Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-05 / 29. szám

Csütörtök, 1948 február 5. 0KLMA6TAROKBI1G 3 orsia | Kiárusítással segítsünk a dolgozókon, kiskereskedőkön Mai tudósításunkban közöljük ú Magyar Kommunista Párt negyedik nagy szegedi konferenciáján elhangzott felszólalások második részét, továbbá dr. Zöld Sándor é.s Horwílh Márton elvtársak válaszát a felszólalásokra, valamint Komócsin Zoltán elvtársunknak, a nagyszegcdi végrehajtóteizottság iitkárhelyctlesének zárszavát. 1 mi kolSektiv szerződésembe a ISeniobbai Itju Komócsin Mihály (Nagy szegetli V. B.) főleg a termelés problémáival foglalkozott és a következőket mondotta: i'z a pártkonferencia uj feladatok elé állit. Ezek közül az első és legfontosabb, a többtertnclés. A múltban az volt a felfogás, hogy a dolgozók minél nagyobb munkabéreket harcoljanak ki és minél kevesebb munkál végezzenek. A felszabadulás óla és most az államosítás után jelentős mértékben más helyzellxi kerüllek a dolgozók. A magánkapitalisla üzemekben sem a tőkések javát szolgálják a löbbtermeléssel. A hároméves terv megindulása óta ezek az üzemek is a dolgozók érdekeit szolgálják. A löbblermeléssel kapcsolatban a nyersanyag beszerzése is probiémát okoz. Köze'rői mc;v'fzsjálva ezeket x problémákat, sokszor azt tátink, bogy a gyúr vezetősége va«y elszabotálta, vagy nem tette rneS a szükséges lépésekel a nyersanyag beszerzéséhez. A dolgozók között elterjedt az .a rémhír, hogv a kollektív szerződések nem hozták meg a kívánt eredményeket. Első feladatunk tájékoztatni a dolgozókat a kollektív szerződésekről. Valahányszor külföldről munkások járnak nálunk s megmutatjuk a mi kollektív szerződéseinket, azt mondják, hogy ez nagyon jó és nagyon sok olyan tételt tartalmaz, aiuesyekel náluk nem ís ismernek. Az uj normák bevezetése ellen is kifogásokat emelnek a munkások. Ezzel knptsolalhan megállapítottuk, hogy nem ismerik a kollektív szerződéseket. A dolgozók a gyakorlatban fogják tapasztalni, hogy az uj normák az életszínvonalukat fogják emelni. ( Egy másik kérdéssel is kell foglalkoznunk. Fontos minden vonalon a munkafegyelem megszilárdítása. A felszabadulás óta a régi hajcsárrendszer fenn nem •tartható, de a kommunista dolgozóknak keli jópéldávai erőljárnj a munkafegyelem terén. Mi Szegeden is kövessük a bányászok példáját és indítsunk a szegedi üzemek közt munkaversenyeket. Racionalizálási munkamódszereket is ki kell dolgozni, hogy ezáltal jobb árut olcsóbban tudjunk termelni. Van üzem, ahoi ha racionalizálnának. néhány munkás' kenyér nélkül maradna. Itt oda kelt hatni, hogy az ilyen gyár több nyersanyagot kapjon, liogy ezeket a munkásokat is foglalkoztathassa. Nekünk szakszervezeteklien dolgozó kommunistáknak azért kell dolgoznunk, hogy a szakszervezeteket a munkások erős várának építsük ki. Hogy ezeket a feladatokat meg tudjuk valósítani, meg keli pártunk befolyását a szakszervezetek Ihmi éls a gyárakban erősíteni. Nagy József (Sándorfalva Beszámolt arról, hogy falujában páriunk elszigeteltsége megszűnt a Szabad Föld TéLi'Esték foivlán. A falu gazdasági problémáival foglalkozott. fl jó káder politika Erdős János (Nagyszegedi V. B.) Kifejtelte, hogy a demokrácia lényegének változása magával vonla a dolgozók'és a demokrácia viszonyának megváltozását is. Ez a változás a kádcrkérdéssel szorosan összefügg. A múltban páriunk szempontjából rengeteg értékes ember kallódolt el. Most lehelőség van arra, hogy ezek az értékek újra a felszínre kerüljenek. Nagy szerep vár e tekintetben pártfunkcionáriusainkra. Nekik kell felfeaezni a becsületes, szorgalmas, tehetséges emberekel s ezzel feltétlenül a demokrácia ügyét szolgáljuk majd. Szakszervezeteink eddigi káderpolitikájában hiba volt, hogy a