Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)
1948-04-29 / 99. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A buzavetésben nem okoK ; rott kárt t* fagy A dohányjövedék munkaversenyében a szegedi dohánygyár vezet Hadífogolyhlrek * MAGYAR KOMMUNISTA PART DELMAGfAflOü S * AG t NAPILAPJA V. évf. 99. sz. ARA M FILLÉR Szeged. 1948 ápr. 29. Csülört. A dolgozók elé a munkaversenyek eredményeivel A munka versenyen belül a versenybizottságok feladata a verseny megszervezésén kivül az, hogy végig kísérje a termelés folyam a: tát, á verseny szakaszait és ahol kell serkentsen a végrehajtásra. Serkentsen a több ós jobb és olcsóbb termelésre. A verseny lendületes végrehajtásához szükséges, hogy az eredményeket állandóan közöljük a munkássággal. Legalább hetente, de ahol lehetséges naponta is. A munkaversenyek beindltóit és az egész versenyeket magával ragadókat, az élmunkásokat csak ugy értékelik kellően a többi munkástársaik, ha eredményeit állandóan ellenőrizhetik. A részletes, napi eredmények nyilvánosságra hozatalanál feltétlenül szükséges az, hogy minden munkás eredményét közöljük. Minden munkás érzi ezáltal, hogy egv alkotó közösség tagja. Mindenki érzi. hogy szem előtt van, hogy esetléges iparkodását, többletét fiicmbc .-eszik mr.pl. Az egész közösség lesz a biztositéka annak, hogy a verseny kiértékelése igazságosan, a való helyzetnek megfelelően történik. Ez a nyilvánosság kiértékelés fejleszti a közösségi érzésen tul az egyéni felelősség érzetét is. Ugyanezt a módszert kell alkalmazni a versenyprogram minden szakaszán. 'Nemcsak a mennyiségi teljesítményt kell jelölni, hanem a minőségit is. Érzékeltetni kell, hogv az egyes munkás mit tett: munkafegyelem ellen vagy érdekében, mit tett a munkaerkölcs javítására vagy aláásására. Érzékeltetni kell az egyes munkások közreműködését a selejt vagy önköltség csökkentés terén. Érzékeltetni kell minden más iránvu, de végeredményben a termelést előmozditó mindenfajta munkát. A szegedi üzemekben már több iránvban igen jó öt'letek valósultak meg. Igen jó a Szegedi Kenderfonó. a uÉMA cipőgyár versenvkimutatása, amely naponta dolgozza fel az eredményeket. A Démában például három kocka van egymás mellett: fehér jelzés érzékelteti, ha átlagon alul dolgozik a munkás. Kék jelenti az átlagos teljesítményt és piros jelzés bizonyltja a kiugró teljesítményt. A gázgyárban hetente függesztik ki az eredményeket. Itt nehezebb a kiértékelés, mert állandóan csoportban dolgoznak és az összegezés hetenként oldható meg. A jelzés ugyanaz mint a DÉMA gyárban. Figyelemreméltó a gázgyárban az, hogy a munkafegyelem és munkaerkölcs ellen vétőket nyilvánosságra hozzák ugyanazon a táblán, ahol az eredményeket közlik. Itt szépséghibának számit, hogy az indokolást nem közlik. Rá kell mutálni, hogy miként vétettek az előirások, a fegyelem ellen. Ez a nyilvános közlési módszer nem csak a munkások egymás közötti kritikáját mozdítja elő, hanem kollektív ellenőrzést gyakorol az üzem vezetése felett is. Különösen akkor, ha a TrfUitKfeáág i.1 j ii i. . a éves terv részletes előirányzását. Gazdasági életünkben elengedhetetlen szükség van egy ilyen közösségi ellenőrzésre. A gyár az államé — az állam munkásokból áld. Egyes jő eredményeket elérő üzemeknél még hibák vannak a verseny eredményeinek közlésénél. Hátramaradott e téren az ujszegedi Magyar Kender, Len és Jutaipar, Szeged legnagyobb üzeme. Az országosan vezető dohánygyár is az eredményeket csak grafikonon tartja nyilván. A jó eredményeket nem az ü. b. szobájában kell kifüggeszteni. Tudja meg és legyen rá büszke a dolgozó is. Akinek elsősorban érdeme. Más üzemekben, az üzemek egész sorozatában egyáltalában semmit sem tettek. Ezentúl