Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-04 / 28. szám

Szerda. 1948 február 4. DELMAGYARORSZÁG 3 Nagyszeged területén is Megizmosodott és politikailag előretört a Magyar Kommunista Párt |Felszólalások a Magyar Kommunista Párt IV. nagyszeqedi konferenciáján| Beszámoltunk a Magyar Kommunista Párt IV. nagyszegedi pártérteke/, leiéről. Ismertettük, dr. Zöld Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő és Horváth Márton elvlárs, a Szabad Nép felelős szerkesztőjének beszámolóját, valamint a konferencia határozatait. Ez alkalommal a hozzászóló sokat ismer te t j ük. Szünet után Szekeres II./ István elnökletével a beszámolók feletti vitára került sor. Gergely András (Szeged) szólalt fel először. Az üzemi kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta a műszaki értelmiség munkájának jelentőségét és tapasztalatai alapján beszámolt arról, hogy a normák rendezése folytán a munkásság tájékozatlan része szembekerült a normák megállapítását végző mérnökökkel és más műszaki értelmiségi elvtársakkal. Q Szociáldemokrala Párt üdvözlete Ezután ér- Antalffy György, a Szociáldemokrata Párt szegedi pártvezetősége nevében szólalt fel. Nemcsak azért üdvözöljük a kommunista elvtársakat, mert szoros akciószövetségben vagyunk egymással, — mondotta — hanem azért is, mert teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a valóban szociáldemokratáknak ugyanaz a kötelességük, mint a munkásosztály másik pártjában lévő elvtársaknak? Ez a kötelesség pedig harc az imperializmus, a kapitalizmus bármely formája ellen, de harc mindazok elten, akik még ma sem tudlak eldönteni, hogy a szemük előtt lejátszódó osztályharcnak egyik. va<jy másik oldalán foglaljanak-e helyet. Az a közös feladatunk, hogy a döntő kérdésekben állást foglaljunk és állásfoglalásra kényszeritsük mindazokat, akik szavakban hajlandóknak mutatkoznak arra, hogy elitéljék a marxi igazságoknak ellentmondó politikát, de cselekedetükkel egyáltalában nem akarják levonni ennek "magyarországi következményeit. Ugy érezzük, elérkezett az Mii. hogy m'ndenkt szint valljon még a mi kongresszusunkat megelőzően s állást kell foglaln'a azon belpolitika mellett, amely az egy és oszthatatlan munkásosztály elvéből kifolyólag letleivel tényleg meg is valósította a szilárd munkásegységei Márki Géza, a Szegedi Állami Nemzeti Szinház kommunista szervezete nevében beszámolt a szinház munkájáról. A szinház műsortervével gzolgűlja a haladás ügyét. Fontosnak tartják a széles tömegek nevelését. A Szegedi Nemzeti Színházat a kommuunista művészek a két szomszédos baráti állam felé kulturális bástyává szerelnék kiépi te ni. Ábrahám Antat (Szeged, Gyufagyár) üzeme és az összes szegődi fizikai dolgozók nevében jóleső érzéssel vette tudomásul, hogy az értelmiség fokozottabb mértékben találja meg az utat pártunkhoz. A dolgozók nevében szeretettel üdvözölte dr. Balizfatvy János, dr. Jáky Gyula, dr. Ditrói Gábor, d!r. Jancsó Miklós, Dombi Béta és Bóka Ferenc elvtársakat a szegedi kommunista értelmiség kiemelkedő .egyéniségeit. Bitó Zoltán (Szeged-felsővárosi szerv.) A tagkönyvcserével kapcsolatos kérdésekről beszélt. Rácz István (Kübekháza) az ármenlesitő társulatok államosítását sürgette. Rámutatott arra, hogy az ujtmrtokosok a cukorrépaszerződések megkötésénél hátrányban vannak. Kérte az állapotok orvoslását. Ezenkívül községe, szervezete nevében tiltakozott a szőregi téglagyár lebontása elten. Szorgalmazta a jegyzők államosítását, Kübekházának Nagyszegedhez