Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-10 / 83. szám

Szombat, 1948 április 10. DELMiGIARORSZIG 3 A román-magyar barátság gyakorlati eredménye: rendezik a romániai kettős­birtokosok ügyét Kiszombortői alig két-három kilométerre Kis fehérfalu há­Eikó tüniik a szemünkbe, oldalán széles nemzetiszínű csíkkal. Né­hányszáz méterre hasonló kis ház ált, dó azon a román nem­zeti színek: piros, sárga, kék látszik. A román-magyar halá­ron vagyunk. Két napbarnított arcú legény, két magyar határ­őr éppen most tolja félre az országidat elzáró sorompót és amint látjuk, ugyanezt teszik a túlsó oldalon is, mert vendégek érkeznek hozzánk odaátról, hogy a kölcsönös barátság jegyében megbeszéljék a ketlősbirlókosok dólgait. Amjig megérkeznek, a Határőrükkel beszélgetünk. Az egyik nagybaracskaii, a másik ntag kalocsai legény. — Milyen a viszony itt a ro­mán határőrökkel? — kérdez­zük tőlük. — Naponta öss/pjármik be­szélgetni — mondják. — Nagy­részük Ind magyarul és egyéb­ként is Igen jól megértjük egy­mást. Kölcsönös segítséggel könnyebben tudjuk végezni íel­adalnnkai. Közben már látjuk is köze­ledni a román küldöttséget. A »senki földjén« találkozik egy­mással a két csoport. Szép szál barna férfi jön elől: Titus lenesen, a temesvári főispán, mögötte titkára, Milanovics Ljnboniir* akii egyben az UTM, a román ifjúság csúcsszervezet­nek egyik temesvári vezetője, majd' cir. Farkucfo Péter és Srtáneson Nikolaje főjegyzők, valamint a rendőrség, katona­ság, vámőrség néhány vezetője. Titus Ionescu mint régi bará­tot öleli át Dénes Leó elvtárs, polgármestert, aki létrehozta ezt a találkozást, majd sorra üdvözli Gyáni Imre szegedi és Kará­csonyi Ferenc elvtárs, csongrád1­és csanádinegyei főispánt, Tom­bácz Imre elvtársat, a Nemzeti Bizottság titkárát, dr. Pálfy György helyettes polgármestert, Zsillé Zsigmond alezredest, Per­lési László MINSz-titkárt, Dé­kány András és Oláh Mihály or­szággyűlési képviselő elvtársa­kat, valamint a többi megjelen­teket. A kiszombori járási főjegyző­Ségen indülnak meg a tárgyaiá­sok. Sic les Antal torontáli fő­jegyző nyomban köszönetei mond azért, hogy máris szemé­lyesen hozták áí 3 ketlősbirto­kosok.' könyveit* majd' a magyar résziről megjelent közigazgál ási rezetőkkel közös megbeszélésre űrnek összo. — Együtt kelt dolgoznunk a háború elien, a békéért — mondja magyar nyelven Titus Iduescn Karácsonyi főispán be­vezetője után. — A bókefront napról napra erősödik és ezt építjük mostani megbeszélésünk­kel is. A kettősbirtokosotí kéréseit tárja elő ezután Szeles Antal és dr. Kis Károly járási főjegyző. Kérik a többi között a porgányt ut megnyitásit Rómama felé, ezenkívül a kellősbrlokos uli­igazolványok soronk'vüli látla­mozását, valamint Apáffalvánál és Magvarcsanádnál a marosi átkelés biztos'tását, az Újlak és Nagylak közötti forgalom nieg'n­dilásál. A román közigazgatási vezetők a lcgmesszebbmenően támogatják a kéréseket, Titus Ionescu főispán külön megígéri, hogy némeiy kérdésben három napon beiül választ ad. Átnyújt­ják számukra a határszéli ló­lopásokról készült jegyzőköny­veket is, amelyeket odaát is szigorúan kinyomoznak. A Ieg­apíólékosabb részletességgel megbeszélnek' még minden ez­zel kapcsolatos kérdést és az értekezlet a kora délutáni órák­ban ér véget. Délben baráti ebéden veitek részt a vendégek, majd -Sze­gedre jöttek be. A Móricz Zsig­mond népi kollégiumban a kol­légista fiatalok hangulatos népi műsorában gyönyörködtek. A kollégisták