Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)
1948-03-07 / 56. szám
Vasárnap, 1948 március 7. DE LM AG Y Alt UH SZAG 3 Mak arenko és a magyar nevelési problémák Ujabb időkben mind nagyobb közkedveltségnek örvend Makarenko könyve. Majdnem mindenki haltait már róla valamit és mindannyian szerelnék olvasni. Annál is inkább értékes munka ez nekünk, mert összehasonlítást tehetünk és kell is termünk a magyar és szovjet nevelés közölt. Valami1 sajátosság, valami közös probléma észlelhető mégpedig az apátLan, anyátlan és elzüllött gyermekek nevelése. Sajnos nálunk is, mint a Szovjetunióban, elég széles tér állott az ebben az irányban te vékenyked ő knek rendé lkezésé re. Csakhogy mig a Szovjetunióban már a század húszas éveinek elején megindult az »Uj ember kovácsolása?, addig nálunk éppen a Gorkij-telep mintájára csupán a felszabadulás után kezdődött el. A liajduhalházi gyermekváros már teljesen eme uj nevelési rendszer alapján indult el, megmutatva, hogy magyar talajban is menynyire életképes Makarenkó nevelési rendszere. Nem lehet cél néhány sorban való ismertetése azoknak a küzdelmeknek és eredményeknek, amelyek olyan naggyá tették a hires orosz pedagógus nevét. De rá keli mutatni, hogy mennyivel más tett volna azoknak a magyar menhelyi gyermekeknek az étele, akikel* az elmúlt idők hálátlan rendieletei kihelyeztek tanyára, falura, hogy sokszor még az áltatnál is szomorúbb sorsban cseperedjenek fel. Ruhátlanul, piszkosan, morcosan éltek ők, és sokszor folyt a nyáluk az őzért az ínyenc falatokért, amit láttáik, de számukra elérhetetlen volt. Álmodtak szép ruháról, jobb sorsról, oé nekik már kicsiny korukban a túlhajtott munka volt az osztályrészük. Tanulás nem állt módjukban, mert nem engedték őket iskolába. Igy eleve lehetetlenné vált, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Közülük került ki a fiatalkorú bűnözők legnagyobb része, anvire a legutóbbi rögtönitélő tárgyalás adta a legjobb példát. Megbélyegezel tjei ' voltak a társadálómnak, noha mit sem lehettek szerencsétlen származásukról. Ezeket a gyermekeket gyűjtötték össze a hajdühatliázi f yermekvúrosban, ahol nevelik s tanítják őket a hajlamaiknak megfelelő mesterségre. Ezek a fiuk már érzik, mint a Gorkijtelep lakói, h<0gy sajátmaguknak d'olgoznak es vannak jogaik is kötelességeik mellett. * Itt azonban már nem olyan göröngyös az ut, mint Makarenkóéknál volt. Hajduhatházán már hetenként vágnak disznót, természetesen amit ők neveltek. Traktor szántja meg a földjüket és mindazokkal a kellékekkel rendelkeznek. amelyeket Makarenkónak hosszú fáradságos munkával kellett megszerezni. Olt is, mint itt, találkoztak a rideg közönnyel, amely szánté majdnem lehetetlenné telte munkájukat. De amint Makarenkónak sikerült beférkőzni a szovjet társadalom szeretetébe, Ugy hisszük, ilt is el fog osztani a kétség és a ború az uj nevolés eredményed felől. Annyi azonban kétségtelen már is, hogy sikerült megközelíteni — éppen a legmostohább gyermekeink számára — a jugoszláv nép vezérének szállóigévé vált mondását: a boldogabb gyermekkort. A szabadságharc előtt a szegediek csak a haladószellemü hazafias mozgalmakat támogatták Ma már az egész világ tudja, csak az elnyomóhatalom állanhogy mindenütt, ahol forradalmi megrázkódtatások lépnek fel, valami társadalmi