való csatolását. ta. Beszámolt a lagkönyvcserc tapasztalatairól és kijelentette, hogy a kommunista vasutasok törli etet Len hűséggel viseltetnek Rákosi, Gerő elvtársak iránt. fiz ifjúsági mozgalom fejlődése Szegedet; Perjési László (nagyszegedi Külpolitika és propaganda Dr- Ferencz László (Szeged) a Délmagyarország főszerkesztője a külpolitikai kérdésekről sziólott. A tömegek érdeklődése napjainkban egyre inkább a külpolitikai kérdések felé fordul. Ezt az érdeklődést a külföldi imperialisták ügynökei, a reakció kihasználja és igyekszik a belső rendet és biztonságot aláásni. Elvtársainknak elsősorban a párlbizalmiaknak, foglalkoznia kell a külpolitikai kérdésekkel s rá kell mutatni az események hátterére. Az amerikai imperializmus a Marshall-terv kudarca ulán katonai erejének fitogtatásóval igyekszik megfélemlíteni az áldozatul kiszemelt népeket és arra törekszik, hogy megrendítse bennük a bizalmat a Szovjetunió és a keleleurópai demokráciák iránt. Párhuzamot keh vonni az imperialista világpolitika és a háborús uszítás jelenségei, valamint a béke építése és a népi demokráciák megszilárdítása körüli jelenségek között. Fokozott figyelmet kell fordítani, mi történik a Szovjetunióban, hogyan végzik az ötéves tervet, hogy hajad az újjáépítés ott és a népit demokratikus országokban. Ezek mind olyan jelenségek, amikkel vissza tudjuk verni az amerikai és angol imperialisták propagandáját. Azonkívül tudatosítani kell a most megkötött, vagy ezután megkötendő barátsági, kölcsönös segélynyújtási szerződések külpolitikai jelentőségét. Fel kelt a dolgozó nép figyelmét hivni •Tito Jugoszláviájával, Groza Romániájával és a többi szomszédos baráti államokkal megkötött Szerződésekre s hogy ezek a kapcsolatok a f/éke kiépítését megerősítését és megvédését jelentik. Bulik István (Szeged, Lippai fürésztelepi sz;erv.). Üzemének nyersanyaghilnyával foglalkozott és rámutatott arra, hogy a tőkések tervszer rüen akadályozzák a termer lést. Brunner Anna (szeged-somogyitelepi szjerv.) a munkás^ ság nevében kérte, hogy akadályazzák meg, hogy olyan népellenes elemek, mint Halasy-Nagy volt egyetemi professzor a demokráciától kapott, meg nem érdemelt nyugdijukat felhasználják a dolgozók ellen. Bile Vince (szegedi vasutas szerv.) a kommunista vasutasok üdvözletét tolmicsolv. b.) az ifjúsági munka jelentőségéről beszélt. Pártunk jelentős munkaterületét képezik az ifjúsági kérdé sek. Ezen n téren bár fejlődés tapasztalható, mégsincs kellően értékelve ez a kérdéscsoport Az ifjúsági munkában szerzett hároméves tapasztalatokról beszélt, majd kifejtette, hogy pártunk ifjúsági politikája ma uj utakon jár. Rétege ruci nt szervezzük az ifjúságot s itt komoly eredmények tapasztalhatók. Ifjúság" biztsunk a ntnnkás"fiúság, legfontosabb szervezetünk leliát ennek a rétegnek szervezete, a SzIT, mely a szakszervezetek, nagyüzemek, fanonrnljlionok, lanonci'skolák fiatal fait öleli felA SzIT mellett beszélni keli a TlOSz-ról, a lanoncolthonok mozgalmáról, ameív Szegeden több támogatást igényel. Ifjúsági politikánk másik része a parasztifjusúgra terjeszkedik ki. Harmadik vonala ifjúsági politikánknak az értelmiségi ifjúság közötti munka. Ugy országosan, mint Szegeden o részen lényeges fejlődésen mentünk keresztül Az egyetemi ifjúsági szervezetek nemrég még teljésen jobboldaliak voltak, de már ott tartunk, hogy a jogászegylet kivételével ntínden szervezetben haladó irányzat van. Az eredmények elérésénél döntő segítséget nyújtottak a népi kollégiumok. Az