Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-21 / 67. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! DÉÍ,MAGYARORSZÁG „Pv *í» roVk" » TováDfr®^Círyzllfek Szegeden a municaverseny hullámai Sürgős megoldásra vár a kiskereskedők öregkori biztosítása Munkasegély a- szegedi munkanélkülieknek A MAGYAR KOMMUNISTA PART OELMAGYARORSZAGI NAPILAPJA V. évf. 67. sz. ARA M FILLÉR Szegeti, 1948 márc. 21. Vasára. Tanácsköztársaság — Népi Köztársaság Irta: Ferencz László dolga volt a földreform végre hajtása. Mindteme hibák mellett 1919-es prolelárforradalom nagy történelmi lett volt és a magyar munkásosztály nagy iskolája, éppúgy, mint az 1905-ös orosz forradalom tanítómestere volt az 1917-es nagy októberi forradalomnak. Ebben az iskolában nevelkedett a Magyar Kommunista Párt sok jó elvtársa, többek között, dfe eisősorban pártunk szerelett Egy hijján liárom évtizede •áraink, hogy a budapesti gyűjtőfogház egyik szobájában a kommunista és a szociáldemokrata párt vezetői aláírták az egységokmányt Egyesült a két munkáspárt és ezzel kezdőiét vette a magyar történelem rövid, de dicső korszaka, a Magyar Tanácsközlársaság. Ezer rágalmat és szennyet halmozott rá 25 év alatt a horthysta ellenforradalom és ezt még megtetézte a jobboldali szoeiáidemokraláik, S^hSfc vetője, Rákosa Mátyás. nelemhamisitása. Itt az idő. hogy megmondjuk az igazat és a váló tényeket állítsuk szembe a rágnlomhadjárattal. Pár nappal ezelőtt szabadon, a nagy esemé.ny régi forradalmi fényét visszaállítva/ hatalmas lelkesedéssel ünnepelte a magyar nép 1848 márciusát, Szegeden rég nem látott tömegeket csalt a nagv ünnep az utcára: ugyanig}' nem hallgathatjuk' ma el a magyar történelem második nagy forradalmi eseményét sem, amikor a magyar munkásság először mutatta meg erejét és Ízlelte meg a szabadság nagyszerű ízét. Történetesen a hónap egybeesik a szociáldemokrata párt 36. kongresszusával, amelyen — mint annakidején 29 évvel ezelőtt — elhatározták az egyesülést a kommunista párttal. Magától kínálkozik a párhuzam a két nagy esemény között. Pár évvel a magyar proletárforradalom leverelése után a Magyar Kommunista Párt elemezte a bukás okait és egyik legnagyobb hibaként megállapította a két munkáspárt egyesülését. Miért volt hiba akkor és miért nem az most? 1919-ben a forradalmi Ma gvarországot körösJkörül ellen ségek veiték körül. Az Antant megkezdte intervencióját a fiatal Szovjetünk) ellen és nagy ve szélvnek tartotta Középeurópa szivében a forradalmi magyar népet. Ránk uszította a szomszéd' népeket, amelyek nem tudták elfeledni véreik hosszú el nyomását. A veszélyes helyzetbén. a küiső és belső ellenség nyomása alatt, a munkásosztály csak ugv tudta volna megőrizni a hatalmat, ha egységes forradalmi, marxi-lenini állápon működő. fegyelmezett párt vezeti. Az uj munkáspárt, amely az egyesülésből alakult, nem volt Sírén élcsapat. Az uj pártban bennmaradták a jobbóldali szociáldemokraták, akik aknamunkát fejtettek ki a Tanácsköztársaság ellen. Nem átalloltak vasutassztrájkot szervezni az ellenforradalom megrendelésére. A Í

obholdali szociáldemokraták :özött volt már akkor Peyer Károly, aki 1919 januárjában a -salgótarjáni tüntető kommunista bányászok közé lövetett. Az egyesülés egybe napról a másikra történt, minden előkészités nélkül, úgyhogy nem volt idő sem az ideológiai, sem a politikai és szervezeti egység előzetes megteremtésére. Ezekből a hibákból okult a magyar munkásosztály és most az egység előfeltételeként erélyes harcot indított a jobboldali szociáldemokraták eiten. Ugyanekkor az Egységbizottságok még a formális egyesülés előtt marxistaleninista alapon megteremtik a politikai, ideológiai és szervezeti egységet is. Hibát követett el a 19-es egyesült párt azzal is, hogy ném osztotta fel a földet azonnal a szegényparasztság között. Ezt is korrigáltuk 1944-ben, amikor a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére a demokrácia