szükségletnek kejl mögöttük lennie, amelynek kielégítéséi elavult berendezkedése k akadályozzák meg. Elismert tény, hogy 1848 márciusának magyarországi megmozoutásai nem egyes személyek müve volt, hanem spontán,' ellenállhatatlan kifejezése a nép szükségleteinek és szüksógsze r ü ségeinek. A szabadságharcot megelőző korszakot az jellemezte, hogy a hatalom képviselői a »rendet« csak »kegyetlenséíigel haláros rendszabály okkal« Hullák fenntartani:. A polgár akit sérelem ért, nem volt kedve igazságát keresni, inkább elviselte a méltánytalanságokat, inert ezek "még mindig kisebb terhet jelentettek, mint az üldöztetések. Nem egy jelentéssel találkozunk a szabadságharc előtti Szegedről, melyben a város halósága azt jelenti, hogy a város lakói »egésZen közömbösek a haza iránt?. Ha megvizsgáljuk mii adott alapot ennek a vádaskodásnak, ugy azt táljuk, hogy Szeged lakói passziv rezistenciába vonultak mindén hivatalos megmozdulással szemben. Hiszen a kormányzat nem csak elviselhetetlen adóterheket roll ki a város lakóira, hanem különféle akciókkal »önkénies« adakozással is igyekezett zsarolni. Ezzel szembe kívánjuk állítani a •Jelenkor? és a »Pesti Hírlap? szegedi jelentéseit, amelyekben az egykorú tudósító beszámol, hogy á' budavári Mátyás szoborra Szegeden negyven és kilencven forintonként futottak be a »hála ajánlások?. Meg is iegyzi a Pesti Hírlap, ha a többi i örvényhatóságok ,is olyan mértékben adakoztak volna, mint Szeged, ugy a szóbor máirég állna. De azt látjuk, mikor a nemzet színházat épített magának Budapesten, a város hivatalosan 3287 forintot ajánlott fel, ezenkívül önkénles adományokból is 1010 forint gyűlt össze. A felsorolt példákból világosan látjuk, hogy bőkezű volt a várqs, akkor ha az országért hozhatott áldozatot. A szabadságharc előtti időkben azonban dósitására préseitek zi pénzt a város lakóiból. Addig, amiig a közterhek elviselhetetlenül nagyok voltak, maga a szabadságharcelötti Szeged a legszomorúbb képet mutatta. Igy a vár körül 2li holdnyi területet foglalt et a piac, amelyről az egykorú krónikás azt jegyezte fel: ronda állapotú voit?. A hatalmas terület szenny és trágyahalmokkal »ékesedéit?. Egyetlen fával sem találkoztunk á hatalmas térségen. Maga a város is rendező tilen, piszkos, elhanyagoll volt. Széchenyi István, mikor 18113 szeptember 3-án Szegedre érkezett az első gőzhajóval, elszomorodott a látottakon és figyelmeztette a városlakóit: ?Ha a mindennél drágább időt hasztalanul él tékozoltuk, s hazánk és a magunk javára kellőleg föl nem használtuk, el van az vesztve helyrehozhatatlanul, egy isten sem pótolhatja helyre az eltékozolt időt?. A város polgárai szerettek volna renoét teremteni, de a hatalom birlokosai minden erővel megakadályozták az ilyen akciókat. A város polgárainak lelkében élt a szabadság és egyenlőség iránti vágy, haladottabb szellemű élellorma után vágylak — minden kísérlet azonban hiábgialónak bizonyult, aa önkényuralom szembefordult a reformerekkel. A haladás utáni vágyakozás állította majdnem osztatlanul azután 1848 március 17-én Szegea város lakóit a szabadságharc mellé, d, gy. Mi kell egy találmányhoz és az újításhoz? Egy liicsif szervezettebb munkával 42 vagen szenet takarítottak meg a gázgyári dolgozók — Megint egy munkásföltaláló most »gépi erővel készül ez — bök egy bütykös, inas rnunkásujj a Ged'ó-feié tartó villamoson a szomszéd áltat szélesretárt Délmagyar harmadik o'dalára. i — Biztosan olyan helyen dolgozik, ahol van ideje spekulálni. Biztos tanultabb, eszesebb, meg fiatalabb már keltőnknél. AZ egyszerű melós nehezen jut el odáig, hogy fel találgasson ... • A gázgyárban tényleg van blyan munka, ami közben nem lehet »spekulálni«. Azonban cz nem zárja azt ki, hogy bármilyen beosztásban dolgozó munkás, jegyen az szerelő, szakmunkás, vagy csak egyszerű kocsitologató ne igyekezzék a saját maga kis munkakörén beiül ecy kicsit javítani és újítani a rábízott munkát. Varga Lajos, Tóth István és Tóth Béta üzemi lakatosok például a gyár területén lévő hulladékvas " között kotorászva egy furcsaalaku öntvénydarabot találtak. A legrozsdásabb holmit is l'cl lehet valamire használni — jelszóval töprengeni kezdtek és rájöttek, hogy az önlvénvdarab pompásan használható, mint egy sajtoló alkatrésze. Az üzemben tömegben gyártanak közvilágítási lámpához felfüggesztési alkatrészeket — kalapacsolás utján. Az öntvényt beillesztették a "sajtóiéba és Szakszervezeti élet mMinniM i—OTMsaaaasa Ma nagyszabású frizura- és fodrászbemutatót rendez a fodrásziparosok szakszervezeii csoportja A fodrásznumkasok szegedi szakszervezeti csoportja, amely eouig főleg a szakma továbbfejlesztése során működött eredményesen, a centenáriumi év fényéhez a maga módján hozzájárulni kíván. Az ünnepségek sorozatába helyi és nemzetközi frizuratómulalókat tervez, az utóbbinál az összes szomszédos államok szakmájának részvételével. Az első helyi frizurabemulatót ma tartják a szakszervezeti székházban délután 3 órai kezdettel. A nyilvánosság előtt bemutatják a legutóbbi budapesti nem ze l k özi fodrá szver sen yen győztes modellekéi. A bemutatónak még az a célja is, hogy a fodrász- és kozmetikái ipar vívmányaival ne csak a kiváltságosokat, hanem a széles néprétegekel is megismertessék, ezért a csekély 1 iorintos tólépőjegyeket elsősorban az üzemek .dolgozóinak és a kollégiumoknak tartották fenn. A házfelügyelők szegedi szakszervezeti csoportja foglalkozott a házfelügyelők részéről számtalanszor hangoztatott panaszszal, hogy az egyes házak lakói GYPSY City Jazz! FILHARMONIKUSOK BEETHOVEN-ESTJE MÍRCIUS 18. Vezényel: KLEMPCRER Jegyek a Délinagyarország kiadóhivatalában kaphatók A házfelügyelők szakszervezeti csoportja megállapította, hogy reggel 5-fí óra között is kell kapupénzt fizetni a reggel 5 ős G óra közötti kapunyitlatásért nem hajlandók fizetni. A házfelügyelők csoportja megállapítja, hogy a kapunyitás ideje a fennálló rendelkezések szerint reggel 6 óra és eddig az időpontig házmesternek jár a megállapított kapupénz. j | Figyelmezteti a szakszervezet a házfelügyelőket, hogy uj munkakönyvet kelt váltaniok. Március l-e óta csak uj munkakönyv vei rendelkezőket lehet e szakon elhelyezni. Azokat a munkaadókat és munkavállalókat, akik munkakönyv nélkül vesznek fel alkalmazottat vagy vállalnak állást, a törvény 600 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. Budapest kedvence! minden este m fiúi c A FM lí i Záróra reggel 5 órakor! az alkatrész Idol, anyagot takarítanak meg, azonkívül használhatatlan ócskavasat drága öntvényként hasznosítanak. Egy ilyen röpke ötlet folytán lőhhszáz forinttal könnyítőnek