Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-14 / 62. szám

Vasárnap, 1948 március 14. DELMAGYAKOKSZAG Szeged népe, nemzetem büszkesége... Beszámoló az Í848 október 4.-i szegedi nagygyűlésről A Habsburgoknak sikerült az elnyomott nemzetiségeket a magyar nemzeti kormány ellen harcba vinni. A nemesi Magyarország áltat elnyomott népek nemzetiségi harcai bár önmagában lalszólag igazságos célra irányultak — hiszen a nemzeti függetlenségért folytak — mégis reakciós szerepet játszottak, mert céljukat az ellenforradalmi erők szolgálatába akartai eiérm. Jellasics horvát bán a Szerémségtől kezdve a tengerig kompakt fegyveres erőt hívott életre Bécs szolgálatában Jellasics seregei 1848 auf

isztus végén már elérték a atatont és szeptemberben már akadálytalanul " vonultak Pest felé. Á képviselőház a szorongatott heiyzetre való tekintettel szeptember 24-én tartott ülésén Kossuth indítványára népfelkelést hirdetett. A nagyobb siker érdekében Kossuth és a képviselőház tagjai ugy határoztak, hogy elutaznak vidékre és befolyásukkal igyekeznek a népfelkelés sikerét biztosítani. Szeged város közgyűlése még szeptember 28-án kihirdette a népfelkelést. Hamarosan hire érkezett, hogy Kossuth Szegedre Jön. Es valóban: Cegléd', Kőrös, Kecskemét, Szentes és Hódmezővásárhely érintése után október 4sén elindult Szegedre... Szeged, 1848 október/4. A •város zászló és virágdíszbe öltözött. Reggel 7 órakor megeredt az eső, ez azonban senkit sem akadályozott abban, hogy házát diszitáfe és a lakosság maga is ünneplőruhát öltsön A Sjabadságtéren (ma Klauzál-téri a Bauernfeind-ház előtt (Földmérési Felügyelőség épülete ma) díszes sátort emeltek, amely előtt hordozható szószék állt. Szegedről 50 kocsi és 100 lovas — élükön Osztrovszki József és Rengey Ferdinánd' országgyűlési képviselőkkel — indult Kossuih elé. Az országúton lés • v.:jros utcáin 7000 főnyi nemzetőrség és 10.000 polgár állt sorfalat, hogy láthassa az iniádásig szeretett államférfit A szakadő eső nem hogy megritkította volna a várakozó tömeg sorait, hanem csak szaporította. Délután 3 óra felé szűnni kezdett az eső. Erre az időre már sep'ki sem maradt Szegeden a lakásán, mindenki látni és hallani akarta Kossuth Lajost. Kossuih megérkezik Valamennyivel 3 óra után a budai országútról, Aigvő irányából megszólalt az első ágyú, amit szűnni nem akaró ágyúzás és üdvrivalgás követett. Kossuth Lajos kocsija virágszőnyegen vonult be Szegedre a szabadságién Bauernfeind házig. Az eső elállt, de a virágok sűrűbben hullottak ,minl előbb az eső. Kossuth Lajos leszállt kocsijáról. Sorra kezet fogott a közelében lévőkkel és a szószékre lépett. Egetrengiető örömujongás fogadta. Lassan elcsendesedett nz örömrivalgás ós Kossuth megkezdte beszédét. — Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám osziopa! Mélyen megilletődve hajlok meg előtted'. Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezcíérn, hogy mellembőt kifogyott a hang; dé midőn Szeged népét l^tom, ugy látom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak. Midőn én, az "ország teljhatalmú biztosa s a honvédeimi bizottmány egyik tagja, népfelkelést intézendő, utamra más helyekre bemenlem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek; de Szegedre azért jöttem, hogy itt a'lelkesedést szemléljem. És én mondhatatlan örömmel szemlélem Szeged né-, pében a lelkesedést, mert veszedelem fenyegeti szegény elánul hazánkat, ofy veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutálnák s melynek láttára némely kicsiny hitűek a fővárosban azt mondták, hogy a magyar nemzet napjai megszámitvák. De én azt mondám: ez nem igaz. Alkudozásba akartak ereszkedni Jellachichal, ama gaz árulóval, kit az ármány pokoli czéljainak kivitelére, arra, hogy csak nemrég visszanyert szabadságunkat s függetlenségünket kezeinkből kicsikarja s a népet újra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt kii. De én azt mondám, ho© mielőtt a .nemzet annyi erővel és küzdelemmel kivivolt szabadságából csak egy' hajszálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem a népet. És most, miután Szeged népét látom, látom szemeiből a lelkesedés szikráit, nem késem megírni a fővárosba, ho© Szeged népe az ártilóvali minden alkudozás ellen ünnepélyesen tiltakozik. Megirhatom-e ezt? (A nép »Meg!») Szeged a szabadság élharcosa Igenis megírom, hogy miután Szegedet és népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam. kőszirtté szilárdult