első A magyar proielárforradLilom megnövelte a munkásosztály öntudatát. Magyarországon és az utódállamokban ebből az erkölcsi tőkéből táplálkozott a magyar forradalmi munkásmozgalom. A Tanácsköztársaság megnz mutatta, hogy a magyar mun kásosztály még a legsúlyosabb körülmények között is képes nagyot alkotni és országét kormányozni. Az ellenforradalom fülsiketítő ordítása sem tudta elhallgattatni azt a tényt, hogy a magyar munkásság 1919-ben kiállt á magyar függetlenségért, amikor a győzelmes imperializmus felvonultatta ellene csapatait. A nyugati imperializmusnak Horthyék hódoltak be, nem a i vezőbb körülmények között folymagyar munkásság. tatja a magyar munkásosztály Március 19-én emlékeznünk Illag* barcála végső célért, a kell a magyar munkásosztály I ^Te'TaSu'nk' innfa n^y dicsőséges harcára és azokra •a™,, ,€nna ar n mártiirnlim Aft , hnr®i,,n ni. októberi lorradalomnak, Lenina mártírokra, akik a harcban el estek, vagy akiket a fehér,terror a legnagyobb kegyetlenséggel elpusztított. Minden hazug ellenpropaganda ellenére az igazság az, hogy számuk sokszorosan felülmúlja azokét, akiket, mint a nép eiiensegedt, a forradalom megsemmisített. A hiba az volt, hogy a forradalom vezetői tuikim éle lesek voltak a nép ellenségeivel szemben. Ma, 29 évvel a tanácsuralom megalakulása utón sokkai kednek, most Lenin és Sztálin országa hozta meg a felszabadulást. Akkor ellenséges országokkal voltunk körülvéve, ma baráti országok nyújtják segítő kezüket. A magyar népi köztársaság talán lassabban, dte biztosan halad a szocializmus felé, mint a Tanácsköztársaság. Az akkor elkövetett hibák ma erényeink leltek. Harcuk nem volt hiábavaló, magasra emeljük az 1919-ben sárbataposott vörös zászlót! ü munkaverseny harc a nemzeti függetlenségért, a demokratikus jogokért, népünk jólétéért — állapította meg Kossá István a szakszervezeti titkárok országos értekezletén Szombaton reggel ült öszsze a szakszervezetek titkárainak első országos értekezlete, hogy megvitassa az időszerű kérdéseket és a bekövetkezett politikai és gazdasági változások következtében a szakszervezetekre háruló uj feladatokat. Ilaruslyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg az értekezletet. Ezután Kossá István főtitkár vázolta a szakszervezetek uj feladatait, a demokrácia és a szakszervezetek viszonyát a termeléshez. Hazánk a dolgozók, a munkásság, parasztság és haladó értelmiség országa lelt. Ebből következik, hogy a dolgozóknak ma már másképpen kell viszonyulniok ahhoz a termeléshez, amelyek most már a dolgozók államának erejét növelik és dúlnak, nem a magyar dolgozóknak, hanem idegen imperializmusnak érdekeit szolgálták. Rámulatott arra, hogy a szakszervezeti egység eddig csak formalitás volt. Ipari szervezkedés A mai szakmai szervezkedés lényegies akadálya a szakszervezetek továbbfejlődésének és hatásos irányító munkájának. Ma már az üzemek' munkásai maguk is követelik az ipari szervezkedésre való áttérést. Az ipari szervezkedésre való áttérés csak fokozatosan történhetik meg. Ehhez az első lépés a kisszervezeteknek beolvasztása a nagy szakszervezetekbe. Ezen a téren történt már intézkedés. A szervezkedéssel összefügg az önkéntes szakszervezeti tagság ahhoz az államhatalomhoz, problémája. Nem helves minamely a dolgozók érdékeit denk.it válogatás nélkül arra szolgálja. kényszeríteni, hogy a szakEltávolitjuk a szakszerveze- szervezet tagjává legyen. Nem ti életből és szakszervezeti ta- , helyes ez azért, meri ezzel nácsből azokat, akik a fejlő- ellenséges elemeket viszünk déssel tudatosan szembefor- bele a szakszervezetekbe. Meg kell szilárdítani a szakszervezeti legyeimet Hangsúlyozta ezután, hogy meg kell szilárdítani a szakszervezeti fegyelmet. A szakszervezetek, vagy a szakszervezeti tanács határozatai kötelezők és azokat végre kell hajtani. A fegyelem nemcsak a tagokra, hanem egyes vezetőkre is vonatkozik. Önkéntes fegyelmet akarunk, olyan