fokozottabb kritikát gyakorolunk. Szemügyre vesszük már a részletproblémákat is. Névszerint felsorolunk minden üzemet, minden hibáját termelési kérdésekben. A szegedi üzemek ilyen szemnontból is sürgősen pótolták a hibákat! Megkezdődött az államosítási törvény vitája 594 nagyipari vállalatot és 164.000 munkavállalót érint az államosítás — Barankovics szerint nem a munkások, hanem a gyártulajdonosok munkájából épültek fel a gyárak A Ház megkezdte az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Cséjkei Ernő (kisgazda) előadó beszédében kifejtette, hogy a gazdasági élet fejlődése még a kifejezetten kapitalista államokban is egyre inkább a tervgazdálkodás, az államosítás irányában halad. A hároméves terv eddigi eredményei kiválóak és az életszínvonal az l!)45-ös mélyponthoz képest lényegesen javult. A terv sikeres végrehajtása tette szükségessé a javaslat benyújtását. Az államosítás 594 nagyipari vállalatra vonatkozik és 164.000 munkavállalót érint. A tőkeképződést nem kell félteni a javaslattól, mert a tőkeképződés előmozdításának legjobb módja a hároméves terv végrehajtása. A törvényjavaslat még inkább hozzá fog járulni gazdasági helyzetünk megerősítéséhez. A törvényjavaslathoz Barankovics Isíván (DNP)szóll hozzá. Elismerte a monopolkapitalizmus káros jellegét, Fe'sővároson, Fodorfelepen Ó- és Ujsomogyitelepen alakult meg a Magyar Dolgozók Pártja Ravasz László református püspök visszavonul A Magyar Értesít® jelenti: Ravasz László református püspök bejelenlelte a református egyetemes konvent ülésének, hogy lemond a református egyház lelkészi elnökségéről. A konvent a lemondást elfogadta ós az elnöki teendők végzésével Révész Imre tiszántúli püspököt bizta meg. Ravasz László püspök kör-? nyezetében ugy tudják, hogyl rövidesen a püspökségről is leköszön. Saraaal külügyminiszter? Római jelentés szerint a z Egyesült Államok külügyminisztere Saragat külügyminiszterré való kinevezését követelte a munkásegység megbontása körül szerzett érdemeiért. Szerdán déhitáh hat óra tájban hatalmas tömeg gyűlt ösztásotthon nagytermében és tágas udvarán. A Postásotthonon hatalmas zászlók, piros és nemzetiszínű drapériák hirdették az örömfinnepet, a két munkáspárt felsővárosi szervezetének egyesítő taggyűlését. Az ünnepségen a honvédzenekar működött közre és az ünnepi beszédeket mikrofonok közvetítették a gyönyörűen feldiszjlelt teremből kiszorult tömegnek. A Himnusz elhangzása után a gyűlést Kalona András elvtárs nyitotta meg. majd a két munkáspárt részéről' Pintér Géza elvtárs és Tombácz Imre elvtárs mondottak beszédet. A beszédek után M. Kovács Ferenc (SzDP) és Bité Zoltán 'MKP) mondották el titkári beszámolójukat, majd az egyesítést hatalmas lelkesedéssel elfogadó tömeg megválasztotta a Magyar Dolgozók Pártiának vezetőségéi. Elnök Szilágy* Istvánné. titkár B"tó Zoltán, propagandavezető Boros József, kádervezelő Gombai Mihály, gazdasági vezető ISozs" Fajos, oktatási vezető Kopjás Jánosné, szervező Bortő Krnő, ifjusági vezető Sziics Károly, nőszervező Gvólaí Islvánné. Ezután az egységkonferencia kiküldöttei! választották meg, majd Ballá József elvtárs vezetésevei a Garami Ernő tanoncotthon kulturgárdája adott elő szavalatokat, munkásindulókat és népi láncokat. Fodorfelepen is egyesültek a két munkáspárt szervezetei. A Szociáldemokrata Párt részéről Simon Béla elvtárs, a Magyar Kommunista Párl részéről Sz"lányi András elvtárs foglalkozott„ a két munkáspárt egyesülésének jelentőségével. Ezután a taggyűlés kimondta az egyesülést, majd megválasztották az uj vezetőséget. Elnök: Málé Lajos, titkár Nyilasi P£I, kádervezelő Glad'cs Gyula, propagandavezető Bárányi László, tömegszervező Pusztai László, nőszervező Nyilasi* Istvánné, ifjúsági