Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-06 / 30. szám

Világ proletáriai egyesüljetek 1 A MAGYAR KOMMUNISTA PÁR Meg kell gyorsitani a házhelyosztást A forgalom alapján kapnak árul a ioxtitkereskedőK Három ujabb napközi otthont nyit a város ®£LMAGYARORSZAGI NAPILAPJA tY. évf. 39, sz. ARA 60 FILLÉR PieiHer Mveínefe nincs helye a váró? házán Szegen város törvényhatósági bizottságának tegnapi közgyűlése jelentős határozatot liozott: megszünteti a Pfeiffer-pártba belépett törvényhatósági bizott­sági tagok tagságát. Szeged csat­lakozott azzal, hogv elbocsátja azokat • városi alkalmazottakat is, akik beléptek Pfeiffer haza­fi ruló pártjába. A határozat jogos és minden demokratikus felfogású szegedi­nek helyeselnie kell. A Pfeiffer­pártot az Országos Nemzeti Bi­zottság javaslatára választási csalásai miatt a kormány felosz­latta, <fe azóta is annyi olyan tény halmozódott fel, amely a Ffciffer újfasiszta pártjának de­mokráiiaellenességét. sőt- haza­árulását bizonyítja, hogy vétkes könnyelműség lenne ennek a pártnak képviselőit megtűrni a közélet bármely posztján.* Pfeiffer amerikai szereplése és a szegedi pfeifl'erista össze­esküvők bünpere megmutatták, hogy ez a párt az amerikai im­perializmus ötödik hadoszlopa Magyarországon. Céljuk a ma­gyar demokrácia amerikai se­gítséggel való megdöntése. Nem riadnak vissza attól sem, hogy idegen megszállókat hívjanak az országírt és ennek segítségével a nyitás és náci terrort is felül­múló rémuralmat teremtsenek. Eszményük a görög fasizmus, amely százszámra gyilkoltatja a hazájuk függetlenségéi védő hazafiakat. A Pfeiffer-párt ma már nem működhet, de nincs semmi ga­rancia arra. hogy volt hivei ti­tokban a rémhírterjesztők, sza­botálok. kémek módszereit al­kalmazva nem igyekeznek ártani a demokráciának. A tapasztalat igazat ad a közmondásnak: Ku­tyából nem fesz szalonna, leg­alább is nagyon kivételesen. F.gvetlen érv merülhet fei a pféiffensta tv. biz. tagok tag­ságánál; megszüntetése eilen. do -ez sem helytálló. Ncgyvenhá­romezer ember szavazott Szege­den a Pfeiffer-párlra. Ezek a választók azonban nagyobbrészt nem voltak tudatában annak, liogy leikre szavaznak. Nem tud­hatták akkor még. hogy jelölt­jeik liamis aláírásokkal kerültek a listára, nem tudhatták, hogy kémekre és hazaárulókra sza­vaznak. Nem tudták, hogy ezek az omlierek, miközben a demo­kráciát ócsárolják, hogy pár év alatt nem teremlett az elpusz­tított országból paradicsomot, titokban arra szervezkednek, liogy gyújtogatásokkal, robban­tásokkal megsemmisítsék az új­jáépítés eddigi eredményeit. Igaza van Komócsin Zoltán elvtársunknak, aki a tv. bíz. közgyűlésén megállapította, hogv" félév alatt Szeged lakos­ságának politikai beállítottsága nagyon megváltozott a demo­krácia javára. Ma már a szegedi lakosság politikailag sokkal éret­tebb s nem olvan könnyen kö­zelitbelő és győzhető meg ol­csó, kétszínű "demagógiával. Az erőviszonyok jelentősen eltolód­tak a demokrácia irányában. Szeged város parlamentje egy­hangúlag elfogadta a pfeifferis­lák kizárására vonatkozó javas­latot". Ez is azl mulatja, liogy ma már a demokratikus pár­tokban sincsenek olyanok, akik ki mernének állani az ameri­kai imperializmus szegedi ügy­nökeiért. Kétségtelen, hogy Pfeiffernel; még mindig vannak hivei Sze­geden — nem is kis számban —, de ezekkel a magyar demokrá­cia nem számőlha't, mint épilő elemekkel. Ezek előtt csak két ul áll: vagy idomulnak a demo­kráciához és átnevelődnek, vagy idővel megsemmisülnek, a de­mokráciában közéleti szerepet sommiképpen sem kaphatnak. Szeged, 1918 febr, 6 Péntek 9 termelés emelkedésével párhuzamosan emelkedjék a bér Rákosi elvtárs a* üzemi normáikról, a hadifoglyok hazaférésérő! és a jobboldali ssociáldemokratáfcról bőszéit Csepelen a WM munkásai előtt A csepeli WM-gyár traktor­műhelyében több mint tízezer munkás előtt beszélt szerdán délután Rákosi Mátyás. Elöl­járóban bejelentette, hogy a Szovjetunió kormányával foly nak a tárgyalások és ez év végéig a hadifoglyokat az utolsó emberig hazahozzák. A gazdasági helyzet ismerteté­sénél Rákosi kiemelte, hogy a jó vetéseredmények mellett a bányászok nagyszerű teljesít­ménye sjeigjjt a gazdaság hely-d zet megszilárdulásában. A munkás most már elmond- j hatja, hogy övé az ország, ! magának termel. Ebből vi-1 szont az következnék, hogy! a munkásnak másként kell vi-1 szonylanja a termeléshez is.