Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)
1948-04-04 / 78. szám
Vasárnap, 1948 április 4, DELM AGYAKORSZAG 3 fl párttiszfogatás elvi szempontjai Komócsin Zoltán elviárs, az MKP nagyszegedi •v^drehajtóbizottságának tagja, aki jelenleg a gyengélkedő d'r. Zöld .Sándor elvtársat helyettesit! a párttitkári teendők ellátásában, a Szegedi Népszavában vezércikket irt a Szociáldemokrata Párt szegcdi szervezetében folyó tisztogatásról. A kizárások elvi szempontjait világítja meg ebben a cikkében és cáfolja az MKP szerepéről terjesztett valótlan híreszteléseket. Ezek a kérdések fokozottan érdeklik a mi olvasótáborunkat is és ezért a cikk fontosa bb részeit leközöljük. Az eddig megjelent kizárási határozatokból valóban nem láthatták a beavatatlanok, liogy milyen szempontok szerint és kik végzik a kizárásokat. Ha Valaki alaposabban áttanulmányozza a kizártak névsorát, könnyen rájöhet a sokszor hangoztat,olt igazságra, liogy a kizárási határozatok a legszigorúbb és legtisztább elvi szempontok alapján jönnek létre. Tárgyilagos szemlélő elfogultsággal, vagy különösen személves rosszindulattal nem vádolhatja a kizárást végző szoriáldemokrata intézőbizottságot. Nem/egészen érdektelen egv pár érvvel foglalkozni, amit egyesek a kizártak védelmében felhoznak. Elég általános .kérdés az, hogyan zárhattak ki komoly szocialista múlttal rendelkező személyt. A munkásmozgalmi mull elsősorban nem érdem, hanem kötelezettség. Aki éveket, vagy évtizedeket töltöli el a szocialista mozgalomban, azzal szemben a követelmények nagy óbbak . Tevékenységű kel még szigorúbb kritika alá kell vennünk, mint azok működéséi, akik. csak a felszabadulás óla politizálnak aklivan. A régi mozgalmi emberek mulasztása, eltérése a baloldali forradalmi vonaltól, passzivitása a jobboldal tevékenységével szemben sokkal súlyosabb vétség, mintha azqk kövelik el, akik nem rendelkeznek' nagy mozgalmi tapaszlalatokkal. Kedvenc témája a ldzárást bírálóknak az úgynevezett jóemberek® és »félrevezetettek* érdekében szót emelni. Egyikmásik ilyen jó emberről és félrevezetetlről máris kitűnt, hogy egy másik,— van olyan, amelyik két másik — demokratikus pártnak isfagja volt. Az ilyen embereket nemcsak politikai szempontból, de pusztán erkölcsi szemszögből is el keUíjtélnünk. A',kizártakról különben sem mondjuk, hogy »rossz® emberek. Nem rosszak ők, hanem egy kicsit korruptak, törtetők, karrieristák, gerinctelenek, szenyMflflRT Széchenyi Filmszínház Szeged Telefon: 400 Ma és a következő napokon Uj angol világfiim. Hetedik fátyol Az utóbbi évek legművészibb filmje. Egy asszony három szerelmé. Főszereplők: ANN TODDi JAMES MASON. Azonkívül; IIIRADO Előadás: fél 5, fél 7, fél9. Pénztárnyitás délelőtt 11-tői 12-ig, előadás előtt félórával. nyes multukat takargatok és demokráciaellenesek. Érdekes, hogy az emberek egy része idejüket arra fecsérlik, hogy a Szociáldemoki 'ala Pártból kizárlak érdekében a fenti szólamok hangoztatásával mentőakciókat szerveznek. Lehet, lio^y a •>mcnlőket« jószándék vezérli, de ez nem feledteti, hogy munkájuk célja homályos ós enyhén szólva gyanús. Ezekkel a »menlőosztagokkal« szemben leszögezzük, hogy minden törekvésük hiábavaló. A kizárásokat a^ Szociáldemokrata Párt intézőbizottsága végzi. A határozataival szemben; fellebbezésnek felsőbb fórumhoz helye; nincs. Az intézőbizottságok felépítése, személyi összetétele és a tisztogatás teljes egészében a Szociáldemokrata Párt 36nik kongresszusának elvi és gyakorlati ulniutatása szerint történik. Határozottan visszautasítunk minden olyan rágalmat, hogy a kizárások a Kommunistát Párt •utasítására* történnek. Az csak magától értetődő, hogy a Kommunista Párt az egyesülés szempontjából nagyjelentőségűnek tartja a Szociáldemokrata Pártban történő tisztogatást. Az ügy jelentőségéhez illő figyelemmel kiséri ezt a fontos politikai munkál. Anélkül, hogy a reakciós suttogással nekünk tulajdonított szerepünk volna, konkrét esetekben közöljük véleményünket testvérpártunk intézőbizottságával. Ez azonban nem változtat azon a tényen, liogy a döntés és határozathozatal kizárólagosan a Szociáldemokrata Párt intézőbizottságának az elvitathatatlan joga. A