Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-15 / 38. szám

oclhastaboisex6 V<UUSr®fc lf48 fejrfnsér Ü5. iwugalosi R.1£ÖKCIÓSS CS3Bfl II. éves joghallgató SZEGED a szegedi jogászifjuság „megbízhatóságáról" Kérlek alássan, már m na­gyon kedves vod. amikor 916-ban hazajöttem nyugatról, az egyelem második emeletén, a komoly jogi karon, rengeteg ré­gi ismerőssel találkoztam. Ott volt Jancsi is, akivci Linzben jöttem össze, olt voltak a töb­bié!, is, iki.-v két hónappal eiőbb Simultak haza az ame­rikai zónából, mint 'én, de a többi ismeretlen fin "is nagyon helyes pola volt. Majdnem mindenki bilgericíizmát viselés még mindi,a jól áll rajluk a rangjelzés nélküli" kamgarnzub­bony, Elkípzelheled, Hogy ilyen Uir­saságnan keovcl kaptam a ta­uuláshoz. Minden nehézség nél­kül retveltek és az összes hiva­laloklian igen barátságosak vol­tak velem. A professzorokon ínég meglátszi\, hogy a régi világból valók. iren közvetlenül fogadják a fink "tiszteletem -jól. Nekem ksilthiüsra iclszcit, hogy a kialakult társaságok estik akkor veszik be az újonnan jött hallgatókat, ha bizonyítják, hogy nyugatról jötlok, vagy legalább is lisztek voltak. Komolyabb esetbon megkérdezik, hogy tag­ja-e a NytJKOSz-nak. (En, mi­vel kósön jöttem, nem kerid­bcllcm abba a jó tár saságba és bizony elinle idegenkedve hall­gattam, hogy a NyUKOSz-tag­ságot kikötik De a Falcione-per nlán már tudom, hogy a NyL'KOSz-lagság niegbizlialósá­gót jelent,) Ahogy niointlam, komolyan nekiláttunk a tanulmányoknak. Szorgalmasan jártunk minden előadásra, szinte lestfik a pro­fesszorok szavait, sőt a dél­ulám szeniináriiunolton is részt­vettünk. Az ősszel például a jógbölcseietre nienlünk rá és sikerült elérni, liogy az cvgvik hoilcgina, aki H. Johnsonról és a marxizmusról szemtelenke­dett beszélni és vitái provokál­ni, nyolc-tíz felszólaló haver érvelésétől ledorongolva, sirva távozoll az óráról. A mi jogi karunkon nem lesz marxizmus! AH Inácit, liogy Lacdék meg­alakították a SzEJF-l is. (Sze­gedi Egyetem Joghallgatóinak Egyesület), liz az egyedüli ko­moly és ineghizlialó diákszer­vezet, amely élvezi a legmaga­sabb professzori körök támo­gatását tudományos, kulturszo­ciális és társadalmi téren vé­gez ultörő .m un Icát. Laciéin hogy a hallgatók tu­dományos képzéséi minél job­ban biztosítsák, előadás soro­zatot rendeznek. Természetesen (hiszen otl élünk és alkalmaz­ás wmss.rmsataaas^3xeaBms.xmx>_ 6 gjBtvárosi Mo»> fi Vasárnap és hétfőn utol-1 jára ,. l . ["11 Ilyen vidám film még nem voll! / I Ezt nézze meg IDLLYS-sei a főszerepben. Ezt megelőzi: mm kMmanowI a csonlnélküli hölgy bá­mulatos mutatványai a színpadon. Előadások kezdete: léi 4, tél f. és fél J^ órakor. Kedd, szerda. CLAUDETTE COLKERT ímimi katézols kódunk.) a demokráciáról. De csak a nyugatiról. Az elmúlt évben nagyon forszírozták, hogy egy kicsit keletről is .tárgyal­jiyik. Hát, ismertettük Jugoszlá­via alkotmányát. Igaz, ugy, hogy nem volt benne köszönet. A haverok röhögve távoztak: »ez alkotmány?* A kultarszoc'ilis munkát is nagyon kié pá tettük. Főleg a maiiban, amikor (Juakker-ado­máiiyok és dánsegély volt. Ter­mé: 'elesen, hogv a haverokon, akik Nyugatról "minden nélkül jöttek haza, segíteni kellett. Társadalmik, ulon azután kü­lönösen dolgozunk. Ami .jogász­bál. jogásztea, jogászesléíy, gó­lyabál plakátokat látsz az utcán, az mind a mi müvünk. A leg­utolsóra példám merilclt papí­ron nyomott„ kékselyem sza­laggal átfűzött meghívót boesá­lotluuk ki. Több, mint' 300, disz, ió, al és egyszerű védnök sze­repelt