értelmiségi ifjúság másik szerve, a magyar diákok nemzeti szövetsége, mely példát kell hogy vegyen a főiskolás ifjúságtól. Negyedik vonala ifjúsági politikánknak az általános iskolákra épülő úttörő mozgalom. Az úttörő mozgalomban pártunk pedagógusaira fontos feladat vár. Másik ilyenforma fontos szervünk a csérkészfiuk szövetsége. Négy fővonalon, nyolc ifjúsági szervezetben dolgozik a kommunista fiatalság a magyar demokráciáért. A IV. konferenciának helyesen ketf értékelnie e kérdési "és megadni mindén támogatást az ifjúsági munkához. Kalona András ("Szeged-felsővárosi szerv.) az Anyag- és Árhivalalnál történt visszásságokról, a kisiparosok és kiskereskedők rossz anyagellátásáról beszélt. Kérte, hógv pártunk védelmezze meg ezeknek a kisembereknek érdekeit. l'avalecz Istvánná (Nagyszegedi V. B.) kifogásolta, hogv a nőprobléma elmaradott a partmunkában s ezen a téren hiányok vannak, holott a városban és Nagyszeged területén az MNDSz segítségével, társadalmi téren óriási méretű szociális problémákat oldottak meg. A nők nagyrésze a Klérus befolyása alatt állva nem vész részt az MNDSz munkájában. A nőMo«t vásárolfon Rizst, textilárut l a faszenet. l-a tatai hoiiszbríhettei és l-a barnaszenei különféle háztartási cikkeket kálfszappant Munkásszövetkezetben Telefon: 4-63 kérdést harmad- negyedrangú problémának tekintették, de annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben a nőkérdések előtérbe korülnek, a női kádereket fejleszteni fogják pártiskolák és szemináriumok rendezésével. Erre a munkára háromtagú nőbizottság felállítását javasolta, amely a végrehnjtóhizottsággal együtt segíti a nőmozgalmat és hiszi, hogy ezzel az ország újjáépítését sikeresen Lámoga Ihatják. T ur" József (Szőreg) rámutatott arra. hogy falun elsikkad a centenárium ós a köztársaság évfordulójának megünneplése. Tudatosítani kelt leül önösen a köztársaság jelentőségét a falu népe előtt. fi közigazgatás demokratizálódása Dénes Leó polgármester (Szeged) pártunk várospolitikáját és az ott eddig elért eredményeket ismertette. Pártunk elsősorban közigazgatásunk szellemét amely partunk irányítása mellett a kisemnerek érdekében alakult ki. Dénes Ixió elvtárs ezek uláa részletesen beszámolt a város áltai az elmúlt évben elvégzett munkálatokról. Az 1948-as év terveiről . beszélve aláhúzta a délkeleleurópai vásár és a délkeleteurópai sporttalálkozó, valamint a szabadiéri játékok jelentőségét. A közigazgatás megreformálásáról beszélve kijelentette, demokratikus gondolkozású, képzett és szaktudással rendelkező tisztviselőkádert szeretnénk kinevelni. Az egyént felelősségvállalást ketl bevezetni minden vonatkozásban. A közigazgatás is rövidesen be fogja hozni azt az előnyt, amit a mezőgazdaságban ,és iparban dolgozók már elértek és elfoglalja majd népi demokráciánkban azt a helyet, amelyre fontosságánál fogva hivatva van belöileni — fejezte be beszámolóját Dénes elvlárs. RufriosT Pál (Szeged) mint fizikai dolgozó örömmel üdvözölte a Nemzeti Szinház nevelő munkáját. Csatlakozott a gyufagyár dolgozóihoz és szintén örömmel üdvözölte a párt értelmiségi tagjait. A magyar filma igyekszik demokratizálni. Ezért! gyártás művészi vonalát és olyan közigazgatási szaklanfo-; szegedi mozik müsorpotitikáját iyamokat szerveztek, ahol nj, kifogásolta. Hiányolta, hogy nin1 csenek az i^ijáépitést, a dolgonépi erők friss "vért hoznak a köziigazgatásba. A szegedi közigazgatást elsősorban az a vonal jellemzi, zók hősi harcát és a közösségi szellemet