kizárásokkal kapcsolatban felmerült az a kérdés, mi lesz aakizártak további sorsa politikai és egzisztenciális szempontból? A leghelyesebb felelet, illetve íegjobb megoldás minden egyes' kizárt egyénenkénti elbiráLá&a'. Vannak olyanok, elsősorban vezetőífállásban, akiknek át kell adni pozíciójukat. Akiket viszont nem a legsúlyosabb politikai okok miatt zártak ki ésiszaktudásuk, munkájuk fontossága nélkülözhetetlenné tesz; más elbírálás alá esnek. A későbbiek folyamán kérhetik felvételüket az egységes pártba mindazok, akik belátják tévedésüket, önkritikát gyakorolnak, munkájukkal, politikai és erkölcsi magatartásukkal méltóknak bizonyulnak az egységes párt tagságára. Érdekes tünetként emiitjük, hogy a Kommunista Párt vezetőihez és tagjaihoz sokan azzal fordulnak, hogyha már Valakit kiizártak a szociáldemokratáktól, tegyük meg azt a »szivessóget« és párlfogoltjukat vétessük fel a Kommunista Pártba. Ilyenfajta naiv terveket még serkenti az a tervszerű, suttogó propaganda, hogy egyeseknek sikerült a kizárások előtt átmenteni magukat a másik munkáspártba. A Kommunista Párthoz valóban érkeztek be felvételi kérelmek jobboldaliak és karrieristák részéről. Ezek természetesen nem nyerhetnek bebocsájtást a kapukon. Még ennél isi"tovább megyünk, amikor kizárjuk a pártunkba régebben befurakodott és ezideig megbujt nem kívánatos elemeket. A jövőben a lezárlak és felvételre jelentkezettek, de fel nem vettek',névsorát rendszeresen közöljük a nyilvánossággal, hogy ebben a kérdésben is pontosan tájékozódjon mindenki. Bizonyára sok sérlődöttségb gel és egyéni haraggal találkozunk még a tisztogatás során. Egyesek érzelmi megnyilvánulásánál sokkal fontosait), hogy az egységes párt fegyelem, harci készség szempontjából még nagyobb erőt jelentsen, ntint eddig a magyar demokrácia motorjának elismert Kommunista Párt. A tisztogatás és kizárások útmutatásul szolgálhatnak a többi demokratikus pártoknak. Demokratikus közvéleményünk többsége bizonyosan velünk együtt vallja, hogy a tisztogatás csak javára válik minden szempontból a magyar demokráciának. Nem a kizártak miatt kell sóhajtoznunk iés könnyeket hullajtanunk, hanem a tisztogatás nagy politikai és erkölcsi jelentőségét szem előtt tartva, mérlegleljük, hogy milyen eredmény cz. Csakhogy már ilt tartunk! Eltűnik minden politikai akadály népi demokráciánk fejlődésének utiábél! Mi nem állunk' meg félúton. Akadhatnak gyengék, érzelgősek, siiránkozók, megalkuvók. Tekintet nélkül ezekre, jó kommunista és szocialista munkával, összefogással feltétlenül elsöprünk minden akadályt az egyesülés elől. Minden vonatkozásban megteremtjük a munkáspártok egyesülésének feltéleleit. 11 eredményeinket örökkétartó alkotásokká erösitjük..." Urlgyerefeek cipő-zsinórját kötöffe, sztrájkolt és munkássajtót terjes 'et! Nagygyörgy Mária, a Szegedi Kenderfonó munkásigazg 'tója Három fiu és egy lány kért naponta kenyeret Nagygyörgy Mária szüleinek asztalánál. A proli szülők bizony csak gonddal, küszködéssel biztosították a mindennapi betevői. Mánia fej lelt, j ónövésü lány volt. Tanítónője inkább cselédnek használta. A piacra járt, mosott, takarított. Az osztályba járó rarigyerekek* is észrevették, hogy Mariát, a proligyereket különleges bánásmódban részesiti tanítónője. »Nagygyörgy, gyere kösd meg a cipőmet* mondták a harmadikos elemistátának. És Nagygyörgy'akkor még készségesen megkötötte. Ennek ellenére jól tanult Nagygyörgy. Különösen a negyedik osztályban, amikor uj, emberséges tanítónő került jaz osztály élére. De a negyedik elemit ott kellett hagyni. Szülei kénytelenek voltak gyárba küldeni. Nagygyörgy Máriá. nak nehéz volt megválni az ' iskolától, de a proligyerek akkori sorsát nem kerülhette el. A szülőket az iskolahatóság megbüntette és Mária visszakerült az ötödik osztályba. Ezulán azonban véglegesen a gyárban maradt. A Szegcdi Kenderfonógyárban a gyári lányok keserves életét élte. Napi kilenc és fél órátldolgiozolt. Az osztályvezetők több verést adtak mint utmulatást, Akik nem lehetnek az egységes munkáspárt tagjai Két jobboldali szociáldemokrata arcképe Dr. Berkes Pál or-t vos, a Szociáldemokrata Párt 1 szegedi végrehajtó bizottságának 1 és