keblembe a hit. hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz. Krisztus mennyei országát megalapítandó a földön, egynek választottai közül ezt monda: e kőszálra épilem egyházamat; és én hasomóan azt mondom: hogy Szegedre, s ennek lelkfes népére épilem nemzetem szabadságát és a pokol kapui erőt nem vesznek azon. OIv hatalmasnak hiszem én a népet, hogy ha felkel, és összetart, a ropogva összerogyó égboltozatait is képes fenntartani erős karjaival. Hazáin fiai! mondhatathmúl fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló csordáival. Ki tudja, mit hogv a győzelem gyümölcseit learassa; ha vesztünk? hogy a veszteséget győzelemmé változtassa. Tehát e fontos órában, e inondhatatlanul fontos pillanatban kérdem: találkozik e egy fia a hazának, találkozik e egy polgára e városnak, ki hazája szabadságáért vérét és életét feláldozni kész ne volna? (A nép egyhangúlag: »Nem!<) En esküszöm a mindenható Istenre, kii védi az igazságot és a hitszegő áruiól megbünteti; esküszöm, hogy hazánk szabadságából egy hajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltatni nem engedek; esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, mig karomat felemelhetem. A magyarok Istene ugy segéljen és áldjon meg engemet! (A nép e szavakat hajadonfővel s fölemelt kezekkel mondotta el a szónok után.) Hajdan, midőn a hazát fenyegette. hős apáink véres kardot hordozlak körül a hazában s ennek láttára, mint a s©o'k repültek hancmezőre a vitéz magyarok. Én látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom, sze gény fejemet nyugalomra nem hajiom, mig az" elárult haza fiait szabadságának megmentésére, annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. A demokrácia őre Szeged De most. miután Szeged népének lelkesedését látom, bízvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlaja alá állok. És én bízok a magvarok Istenében, bizom Szeged népének lelkesedésében,, hogv kevés idő múlva mentve lesz a hon:' ha pediig a hadiszerencse kevésbé mosolyogna fegyverünkre, ha netalán a végrehajtó hatalom, az ármány által a fővárosból kiszorittatnék, azon esetben Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenthetni hbz reánk ez óra? gvőzelmet-e vágy vesztéséget? De győzzünk erősen hiszem. Szegediek! Testbár vagy 'veszítsünk, én Sze-! vériség köt össze bennünket, ged népére minden esetre szá- Nincs nemes év+iemtelcn többé: molok. A népre minden esetlien egy hazának fiai, polgárai vaszükségünk lesz: ha győzünk, gyünk mindnyájan. Tehát lestvérileg összefo©a ragadjunk fegyvert az árulók ellen, legyünk készen hazánk oltalmára. Testvérek! Ha ugy jöttem volna e városba, mint valami 'rendkívüli örömnek, boldogságnak hírnöke, igényelhettem volna talán tőletek koszorúkat: dfe miután a végre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hivjajak fel, azon virágkoszorúkat, melyeket lelkes hölgyeitek utamban elhintettek, nem tekinthetem másképp, mint előjeléül azon győzelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivivand'unk. Egész életem küzdés és szenvedés vala- dfe e pillanatban jutalmazva érzem magamat, — ám pihenni nem fogok, árva fejemet nyugalomra nem hajtom, mig el nem mondhatom az írás azon szavait: Most bocsásd el uram szolgád'at, mert látták szemeim hazám szabadságát, boldogságát megmentve.. Keblem tele érzéssel, még sok mondani valóm volna hozzátok: dfe az érzés elfojtja ajkamon a szót. Különben egy -pár napig körötökben szándékozván maradid, még lesz alkalmam hozzátok bővebben szólalni. De most nézzétek — soha nem sírtam — és most könnyezem. Az óriási tömeg sírva és fogadkozva ünnepelte a könnyező Kossuih Lajost! Kossuih niegszólilása kötelez Esle a kaszinóban ünnepi vacsora volt Kossuth Lajos tiszteletére. A vacsorán megjelentek a Sándör-eZred bakái, akik letépték öltönyükről a feketesárga zsinórzalotés kijelentették, hogv mint honvédek kívánnak ezután a hazának szolgálni. A vacsora után Szeged' aszszonvai fáklyásmenetet rendezlek /Kossuth' liszteletére, aki a Bauernfe,ind'-ház erkélyéről nézte végig a felvonulást és hallgatta meg Dáni Ferenc üdvözlő szavait, melyre fáradságára való tekintettel csak rövidfen válaszolt. Kossuih kitüntető megszólítása köteiez: Szeged'népe, nemzetem büszkesége ... nemcsak a szabadságharcos nemzedéket állította a szabadságeszmék élharcosai sorába, hanem a késői utódok részére is program, kötelezettség! A város fiai. akikre Kossuth és a szabadságharcos nemzedék