tagok egy részét mint kész kommunistákat kezelték, olyan pfeladatokkal bízták meg ŐÍretjEnu£? mintha évtizedes gyakorlatuk leli volna, de munkájukban nem nyújtottak r.ckik kellő támogatást'. Az emberekkel foglalkozni, bátorítani, nevelni kell. Észre kell venni egyéni. gazdasági problémáinkat és ezt összekapcsolni politikai nevelésükkel. A pártbizalmi szerepét döntő fontosságúnak monaotta Erdős elvtárs. Az egész tagságot tartjuk kezünkben bizalmi amik által. Ha a pártbizntmlt továbbképezzük, ezáltal minden tagunkat neveljük. A tömegnevelést egyébként minden löinegszervezeilien, ahoi kommunisták dolgoznak, folytatni kell. A párlhizalmiaKat rá kelt szoktatni a bírálat elviselésére és arra, bogy önkritikát gyakoroljanak. Ezzel komoly, értékes kommunistákká, válnak. Pintér Péter (Újszeged) javasolta, hogy a párlbizatmink részére havonta összevont értekezletet tartsanaK és igy azt egységes szempontú fejlődést | biztosiianák szamukra. Róna Béla (Szeged, városházi szervezel). Szeged város hároméves tervét ismertette. Beszámolt. hogy a részlettervekben az eddig becsúszott kisebb hibákat is orvosolták. Rámutatott arra, hogy üzemi vonatkozásban bizonyosfoku visszásságok mutatkoznak a terv végrehajtása során. Agyasos' Sándor (Alsóközímutalott arra, hogy a nista pedagógusok munkáját mennyire nehezítik falun. Boéor Károly Dorozsma). Bámulatot! arra, hogy a szövetkelek tőkehiánya miatt nem jul falúra tipusáru. Kérte a konferenciát. foglaljon állást az Országos Földhivatal fetosztalása ügyében. Rámutatott arra, hogy helyes politikával ki lehet épiteni az ulat a falusi a!sé(bb papság felé. Terhes János (Tápé) vázolta hogy a fejadagok csökkentése falun milyen nehéz helyzetbe hozta a szegényparasztságot. Kérte az illetékesekel, változtassák meg a rendeletet, vagy tegyék lehetővé a részletekben történő oeszolgáltatá.st. Varga István (Deszik) javasolta hogy a nagyon gazdag paraszti rétegre hárítsák a beszolgáltatás súlyosabb részét. Tiltakozóit a szőregi téglagyár iehontá: sa ellen, Mák felül nyeket. kérte, hogy vizsgála háborús szerzeméA demokrácia eredményei derűlátásra fogosifanak fel Ezek után a mandátumvizsgáló bfeotiság terjesztette be jelentését, majd rtr- ífiöitl Sándor válaszolt áz elhangzott felszólalásokra. Örömének adóit Kifejezést, hogy a felszólalók alaposan elmélyültek a problémákban, amelyek elébük kerüllek falun, tanyán és az üzemekben. A felszólalásokból tátható az a politikai fejlődiés, amelyen a pártszervezetek az elmúlt konferencia óta keresztülmentek. Az elvtársak átvették a párt központi vezetőségének politikáját, átérteifék és helyeslik a nagyszegedi végrehajlóbizottság helyi viszonyokra konkretizált politikáját. majd részletesen felelt az egyes felvetett kérdésekre. Horváth Mórion elvtárs a felszólalásokra általánosságban válaszolt A tagkönyvcserévei kapcsolatban hangoztatta, hogy tagjaink legyenek büszkék arra, hogy pártunk tagjai lehetnek. A m" páriunk meni egy párt a sok közlíJ, hanem a má púrfunk a tío'gozóli pártja, a munkásság pártja és érért mrédenlíf ngv atairfsa Jövőjét, hogy azt lássak, a nv» pártunk tagja' akar lenni; ugy alakítsa munkáját, hogy naéttó legven arra, hogy a párt tagja lehessen. Ha pedig abban az irányban tesszük meg az első lépést, hogy ne csak tömeg, hanem minőségi ])árt is legyünk, ez azt is jelenti, hogy vezessük a tömegeket. Vezessük ki népünket a nehézségekből és bajokból. Hogyha mi a mai helyzetet az 1938-as esztendővel 'hasonlítjuk össze, nem keli kifelednünk, hogy az 1938-as gazdasági helyzetben benne volt a tömegek 1918-tól tartó.keserves robotja, mindaz, ami a magyar tömegek hallatlan erőfeszítésén épült felNecsak azzal hasonlítsuk tehát össze, hanem a tavalyival, a