vedelő . S'aLó Mihály gazdasági vezető Nagy Bálint. Ósomoqyifefep A munkáspártok ősomogyi telepi szervezetei a somogyitelepi általános iskolában tartották egyesítő taggyűlésüket. Szappanos Lajos elnöki megnyitója után Perjési Károly (SzDP) és K5vi Béla (MKP) méltatták az egyesilés jelentőségét. Ezután Kalona József és Ilorválh József elvtársak tartották meg titkári beszámolójukat, majd egyhangú lelkesedéssel mondották ki az egyesítést. Végül megválasztották a kongresszusi kiküldőiteket és az uj vezetőséget. Elnök: Szappanos Lajos, titkár Horváth József, propagandavezető Szeöhegyi János, kádervezető Márta Lajos,, gazdasági vezető Boros Nándor, szervező Kun Árpádné, ifjúsági vezető* Szabó Lajos, oktatási vezető Jcnei Sándor, kulturvezető BrunnCr Anna. Ujsomogyifefepen is ünnepélyes nagygyűlés keretében egyesüli a két munkáspárt Kerepesi Ferenc és Erdős János elvtársak mutattak rá a kél párt egyesülésének szükségességére. A titkári beszámolók uLán egyhangúan az alábbi vezetőséget választották: Elnök Eiler Márton, titkár Koszorús István, gazdasági vezető Tóth Béla. kádervezelő Slrack Sándor, oktatásvezető ifj. Gárayán József, tömegszervező Király János, propagandavezető Gyovai János, nőszervező Sörös istvánné, ifjúsági szervező K'spál Jenő. A konferencia küldöttei: Koszorús István, Erdős János, Eiler Márton. Stracb János és Eperjesi JuLia, Slrack Eva és Tóth Vera nagy sikerrel szavaltak. lebontásának szükségét és azt is, hogy az államosítások ezt a célt szolgálják. Hangsúlyozta, hogy a hároméves lerv megvalósítását közös erőfesziléssel kell biztosítani. Kifogásolta azonban a legutóbb végrehajtott államosításoknak rajtaütésszerű voltát és felvetette a kérdést, hogy erős kormányhatalomnak nincs-e más módja asiboiások megakadályozására, mint az államosítás. (Felkiáltások a koaliciós padsorokból: ez a legjobb módszer!) Nagy vihart váltotl ki Barankovicsnak az a kijelenlése, hogy a most államosított gvárak tulajdonosaik és családtagjaik munkájából jöttek létre. Ezért kártalanítást követelt a volt tulajdonosok részére. Piros László (MKP) hangsúlyozta, hogy az államosítás uj korszakot nyit a demokratikus fejlődés történetében. A tőkések a vállalatok vagyonát igyekeztek kivinni az országból és azt a vagyont csempészték külföldre, amit a magyar dolgozók 3 éves nehéz munkával teremtettek elő. Érthető, hogy a magyar dolgozó nép nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta az államosítást. Nincs igaza a reakciónak, amikor azt állítja, hogy a vállalatok jó vezetése csak a régi tőkések kezében biztositható. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az uj vállalatvezetők jobban vezetik az üzemet, mint a kapitalisták. A NIK deficitje megszűnt, mert a NIK dolgozói ma már nem a nagytőkéseknek, haRem a magyar népnek termelnek. Az államosítás hatalmas lendületet adott a termelésnek és lehetővé tette, hogy a munkaverseny országos mozgalommá fejlődhessék. A munkaverseny megindulása óta eltelt egy hónap alalt a termelés sok helyen ugrásszerűen emelkedett. Igy a MESZHART bányáinál 121.8 százalékkal teljesítették tul az előirányzatot. A Weiss Manfréd-gyárban a márciusra előirányzott 39.6 millió forint értékű árumennyiség helyett 44.5 millió forint értékűt termeltek. A kinevezett vállalatvezetők 40 százaléka az értelmiségi dolgozók közül került ki és igy nemcsak a fizikai munkásokat, hanem az értelmiségi dolgozókat is felszabadít ja a kapitalista tőkés elnyomás alól az államosítás. Örömmel fogadta az államosítást a dolgozó parasztság is, mert jobb és olcsóbb iparcikkeket kap. A törvényjavaslatot örömmel üdvözli és maga és pártja nevében elfogadja. A többi pártok szónokai is elfogadták a javaslatot.