Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-28 / 73. szám

Vasárnap, 1948. március 28. DELMAGYAKOKSZAG 3 Egységes munkáspárt - minőségi part Irla: PINTÉR GÉZA. Örömmel közöljük lapunk hasábjain az SzDP szegedi Intéző Bizottsága és az Egyse gbizottság' t ag j á n ak cfikkct, amelyben megvilá­gítja a Szociáldemokrata Pártban foiyó tisztogatás elvi szempontjait. A külpolitikai és belpolitikai fej lemén yek e lod'ázh atatlanu I szükségessé lelték a két magyar munkáspártnak, a Magyar Kom­munista Pártnak és a Szociálde­mokrata Pártnak az egyesülését. Ea az egyesülés azonnan nem történhet ínég ugy, liogy az egy­séges munkáspárt a két meglevő munkáspártnak egyszerű, szám­beli összetétele legyen. Áz egy­séges munkáspárt a két munkás­pártnak magasaobrend'ü szinté­zise lesz, azaz a két munkáspárt legjobb erőinek egyesülése a mai idők, mai események külö­nös követelményeinek megfele­lően. El kell hagynia tehát mindkét parinak mindazt, ami benne seiejtes, nein megfelelő, mindazt tehát, ami akadálya le­hel gjnnak, hogy az egységes munkáspárt valóban mindkét pártnál inagasaubrendü. minő­séül összetételű: minőségi párt tegyen. A Magyar Kommunista Párt a szelekciót állandóan végzi a maga területén, de a most le­folyó tagkónyvcserévef. illetve tagrcvizftívai minden eddiginél nagyobb arányokban igyekszik eltávolítani sorninól mindazo­kat. akik nem méltók arra, hogy a párt osztályharcos, forradalmi szellemét bármily vonatkozás­ban is reprezentáljuk. A Szo­ciáldemokrata Párt sokkal sú­lyosabb tehcrléleltei ind'ult el az egyesülés utján, mint a Ma­gyar'Kommunista Párt. Fel kel­lett számolnia maradéktalanul a párt jobbszárnyát, amely egyre Inkább döntő szerepet játszott a párl politikájában. A Szociál­demokrata Párt 36. kongresszu­sa amidőn kimondotta a Ma­gyar Kommunista Párttal való egyesülését, egyben szankcio­nálta az addig lefolyt tisztoga­tási akciót a jobbszárny felszá­molása tekintetében. A tiszto­gató munka azóta kérlelhetet­len szigorral lot'yik s közeledik az idő. amikör a Szociáldemo­krata Párt teljesen megtisztul­tan áll a magyar dolgozók előtt nem csupán jobbszárnyától, de mindazon elemektől is, ame­lyek akadályozták, avagy zavar­ták osztályharcos, rorrad'almi jellegének kialakulását. Ez a tisztogató munka télies eréllyel folytatódik a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezeténél is. Ak eddig nyilvánosságra került kizárások bizonyos meglepetést keltetettek egyes körökben, ami érthető is, hiszen a kizártak kö­zött olyanök is vannak, akiknek baloldali beállítottsága és ma­gatartása látszólag kétségen kí­vül állt flogv ezek a meglepe­téisek ne jelentkezzenek a közel­jövőben a további kizárásokkal kapcsolatban, szükségesnek tart-­juk rámutatni azokra a szem­pontokra. amelyeknek alapján a a Szociáldemokrata Párt sze­gedi szervezetének intézőbizott­sága a kizárásokat foganatosítja. Először is, el keit távolítania tagjai sorából a pártnak mind­azokat, akik; mint vezetők, funkcionáriusok, előadók, avagy akik 'képzettségüknél, iskolázott­ságuknál fogva befolyást 'gya­korolhatnak csoportokra, töme­geikre a jobboldali irányzat érvé­nyesülése érdékél)en. A jobb­oldali irányzat elhatalmasodása a párt politikájában menthetet­hclelienül az ellenforradalom oldalára vitte volna a Szociálde­mokrata Pártot. Utat nyitott volna a nyugati imperializmus számára s igy, mint annak bel­ső szövelségese hozzájárult vol­na ahhoz, hogy az ellenforradal­mi. imperialista erők megsem­misítsék mindazokat a vívmá­nyokat és eredményeket, ame­lyeket a munkásosztály ebben az országban a népi demokrácia kiépitésével és megerősítésével elért. Másodszor, ki kell zárnia tagjai soráltól azokat is, akik bár magatartásukkal és tevé­kenységükkel baloldaliaknak mutatkoztak ugyan, de egész lelki és szellemi beállítottsá­gukban konzervatívak, a mar­xizmust hosszu évek, avagy ép­pen évüzenek foiyamán sem tudlak magukévá tenni. Ezeknek sem ichel helyük az egységes munkáspártban, amelynek ideo­lógiai alapja a marxizmus-leni­nizmus. Mert