Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-07 / 56. szám

v" ré Világ proletárjai egyesüljetek ! DEMAGYAKORSZA ,,cÁ magyar dolgozó nép előtt csak most, az egyesülés után nyílik meg igazán annak a lehetősége, hogy minden energiáját hazánk újjáépítésére fordítsa". Rákosi Mátyás. A MflGYAfi KOM 4 U N i S T A PUf DElMflGYflROflSZÁGI NAPILAPJfl V. évf. 56. sz. , 4RA « FILLÉR Szeged, 1948 márc. 7. Vasárnap Balra tartunk Irta: KOMÓCSIN ZOLTÁN A magyar demokrácia általános gazdasági, társadalmi, politikai előrehaladását ma már semilyen politikai irányzat híve sem vonhatja kétségbe. A gazdasági és politikai fejlődésen belüi talán legörvend'elesebb eredmény az a változás, amely a tömeges hangulatában, politikai felfogásában végbement. A munkás, a paraszt, az értelmiségi, a kispolgár ma egészen máskéjt vélekedik ugyanazokról a fogalmakról, általános vagy sajátos problémákról, mint "a felszabaduláskor, vagy akár egy évvel ezelőtt is. Nézzük meg, milyen lények bizonyítják a szegedi dolgozó tömegek hanguia tál tan", politikai nézeteiben végbement változást. 'Elsősorban az a felfokozott érdeklődés, amely a Magyar Kommunista Párt iránt minden oldalról megnyilvánul. A párt rfiunkájának és eredményeinek elismerésén tui egyre többen lépnek l>e pártunkba, hogy velünk együtt haladjanak a jelen és jövő nagy és apró problémáinak megoldása felé. Közismert tény, hogy a tagfelvételi zárlat előtt a legutolsó napokban is többezer munkás, többszáz értelmiségi és kispolgár lépeti át a szociáldemokrata Pártból. Ezt az átáramLást és az eddig pártnélküiiöjv minden eddiginél nagyobb számban történő belépését csak a Szociáldemokrata Párt belső válságával magyarázni tévedés lenne. Jól tudjuk, a nagv áramlás becsületes, tiszta-múltú és szándékú embereken kivül karrieristákat, megijedt, gerinctelen helyezkedőket is sodor felénk. Mindenesetre idők jele mutatkozik meg abban is, nagy p helyezke-dők nem jobb-, hanem halié lé tájékozódnak. Ami a hozzánk csapódott politikai és erkölcsi szempontból kifogásolható elemeket illeti, természetesen azokra nekünk szükségünk nincs, bebocsájtásl kapuinkon nem nyerhetnek. A kevésszámú karrierista csörtetők sodródása nem szabad, hogy bárki előtt is elhomályosítsa a becsületes nagy doiguzó tömegek [xiUlixai tudatában végbement örvendetes fejlődést és annak következményeit. Saját munkánk és ered ményeink, valamint a gondolkodó és egyre világosabban látó né pú rétegek leértékelése volna, ha nem ismernénk fel, hogy nagy tömegek határozott és megmásil hatatlan politikai ál lásfoglalásával állunk szemben. A dolgozó tömegek áramlása, állandóan fokozódó érdeklődése a Kommunista Párt iránt nvilt kiállás, vagy ha ugy tetszik, hitvallás az erősödő népi demokrácia, a Kommunista Párt közeli és távolabbi célkitűzései inelletl. Szeged dolgozói sokféle |>oIilikai színárnyalatból egycélú egy irányba haladó egységbe •kovácsolódnak. Ezt a magyar jövő szem pontjából jelentős folyamatot megakadályozni most már nem lehet. Akadnak azon ban még most is személyek, kisszámú támogatóval, akik megpróbálnak fékezni s ingadozásaikkal, határozatlanságaikkal ideig-óráig ' tarló akadályokat gördítenek az elkerülhetetlenül bekövetkező események elé. Egyik ilyen jelenség az a bizonytalan magatartás, amelyet a Szociáldemokrata Pártban látunk a jobboldallat szemben. Nincsenek semmiféle kételyeink amiatt, hogy a baloldali vezető elvtársak tényleg el akarják távolítani a jobboklali elemeket. A tények azonban azt mutatják, hogy az eddigi kizárások paritásos alapon történnek. Kizártak egynéhány túlságosan nem jelentős jobboldalit, de ugyanekkor — hogy meg legyen a paritás -- kizártak majdnem olyan számban baloldaliakat is. Mi jesz a közismert munkásegység- és kommunistaellenes hangadókkal? Velük szemben egyre inkább meghocsájtó magatartást Látunk. Ne vegyék rossznéven tőlünk testvérpártunkban, ha annak az érzésünknek adunk kifejezést, hogy ezek jobboldaliak Papdi György elvtárs személyében találják meg védőszentjüket. Szerényen megjegyezzük. Papdi elvtárs riem tesz jó szolgálatot sem a Szociáldemokrata Pártnax, sem sajálmagának ezzei a magatartással. Elmultak végérvényesen azok az idők, amikor kifelé munkásegységről beszélünk, belül pedig a jobboldallal iüjunk egy kővel. Ez a körülmény — enyhén szólva — bizalmatlanságra ad okot. Az együttműködéshez, az egységes munkáspárt megteremtéséhez