Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-19 / 41. szám

Világ proletárjai egyesüljetekJ J) ' + Jobboldali szociáldemokraták szabotálják a termelést az Ujszsgedi Kendergyárban Terhelően vallottak a szakértők Zsűriké János ügyében iw •mamahmaun M4GYAR KOMMUHISTfl FAR íJ£s. MAGYARORSZÁGI NAPILAPJA y. évf. 41. sz. ARA 69 FILLÉR Szeged, 1948 febr. 19. CsOtörl. arátsági, együttmüsenélynyujtási egyezményt Sztálin generalisszimusz és tagjait M'ilqtov kedden fogadta Tildy zq: 'B köztársasági elnököt és & n agyar ko mvá ©küldöttség Ugyancsak kedden fo-[ Szerdán a magyar kormánygadta a magyar államférfiakat | delegáció megkoszorúzta Lenin Svernik, a Szovjetunió Legfelső í mauzóleumát és megtekintették Tanácsának elnöke. 'Moszkva nevezetességeit. A Moszkvában aláirt magyar-szovjet szerződés szövege a következő: Barálsági, együttműködési és Kölcsönös segélynyújtási szerződés a Magyar Köztársaság és Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségeközött. A magyar Iközlársnság elnöke és a szocialista szov jel köztársaságok szövelségp fagMsőbb tanácsának elnöksége, a Magyarország és a Szovjetunió közötti baráti vlsvony továbbfejlesztése céljától vezérelve, abltan a meggyőződésben, ho© Ma©arorsz.ág és a Szovjetunió népei közölt a jószomszédi viszony. áz együttműködés és a barátság megerősítése megfelel a népek létérdekeinek és a legalkalmasabb módon fogja előmozdítani mindkél állam gazdasági fejlődését, kifejező sre julialva az e©ü!!müködósre irányuló megSngathatallau törekvéseket, az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében, az Egyesült Nemzetek szervezete céljainak és vallotl elvetnek megfelelően, elhatározták. hogy ebből a célból a jelen szerződést megkötik és meghatalmazottként kijelölik: a magyar köztársaság elnöke Dinnyés Lajosi, a magyar köztársaság miniszterelnökét, a szocialista szovjet közlársasá gok szövetsége legfelsőbb tanácsának elnöksége Molotov Vjacsoszláv Miliajlovicsot. a szocialista szovjet köztársaságok szövetsége minisztertanácsának helyettes elnökét és külö©niin!szSerí, akik jó és kellő alakban talált: meghala lmazás kicserélése ulán az alábbiakban állapodtak meg: nmig a Magas Szerződőfelek egy évvel az ujabb ötéves időszak leteltg előtt írásban előre nem erősíteni és a megerősítő okirat-(hogy mindkét szerződé® ©©fórnak Budapesten mielőbb eszköz- mán hiteles. 1 A Magas Szcrzőaőfelek köte'ezák magukat, hogy egyiitteigénybevesznek minden rendelkezésre álló eszközi arra, lcgy kiküszöböljéx bárminő Néiu'iország, vagy bármely más ve- közvetlenül vagy akármiIven egyén formában szerződő áltam részéről megismétlendő > idá.v veszélyét. A Maga* •Szerződőié tek megér ősi dik abbeli s; hidékukat, hogy a legőszin-. lebben részlvesznek a népek b kéjének és oiztonságánaz fenntartáséra irányuló minden nemzői közi akcióban és teljes mértékben közreműködnek a magasztos ieladatok leljesitésében. 2 Aliban az esetben, ha a Magas Szerződőfelek egyike háborúba sodródnék a támadó politikájuk felújítását megkísérlő Németországgal v agy olyan áll irarnai, amely 'Németországgal együttesen Európában támadó cselekményben vesz részt, vagy bármely fn.'s állammal, amely közvetlenül vagy bárminő más formában támadó politika céljaira Németországgal szövetkeznék, a másik Magas Szerződő nv/.nak elveivel. 3. A Magas Szerződőfél mindegyike kötelezi magát arra. hogy nem köt semmiféle szerződéseket és nem vesz részt semmiféle szövetségben, valamint olyan akcióiam, amelyek a másik Magas Szerződőiéi' ett'én irányulnak. 