rajta. A kötelező "demo­kratikus* nagyságok mellé be­nyomtuk Szeged •krémjét. A nyi­tópárok tündének voltak. (Igaz, hogy a lányoknak 200 forintot kellett volna leszurkolni a bál­nyitásért, de ezl néhány agresz­sziv párlexponens megakadá­lyozta.; Azt elfescjSellem megmonda­ni, hogy ez a SzEJE, amint lá­tod, nagyon komoly és nagyon ériékes, "úgyszólván egyedülálló munkát végez, vezetőségébe . csak a mi embereinket veszi. Illába ugrál az a pár kommu­nista! Nem akarok nevűket mondani, de ott van közöttük > szegény Falcione volt titkára. ; Ott van Barankovicsék válasz­tás alatti szónoka, Pfeifferék mákéi imádója, a márciusi diáktüntetések egynéhány részl­\ vevője. Egyszóval olyan embe­rek, akikuék politizálását leg­I feljebb a Polgári Demokrata I Pártig engedjük inog. A múltkor Us hiába' akarták behozni az : egyik harmadévest, aki évi'olya­] mának szemefénye, a professzo­rok által is méltányolt tehetség, nekünk nem kellett. Képzeld el, iulzó és radikális: egyszer a 'Parasztpártba akart belépni. Sokat mesélhetnék errőt a mi kis jogi karunkról, a srá­cokkal és a professzorokkal is kapcsolatban. Csak még annyit, liogy a srácokat a professzorok nagyon méltányolják. Az uj gya­; homokokat is csak a SzEJE-ből ; választották ki. .Az öregek még ' mindig úriemberek maradtak, ; de erről, ha megengeded; majd , a jövő vasárnap, j Szevasz: (Vágó Elemér) FALU — TANYA Jói üíkerüit a pusxfamergesi borkiaiíiiás Pusztamérges a kilencszázas években még terméketlen, sivár liomok, szélhordta buckás, mely­licn még a. kutyatej is nehezen vegetált. A vigasztalan egyhan­gúságot csak egy-egy nádas, né­hány nyárfacsoport szakította, meg. Horgos, ltószke, Királyha­lom fölifébes, nincstelen pa­rasztsága végezte el az úttörő munkái. Hozzákezdtek a kietlen buckások xuDixoiísához, betele­pitésébez. Két év tizedes ember­feletti muüKa árán Pusztamér­ges virágzó, intenzív kulturáju településsé váilozoll: egyike lelj az ország legnevesebb bortermő vidékeinek. A fejlődés uj lendületet leá­polt a földosztással. 170 ujgaz­da van, akik szorgalmasan num­kálkodnak kis gazdaságuk fej­lesztésén. Falunapjukat össze­kölötték borkiállítással, melyről a földmüvelésügyi minisztérium csak a legnagyobb elismeréssel beszéli. A kiállításon a díjazott gazdák a következők: Dankó József uj­gazda a földművelésügyi minisz­ter arany oklevelét nyerte ei. II. dijat Ákos György] Huszár GergelJNés Krajkó Karoly kap­tak. Horváth testvérek elismerő oklevelet kaptak. A vörösborok kategóriájában nz I. dijat dr. Geleiji József gaz­dasága és Nagy Lajos kapták. II. dijat: Csizmadia István, Ta­nács János kapták. 111. dijat: Szekeres Ferenc, Saágliy Miklós, Nagy Lajos, Bállá Lajos, Nyi­lassy Károly. és Ordögli Imre kapták. — Rendkívül nehéz volt a választás — mondja Pesthy Pál állami borászali felügyelő, hi­szen az ország egyik legneme­sebb borvidékének egy különös­képen kitűnő évjáratnak (érmé­sével, a legkiválóbb honioki bo­rok nagy választékával állot­tunk szemben. Összesen 16 bor­télelt díjaztunk, de lulajdon­kép csaknem mindegyik kiál­lító díjazást érdemeli volna-. Legalább 12— M olyan bortétej akadt, mely első dijat érdemei, s ezen borok más vidékek bor­kiállításain feltétlenül felsők lesznek. Különösképpen örülök, liogy egyetlen hibásan kezelt borral sem találkoztunk, ami bizonyítja, hogy jí mérgesi gaz­dák nemcsak a szöllökezelésnez, j hanem a szürcleléshez, bor és I hordókezeléséhez is jól értenek. Sdö&zerü mezőgazdasági kéidé&ek A gazdák már számolnak az­zal, hogy mezőgazdasági mun­kálatokat gátló léi nem lesz. Ezért készítsük elő talajainkat a tavaszi velősekhez. Az őszi mély­szántásokat logasoljuk el, ne­hogy a szelek íy.szárítsák tala­jainkat. Az őszi mélyszántást ta­vasszal lehetőleg íie szántsuk meg újból, hanem csak logasol­juk azt meg, esetleg többször is, mert igy takarékoskodunk a nedvességgel, mely hogy milyen drága kincs, azf az elmúlt nyá­ron tapasztalhattuk. Ha nagyon telgazlana az .