kitörő lelkesedéssel éltették a román-magyar barát­ságot, amelyről Harcik István igazgató szóit közvetlen szavak­kal. Este a szegedi Nemzeti Színház előadásán vettek részt a vendégek és ma, szombaton reggel várra. indulnak vissza Temes­Szakszervezeti étet Mfe disznóhizlaldák, mhloh munkásait is bekapcsolják a szakszervezeti mozgalomba A szakszervezetek működé­sének kiterjesztésével egyre inkább fedeznek fel eldugott iparágakat, idáig elhanyagolt munkásokat. Az élelmezési munkások szegedi szakszerve­zeti csoportja így' a disznóhiz­laldák, aklok munkásait ke­resték fel. Az első szakszer­vezeti napot szerdán tartot­ták a lűzlaldaiak részére. Hét különböző akolban dolgozó munkások vettek részt az ér­tekezleten. Csápenszki István elvtárs, az élelmezésiek tit­kára beszélt. Ismertette" a kol­lektív szerződést, az uj szak­szervezeti feladatokat. Felhív­ta a figyelmet a továbbképzés, Budapesten ujabb tenger­járót bocsátottal vizre Ünnepélyes keretek között bo­csátották vizro a Ganz hajógyár telepén jóvátételi számlára épült 1100 tonnás Maszandra folyam-tengerjáró hajót. Az ün­nepségen megjelent Vajd'a Imre és Karczag Imre iparügyi ál­lam titkár, szovjet részről Holin, a szovjet jóvátételi hivatal hajó­zási osztályának vezetője. Ujabb munkásblréségl Délet: Drágábban adták el a fát ~ másfél év Hódmezővásárhely - Kishomok határában 1200 négyszögöt te­rületű erdőt vásárolt szövetke­zeti alapon Tóth Imre, Tóth Jó­zsef és Berta Béla vásárhelyi fafceroskedő. Az erdőt kitermel­ték, dc a szerfát is tűzifának árusították, holott ezt a szabá­lyok tiltják. Az üzletre rá is fizettek, mert a szerfa lénye­gesen drágább, mint a tűzifa, mégis bűncselekményt követtek el, mert a szerfát kivonták a közel látásból. Azonkívül a fát 26.44 forintért árusították 21.63 forint helyett. Ugyanis vasúton történt a szállítás és ebben az esetben 21.63-ért kell mázsá­ját adni. A fakitermelő szövetkezet tag­jai munkásbiróság elé kerültek. A pénteki tárgyaláson közellátás érdekét veszélyeztető bűncse­lekmény és árdrágító visszaélés büntette miatt Tóth Imrét és Tóth Jfjpsefet másfélévi, Berta Bélát egyévi börtönbüntetésre és 3—3 évi jogvesztésre ítélték. Tóthék iparengedélyét megvon­ták és a fakereskedéstől 5 évre eltiltották. Mindhármukat fél­évre kitiltották Vásárhelyről és kötelezték az Ítélet hírlapi köz­zétételére. Bulla Elma a magyar színészet büszkesége, Zádor Mária, Körössy Zoltán, Gorup Adrién, György fellépnek Fdrháth „Egyszer az életben" április 17-én, szombaton délután féi RJkor és este 8-kotr a Tiszában. legyek: Koncertnél (Pető). Hamar! Művészet! Ténc! Zene! a szemináriumok, az iskolák fontosságára. Az aklok dolgozód' előtt még egészen uj volt a titkári be­számoló. Lelkesedéssel fogad­ták a hallottakat és kérték^ hogy törődjenek velük, von­ják be őket is a közösségi munkába. A meleghangulatu értekezletet megismétlik és rendszeres szakszervezeti na­pokat tartanak az akolmunká­sok részére a jövőben. Vege a kiskereskedők zsarolásának Megszüntették az Anyag­és Árhivatal lapját fizetési nyugtáit és megzsarol­ták a megfélemlített kiskeres­kedőket Azt állították, hogy az Arfelügyelet előfizetése kötelező minden kisKereskedőre. Hangoz­tatták: amennyiben nem fizetik elő, kellemetlenségük lesz. Hat a kiskereskedő nem fizetett elő, feljelentették. Időszerű volt a Gazdásági Fő­tanács intéZKedése, mert a zsa­roló ügynökök a szegedi kiske­reskedőket is sürün' látogatták. Az »Arfel ügye let« cimü lap be­szüntetésévei