Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-22 / 44. szám

Vasárnap, 1948 február 22. D E L M A G Y A R O R S ZÁ G 5 MJJBOP! oT ükröeske Nem sokat szoktunk pol­gári illemmel törődni, de azt mégjs tudjuk, liogy nem illik jó társaságban mindig az idő­ről beszélni. Ezen a helyen azonban mégis bocsánatot kell kérnünk az erdők mor­gó urától: Mackó barátunk­tól, akit Gyertyaszentelő után azzal vádoltunk meg, hogy ez idén csődöt mondott hő jós tehetsége, mert Mába sütött akkor a napos idő, nem jön utána fagy, hanem itt a ta­vasz. A tavasz azonban csak üzenetet küldött, például a hóvirágok formájában, de er­re Tél uramnak! eszébe ju­tott, hogy most az ő uralma tart és — gomlihoz kabát — csinált egy kis havat és zúz­marát hozzá. * Miközben kinn hullt a hó, a városháza egyik termében a köz­ellátási bizottság ülésén újfajta »itt a piros, hol a piros* játék folyt. Tévedés ne essék: a tex­tiljégyetc színeit vitatták meg, melyik piros, melyik nem és ismét melyik milycii szinü. Igen érdekes jáLék volt annál is in­kább, mert a bizottság egyetlen tagja sem tudta megmondani, hogy a különböző textilfélék­nél milyen színű utalvány kell. Hát akkor szegény egyszerű ve­vők és kiskereskedők, vájjon ti mit csináltok? * Más újfajta játék is indult a városházán a »komámasz­szony hol az olló« mintájára. Péntekien ugyanis a polgár­mesteri hivaialban minden gyanús látogatói — elsőknek persze az újságírókat — az­zal fogadlak, hogy — ha nem is hol az olló —, "de hol a pol­gármester ezüst töltőtolla. A Go-pen töltőtoll ugyanis ne­véhez hiven viselkedett. Go­pen angolul annyit tesz, mint smenj-loll«. magyarul örök­irónak lehelne szabadon for­dítani. Hál a toll csakugyan elment. Becsületes megtaláló kerestetik... * Még mindig érvényes lenne az a monaás, hogv az ur a po­kolban is ur? Eddig azt hit­tük, hogy már tul vagyunk ezen, de a panamista cipőgyáros Zsurkó János ezt a mondást idézle fel bennünk. A szegény lókötőket vasraverve viszik min­den nap a tárgyalásra, Zsurkó ur viszont taxin érkezeit meg mindig a törvényszék elé. A tárgyalások során' kiderült, mi­ből futotta erre is. szociáldemokrata titkárságon bejelentette, hogy kii akar lép­ni a pártból. Kívánságai a for­maságok teljesítése ulán rö­videseit megvalósult. Ulja természetesen az MKP üzemi tiilkárságához vezeteti. Kitöl­tötte a belépési nyilatkozatot és amikor a titkár kezet szo­rított vele, boldogan jelentet­te kii: — No végre, itthon va­gyunk ! * Itt említjük meg azt a le­velei is, amelyet a Dózsa-lakta­nyából kaptunk. A többi kö­zött a következőket olvashattuk benne: "Valahányszor elhalad­tam a "Szegedi 'Népszava* ki­adóhivatala előtt, szembeötlőit a bejáraitól balra, igen észre­vehető bel ven az összeesküvés­lton megvádolt, több gazdasági bünlellben elitélt örley volt al­tábornagy alakja, amint helyet foglal az előkelőségek között.* Talán meg lehetné kezdeni a tisztogatást a kirakatban is! rendezzük dolgainkat, vagy­A toto-láz ugylátszik nem I is ha magyarosodunk Dc a zl akar alábbhagyni. Az elmúlt már rossz néven vesszük, pénteken — amikot- megint hogy a még eléggé fiatal csak a Délmagyarország ki­adőlilvatalában lehetett lolo­>IIarmon;ia« cigarettánk is magyarosodik. Ezt pedig ugy szelvényt kapni —, bcállil egy kell értelmezni, hogy doliá­féríi valamelyik szegedi Ira- nyos körökben egyre inkább fikba és szelvényt kér. — Sajnos már nincs —2 hangzik a válasz. — No akkor én inár bizlo­san nyertem háromi forinl harmincat! — hangzik a Jel­kliism ere tmeghy ugl a ló felelet. • Uj fizetési <jszköz is jelent meg a látóhatáron és mi is lehetne ez tnás, ha nein a to-to szelvény. Népszerű operaéneke­sünk hódolt az elsők Között en­nek a csekkrendszerre emlé­keztető divatnak, amikor kár­tyázásnál elegáns mozdulattal kijelentette: —• To-tóval fizetek! Csak megjegyzésként mond­juk, hogy mindhármat elnyerték tőle, lia' ugyan ez nyereség volt — vagy lesz: panaszkodnak, a »IIarmonia< kezd hasonlóvá válni az any­nyit szidott »Magyar< ciga­rettához. No, de ott a vigasz Is: megjelent ismét egy uj cigarettafajta, a »HöIgy«. Azt mondják, igyekszik alkalmaz­kodni nevéhez, mert kivül fe­hér, karcsú és elegáns, dc ezt sem jó nagyon mellre szivni. Ráadásul mint a legtöbb hölgy, késik is. Szegeden még ugyanis nem láttuk;. Befejezésül a legfrissebb ta­lálós kérdést szeretnénk elmon­dani. — Mi a különbség a nap és reakció közölt? —- ? ? ? — A nap keleten kei és nyu­gaton nyugszÍK, a reakció pe­rT. , ,, , dig keleten nem kell és nyuga­Hivei vagyunk annak, ha ion nem nyugszik, magyar izre, magyar módra (lasszó) nyugatosi RHEflXCIÓSS CSABA II. éves joghallgató SZEGED csepeg a jogászprofesszorok „ellenállásáról4' Ur" ember vagyok és azok áll­ják szavukat. A mult héten meg­ígértem, hogy a szegedi egye­lem jogi karának professzorai­ról csevegünk és beszámolok m a ga I ar I á su król. Elm ondóm, hogy micsoda nagyszerű embe­rek, izzig-vérig urak és meny­nyire mindent megtesznek, hogy a boldog régi időket átmentsék az egyetemen. Kérlekalásvan, neveket nem említek, hogyisne, hogy vala­melyik baloldali lap, mondjuk­•<\ Délmagyarország, nekik men­jen és emiatt még idegeskedje­nek. Isten ments, az öregurak­nak ilyen kellemetlenségeket okozni. A gentleman Ukc viselkedés­szabályai szerint és csak általá­nosságban nyiiatkozom róluk. Pílsősorban felemelő az, hogy milyen ürü előkelőséggel tart­ják magukat távol a'zajos tö­megektől. Egv-két megalkuvó professzor kivételével senkit sein látsz a városban semmiféle >dfem oaratikus « megmo z dn 1 á son. Ha hívják őket, nagy kénysze­fognnlyus sétapálcával jártak a jogászok. Osi címeres arany­órákkal, valódi angol dupla­csövű vadászpuskával, gyulai háromszázholdas uri birtokkal, pompás vadászpuskákkal magya­rázgatja a rideg római fogal­mazás szerinti tulajdon fogal­mát. A dicső »Szenl Korona-ehné­Iet« áll a jogtörténet központjá­ban. Ugy ragyog még ma is a szegedi egyetemen, hogy Wer­bőczy idején sc különben. A közjogon oivasd' el a hivatalos Csekey-féle jegyzetet. Ha Ilor­thyrói van <;zó benne, könny tódul az ember szeméhe. Bez­zeg, ha a mai rendszer hibáit keli ostorozni. Ugy elinlézik a népbiróságot, az uj választási törvényt, a kormány rendelet­alkotó hatáskörét, a Gazdasági Főtanácsot, hogy abban hiba nincs Az egész jegyzetből ki­derül, hogy a régi Magyaror­szágnál demokratikusabb" or­szág nem vott (egy-két paraszt­ír Iá s nem számit!). Tiiliiosszn volna mindén tan­Méff néhány percet szen­teljünk csak a Zsurkő-iigyre, mielőtt nyolc évre elfeledke­zünk róla. Jellemző a múlt­ban kialakult gondolkodásra az a védekezés, amivel ügy­védje nem átallott előhoza­kodni. »Nein a jnlniszler gye­rekeinek csinált Zsurkó ci­pőt, hanem munkásgyerékek­ne'k és nem minisztereknek gyártott bakancsot, hanem a munkásoknak. Ezt az ügy­véd ur inentökörühnénynek gondolta, de mii az Ítéletből örömmel vehettük tudomásul, hogy helyette olaj volt a tűzre. * Inkább az ilyen feketéző urak ajtaja fölé kellene akasztani azt a táblát, amelyet az egy is sze­«eoi mozi büfféje fölé ragasztol­tak a hét elején. A mit sem sejtő, cukorkát, csokoládét