ősszel felszántott területünk és azt Togasolással ucin tudnánk gyoninientesiteni, ugy — kulüvátór hiányában — folyamodjunk ekekapához. En­nek segilségével nemcsak gyom­irtást végezhetünk, hanem az esetleg nagyon inegülepedelt ta­laj — ami az idén nemigen for­dul elő megfelelő mélységig való fellazítását is el tudjuk végezni. Erre a munkára főleg a későbbi velősek talajának elő­készítésékor lesz szükség és leg­főképpen azoknál a földeknél, amelyekbe palántálni akarunk. A tavaszi szántást pedig azon­nal boronáljuk el. Boronáiásl ebben az cselben, akár a szán­lást megszakítva is, délben és este végezzük, nehogy kiszikkad­jon a föld. De a hét folyamán nemcsak lalajelőkészitésre kerül sor, ha­nem már egyik-másik növény vetésére is. igy például a mák és takarmánykáposzta vetésére. Mai vidém esi li ÜAPIEUBA Ingusz Ida és Zombory Anny énekel City Jazz! Polgári árak! Százszázalékos babhávé! Szóbajöhetnek még a fagyálló hosszabb ideig tarfsuk kint a borsófajták is; mint például az ! szabadban állatainkat. A szabad­expross borsó vetése. ! levegő és mozgás szükségessé­tta mákot akar valaki vetni géről ma már telesleges lieszél­és nincs vetőmagja, ugy azon-. in, mert annak ma már mind­nal forduljon a gazdasági fel- annyian tudatában vagyunk. A ügyelőséchez, mert kamatmen- -levegőztetés és jár tatás előtt lesen lehet vetőmaghoz jutni,1 azonban hozzuk rendbe állala­csupán a gubó leszállítására kell ink paláit, ha azt a tél folya­szerződni, amiért szintén pénzt mán elmulasztottuk volna kap a gazda. A vetőmagon Te- ] Készítsük el tavaszi vetéseink­uii makterniessei- a gazda sza- rc a tervel és cz clfm vé„<>y_. badon rendelkezik. zitak összehasonlító javedebne­A megenyhült időjárás lehe- zőségi számítást. E számitások­tővé leszi állatainknak levegőz- nál a saját munkánkat is u«-y tetését. A szabadlevegőhöz fo- tekintsük, minlha azt . más vo­kozalosan szoktassuk hozzá az gezle volna ei és azért napszá­áltatokat, nehogy meghűlés áll- j inot vagy részbért fizetnénk ki. jon elő. Első napon - azndő fel-j Ha nem igy végeznénk számitá­melegedése után — csak 10—15 , sainkat, saját magunkat csap­percre lereljük ki a szabadba ; nánk be. Ugyanígy az Iga költ­állatainkat és közben lehetőleg ségét is- fel kelt számítani mert. jártassuk. A következő napokon-az egyes novenyek igaszflkség­aziiláu mindig hosszabb és IJete is különnözö. GXKSmKzzatM Szeged lesz az európai éftszójagyárfiás központja Európa népei már a mult-j ban is nagyméretű fehérje-1 hiányban tengődtek, a most elmúlt pusztító háború ezt tragikus méretűre, fokozta. Annakidején a magyar tu­dósok felismerve az általá­nos fehérjenyomor felidézte helyzetet, hatalmas nekilen­düléssel foglak hozzá, hogy a magyar mezőgazdaság egy­•sorban állhasson a nemzet­közi törekvésekkel, amely kü­lönösen a szegényebb nép­osztály fehérjeelláíásának biz tosjtása körül folynak immái 50 esztendő óla. Tudnivaló, hogy a fehérje az a legfon­tosabb tápanyag, amelv az emberi és" általában minden élő szervezet regenerálódását s ezzel egyidejűleg élelbent.ar tásáU bizlosilja. A vegyi ku­tatások — bár ^általánosan és kitartóan