az Anyag- és Ar­hivatai ügynökeinek zsarolása szűnt meg. A korrupcióellenes Intézkedé­sek során a Gazdasági Főtanács beszüntette az Ahyag- és Árhi­vatal ár fel ügyeleti osztályának, dr. Groák Gyuia szerkesztésében megjelenő »Arfelügyelet« cimü lapját. \ , Az árfelügyeleti osztály veze­tőjének, dr. Zsótér Bertalannak tudomásával és jóváhagyásával az osztály ellenőrei végiigrazziáz­ták a budapesti és a nagy vi­déki városok kiskereskedőit. Hol a GB nyomozóinak, hol a GF ellenőreinek adják ki magukat. Koholt vádak alapján jegyző­könyv-eket vettek fel, azután előszedték az Arfelügyelet elő­Decenfializált közigazgatás címen tartott szépszámú közön­ség előtt értékes előadást dr. Mihályffy László elvtárs, a sta­tisztikai hivatal vezetője. Han­goztatta az előadó, hogy a köz­igazgalás decentralizálása mi­lyen összefüggésben áll a köz­igazgatási hatáskörrel, a közigaz­gatási hierarchiával ós milyen óriási gyakorlati haszna, előnye származnék a dolgozók töme­gére. ! Számos adattal és statisztiká­val bizonyította dr. Mihályffy tanácsnok, hogy a decentralizá­lás és az ezzel kapcsolatos ha­táskörkibővilés mennyire meg­gyorsítja a közigazgatás ügyme­netét és a nép szempontjából milyen nagyjelentőségű lenne a mai közigazgatási rendszer fel­számoiasa és a decentralizálás bevezetése. A nagy érdeklődés mellett megtartott értékes előadást vita követte. — At alsóvárosi volt hadi­fogoly bajtársi szövetség, az MKP és SzDP közös kullur­gárdája vasárnap délután 5 órai kezdettel a Gárgyán-ven­déglőben (Rákóczi-utca) mű­soros hadifogoly összejövetelt tart, utána tánc. Nagyszeged összes VHBSz tagjai, az al­sóvárosi MKP és SzDP tagjai teljes számban jelenjenek meg Németh Imre titkár. — A napraforgó vij áraj, Az országos közellátási hivatal közli, hogy a GF megállapí­totta az idei termésű napra­forgómag árát a fouza megál­lapítandó árához viszonyítva, A napraforgómag jövő évi ára mázsánként 130 kiló búzaárá­nak fog megfelelni. Ez aZ arány megfelel a beszolgál­tatásnál előirt sulyszerinti aránynak is. < A népi Magyarország szolgálatára... Megnőtt a Népi Kollégiumok jelentősége Fokozott munkára készülődnek a fiatalok »Éljen a hároméves tervi* — olvassuk a nagyoetüs feliratot a falon, amint a Vásárhelyi-su­gárut 2. számú nagy épületben, Kálmánv Lajos és a Móriét Zsigmond nép- kollégium ott­honába lépünk, ahol éppen fel­vételi vizsga folyik. Egy kis 'szo­bában benn van a kollégisták legnagyobb része ,mert a vizs­gák — éppen ugy, mint bármi más a éppen ugy, mint barmi kollégiumban — közös­Öntudatos, gondolkodó fiatalság ségi alapon történnek és min­denki egyaránt tehet fei kér­déseket az uj jelentkező szá­mára, mielőtt befogadnák kö­zösségükbe. Komoiy világnézett, irodalmi, történelmi kérdések hangzanak el, de a légkör (mégis baráti, a vizsgázónak nem keli egy cseppet sem izgulnia. Nem is izgui az a 19 éves hódmező­vásárhelyi kislány sem, aki ép­pen most felelget a kérdésekre. Miért akar tanulni? Kit tart az öt legnagyobb magyar író­nak? Miért ezek a legnagyob­bak? — záporoznak a kérdések. Petőfi, Ady,, József Attila ne­ve nyomban előugrik, csak a továbbiaknál van egy kis inga­rlózás. Széchenyi, Kossuth, Pe­tőfi Qjgond'olásairól, ifjúságpo­litikáról és hasonló fontos kér­désről esik még szó, mig végül kellő tanácskozás után meghoz­zák a kollégisták a határozatot. Ez esetben 'kedvező volt a dön­tés. Értelmes feleleteket kapták, ha itt-ott hézagosabbak is az ismeretek, de láthatták: gondol­kodó