a vállalat helyzetén. Ak'kor, amikor minden* fillér, forint újjáépítésre kell. Az újítás azonban nemcsak személyhez, hanem csoporthoz is fűződhetik. A gázgyárban két kazán van: modernebb • és egy avultabb. Az állandóan üzemben Jevő első modernebb kazánt évenkint teljes tisztitásnak ketl alávetni. Addig, a súgónak érdekében, másik kazánon fejlesztenek. A másik kazán a tisztítotthoz képest napi egy vagon szénnel többet fogyaszt. A gázgyárban eddig a kazán tisztítás évente 12 bélig lartolt. Schwaijjz Mihály társ, a körülötte csoportosuló üzemi lakaLosok, fiitők, segédmunkások az utolsó tisztitásnál újszerűen, gyorsabban szerveilék meg a "kazántákarilást ét ugyanolyan jól elvégezték — C hét alatt. Eredmény 42 vag«» szén/megtakarítás akkor, amikor minden kiló szénre az országos energia ga zdá lkodá sban mérlie te Menüt szükség van. Ezeket tudva, igy lehelne szólni .a munkából hazatérő, Délmagyarországol olvasó két elvtárshoz: A termelés tokozását elősegítő újításokhoz, észszerüsitésekhez nem keli külön izgyártás folyamatos- ( idő, külön iskola és külön ész. Még fiatalság sem. A gombamódlra szaporodó munkásföltalálÓK, munkásujitók, sőt még rohammunkásoknak is 'közös a műhelytitkuk. Magukénak érz'k és szeretik ezt az országol... elvA vidéki kereskedelem erőteljes védelme a KISOSz-ban A KISOSz értekezletre hívta egybe a kamarai székhelyen levő KISOSz kerületeket, hogy ismertesse az adott helyzetben a KISOSz célkitűzéseit és irányítást kapjon a vidéki kiskereskedők problémáiról. Konmcnov Pál országgyűlési képviselő, a KISOSz országos elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy az á céljuk, hogy a vidéki kiskereskedelem kapja meg minden vonalon (áruellátás, közteherviselés) a támogatást, nemcsak a vidéki kiskereskedelem érdekében, hanem a vidéki dolgozók érdekében is. Bozóky László ügyv. elnök beszámolt a kiskereskedői egység érdekében végzett munkálatokról, mig Szeged javaslatát Völgyi Vilmos terjesztette elő, amelyben kérle, hogy a vidéki főosztály olyan legyen, amelyet a vidéki kiskereskedelem nehéz helyzete megkíván. A megjelent vidéki (Miskolc, Debrecen, Győr, Szombathely, Pécs) kiküldöttei és a KISÖSz központi vezetősége általánosságban legteljesebben támogatták a javaslatot, egyes részletkérdések módosítása után az értekezlet ezt elfogadj. Dán Tivadar, a KISOSz ügyv. elnöke a gyakorlati vidéki problémák megvitatása ulán zárszavában Komnenov Pál elnök rámutatott arra, hogy a KISOSz helyes politikát követett akkor, amikor a munkáspártokra támaszkodott, hiszen a kiskereskedőknek semmi ellenérdekük nincs a dolgozókéval. Ez azonban nem jelenti azt - mondta az országos elnök —, hogy bármilyen pártpolitikát kívánnánk űzni, a KISOSz pártokon felüli szerv, amely magába akarja foglalni az öszszes kiskereskedőket, liogy ezáltal egy még harcosabb szervezetté váljék. Szerdán: Hét hold] madonnája Belvárosi Mozi; Motorversenyzők ügyeimébe! A Szegedi Vasutas »Tisza? Motoros Sportegyesület felhívja a versenyzőit, nogy március 7-én, vasárnap reggel 9 órakor 'gyülekezés a makói bemutató versenyre a Tisza Lajos-körut 79. szám alatti klubhelyiség előtt. IÍILIINDÖ BÚTOR KIALlíTáS VÁSÁR ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA niiftnaiinA a- SZENDRÉNYI GÉZA ÉS TÍRSfll DUGONICS-TER 11. SZEGED.TELEFON12I.