vezetőket, akiket a tömegek szeretnek és becsülnek. A továbbiakban a szakszervezetek belső ügyvezetési kérdéseiről beszélt. Meg kell változtatni a munkásság viszonyát a termeléshez. A munka többé nem kényszer, hanem önkéntes vállalkozás. Többet kell lörődniök a szakszervezeteknek a termelési kérdésekkel A szakszervezeteknek a széles tömegek nevelésével isfoglalkozniok kell. Meg ke'l változtatni a szakszervezeti isgükévé teszik, ellenőrizzék az üzemi bizottságok munkáját és csak rajtuk keresztül fordulhassanak a dolgozók a szakszervezetekhez. Meg kell szüntetni a bizalmiaknak a munka alól való mentességüket. Hangsúlyozta, minden szakszervezetben fel kell állítani egy ifjúsági titkárságot. Fel kell karolni a dolgozó nők problémáit. Végül a munkaverseny jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, a munkaverseny tulajdonképpen harc a nemzeti függetlenségért, a demokratikus jogokért, népünk jólétéért. Az uj népi demokratikus társadalomban az egyén értékét, megbecsülését végzett munkája jelenti majd. Az uj szocialista morált kell megteremteni, amely az egyént nem a haszonszerzésre, hanem a közszolgálatnak neveli. Ha mindenki a tőle telhető legjobbat és legtökéletesebbet nyújtja a szakszervezeti mozgalomnak, a magyar dolgozók és az egész nemzet szeretete és megbecsülése fogja övezni és ezen felül mindazokat, akik hozzásegítették c nagy mozgalmat, hogv helyesen tudja a rá váró feladatokat megoldani. A főtitkár beszéde után megindult a vita. kólák tanulási anyagát is. Döntő kérdés, hogy a minőségi munkanevelésen keresztül uj munkásinlelligenciát adjunk a nemzetnek. Az üzemi bizottságok uj feladata H angsulyozta: el érkezőit az ideje, hogy rendezzük az üzemi bizottságok jogait és tevékenységét. Az üzemi bizottságok betöltötték feladatukat, most uj feladatok várnak reá. Ezek: a termelés fokozására való törekvés, a termelés megszervezése, a termelékenység fokozása, az üzemek észszcrüsilése. Ezután a bizalmi testület munkásságával foglalkozva hangsúlyozta, vissza kell állítani a bizalmiak munkaköAkcióegységet alakított a négy koalíciós párt újpesti szervezete A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt újpesti szervezetei elhatározták hogy teljes akcióegységre lépnek. Közös kiáltványukban a következőket irják: • Ennek az elhatározásnak jegyében megvalósítjuk a kitűzött időre a hároméves tervéi, fokozottabb erővel valósítjuk meg a dolgozó, nép életszínvonalának emelését, hatékony és állandó ellenőrzés gyakorlásával biztosítjuk a demokratikus álnevelést, kitartó és könyörtelen harcot indítunk és folytatunk a reakció minden megnyilvánulása és maradványa ellen akár a hivatalokban, üzemekben, iskolákban vagy egyházi köntös alá rejtőzve jelentkezik.* Curie asszony: fiz Egyesül! Államokban hiányzik a szabadság A bevándorlási halóság pénteken délután szabadönbocsájlolta Iréné Joliot-Curie asszonyt. Curie asszony ügyét azonban tanulmányozzák az ígazságügyminj'sztériumban. A szabadonbocsájlás Franciaország amerikai nagykövetének a külügyminisztériumban tett erélyes tiltakozására történt. Curie asszony kijelentette a sajtó képviselői előtt: Nem nagyon lepett meg letartóztatásom, mert a legfrissebb események a világon azt bizonyították, hogy az Egyesült Államokban tökéletesen hírét cs tekintélyét, mégpedig P:nyzik a szabadság. Tizenöt azáltal, hogy j napot tölt az Egyesült Állaa bizalmiaknak kötelessé- • mokban, meglátogat hét várost, ahol szót emelt-a spanyol köztársaság érdekében és pénzt gyűjt. Manyilikmeg aForuu Kiub Ma délelőtt 11 órakor a Berzsenyi-utca 2. számú székházában nyilik meg ünnepélyes külsőségek között Szeged haladó értelmiségének klubja: a Fórum Klub. A megnyitóbeszédet Ortutay Gyula kul® tuszminiszter és Kállay Gyula elvtárs, országgyűlési képviselő mondja, majd1 művé® szi műsor következik. Keddtől kezdve a klubban minden este gazdagon felszerelt könyvtár áll a tagok rendelkezésére.