tavalyelőttivel. Vegyük számba a háborút is és necsak azt a darab kenyerei, amit akkor és ma kapotl. A 30-as években azt mondhatta magáról egy szakmunkás, hogy meg tud' élni. Akkor azonban arra kellett gondolnia, mi lesz vele és családjával liz év múlva. Ma a munkás jól tudja, hogv politikai hatalmából jólétet is tud majd teremteni. Legyen ennek a konferenciának xi a tannlsága, hogy pártunknak vezető szerepe nemcsak a polilfkas győzelmet biztosija. hanem a dolgozók jólétét :sTiéd az ország... Komócsin Zoltán elvlárs záróbeszédében rámutatott arra, hogy a tájékoztatók és hozzászólások bizonyítékát adták annak. hogv területünkön szervezeti'eg megerősödtünk, politikailag előretörtünk, pártunk sziLírdabb, egységesebb lelt. Kádereink fejlődtek ós öntudatukban crősebbekké letlek. Ez országos vezetőségünknek, a politikai bizottságnak érdeme, amelyet olyan kitűnő, harcban edzett hazafiak vezetnek, mjjit Rákosi elvtárs. (Itt perceken át viharos taps zúgott fel.) Területünkön ez a végrehajtóbizottságnak és dr. Zöld, Tombácz elvtársaknak és tagjaink áldozatkészségének köszönhető. (Ifosszu ütemes taps.) Ertekezletünkön és egész munkánkon legdöntőbb kérdésként a /Tied az ország, magadnak építed® elve domborodik kí. Ha ezt a munkás, paraszt és a dolgozó értelmiség magáénak vallja, a hároméves terv gyorsabb ütemben halad1 a megvalósulás felé. Kötelességünk a termelési verseny élére átint. Pártunknak nemcsak kitűnő vezetői vannak, de mi adtuk a legtöbb névtelen hőst az újjáépítés, a termelés frontján. A kommunistáknak elsőknek kell lenniök a többtermelésért folytatott küzdelemben, a munkaversenyek élén. Vidéki viszonylatban az elsők közölL leszünk, akik átvesszük a Rákosi elvlárs aláírásával ellátott lagkönyvet. Erezzük át a Budapesten a rövid- és divatáruké re skleaésekben, de egyéb üzletekben is a közönség élénk érdeklődése és részvétele melleit kiárusítást akció folyik. Az illetékes minisztérium engedélyével a kereskedők őszre, télre és a karácsonyi ünnepekre beszerzett idénycikicéíket árusítják ka az előírtnál mintegy busa százalékkal alacsonyabb áron. A mai tőkehiányos időben az üzletember nem tarthalja pénzét a már felhalmozott áruban s ezért inkább csökkentett haszonkulccsal dolgozik, hogy pénzét újra forgalomba hozza. Ezt a téli kiárusitási akciót városunkra is kiterjeszteni, engedélyezni kellene. Elsősorban a széles néprétegek vennék hasznát, mert húszszázalékos árcsökkenés jelentős segítség még a legkisebb bevásárlásnál is. A liábom után lerongyolódott dolgozóknak, bár idáig nem mutatkozott kemény tél, mindenféleképpen szüksége van téli holmikra. Az ünnepek után pangó kereskedelmi életet újra megpezsditené ennek az akciónak lebonyolítása. Ez elsősorban kereskedőinken lendítene természetszerűleg, de még iiven szempontból sem kifogásolható. A becsületes kiskereskedő értékes és hasznos tagja a magyar dolgozók közösségének és rajta is segíteni kelj. tagkönyv jelentőségét és azt, j hogy a Rákosi elvtárs által ve-' zelétt pártban vagyunk. (Ujabb viharos, dörgő taps perceken át.) Sztálin elvtárs a következőket mondotta- <Mi kommunisták különös emberek vagyunk. Különös anyagból \agyunKj mi gyúrva. Mi a nagy proletár hadvezérnek, Lenin elvtársnak hadserege vagyunk. Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni.! Ezi a sztálini mondást jói vésse bele mindenki saját é.s minden kommunista párttag agyába és szivébe! Sztálin szavaival a szivünk előtt, férkőzzünk még közelebb a nagy dolgozó tömegek szivéhez ós eszéhez. Nagyszeged kommunistáinak legjobbjai, értekezletünk küldöttjei vezessék uj csatákba, uj. győzelmek felé párttagságunkat, Nagy szeged dolgozóinak összességét. Előre a termelési csata, a hároméves gazdasági terv megvalósításáért, a magyar dolgozók jólétének kivívásáért. Előre a munkások, parasztok, értelmiségiek legjobbjainak felvikígosilásáórl és pártunkba szervezéséért. Előre pártunk belső megerősödéséért, az uj, harcos káderek kjpeveléséért; pártbizaimiaink megerősítéséért I Komócsin elvtárs izzó lelkesedéstől fűlött beszédét a kővetkezőkkel fejezte be: Éljen a Magyar Kommunista Párt! Éljen pártunk szeretett vezére, Rákosi elvtárs! Éljen pártunk központi vezetősége! Éljen a nagyszegedi végrehajtóbizioUság! Éljenek Nagyszeged kommunistái I Ezután az értekezlet az Internacionálé. eléneklésével zárult. Irgalmas Ítéletet hérteh a píeiííerista összeesküvők védői Szerda délelőtt lanyha ér- kíbb /vénasszonyos* fecsodeklődés mellett kezdődtek' gésről, mint összeesküvésről meg a védőbeszédek. Elsőnek dr. Dombrádi Sándor szólalt fel Falqionie Kálmán védelmében. Majd dr. Lóránt László Dalmábi Ernő, dr. Domokos Mihály Henn László és dr. Erdélyi Mihály Gál Róbert képviseletében szólalt fel. A védők valamennyien azt igyekeztek fejtegetni, hogy involt szó a vádlottak között. Ezt azonban nem tudták bizonyítékokkal alátámasztani. Védenceik nevében irgalmas ítéletet kértek a népbiró,régtől. A perbeszédeket pénteken reggel fél kilenckor folytatják a városháza közgyűlési termében. A Postatakarékpénztár bérbeveszi a Tisza-szálló egy részét Biztosították a Tiszában foglalkoztatott vendéglátóipari munkások megélhetését is Szerdán sikerre vezettek a postatakarékpénztár szegedi tárgyalásai. Vajda Ernő elvtárs, a takarékpénztár helyettes vezérigazgatója sZerdán délelőtt megegyezett Dénes Leó elvtárs, polgáirnesterrel, hogy a Szegeden létesítendő posta takarékpénztári fiók számára bér be ve szí a Tiszaszálló kávéházi részének felét, valamint a mögötte levő első nagytermet. Itt Ízléses portált készit, amely nem rcmlja a város Széchenyi-téri képét. - Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a megtel áradó szállodai és éttermi rész — amelynek jelentősége különösen a centenáriumi év várható nagy idegenforgalmában nö meg — végre megfelelő kezelésbe kerüljön. A ' szálloda jelenlegi vezetői ugyanis, akik a felszabadulás elől elmenekültek Szegedről és csak alkalmazottaiknak köszönhető, hogy szállodájukat rendben visszakapták', most nem töltik be megfelelően feladatukat. A Magyar Kommunista Part Nagyszegedé Végrehajtó Bizoftsága Politikai Akadémia sorozatában if$. Komócsin Mihály a Szegedi Szakmaközi Bizottság titkárhelyettese Szakszervezetek feladatainak változásai a népi demokráciában cimmel tart előadást pénteken délután 6 órakor a Városházán ausssu sasiMJua rt:: Hűséges kiszolgálói voltak1 helyiségeik rendelkezésre bocsátásával Sulyoknak és Pfedffernek, de annál kevesebbet törődnek a náluk foglalkoztatott alkalmazottakkal és jelenleg is többnek fel akartak mondanj. Egyetlen helyes megoldás lenne, ha a város venné a kezébe a dolgot, ami annál is inkább biztosítható, mert Dénes polgármester nagyobb összegre kapotl ígéretet' Vajda elvtárstól a szállodai rész helyrehozására) Most tehát a vendéglátóipar! munkások szempontjából ís sikeres megoldást teremtettek, dte további eredményekre van szükség. Kívánatos "volna, hogy « szalloda ós étterem újra a rendes kapacitással működhessék és ujabb alkalmazottakat is vehessenek fel. KlíUnő műsor a miiterembálon Az idei bálaK sorozatában szép élményben lesz- része a szegedi közönségnek a február 7-iki müterembálon a Hungáriában. A szegedi művészek ötletes, jókedvű, humoros estére készülnek és a párizsi bohémek mulatságához szeretnék hasonlóvá tenni ezt az eslét. Mókában, a műtermek intim kedvességeinek feltárásában tehát nem lesz hiány. A sikeresnek ígérkező műsor után pedig reggelig tartó jóhnngulatu tánc következik.