emberrel állnak szemben. Es ez itt a legfontosabb! Gondol­kodni, öntudatosan, biztosan kell a jövőbe nézni. Erre utal az a tábla is, amely a tanulószoba fa­lán hirdeti: A Móricz Zsigmond népi kol­légium vezetősége ülésezik egy asztal körül. A vezetőségnek mindenki tagja, aki bármilyen közösségi munkát vezet. Szé­kely Lajos igazgató tárja most fei a legfontosabb problémát, amely a megnövekedCtt számú népi kollégiumokra vár a kö­zeljövőben: — A népi kollégiumok uj fej­lődési szakaszukban, — mond­ja — afelé vélték */ irányt, hogy a« egyetemi kollégiumok teljes egészében szakkollégiumokká, vagyis bölcsész, Jogász, orvos vagy egyéb kollégiummá válja­nak. Eiinek döntő jelentősége •an szakmai képzés szempont­jából. ^ Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy mai formájában vala­mennyi népi kollégium felosz­lik és szákkollégiummá alakul újjá. A népi kollégiumi mozga­tom vállalja ezenkívül, hogy f yafcorlatt vezetőket bocsájt az IIami kollégiumok rendelkezé­sére is — mondják. Kollégiumi népbiróság Valamennyien megegyeznek ebben és máris következik a kollégium »népügyészének *, a dolgozók iskoláját végző Gycb­rovs/ky Jánosnak jelentése. A kollégiumban ugyanis külön népbiróság működik megválasz­tott kollégistákból, akik mindén súlyosabb fegyelmi esetben, mu­lasztásban ítéletet hoznak. — Állandó kollégium' népbí­rósági gyakorlatot kell fe'alakí­tanunk — sürgeti a tennivalókat lelkes népügyészünk, aki mielőtt ide került, szövőmunkás volt, most pedig a legjobban tanuló kollégisták egyike. — Utasítani keh a népbiróság tagjait sza­bályzat kidolgozására, mert a legutóbb Is, amikor egyik .ta­gunk egynapos késéssel tért vissza a szünidőről és így ki­vonta magát a közösségi mun­kából, nem tudtunk számára már előre meghatározott bün­tetést kiszabni és több időt töl­töttünk el a megfelelő büntetés kigondolásával. Jegyzőkönyvbo foglalják!, majd Hantos László bölcsészhallgató a honismereti munka vezetője számol be arról, hogy ez a honismereti mozgalom döntő szakaszába érkezett. — A tavaszi időben sokkal több alkalmunk nvilik — jegy­zi meg — a falvak és üzemek! meglátogatására, szociográfiai felmérésére és hasznosíthatjuk! a tél folyamán szerzett elméleti ismereteket. Be jelentésével egyidejűen már elő is tárja kidolgozott munka­programját, amelynek első ré­szében Tápénak egy közeli va­sárnapon való másodszori meg­látogatását olvassuk. így hangzanak el egymás után a jelentések, javaslatok, mig mellettük a társalgóban nárom kollégista töri a fejét, hogvan állítsák össze a TÍOSz Petőfi Sándor tanoncotthona felkéré­sére vállalt előadássorozatot. ,,Nem feledhetem én soha, honnan jöttemP' — téved' a szemünk a falon függő Illyés Gyula - idézetre, amelynek szellemében törik a fejüket azön, hogy mit is mond­janak a tanonc-, munkásfiatalok­nak. Hamar megszületik a pro­gram: Bíró József kulturális ve­zető az első magyar köztársa­ságról, Diószeghy András meg »Petőfi, a politikus* cimmet vál­lai bevezető előadást. — Feldolgozzuk a sorozatban az utolsó száz év magyar tör­ténelmét — mondják kl elha­tározásukat —, hogy tanonc ba­rátainknak ne csak tudását, de nemzeti érzését, osztályöntuda­tát is növeljük. Az asztalon újságok, könyvek! hevernek, külföldi képeslapok. Körülülik a munkáscsaládokból, falusi otthonokból, szegény, kis­pénzű értelmiségi szülőktől jött fiatalok, akik tervszerű munká­val, kemény tanulással készül­nek a népi Magyarország szol­gálatára. (I

Next

/
Thumbnails
Contents