kínáló el­árusítók leje fölött ugyanis a közönség szemfüleseinek nagy derültségére hatalmas hetük hir­dették: "Modern kalózok*. Csak később kaptunk észbe, hogy a tábla a következő filmet hirdeti. • Az ujszegedi kender gyár­ban történt. Egy munkás a redellen elmennek, de ezénlui tárgyat felsorolni. A jogbölcse semmit. Ezek az idők nem mél- j lelnél például még mindig vitéz tóak egy régivágásu jogászpro- Moór Gyula tanítása és felfo­fesszorhoz. Ok nem keverednek gása az iránvadó. (Képzelheted, a korpába! ; mit foghat fél ő a mostani de­IIös" dolog, hogy mennyire niokrácdából.) Az elmúlt tavasz­menlik még Ferencz József és szal a professzor hat hétig is­Horlhv ölöméi tósága idejében ! mertelte a marxizmus — hibáit, megalapozott jó egyetemi szoká- Közgazdaságtanban — öregem sokat. Szigorlalra, alapvizsgára lchelfíleg feketében keh menni. Vakítóan fehér ing, jól megkö­tött nyakkendő, faz/m kendő öre­gem nálunk fél vizsgasiker. A srácok meg is értik ennek jelen­tőségét. A mult nyáron több esetben a volt tisztek 'nagy társaságiban*, az összes kitün­tetésekkel jelentek meg. Az egyik még az oroszok elleni bá­tor magatartásáért kapott ér­demrendet, ezenkívül a Tüzfce­reszlet is kitűzte. A profesz­szor néma meghatottsággal vet­te tudomásul ezt a csendes, dc nagyjelentőségű tüntetést és ugy vizsgáztatott, mint a pinty. Es a tantermeken belül] öre­gem, minden tantárgynál, úgy­szólván minden nap »ellent,áll­nak* és véd'ik a multat. A ró­mai jogon őprofesszorsága el­csukló hangon beszél a »bol­dog* világról, amikor még1 ezüst­— rájöhetsz, hogy egyedül a szabadlőkés gazdálkodás az üd­vözítő. (Igaz, hogy az elmúlt két-három hónapban volt egy kis engedmény a tervgazdálko­dás számúra, dc az nem szá­mit.) A büntetőjogot az a ma­gántanár adta elő napjainkig, akit a budapesti Kis Újság, a Hétfői Uj Hirek és más lapok pergőtüzében állott és aki a háború előtt a szovjet jogot, az októberi forradalmat humbug­nak minősítette. (Das ist ein Mann 1!) DciiiokrácYíl italunk csak egy­két. kihangsúlyozom, megalkuvó professszornái találsz. Ez fiatal­ságuk rovására irható. Dc ezt is felszámoljuk lassan. Annak a professzornak — mily botrány —, akii járkálva, sőt asztalra ülve merészelt holmi demokrá­cia-problémákról beszélni és Lenint emiileni, a mult nyáron ma délulán 14 énekkar versenye (Országos kOzépdőntő) a Tisza-szállóban cl.u. fél 4 órakor például Kovács Jóska, ez a pompás szónok és bátor szabad­ságpárti ellenálló (mellesleg mondva, a héten húzták el négy évre) nyíltan és a hallgatóság néma drükkolása közben oda­vágta, hogy ebben az országban ban szabadság nincs és nem is lesz. Vagy talán neked más a véleményed? Mulatóba most nevezlek fc" cgv marxista magántanárt hoz­zánk. Nézd meg öregem, hányan leszünk az előadásain. Ez az ellenállás, nem pedig az árral usziti! Van még egy-két pro­fesszor, aki szótiaáll a munkás "jogászokkai*. Kész röhej, ilye­nekkel. A többi professzor, meg mi, nem tesszük, még ha fizet­nének is. De azt hiszem, eb­ből elég. Ha Kell, adatokkal, idézetekkel pontosan szolgáiha­lok. Egyelőre nem teszem, tu­dod a — Délmagyar. Kitartás, akarom mondani Szev asz! (lehallgatta Vágó Elemér.) A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság hírei A Vörök Hadsereget ünne­pelte csütörtökön — február 19-én — a városháza közgyű­lési termében a Magyar-Szov­jet Művelődési Társaság dísz­előadásán Szeged város kö­zönsége. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség a katonaság és az áll. rendőrség kiküldötteivel és lelkesen megtapsolták Dicz­falussy Ferenc rendőrvezér­őrnagy, az ülés diszelnöké­nek szavait. Molnár Tibor hadnagy, a honvéd kerületi parancsnokság nevelőlisztje a Vörös Hadseregről tartott előadást. Dávid Kala tanár­nő, a SzEISz elnöknője Zelk Zoltán: »Egy vörös katona sarjánál* és Iszakovszkij: "Határon* cimü verseket ad­ta elő. Dicsérendő a gelvá­rosi gyak. gimnázium általá­nos iskolájának énekkara, mely Kiss Mária tanárnő ve­zetésével orosz népdalokat adott elő. A honvédség és az áll. rendőrség zenekarai kar­nagyaik vezetésével Kodály, Dunajovszkii és Manyikovsz­kij zenemüveket adtak elő. s port To-To K'speM—MTK 0:2 Portsmouth—Arsenal el marad*, Suniterlaiiiti-IlintaVTsI'eld 2 Sí Aslon V'lia—Coehica 3:® Gr'msby—Deróy 2:3 oOo Vasárnapi sportprogram Vasutas-start on: háromnegyed 12 órakor SzAK ifi—SzMT$ III barátságos, negyed 2 órakQV SzMTE—Tompa' barátságos, 3 órakor Szeged AK—Déli ifjú­sági válogatott barátságos mér­kőzés. Ady Endre-tér: 9 órakor Hu­sos— IIonvé« II. barátságos. II órakor Tisza—Honvéd barátsá­gos. Páir-pólya: 10 órakor Szikra — SzFIE barátságos. Belváros;' Moz" feletti vívóte­rem: délelőtt 9 órai kezdettel országos kizárásos női tőrver­seny. Itókus* tornacsarnok: délelőtt fél 10 órakor Postás »B«—SzEACt "B* férfi barátságos, fél 11 óra­kor Postás »A«—SzEAC "A* női barátságos, fél 12 órakor Pos­tás »A«—SzEAC »A« férfi ba­jjfítságos kosárlabdamérkőzósefc. Marg'f-utea 20: déli 12 óra­kor Hupoel—Orosházi Barátság osztályozó asztaliteniszniérkőzéo a délvidéki bajnokságért. Dobó-vendé £16: délelőtt 10 órakor a SzATE közgyűlése. A Móraváros Orosházán UJ OMTK-vai játszik barátságos mérkőzést. A Hungária emeleti termé­ben: délután 1 órakor országos II. osztáiyu sulyemelóverseny. K o n y v Egy szegedi állami intézet tudományos eredménye­Rövid idővel ezelőtt a Vegv­kisérleli Állomás vezetőiének, Sarud'i ImrénoK munkájaként terjedelmes kétkötetes szak­munka jelent meg, amely a ma­gyar v ég\ észszakemterek részé­ről évtizedek óta tapasztalt hiányt pótol. A munka megje­lenése a laboratóriumi gyakor­latot folytató kémikusokat nagy­részt mentesíti a külföldi szak­irodalomra ulalságlól, s igy kü­lönösen azok számára jeleni könnyebbséget, kik ütegen nyel­vi nehézségekkel küzdenek. Ezt a hiányt kívánta a szerző pó­lolni. Bármely magyar kémikus feleletet tud adni arra, hogy fáradságos munkája közepette mit jelent az, ha anyanyelvén látja maga előtt segítőtársának, a szakkönyvnek szövegét, s hogy ez mennyi idő és energiameg­lakaritást jelent. Itt gondoljunk csak az üzemi és tudományos laboratóriumok, továbbá na egyetemi hallgatóság fáradságos munkájára, melynél nélkülözhe­tetlen a jó szakkönyv. Mivel gyakorlati irányú tudoraányos szakirodalom, a fejlődés cél'ját szolgálja, a művel mint a há­roméves terv egyik munknercol­inényét elismeréssel fogadhat­juk. A szerző közel másfél évti­zedes kutató munkájával jutott tudományos anyagának birto­kába. melynek alapján művé! megírhatta. Ennek köszönheti a munka a magyar szaktekinté­lyek, úgymint szegedi és pesti kémikusok, professzorok, továb­bá hazai tudományos szakfo­lyóiratok legteljesebb elismerói­sét. Sarudi Imre munkásságéi nemcsak a könyvön keresztül ismeri a szakközönöség. meri számos értekezése bel- és kül­földi szakfolyóiratokban ismert­tó tette már' nevét. VegvvizsgV lati módszerei között több olyan van, amely már általánosan használatos. Takarmányrépa — mag zöldíejö fehér lakarmány­cukor kg-ként 17*(>0 teljes garanciával ÁKOS magkereskedés SZEGED, KISS-UTCA

Next

/
Thumbnails
Contents