bizalomra, határozott, egyértelmű cselekedelekre van szükség. Egy másik figyelemreméltó körülmény, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül, a Nemzeti Parasztpártban észrevehető jelenségek. Amíg Budapesten a Parasztpárt is megkezdte a tisztogatást, addig Szegeden annak halvány jelét sem táljuk. Nem mintha nem lenne liszlogatnivaló! Ellenkezően olyan kísérleteknek vagyunk tanúi, hogy egyes parasztpárti vezetők "a megújhodó, demokratikus szellemben újjászerveződő kisgazdapárti vezetésből kicsöppent, Pfeiffer-fiókákal szivják magukhoz azzal a felkiáltással, majd mi megneveljük őket. Mindig azt vallottuk, ma is azt állítjuk, a Parasztpártnak igen fontos szerepie van a helyi koalíción belül. Feladatának sikeres betöltéséhez kedvezően járult hozzá az a körülmény, hogy a főispáni székbe, a helyi szervezet élére olyan kitűnő, általunk nagyrabecsült demokrata került, mint Gyáni Imre. A Parasztpárt, ae elsősorban a demokrácia szegedi fejlődéséneik szempontjából sokkai elönyösebb volna, ha Gváni Imre szelleme és [irányvonala érvényesülne .azokkal szem nen, ak ik egészen naiv érvekkel magyarázzák a jobboldali reakciós eleinek felszívását. A felelős helyen álló tényezőknek kell elsősorban látnia, hogy elmultak azok az idők, amikor jobbfelé nézve vagy legalábbis kacsintva lehetett politizálni. Ma már kénytelen jxjlitikaj fegyvertáráról á szociális és politikai demagógiát kirekeszteni mindenki, aki komoly tényező akar lenni. A szavak és tettek mai időnknek megfelelő jobb megválogatására két döntő körülmény késztet minden politikával foglalkozó emberi. Az egyik Nagy Ferenc és Peyer sorsa, a másik fontos körülmény, hogy ma már nem számíthat komoly lömeglámogatásra, aki demagógiával, reakciós politikával akar híveket és pozíciót szerezni. Végre elérkeztünk oda, hogy demokráciánkban csak haladó demokratikus nyelven lehet beszélni. Az általános és azon belül a magyar fejlődés azt bizonyítja, a demokratikus, haladó tömegek hatalmas népi frontjának megteremtése felé menetelünk. Az .eddigi tanulságok alapján bccsülcles ember nem választhat mást, mint a maga ere] jével, képességeivel, munká.já! val hozzájárulni a nemzeti egység, a nagy tömegek anyagi felemelkedését bizlositó demokratikus népi front megvalósulásái hoz teljes szívvel és akarattal. Megvannak a tot munkáspárt egyesülésinek fettételei A Szociáldemokrata Párt ui vezetősége tárgyalast kezd az MKP-val az egységes munkáspárt megalakításáról Ráko si es Szakosíts kézfogása A Szociáldemokrata Párt 36. országos kongresszusa szombaton megkezdte tanácskozásait az Országház üléstermében. A miniszteri székekben helyet foglallak: Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Révai József, Kossá István. A dongresszust Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter nyitotta meg a pártvezetőség baloldali tagjai nevében. Rónai Sándor nagyhatású felszólalása ulán Szakasits Árpád emelkedett szólásra, főtitkári referátuma felölelte a pártnak az utóbbit hónapokban történt eseményeit. Na© beszéde végén határozati javaslatot terjesztett elő, melyben többek közölt a következőket olvassuk: Határozati javastat A 33. kongresszus utasítja az uj pártvezclőséget arra, ho© a legnagyobb eréllyel folytassa tovább a megkezdett tisztogatási akciói és szabadítsa meg a pártot a jobboldali befolyás minden maradványától és — minden mellékkörülményre való tekintet nélkül — forradalmi szellemben, kjméleíienül távolítsa el azokat, akik bűnösek a dolgozó tömegek ideológiai és notitikai félrevezetésében és .1© nem alkalmasak arra, hogyha szocialista munkásság soraiban résztvegyenek felszabadító harcaikban. Majd a következőket mondja a határozati javaslat: A 36. pár (gyű1 és a történelmi helyzet felismerése alapján megállapítja, ho© azok a felléSelék, amelyeket a két munkáspárt földalatti vezetősége 1944-ben körvonalazott, mint az egységes munkáspárt megteremtésének feltételeit, ' nagyrísit bt köVelkezteS. A 36. pártgyiülés tehát enneb felismerésében és attól a vágytól vezetve, ho© három évtizedes kettészakadás után az egv és oszthatatlan munkásosztály politikai és szervezeti egysége is helyreálljon, felhatalmazza az uj pártvezetőséget arra, ho© haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Magyar Kommunista Párt vezetőségéve! az egvtégcs munfcásoárt megalakításához még szükséges ideológiai, politikai és szervezeti felléi elek megteremtése