az első, azóta leváltott intézőbizottság tagja volt. Személlyé, baloldali múltja közismert a szegediek előtt. A marxizmus elméletét 'azonban nem tudta magáévá tenni, sőt igyekezett azt túlhaladottnak és érvénytelennek minősíteni. Ezzel természetesen nagymértékben zavarta a szociáldemokrata párttagok ideológiai kiképzését Súlyos. bitó körülmény, hogy Berkes pártnapi előadó volt és szemináriumokat is tartott, ezenkivül már 15 éve reprezentálja Szegedén a Szociáldemokrata Pártot. Márpedig', akli nem marxista, az leninista sem lehet, hiszen Lenin tanilása Marx elméletének továbbfejlesztése és gyakorlati végrehajtása. Joggal' lehetett tehát attól tartani, hogy Berkesnek ez "a zűrzavaros ideológiája az egységes munkáspártban is frakciózást idézne elő. Jellemző Berkesre, hogy a pártnapokon tartózkodott az elméLEGJOBB ELELMISZEH, csemegeáru, cukorka, vágottbaromfi és kenyér legcsóbban Fodornénál Kárász-u. 8. Resmaim-héz. Minden Jegyes árnl k'szoIgátok! leti kérdések tárgyalásától, vi szont a szemináriumi előadáso- j kon a maga nézeteit nyíltan és' burkolatlanul szembehelyezte a ' marxi tételekkel. Igy a pedagö- | gusok szemináriumi előadásán ismertette a tőke fogalmát Marx 1 elmélete szerint, d'e nyomban utána megkockáztatta azt a kijelentést, hogy a tőkére a szocialista társadalomban is szükség van, mert enélkül nem lehet termelni. Mándokl András ópitőmunkas, a szegedi munkásmozgalom egyik iégizgágább árulója. Budapesten 1944-ben leplezetlen örömmel fogad'la a német csapatok bevonulását és az épitőmunkások sztrájkjánál mint sztrájktörő lépett fel. A felszabadulás után éppen ezért nem is merészkedett vissza Budapestre, hanem Szegeden maradt, hogy aknamunkáját tovább folytassa. Kommunistaellenes beálliloltsá-1 ga közismert volt az épitőmun- ; kások közölt. Mándoki volt az, aki a szegedi MEMOSz-t a budapesti jobboldali megmozdulások mintájára szét akarta robbantani és uj MEMOSz-t akart felállítani a maga embereivel. Annyira exponálta magát a Kéthly—Szé!:ig-féle irányzat mellett, hogy amikor a baloldal uralomrajutását látta a felsővárosi pártszervezetben, nem volt hajlandó semmiféle vezető tisztséget vállalni. A mozik ir. á í ó 1 a nyári Időszámítás mlalt nz előadásokat: fél 5, fél 7 és fél 9-kor kezdik jólanácsot. A körülmények azonban egyre keményítették a gyereklányka öntudatát. 1929-ben kéthetes sztrájk volt az üzemben. Ekkor kapcsolódott tevékenyen a munkásmozgalomba. A sztrájkot a hatalom emberei letörték, a szervezett, az öntudatos munkásokat könyörtelenül üldözték. A bizalmiférfiakat kitették a gyárból, igy egyre kevesebben maradtak a szakszervezetben. Nagygyörgy Mária azonban kitartott. Egyre kevesebben merészkedtek — kenyérféltésből — aj mozgalmak gócába: a Munkásotthonba, de Nagygyörgy mindég megtalálható volt ott. Pedig szörnyen tengődött. Hetente három napot dolgozott és hetente alig jött össze 7—8 pengő keresete. A munkanélküli napokon beérte féltiter tejjel ós prófunttal, amit katonáskodó öccse hozott. Nagygyörgy Máriáék szívósságát lassan siker koronázta. Kiharcolták a nyolcórás munkaidőt. „Eltiltatták a Verést, a fizikai bántalmazást a munkahelyeken. És a sikerek nem kis részben Mária érdemei. A szakszervezelben kullurmunkával is foglalkozott. Tudta, hogy az eszme terjedése csak sajtón keresztül lehetséges. Máriát Szegeden a munkássajtó apostolának ismerték. 1931-ben már komoly politikai munkát fejtett ki. A Szociáldemokrata Pártban kezdte, amelynek legkeményebb napjaiban, 1941-ben végrehajtó bizottsági pigja is volt: Nagygyörgy Mária a maga bőrén tapasztalta tz elmúlt idők minden súlyát. De megérte azt is, hogy változzanak az idők... Most, hogy végiglapoztuk életének fekete és piros színfoltokkal telt könyvét, Nagygyörgy Mária itt ül előttünk. — »Hogy őszinte legyek,van ugy, hogy magam sem hiszem mostani helyzetünket. Harcoltunk, szenvedtünk, négy évvel ezelőtt minden oly kilátástalan volt és ma...* Halkan beszélt, feje mélyen lehajtott. De egyszerre ellágyult arcvonásai megkeményednek: »Megszenvedtünk, megdolgoztunk és szenvedéseink gyümölcséből ma már mindenkinek jut. Tovább dolgozok, hogy az eredményeket örökkévaló alkotásokká erősítsük !«