büszke volt, csak szabadságharcos utódokkal bírhatnak ... * (—el.) 15-ík március 1848. Magyar történeiem múzsája, Mig az országgyűlés olt fenn, Nem e,ég... most föl Budára, Vésőd soká nyugodott. Mint szokása régóla Ott egy iró fogva van. Vedd föl azt s örök tábládra Csak beszélt nagy sikertelen; Mert nemzetének javára Vésd föl ezt a nagy napot! Nagyapáink és apáink, Mig egy század e.haladt, Nem levének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Csattogjatok, csattogj a tök, Gondolatink szárnyai, Itt megkondult az óra! t Tettre, ifjak, tetre végre, Verjük le a lakatot, Mit sajtónkra, e szentségre, Istentelen kéz rakott. Es ha jő a zsoldos ellen, Majd he* árjuk mit teszen, Nem vagytok már többé rabok, Inkább szurony a szivekben, Szét szabad már szállani. Szálljatok szét a hazában, Melyet eddig láncotok Égő' karikájában Kínosan sirattatok. Szabad sajtó... már ezentúl Nem féltelek, nemzetem, Szivedben a vér megindul, S éled a félholt telem. Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjúság. A hon a haiilórában Benned' lelte orvosát. Mint bilincs a kezeken! Föl a szabadság nevében, Pestnek elszánt ifjai! S lelkesülés szent dühében Rohantunk hódítani. Es ki állott volna ellen? Ezren és ezren valónk, S mindfen arcon, minden szemben Rettenetes volt a Láng. Célzott munkáiban. S föimenénk az ős Budába, Eö-repül.tünk, mint sasok. Temünktől a vén hegy iába Majdnem összeroskadótt. A rab iról olv örömmel • S d,a<. i.iai hoztuk el, Aminőt ez az öreg hely Má'.vás alatt ünnepelt! Magyar törtére' múzsája v-ésd ezeket kövedre, Az* ui'óvilág illatára Ottan álljon örökre. S te, S/.\?:n ha hozzád férne, i.ogy kevé.y légy, lehelnél! F, hős fiúság vezére Voltam c nsrv tetteknél. Kossuth Lajos A szabadságharc előtt a magyar állam demokratikus átalakításáért küzdő nemesi ellenzék vezére voll. Az ö érdeme, ho© 1848-ban a jobbágyságot felszabaditolIák. A TIabshurg-rea kcLó ellen élére állt a ma©ar szabadságharcnak és " gyűjtő beszédeivel a nép százezreit vitte a szabadság zászlai alá. Érdemeiért a nemzel©ii!és kormányzóvá választolta. A szabadságharc leverése után Angliában cs Amerikában számtalan beszédét mondott a ma©ap szabadságért és az egész világ' előtt rokonszenvessé tette a Habsburg- és cári reakcióval szemben elbukott nia©arságot. ö voll első apostola a dunai népek bélkés egy üli élésének, tervet dolgozott ki a magyar, délszláv és román demokráciák szövetségéről. A szeqedi ember és a német Szegedi ember a németet sohasem szerette. Érdekes formában jelentkezeti már közvetlenül a I>adságharc előtti időkben az ellenszenv a németekkel szemben. Nagyon népszerű volt és korszak szeilemvilLágát igen híven tükrözi vissza különös nyersességc és táblabírói humoránál fogva »Monda az Ur Isten e©kor Szent Mihálynak* kezdetű versezet. A vers elmondja, ho© a menyországban már mindfen nemzet képviselve volt, csak a német nem. Az Ur tehát Mihályt elküldte* ho© egy nemeiét is hozzon trónja körébe. Mihály Pozsonyban e© parókás, tuhákos németet üstökénél fogva meg is ragadott, de a menyei karok na© derültsége között csak az üres parókát tudta felmutatni. Mihály ekkor leírta, hogy milyen eset Ion s ügyefogyott a német, amire az Ur el is rendeite. ho© birodalmába németet be ne bocsássanak. E© kiáltás, e© mennydörgés Tgy ilyen nap vezérsége, Volt az ezrek hangja. S díjazva van az élet... Oda tört a sajtóhoz ós Napo.eon dicsősége. Zárját lepattantotta. Tevc-i nem cserélek! PetöőF Sándor. DUGASZ ^ fest. tis7tit \m Alföld legnagyobb tftM* övef- és üvegérunagytermfco déo, üvegezés! vállalata Körösi Géza Hérev-«te» 8. TeMtoai •—#3 Petőfi verse Engels es Lenin 1848-ról szóló írásai mellett a Novij Mir-Den A NOVIJ MIR, a Szovjet írószövetség irodalmi folyóirata közli Engels és Lenin zseniális értékeléseit az 1848-as forradalmak történelmi és politikai jelentőségérői. ' Engels és Lenin történelini elemzését a folyóirat Petőfi Sándor »1848* cimü versével illusztrálja. Petőfi Sándor versének az éienjáró szovjet folyóiratban ilyen vonatkozásban való közzététele is mulatja, milyen magasra értékelik a Szovjetunióban Petőfi Sándor irodalmi és poiitikai tevékenységét. (MSzMT) \ £ Asztalburkoló lapok, jf lefolyó és nyomcsövek, valódi £ zbeszt tetőfedő pala, csempe, parketta leszállított árakon t ^Dacsó Arnold T Tisza Laios-körut 48. sz. Az ADLER Fdényesarnok ismét teljes üzemben. Jói szolgálja vevőit. Danner László paprika-kivitele Szeged. Telefonszám 7—28. x