4. A Magas Szerződőfeiek tanácskozni l'ognak egymással minden fontos, mindkét ország érdekeit érintő nemzetközi kérdésekben. 5. A Magas Szerződőfeiek megerősítik elhatározásukat, amely szerint a barátság és együttműködés szellemében fognak eljárni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen szem előtt tartván függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak, a másik állam belügyeibe való be nem avatkozásnak elveit. lendő kicserélése napjárt lép | életbe. , i A fentiek hitelesítésére a meg- j hatalmazótlak a jelen szerző-1 dóst aláirláK, kézjegyükkel el-. Látták. Kelt Moszkva, 1918 február' 18-3 napja, Két-két magyar- és ] orosznyelvü példányban azzal,! A magyar köztársasági olnők meghatalmazásánál: DINNYÉS LAJOS A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa elnökségének meghatalmazásából : V. MOLOTOV akarják A jelen szerződést a lehető legrövidebb időn belül meg keit kiülik. Wallace pártja nagy győzelme! aratott egy amerikai pAtválasztásim Az amerikai közvélemény balralolódósának és a Marshall-tervvel való szembehely ezkedésének első konkrét jele {örlént szerdán. E© newyorfci kongresszusi pólvólasatáson a munkáspárt és Wallace pórijának közös jelölije. Tsaesok elsöprő ©őzeimet aratott ellenfelével, a deinokralapárti Propperrcl szemben. A kerület 24 körzetéhen Isacsok huszonkétezer szavazatot kapoll, ellenfelének tizenkétezer szavazatával szemben. A ©őzeimé! növeli az « a demoÁmerlkában Ilenry A. Wallace einökjelöltsége próbakövének tóközük. hogv a szerződést meg ^Ühnény, ho© a választókerület éveken át a akarják szüntetni. kralak fellegvara volt. A valaszlást egyébkén! A 6. E szerződés életbelépésének napjától 20 évig marad érié' minden rendelkezésre álló vényben. Ila a Magas Szerződőeszközzel haladéktalanul kato- felék valamelyike ezen időszak rai segítséget nyújt a háborúba lejárta előli egy évvel nem nyű- hXr/^Tmq .„„„., Marosán sodródott szerződőfélnek. A je- vánitja ki a szerződés felmon- j DJ1 ?mic magja Marosan le szerződés megvalósítása dására irányuló kívánságát, az elvtárs is hangsúlyozott azőssZhangban tesz az Egyesült érvényben marad a következő zal, hogy ezen az ülésen alfa enwsotek Szervezete alapokmá- öt évre és ezután mindaddig, kolmányi akarnak adni. A mdíátikfts ferflsut & sacdá ga^ovrs's Lemondatták vagy kizárták a SzosiáSdeinii^rala Pári jobbiidati vezetőit Marosán elvtárs ax nj mavsisía Szociáldemokrata Párt faladatairól beszélt A Szociáldemokrata Párt megjelentek nagy része, már ban, sem Párizsban, sem R6nagybudapesli összvezelöségi beszéde elején hosszasan él-: mában nincs fcie©ezés: az ülést tartott a Sportcsarnok- ; tette a munkásie©&éget és | egyiknek pusztulnia kell. ban és ezen Marosán Győr© Marosán elvtárs is főként ez-; Hangoztatta ezután, ho© a elvtárs, a párt főtitkárhelyet- zel a kérdéssel foglalkozott, semlegesség politikája a vitese mondott nagy beszédet. Visszapillantott azokra az • lágtörténelem c© bizonyos Ez a beszéd igen na©jelen- ,időkre, amikor először a köztőségü nemcsak a Szociálde-: ségji választásokon, majd az mokrala Párt, de az egész j országos választásokon felvemunkásosztálv és a magyar tődólt a kél munkáspárt könéni demokrácia szempontjá- zös listán való indulása. Szembeszállt az ezzel fcapcsoEalhnu kifejlett kommunista korszakában ellenforradalmi cselekedet és a kapitalizmus védelme, majd a kővetkezőket mondotia: — Tessék tudomásul venni, liogy egyszer elkövetkezik :» munkásosztály e©'pár!ja, ellenes politikával és kijelen-' meri ez benne van a fejiő I