-| A munkabérek azonban lé-] nyegesen gyorsabban emel­kedtek, mint a termelés. E j miatt nem olcsóbbodhat az; iparcikkek kára, nem emel-i kedhet megfelelő mértékben a dolgozók életszínvonala. Ezen próbál változtatni az! uj kollektív szerződés és az uj norma. — Olyan normákról aka­runk gondoskodni — mon­dotta Rákosi —, amelyeknél a termelés emelésével pár­huzamosan emelkedjék a bér is. Az uj normákat megvizs­gáljuk és ahol hiba van, otl ki is javítjuk. Megkötöttél*: a* szovfel-román 'öc^rétségi s2ser2£0€lést A szovjet-román tárgyalá­sok tegnap sikerrel végződlek be s aláírták a szovjet-ro­mán barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményt. A szerződés busz évre szól és ha a lejá­rat előtt egyik fél sem mond­ja fel, ujabb 5 évig érvényes. Az okmányt Molotov és Gro­za írták alá, az aláirásnál azonban jelen volt Sztálin ge­neralisszimusz Is. A szerződés aláírása után Molotov külügymimszlev hangsúlyozta, hogy ez a szer­ződés jelentős lépés Románia és a Szovjetunió életében. A szerződést az tette lehetővé, hogy minden vitás kérdés megszűnt -a két ország kö­zött.-Ez a szerződés nagyfon­tosságú a népei; békéje, a de­mokrácia és a biztonság, meg­szilárdítása szempontjából. A barátság és a jóviszony biz­tosítása a két ország közölt a demokratikus fejlődés alapja. Szilárd alapot ad ez a szer­ződés a két ország politikai, gazdasági és kulturális kap- ] csolatáinak kifejlesztésére. I Mindkét nép létérdeke az ál- j talános béke .és a népek, biz-1 lonságának megőrzése és min­den békeszerető nép érdeké- j ben megteszünk minden lő-! lünk telhetőt, hogy közösen! megakadályozzuk Németor­szág, vagy bármely más ál­lam támadását. Ez' a szerző­dés ujabb erős gát Lesz az im­perialisták minden . törekvé­sével szemben. Molotov külügyminiszter beszédére Groza román mi­niszterelnök válaszolt. A ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötése és alá­irtsa a román népköztársa­ság és a Szovjetunió közölt rendkívül fontos esemény né­peink történetében. Tovább fogjuk fejleszteni ezt a ba­rátságot népeink érdekében — mondotla. - II képviselőház hecikkflyezte a román-magyar barátság!, együttműködési és kölcsönös segéiy­iiyultási egyezményt Az országgyűlés csütörtöki ülésén több iiapirendclőtli be­terjesztés után a Ház megkezdte a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szirmai István (MKP) hangsú­lyozta, hogy uj élet kezdődött Keleteurópában és ezt az uj életet az uj erős, a felszaba­dult népek formálják. Ezekben az országokban a munkásság lett a politikai hatalom hordo­zója és az összefogó erők él­harcosa. Nincs sző keleti blolilrfó). flvenről csak azok beszélnek, akik 'smét hábornra uszíta­nak és életre akarják kelleni a német ímperíaltemust és fa­s'zmnst. Keletenrépa népet most nverlék el valóban fiig­getlensésüket és a most kö­tött barát' szerződések soro­zatával népet;, országaik füg­getlenségét védd;­Keletéurópa népei demokratikus békét akarnak és a közös ellen­séggel szemben a béke hatal­mas -erejét állítják. Ma már a dunamenili népek tudják, hogv jobb sorsuk éraekében el kell távolitant a politikai éleiből a nép belső ellenségeit és össze kell fogniok minden fenyegető ellenséggel szemben. Különösen mély hagyományai vannak a ma­gyar és román nép együttmű­ködésének. Erdély a jövőben összekötőkapocs lesz a két nép között, nem lesz többé az im­perialista erők játékszere. A magvar és román demokrácia együtthalad a fejlődés,utján. Á felszőlaiások után általá­nos érdeklődés közepette Mol­nár Erik külügyminiszter emel­kedett szólásra." Hangsúlyozta, hogy a Romá­niával kötött barátsági szerző­dés további lépést jelent azon az uton, amelyen első lépésnek a Jugoszláviával kötött barát­sági szerződés jeleut. A Magvar és a román népek sorsa összetartozott, a két nép történelmi érdekközössége a multhan sokszor kifejezésre jutott- A szovjet hadsereg fé­nyes győzelme megdöntötte a reakciós rendszert. A hata­lom mindkét országban a nép kezébe került és az nj kor­mányrendszerek elszánt har­cot folytatlak a reakciós és soviniszta ellenséggel és mind­azokkal, akik a népek együtt­működése közé állottak. Ez a szerződés még szoro­sabbra füz össze bennünket a szomszédos demokratikus né­pekkei és hozzákapcsol bennün­ket ahhoz a békefronthoz, mely­nek élén a Szovjetunió áll. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a Ház általánosságban és rdrzteteiben is elfogadta a törvényjavaslatot, majd foly­tatta a bauxitbányák és az alü­miniumtermelés államosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Több felszólalás ulán az el­nök indítványára ugv határoz­tak, hogy a 'legközelebbi ülést pénteken tartják. A GF határozata : Februárban ssá^miilsó forintot fordítanak a hároméves tervre Vas Zoltán, a GF főtitkára a GF február 5-én'-tartott ülé­sén hozott határozatairól az alábbiakban nyilatkozott: A hároméves t,erv sikeres megvalósítása érdiekében* a terv beruházási összegei hó­naprói-hónapra emelkednek. A GF csütörlöki ülésén tár­jgyalta la február havi elő­irányzatot. A rendjes tervbe­ruhizások [összege a január havi 88.7 millió Ft-ról február hóban 100 millió Ft-ra emel­kedett, 30 millió Ft többlet­bevétellel zárult a január ha­vi állami pénzgazdálkodás és deficitmentes a február havi pénzgazdálkodás js. Ez is bi­zonyítja, hogy a GF és a pénzügyi kormányzat a defi­citmentes költségvetést lelje* sen a realitások alapján áili­totta össze. Az utóbbi időben célzatos hi­rek terjedtek el az ünnepek el­törléséről. Mindössze arról van szó. liogy a GP csütörtöki ha­tározata értelmében február 2-át, március 15-ét és szeptem­ber 8-át munkanappá nyilvá­nítja. Ez ellen a rendelkezés ellen az egyház sem emel ki­fogást. Két fontos iparvállalat került az utóbbi időben csődbe, a Eerro-teclinika és az Uri Test­vérek rt. autóüzeme. Tulajdono­saik a két telepet cserbenhagy­ták. — Tudok róla — folytatta1 —, hogy egyes gyárakban agi­tálnak a normák kidolgozása ellen. Azt remélik, hogy ha néhány hétig 90—95 százalék alatt dolgoznak, akkor majd ismét meglazítják a normál. Természetesen erről szó sincs Az ui normák nemcsak a munkásokra, hanem az egész demokrácia számára is elő­nyösek lesznek és elősegítik a termelés emelését. Rákosi Mátyás ezután a gyári és üzemi szervezésről beszélt, majd beszámolt ar­ról. hogy a Kommunista Párt javaslatára a tokozott mun­kakészséget a munka érdem­rendjével és dijakkal jutal­zák. Ezután a politikai hely­zet ismertelésére tért át. — Kiderült — mondotta—, hogy a régi urirend megvert híveinek a Kisgazdapárt ve­resége után a Szociáldemo­krata Párt jobbszárnya lett a­reménysége. Nem lehet tűr­ni. hogy a demokrácia egvik fellegvárában, az egyik mun­káspártban a jobboldal a re­akció faltörőkosaként szere­peljen. — Ezt felismerte'a Szociál­demokrata Párt baloldala és ellentámadásba ment ál — folytatta Rákosi elvtárs. — Üdvözöljük ezeket a balol­dali elvtársakat és sok sikert kívánunk nekik. A jobboldali szociáldemo­kraták tevékenységére példa­ként hozta fel Rákosi elvlárs Kelemen volt államtitkár sza­botázsakcióját és a jobboldali "szociáldemokraták niaga'arlé­sát a lavalyi csepeli sztrájk idején. — Az ország dolgozó népé­nek elismerését bizonyítja, liogy a tömegek áramlása megindult pártunk felé — mondotta. — Nagybudapes­ten januárban annyian jelent­keztek pártunkba, mini ta­valy a választások után. Ha­sonló folyamat mutatkozik n falvakon is. Mezőkövesden például hetenként 40—50 nj tag jelentkezik részben a kis­birtokosok soraiból. A belé­pők közül sokan a többi pár­tok tagjai közül jönnek. Van­nak köztük üzemi bizottsági tagok és vezető értelmiségiek is. Ebből azt látjuk, hogy a dolgozó nép helyesli amit te­szünk és segítségünkre síel. Ezután Rákosi elvtárs a Kommunista Párt nemzetközi tekintélyének növeléséről be­szélt: — Külföldről érkezett ven­dégeink csodálkozva látják a magyar demokrácia gazdasá­gi eredményeit. Egy külföldi azt mondta a közlársaságmá­sodik évfordulóján, hogy ez az ország ugv fest, mintha megnyerte volna a háborút. Én azt válaszoltam: a hábo­rút nem nyertük meg, de a békét meg fogjuk nyerni. Eh­hez kérem a dolgozók segít­ségét — fejezte be beszédét tomboló lapsvihar közepette Rákosi elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents