forgótőkehiány van, nem tudnak kellő üveget vásárolni. A kevésszámú üveggel nem készülhetnek elő a vasárnapi fogyasztásra és ezért szükséges a folyamatos munka. Az illetékes szakszervezeti csoportok, elsősorban az élelmezésiek kivizsgál Iák a szikvizes szakma részletkérdéseit. Megállapították, hogy nem forgótőkehiány itt a baj. Nem a kevésszámú üveg indokolja a vasárnapi munkát. A munkáltatók üzleti politikája, az egymás közötti konkurencia miatt kell a munkásnak — a pihenés előirt idején — vasárnap is dolgozni. Félnek attól a szikvizesek, hogyha az egyik üzem vasárnap leáll," nem ad ki szikvizet, a másik üzem azalatt elhódítja a vevőket. A vizsgálat megállapította, hogy az esetleges forgóitoké hiányt az! okozza, hogy a szikvizesek pénzüket odaadják a vendéglősöknek »forgatásra.« A szakszervezetben kialakult az a nézet, hogy ez az állapot tarthatatlan. A szikvizesek »bérbeadott® pénzükönvásároljanak üveget, tegyék lehetővé a vasárnapi munkaszünetet. Az ilyen felfogás hallattára a szikvizesek pár ezer forintot ajánlottak fel a szakszervezetnek — kulturális célokra. Az éleimezési csoport aránylag kis létszámú és gyenge anyagi viszonyok közt működő szervezete a hatalmas szegedi szakszervezeti tábornak. Ennek ellenére, törvény adta jogánál fogva, az elhangzott ajánlat után április 11-től kezdve betiltott minden vasárnapi munkát a szikvizes szakmában. A szakszervezetek, a munkásság kiharcolt jogai nem eladók... Bulla Ilma a magyar színészét büszkesége, Zád'or Mária, Kőrössy Zoltán, Gorup Adrién, György fellépnek Forbáth „Egyszer az életben" április 17-én, szombaton délután féi G-kor és e^fe 8-kor a Tiszábán. Jegyek: Koncerlnél (Pető). Humor! Művészei! Tánc! Zene! fi Délmagvarország reitvénvuálvázatdnak végeredménye A Délmagyarország április 7.-i számában betürejlvényt közölt, amelynek helyes mefej-, tése: »Dél magjarország a dolgozók lapja*. A helyes megfejtők1 között könyvjutalmat sorsoltunk ki. Az első dijat Bertus Kálmán, Báró Jósika-utca 14., a második dijat Könyvesz Károly, Margit-u. 26., fcilg a harmadik diját Lénárt Ferenc rendőrtanoszlály nyerte. Kérjük a szerencsés nyerőket, hogy jutalmuk átvételére jelentkezzenek lapunk kiadóhivatalában a hivatalos órák alatt. rttím- Típéi mc»7, Saet tje ?f3i Oxlart; KfroW «. r 'CM, Mfr&IH BÚTORT Olcsón tífcwe rAatroOmt «íítefhet ieielőfi*«g mellett Dtota pantrömlt Politúros dlófahálószoba 3009 Politúros dfófa kombinált 3000 Fényezett háló 2200 FFénvezett kombinált 2800 Kónyhabe rendezés 1150 K fi K U S Z I luilasztalus Kossuth Lajos-sugárut 5.