iiiunkásegység és azon mi az egységei munkáspárt lelfafl foglalt á lást a budapesti Csepel, Láng és Buszkárt szociáldemokrata pártszervezet végrehajtó bizottsága tette, liogy ez az irányzat [elte lehetővé, ho© ágyat vélhettek maguknak a Szooiáldésben. Ennek el kel! kövclkeznie, csak arról van szó. ho© ez! az ntat könnyűvé. Az ország legna©obb üzemi pártszervezetének, a csepeli pártszervezetnek végnéhajtóbizoltsága határozatba foglalta a Szociáldemokrata Párion beiül megindult tisztítási folyamatot és többek közt a következőket mondja: A tisztulási folyamainak alaposnak és ©orsnak kell lenni. Az idő sürget, nem várhalunk, nein akarunk e©helyben topogni.* A határozat ezután megállapítja, hogy a világ kél részre szakadt. Egyik oldalon állnak a demokratikus államok és a többi országok kizsákmányolt proletárjai, a. másik oldalon az imperialisták, akiket a jobboldali szocialisták, Bevinek és társaik kiszolgálnak. '»Az amerikai imperialisták a ma©ar Szociáldemokrata Pártnak az osztályáruló -•wepet szániák. E célból irta Faragó László a hírhedt harmadik ut cikkéi és e "célból folytatott ennek megfelelő po lilikát Kéthly Anna, Szélig Imre, Kisházi ödön, Pavlovszky Ferenc. E célt szolgálta a Kelemen Gyulák szabótázsa is. Nem veziethelnek'tovább a régi ulon, mi nem leszünk tovább eszköz a kezükben. Mi nem va©unk kaméleonok és gyűlöljük azokat. Minket becsaplak bosszú időn át. A mi megnyilatkozásunk őszinte ér. ha kétségtelenül nagv fordulatot is keltett tennünk, megtettük, mert beláttuk, liogy ez a tyelyes ut. Ez vezet a népi demokrácián keresztül a szocializmushoz, [kezdete volt a harmadik utas Mi csepeli vezetők felismertük a helyes utat,, A legszorosabb munkáse©ség és azon tul politika kezdete. A jóérzésű at egységes munkáspárt útját.* proli azonban pontosan !u»lA határozat felszólítja a szociáldemokrata dolgozókat a csatlakozásra és uj,meg- la, ho©/ a mai bankárral, bjzhaió, tiszta baloldali párt vezetőséget követel. j ©árossal, imnerializmus ügyA határozathoz néhány órán belül csatlakoztak a Beszkárt és a Láng-gépgyár j nőkével sem Budapesten, sem demokrata Párion belii! az j vagy nehézzé tesszük a moncllcnforradalonl maradvá-, kásoszlály számára, nyakv Akárhányszor léptek fel' Szavait viharzó taps szakommumsta elvtársak pro-: kitolta félbe és felhangzott blémákkal, azi már eleve el- az ütemes kiállás: utasították. — Munkáse©ség! Munkás— 1945 ulán voltak, akik j c©Tség! i©* beszéllek — folytatta Ma- A Szociáldemokrata Párt rósán elvtárs—, hogy »külön ; tisztulási folyamatáról szólott arcol a Szociáldemokrata j a továbbiakban, amely fellélPártnák! Ez azt jelentelte, | lenül egészséget és nem bej ho©/ azért kell külön arc, j legséget jelent a párt szárná! mert nem akarunk hasonli- ra. Nagyfontosságú bejelenj tani a kommunistákra, nem j lést tett ezzel kapcso] akarunk prolik e©miáshoz! latban. Közölte azoknak név; hasonlítani és ebből egyszeri sorát, akik szerdán bcjelcnI olyan politika lett, ho© las- lelték a pártban lemondásusan-lassan az e© osztályhoz j tartozó munkásság tagjai széj pen eltávolodtak e©mástól. j Ennék az -önálló arculattu s Szoc'áldcmokiraía Pártnak a szociáldemokrata dolgozói. Moszkvában, sem Belgrádival, részben felszólításra, részben pedig önmaguktól. Ezek közölt szerepel Bán Antal jnariigyi miniszter, Kisházi ödön, Vass Miklós, Szélig Imre, Zer.lai Vilmos, Gyapjas Imre. Borbély Endre. Lúgos j Jenő, Tihanyi József. Kertész Miklós, Miliők Sándor. Révész András. Pápai And'-ás. Vé©ári Jenő Sümooi Oszkár, Kéthly Anna, Szeder