aki nem tudott mar­xistává lenni, az seinmiesclre sem válhat leninistává. Az egy­séges munkáspárt marxista-le­ninista ideológiai alapjának meg­láinadhataliannak kell lennie az egységes munkáspártban, ame­lyet semmiféle mellékbeszélés­sel, önkényes félremagyarázko­dással zavarni nem lehet. Ilnrmad'szor, ki keli vetnie magából a Szociáldemokrata Pártnak azokat is, akik a pártot ugy tekinti/., mint egyéni érvé­nyesülésük eszközét. Az egysé­ges munkáspártnak csak azok lehetnek tagjai, aki/; a pártot csak egyetlen cél eszközének le­kin lik- az osztályharc, a mun­kásosztály forradalmi küzdelme, a munkásosztály felszabadításé­ért vívott harc eszközének. Negyedszer penig kiirtja tag­jai sorából az erkölcstelen, kor­rupt egyéneket, azaz mindazo­kat, akik romlott életmódjuk fe­d'őszervének igyekszenek fel­használni a pértot. A fenti szempontok szigorú figyelem (levételével könyörtele­nül végzi a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének inté­zőbizottsága-a tisztogató munkát. Érzékenység, oaráü kapcsola­tok nem jöhetne/ tekintetbe eb­ben a munkánan. Nem jöhet számításba e letűnteiben az sem, hogv kinek miiven és mek­kora érdeme! vannak a párt eddigi életében. Az érdemeket aszerint mériegelik, hogy mit érnek ezek az érdemek — a jövő szempontjából. Ez a kér­lelhetetlenül szigorú szempont bizony sok nagynak, kiválónak látszó múltbeli írrJemet változ­tat törpévé, semmivé. Kérlelhetetlen szigorúság az egvelemes munkásosztály érde­kéhen; ez az eiv hatja át a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete inlézőoizoltságát a kizárások foganatosításánál, en­nek az elvnek az alapján mér­legeli, hogv kik jöhetnek át pár­tunk soraiból az egységes mun­káspártija. Mert az uj. egysé­ges magyar munkáspártnak tö­megszervezeti jellege mellett is elsősorban minőségi pártnak kell tennie. Oivan munkáspárt­nak keli lennie, amely méltó arra, hogy a Szovjetunióval váll­vetve haladó keleteurőpai népi demokráciánkban is élen haladó tényező legyen. Patzauer Dezső borkereskedő Kö'csev u 9. Te'efon: 458. Fiiszerpaprika szükségletét a Magyar Fiszerpapr^anagyitereslcedők szövetkezetének fajja tál szerezze be. Szeged* Kárás;*u c^ ti. Ilii A szegedi fanyavilág szivében ahol még JClebelsberg szelleme kisért Bartók-Kodályt énekel szaz c s i 11 o g o szemű parasztgyerek Az alsóközponli Baromi-iskola kívülről modern, leve­gős, szemnek jóleső épület. Belépéskor ez a benyomás el­tűnik. Gyereksereg zsong, csiripel a folyosókon, szőke var­kocsók, színes kiskendők villannak ki a sokaságból, hety­kén kopog egy kislegény csizmája a sima kövezeten,* de en­nek ellenére szorongó érzés fogja el a beljebb kerülőt. Az előcsarnokban bronz relifről elhízott, falusi plébános pöf­feszkedik. A tantermekben végig a régi korszakból átmen­tett képek. A tanári szobában pedig ott mereszLgeli szemét a két világháború közli/áporodott Magyarország lcghirhedL lebb »kultur-egyénisége® gróf Klebelsberg Kunó. EzeH. a minduntalan felbukkanó »relikviák® törik össze a belépő hangulatát. De hozzájárul a tanítók, tanárok savanyu áb­rázata is. Haragszom rádot— játszanak mindennel, ami kí­vülről történik. Elégedetlenek, kritizálok a demokráciával szemben. Azzal az országgal, amelyik az ujjáépilés lázá­ban most módot talált, hogy pedagógus státust rendezzen, és emberi megélhetést szeretne adni nevelőinek. Alsóközponton, Balogh páter falujában, a Klebelsberg képpel fémjelzett iskolában, a keménygalléros Klebi sze­meláttára uj, igazi népi kultura bonlakozik. Még erőtlen, de nem üvegházi növény. Lassan kúszik a márciusi ég fe­lé s egy-két év múlva bizonnyal gyönyörű virágba szök­ken. Agyagási Sándor tanitó va­lahonnan az erdélyi hegyek­ből származik. Diákkorában találkozott Bartók-Kodály gyűjtötte dalokkal. Megszeret­te, szinte megszállottja lett a dalokban felfeslő szépségek­nek és mutatkozó mélységek­nek. Bartók-Kodályra speci­alizálta magát, énekművész oklevelet szerzett. Mint kész művész nyakába vette az or­szágot és minden jelentősebb