bemutató magyar filmek. Harc a munkasegységért Köv'i Béla (Nagyszegedi V. B.) a Szociáldemokrala Párttal és a jobboldali szociáldemokratákkal kapcsolatos kérdésekről beszélt. Pártunk ós a magyar demokrácia jelenlegi helyzete világosan bjlzonyitja, hogy munkásegység nélkül nem mehettünk volna előre és eredményeket sem érhettünk volna el. A magyar népi demokrácia szempontjából nagyon jelentős, hogy a jobboldali szociáldemokraták politikai életünkben nem kaptak túlzott szerepet. Ennek a helyzetnek következménye az, hogy kivédtük az imperialistái beavatkozását és megakadályoztuk a reakció növekedését. Ezek az eddigi eredmények nem jelentik, hogy nem kell már résen állnunk a munkásegység árulódva! szemben. Oldalukról bármikor indulhat támadás ellenünk, a magyar demokrácia ellen, mert tudjuk, hogy dollárimperializmus a katolikus kléruson, a tasisrta és félfasiszta elemeken kivül a jobboldali szociáldemokratákra támaszkodik. Kövi eJvtárs ezután rámutatott arra, hogy Szegeden is megvannak a jobboldali szociáldemokraták. Részletesen sorravetle azokat a jelenségeket, amelyekkel Szegerdőn is ártották a munkásegysógnek. A munkásegységet a jövőben még szorosabbra kell vonni országosan és Szegeden is. E cél érdekében a kerületekben, üzemekben, szakszervezetekben együtt kell Yetük dolgoznunk. Gyakorlatilag közös pártnapokát, értekezleteket, vezetőségi üléseket, rendezéseket állítunk be a cél elérésére. Roscnbrrg László (várostanyai szerv.) rámutatott arra, hogy a tagsági könyv csereakció menynyire megnövelte taglétszámukat. Beszámolt szövetkezetük működéséről, amely a legjobbak köze tartozik a megyében. Felszólalásából kitűnt, hogy nagy eredményeket mutat fel á sajtópropaganda is. Kifejtette, hogy a most folyó akció bebizonyította, hogy elmélet nélkül nincs gyakorlat és ezért az ideológiai képzés fokozását sürgette. Raüék Józser (Szeged-Belváros I. szerv.) javasolta a tiaes csoportok megerősítését, az értelmiség felé irányuló munka fokozását. Javasolta, hogy a jelenlegi Belváros I. szervezetét a nagy létszám folytán osszák meg. (A hozzászólások ismertetéséi lapunk legközelebbi számában folytaljuk.) A magyar és román vasutas ok baráti kézszorítása Január 31-én, szombaton délután 4 órakor a Szegeden tartózkodó román vasutasok küldöttsége baráti látogatásra jelent meg a szegedi vasutasság szakszervezetében. Rövid szívélyes eszmecsere után a szegedi vasutasság szakszervezete vacsorán látta vendégül a román kiküldötteket. A szegedi szakszervezet területi titkársága nevében Csamangó Henrik területi titkár eivtárSj a helyi csoport nevében Szendrej Kálmán helyi csoporttitkár elvtárs üdvöz öl le a román vendégeket keresetlen baráti szavakkal. A román vasutasok megtrizoltja meleg szeretettel válaszolt az üdvözlésekre. Ugy a magyar, mint a román vasuíasság képviselői kifejezésre juttatták, hogy a két nép a demokrácia utján megtalálta egymást. Amit eddig a német imperialista törekvés és a kapitalista nagytőke fondorlatos, ravasz módon és eszközökkel lehetetlenné tett, aa megvalósulhatott most a demokrácia diadalrajutásával. A megjelentek egyperces néma felállással emlékeztek a szabadságharcban elesett hősök emlékének. A baráti megbeszélés befejeztével Csamangó Henrik lerüieti titkár elvtárs a román vendégeknek a Magyar Kommunista Párl jelvényét" ajándékozta azzai, hogy azt becsüljék meg, viseljék büszkén és soha meg ne váljanak tőle. Ez a jelvény legyen "záloga a két nép Vasutassága őszmte, soha el nem mulő barátságának.