dolgoznak ebben az irányban — nem találták meg még annak a módját, hogy mesterségesen fehérjéi lehes­sen előállítani. (Itt meg kel1 említeni, hogy nagv világ­s/e izációl jelentett diéLikusok közölt az. - a híradás, amely szerint legutóbb Oroszország­ban egy vegyész megtalálta a mesterséges fehérjeelőálli­lás módszerét.) Megyar szakember találmánya Mindenesetre elsősorban is a mezőgazdaság az, amely a fehérjeellátás biztosításában eredményesen liekapcsolód­liatik. Ezen a vonalon ha­ladva vetlék elő a világ ösz­szes kullurterületain Kelet­ázsia kiválói mezőgazdasági termékét, a szójababot, mint olyat, amely nagymértékben tartalmazza az állati fehér­jeféleségekkel egyenértékű fehérjéket. Mivel azonban a szójabab az emberi szerve­zetre igen ártalmas növényi méreganyagokat (lupinin) tar­talmaz, emiatt nyersen és megfelelő megmunkálás nél­kül élvezhetetlen is. A nö­vényi méreganyag kivonása újból problémái adott fel a kutatóknak s itt érkezett el Magyarország szerepe, hogy dönlően korszerűsítse a szó­jababot, amely mint mező­gazdaság; úövóny kerül icr molési forgalomba, s mini magyar nyersanyag, gyári megmunkálás •(delupinizálás) után, mint tiszta, értékes ét­szója, csemégeszója távozik az országból, mint ipari export­cikk. Magyarország ebben a versenyfutásból győzelmesen került kj, tudjuk azt, hogy itt volj éppen Szegeden az első élszójagyár, amely az| Európában mindenült ismeri Csiktusnádi-Ivováts féle sza­badalmazott eljárással ab­szolút tiszta és lúpininmontes étkezési szóját gyártott éve­ken keresztül es száliitotta Svédországnak. A rókusi kozervgyár feldolgozza a szóját A háború befejezése után a szója termelés lecsökkenése miatt nem tudtunk versenyen kivül álló ipari terményünk­kel külföldön megjelenni, bár az érdeklődések tömegei ér­keztek az országba. Már ugy volt, hogy Csáklusnádi-Kováts müszakj igazgató elvtársat az állami vállalatok rendelkezé­sére bocsájtják egy szójubab­löuiegekkel rendelkező ország részére, hogy ott nagyméretű élszójagyárat létesítsen re­kompenzáció ellenében, azon­ban a NIK. könnyűipari fő­oszlálya az állami konzerv­gyárak vezetőségével kar­öltve Angliában arra a közös álláspontra helyezkedett, liogy Csiklusnádi-Kováts elv­társ véleményét és törekvését magáévá teszi és megállapo­dást létesít az irányban, hogy az angolok állal igényelt évi cca ÍOOO vagon élszójamcny­nyiségel Magyarországon gyártsuk le s ebhez a szüksé­ges nyers szójababot Anglia bocsássa a rendelkezésére a gyárnak. Ez nem csak nagy örömet okozott a magyar dolgozók körében, de büszke önérzettel telíti dolgozó de­mokratikus társadalmunk minden egye§ tagját. A terv szerint Szeged volna az ét­szójagyárlás központja a ré­gi területen, a rókusi kon­zervgyárban. Csjktusnádi-Ko­váls műszaki igazgató elvtárs már* le is érkezett Szegedre és az előmunkálatokat meg is kezdte. Jelen pillanatban már nagyban folynak a sze­gedi állami konzervgyár te­lepén az étkezési szója/minta­keszilményeinek legyártása. Angliai nemzetközi tőke­csoport Afrikában Létesített hatalmas szójatermelő telepe­kéi s innen lesz ellátva a magyar élszóiagyártás nyers­anyaggal mindaddig mig a magyar mezőgazdaság önel­látó ereje ezt fölöslegessé nem teszi. Mi szegediek büszkén te­kintünk az elkövetkezendő eredmények elé l«l azon az örömön, liogv a hároméves terv sikerének jegyében, álta­lunk régóla ismert izzig-vér­jg demokratikus szellemű munkatársunk Cstktusnádí­Kováts elvtárs' Szegeden is­méi itt közöttünk fog dol­gozni. DUGASZ fest. tisztít

Next

/
Thumbnails
Contents