városban, Szegedtől, fel Sal­gótarjánig előadásokat tar­tott a magvar népzenéről. Ódon pa'ináju gimnáziumok­ban és bogárhátú tanyai is­kolákban éreztette, hogy a táj­egységek szerint kialakult da­loknak azonos felépítése, dal­lamkincse van. Bizonyítgatta, hogy a dunavölgyi népek népdallai oly egyformák, te­mérdek közös bánat és ren­geteg közös kacagás van ben­nük. GYEREKKÓRUS KÉT SZÓLAMRA, NÉGY SZÓLAMRA A demokrácia méltányolta Bartók-Kodály vándor prófé­táját. Tanitó lett, először Mát­rában, most pedig lekerült Al­sóKözpontra. A benne elő nyugtalanság, a népdalnak nagy szeretete tettekre kész­tette. Nem elégedelt meg az ének egyszerű tanításával, ze­nei neveléssel. Maga köré gyűjtötte az iskola négy osz­tályának jóhangu gyerekeit. Gyermekkórust szervezett — száz csiillogószemü nebulóból. A gyerekek megismerték a zenei alapfogalmakat, később zeneelméletet is kaptak. Fél­éves tanulás ulán 24—25 dal­ból álló műsoruk van, egyen­lőre két szólamban, főleg ká­nonok. A következő év végé­re már nehezebb megoldású müvekre is áttérnek majd. A nyolcadik általános befejezté­vel négyszólamú, kellő elő­képzettségű kórusa lesz az al­sóközponli Baromi-askolának. , BARTÓK-KODALY MINDEN ELLENSZENV ELLENÉRE A kollegák elsötétülő arc­cal Látták Agyasági munkáját. Bartókol-Kodílyt az iskolá­ba — szörnyűködtek. De nem tehettek semmit, mert manap­ság nem ildomos Bartók-Ko­dály ellen epéskedhi. Amikor megtudták, Jiogv a lelkes fiatal taniló kommu­nista — kélszeresen elkerül­ték és szinte bojkottálták. De Agyagásil ez nem csüggesz­tette. Az egyik tantermet dugig tölti most a kórus. Agyagisi a padokra ,állva vezényel. Böjti szél zörgeti az iskola­ablakokat, de pír pillanat múlva száz fialni gyerektüdő belülről repeszti a lazult ke­reteket. A BOJTÁR BANATA — A PAKULAR SZOMORUSAGA Jobbról a lányok, balról a fiuk fújják. A szakember — ismerve az előzményeket — elképed az összhangra, a fe­ÁLLANDÓ BÚTOR KIÁLLÍTÁS VÁSÁR ASZTALOSMESTEREK BUTORCSSRNOKO nnrnyír? TÉB ii szemdrEhyi GÉZfl ES TÉRSfll UUUUuLVlLSI 11. SZEGED. TELEFON 1-21. Szegedi Kenderfonógyár Rt. Alapítva: 1883. Londoni körút 3. Telefon: 346, 616. gyelmezettségre. Forte és pia­no egyformán jó a gyerekek­nél. De ezenfelül aiímüsor tar­talma fogja meg a hallgatót. A bojtár bánata, a hegyi pakulár szomorúsága, a du­nlnluli lankák levegője érzik a dalokban. A népdalok szi­ncs -pántlikaszerü sorozatát itt-ott negyvennyolcas nóták váltják fel. Garibaldi nótája és a Klapka induló. Mennyi ritmus, mennyi tüz van ezek­ben a 11—13 éves gyerekek­ben. Tudjátok-e mit énekeltek? Ez a kérdés két nóta közti levegődző-szünetben. A NÉP AZ — AKI DOLGOZIK Népdalokal-népd'alokat zu­dul a felelet jobbról-ba'ról. Szélső, kendős, kerekképü kislány szinte sértődötten ki­áltja. Hogyne. Azt feltételezni róluk, hogy müdalt énekel­nek!!... És mi a népdal? —A meg­határozások kissé iskolásán röpködnek. A »nép« meghatá­rozásában haboznak. Próbál­ják igy is, ugy is. Mi mind­nyájan, azok, akiknek Jxevés iskolájuk van — körvonalaz­zak. A kiscsizmás legényke előfuraksziik. Messziről nyújt­ja az ujját. Belepirul a nagy igyekezelbe. A nép az — aki dolgozik A GYEREKEKNEK MAR NEM KELL RÁDIÓS NÓTA Ez a meghatározás, igy gye­rekesen megfogalmazva is —• tankönyvbe kiviinkozik. Nagy­szakállú professzorok, politi­kusok hada próbilla már kö­rülírni, de igy szabatosan, pontosan még nem fejezte ki senki. Nekünk m ár nem kell a rá­diós nóta — mondják a gye­rekek. A régi tanitébícsá olyant tanított. Ez sokkal szebb és odahaza is szépnek mondják. A szünetet hosszúnak talál­ják. Ujabb nótát kérnek a tanitóbícsitól. A dalok újra felszínesednek. A szürke tan­terem meglelik igazi, szépsé­ges dallamokkal. A levegőeb­ben a szobában már friss éa üde. Nem ugy mint a többi tanteremben, a folyosón, a ta­nári szobában... Háztól - házig BUDAPESTRE MINDENNAP RAKODUNK APID" 99 Nemzetközi szállítmányozási vállalat, Kelemen-utca 1. szám. Telefon: 547. Danirr papriha-hivtte le Szeged. Teleionszám 7—28.

Next

/
Thumbnails
Contents