céljából. F. tárgyalások eredményeképpen gondoskodjék az uj párlvezelőség arról. hogy mielőbb rendkívüli kongresszus hlvassék össze a munkásosztály egységes parijának megalakítására. — Bérem a párlgjyüilést — fejezte be szavait Szakasits Árpád —, ho© e©hangu lelkesedéssel fogadja el ezt a határozati javaslatot s ezzel illessze a történelmi zárókövet a munkáse©ség boltozatába. Szakajts Árpád referá'umának befejezése után elha©Tta az előadói emelvényt és Rákosi Mátyás felé tartolt. Amikor odaért, Rákosi Mátyás felállt helyéről, melegen kezet szorítottak, megpecsételve a történelmi aktust, a kongresszus tagjainak hoszszantarló lelkes helyeslése és tapsa melleit. A kongresszus tagjai helyükről felállva e©hangái kitörő lelkesedéssel elénekelték az Internacionálét. A pártkongresszuson felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs és többek között a következőket mondta: Ráltosi Mátyás fe*s?ól3»á«a — őszintén megmondhatom, ho© nem e©szer elégedetlenek voltunk a baloldali szociáldemokrata elvtársaink lassúságával, de visszatekintve meg1 lehet állapítani, ho© a döntő kérdések legtöbbjében helyes álláspontot foglaltak el és velünk vállvetve viszKzaszorjtották a jobboldal támadását. — Ilogy a két munkáspárt egységfrontja nem szakadt meg, ezzel elvitathatatlan érdemei vannak a baloldali szociáldemokrata elvtársaknak és különösen Szakasits és Marosán elvtársaknak. Szakasits elvtárs nem volt könnyű helyzetben. Nem egyszer a kommunista elvtársak türelmetlensége, va© merevsége is súlyosbította helyzetét, de az évtizedes munkásmozgalmi tapasztalat és proüőszlöü minden nehézségen átsegítette. A reakció aknamunkája — Most a párt©ülés emel vényéről kívánok neki még sok sikert a magyar dolgozók és a magyar demokráciáimegcrősj lésére. Amilyen mértékben a szociáldemokrala elvtársak tudatára ébrednek annak, milyen kárt okoz a Szociáldemokrata Párl ban megbúvó reakció aknamunkája és a kél munkáspárt versengése, ugyanolyan mértékben felfogja azt is, ho©- milyen hatalmas, uj erőforrási jelent az uj, egységes munkáspárt. Ez a .felismerés megérlelte az cgvesülésnek három évvel ezelőtt még hiányzó feltételeit. Most csak arra' kell vigyázni, ho© a jobboldallal va'ó leszámolás alapos le©ren és a demokráciának ezt a rákfenéjét ©ökeresen kiirtsuk. A munkásság árulói .ellen vívott harcunk során a szociáldemokrata elvtársakban is kialakult és megszilárdult a felismerés, ho© csak e©féle szocialista elmélet van. Ez a forma a marxizmus, a melyet nagy tanítónk, Lenin alkalmazott és tovább fejleszlett az imperializmus ésjiji proletárforradalmak korára és amelyet harcostársa, a bölcs Sztálin, a szocializmus építése és a fasizmus szétzúzása idején továbbfejlesztett és elmélyített. A lenln-sztálini kommunista elmélet kiállta a tüzpróhát az első és második világháborúban esa'k ugy. mint az amerikai világuralmi törekvésékkel szemben folyó küzdelemben. A magyar dolgozók élen járó párt iának is csak az lehet az élenjáró elmélete, amelyei magukénak vallanak a hatalmas Szovjetunió nénei és amelynek lobogója alatt harcol az öntudatos demokraták élcsapata Görögországban, Kínában és szerte a világon. — A nia©ar dolgozó nép előtt csak most, az egyesülés után nyílik meg annak a lehetősége, ho© minden energiáiul hazánk újjáépítésére fordítsa. A felemelkedés útjára lépett a nemzet — A in a©ar dolgozók eddig is csodákat müveitek, pedig erejük jórészét a soraikban lévő alattomos ellenség fogtállá le. Most, ho© minden erőt egy célra tudunk összpontosítani, most nyilik meg ázi gaza lehetőség a lermeíő, újjáépítő munkára. Az egyesült munkáspárt megteremtésével megérnek a fettételed az 1945ösnél sokkal szélesebb, sokkal mélyebb nemzeti összefogásnak is. Világos'tehát, hogy ez a kongresszus nem vég, hanem kezdet. Kiinduló pontja e© uj történelmi fordulatnak, uj lap ezeréves történelmünkben. A ma©arság most lép modern léte folyamán először a történelem porondjára niint egyenrangú. A haladó nemzetek közt nckiink, a ma©ar munkások, parasztok. haladó értelmiségiek e©Tesiilt pártjának jut az a történelmi feladat, hogy sokat szenvedett nemzetünket a szakadékból kimentve, a boldog béke és a virágzás útjára vi©iik. A ma©ar munkás öntudata, a ma©ar paraszt szorgalma és a haladó értelmiség szaktudása és a bennünket vezető törhetetlen szocialista szellem a biztosítéka, ho© ezl a feladatot nemzetünk és az emberiség üdvére meg is valósítjuk-