Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-01 / 26. szám

Világ proletáriai egyesüljetek 1 DÉLMflGYflKORSZA Né fa. elmebajosok a rémhirlerjesziő katonatisztek Többtermelési versenyt a mező­gazdaságban! A MflGYflS KOMMUNISTA PART DEL MAGYARORSZÁG) NAPILAPJA IV. évf. 26. sz. Ara 60 fillér Szeged, 1948 febr. 1. Vasárnap Kétéves a magyar köztársaság Két évvel ezelőtt a magyar demokratikus köztársaság meg­alakulása a magyar nép évszá­zados szabadságharcának állított .maradandó halárkövet. Egy szá­zaddal ezelőtt, 1849 április 14-én Kosspth Lajos indítványára a debreceni országgyűlés meg­fosztotta a Habsburg-házat a tróntól és kikiáltotta az első niagvar köztársaságot, 1918-ban a nemzetközi reakció segítségé­vel ismét trónra került Habs­burgokat másodszor is eltávolí­totta a magyar nép és megszü­letett a második magyar köz­társaság. amely rövidesen át­alakult tanácsköztársasággá, sa j­nos ezt is megfojtotta a nemzet­közi reakció, a nyugati impe­rializmus. A harmadik, illetve a negyedik magyar köztársaság olyan "szerencsés"nemzetközi kö­rülmények közölt jött létre, ame­Ivek biztosítékot nyújtanak arra­nézve, hogy ezúttal a nemzet­közi reakció nem ragadhatja ki a magyar nép kezéből a meg­szerzett szabadságot. A történelem tanulsága azt mulatja, hogy Magyarországon, a Dunamedonce exponált he­lyén, a Kelet és Nyugat utjai­.pak kereszteződésében a nem­zeti függetlenség rendkívül szo­rosan összekapcsolódik a belső szabadsággal és ennek intézmé­nyesen biztosított formájával, a köztársasági államformával. Té­vedés lenne azonban azt hinni, hogy csak eltőt függ a magyar szabadság ügye. 1818 és 1918 arra is megtanított bennünket, hogy a belső reakcióval fojyta­tott" harc eredményességétől is függ, mennyire vagyunk képesek megvédeni országunk független­ségét. Sem 1848—49-ben, sem 1918—19-ben nem volt annyi időnk, hogy gyökeresen végre tudtuk volna hajtani az ország demokratikus átalakulását; ez a történelmi feladat a negyedik magyar köztársaságra maradt, mint Kossuth. Petőfi, Táncsics, Adv és az 1919-es proletár már­tírok végrendelete. A negyedik magyar demokra­tikus köztársaság az 1848-as és 1918-as nagv magyar történelmi tanulságok 'teljes vérlezetével vállalta a magyar függetlenség és szabadság védelmét. Ha vé­gigfut szemünk az elmúlt három év eseményein, elfogultság és pártsovinizmus nélkül meg kell . állapitanunk — minden becsü­letes és őszinte magyar ember­nek el keli ismernie —, hogy mindkét irányban, ugy nemzeti függetlenségünk biztosításáért, mint a reakció visszaszorításáért és megsemmisítéséért a Magyar Kommunista Párt tett ebben az országban a legtöbbet és igy a legméltóbban képviseli a sza­badságharcos és köztársasági hagyományokat. A két feladat a legszorosab­ban összefügg; nemcsak a múlt­ban volt igv. ma is ez a hely­.zot. A felszabadulás után ránk­bizhatta volna-e a Szovjetunió az ország kormánvzását, ha nem alakul ineg a Magyar Függet­lenségi Frontra támaszkodó de­mokratikus kormány, amely mozgósította az országot az el­nyomó németek és a nyilasok ellen'.1 Megköthettük volna biz­tonságot adó szerződéseinket szomszédainkkal, ha a Magyar Kommunista Párt következetes, SZÍVÓS harca nyomán nem si­kerül kiszorítani a reakciót a koalícióból és aztán megsem­misíteni a politikai befolyását? Nem. A szomszédaink bizalmát megerősítő politikai változások', köztársaságunk népi irányú de­mokratizálódása, az augusztusi választási eredmények, a Ma­gvar Kommunista Párt válasz­tási győzelme, csak a reakció elleni harc és a párhuzamosan folyó építő kommunista munka alapján jöhettek csupán létre. Fiatal köztársaságunk harma­dik, ma induló évében folytat­nunk kell eddigi kettős irányú törekvéseinket. Minél nagyobb eredményeket érünk el. annál könnyebb az előrehaladás. De­mokratikus köztársaságunk má­sodik évében megváltozott az államhatalom jellege. Ráléptünk a népi demokrácia útjára. Fel­számoltuk a köztársaságéi lenes összeesküvők bűnszövetkezetét, megszilárdítottuk a munkásosz­tály egységét, a munkásság és parasztság szövetségét, a kis­polgárság és a haladó értelmi­ség egyre nagyobb számban csatlakozik a demokratikus pár­tokhoz, elsősorban a Magyar Kommunista Párthoz. Rajk elv­társunk klasszikus tömörségű mondatokban leszögezte pártunk harmadik országos konferenciá­jának zárszavában: »A halalom a dolgozó nép: munkásság, pa­rasztság, hatadó értelmiség ke­zében \an. Befejeztük a földre­formot, a telekkönyvezéssel való­sággá lelt: a föld "azé, aki meg­műveli. Államosítottuk a legdön­tőbb iparágainkat, legnagyobb bankjainkat. Számos öntőüze­münk élén munkásokból leli ve­zetők állanak. Megváltozott a hadsereg és rendőrség is. A had­sereg a nép hadserege, a rend­őrség a nép rendőrsége. Mind­kettő fegvver a dolgozók kezé­ben a reakció próoálkozásainak elliprására. a dolgozók érdekci­nek megvédésére. Magyarország nem az imperializmus, hanem a demokrácia, az emberi bala­dás s az európai népek béké­jének egyik szilárd támpontja lett.* Nagy-Szegeden is elvégeztük a reánk eső feladatokat. A te­lekkönyvezés, Szatymaz kivéte­lével, nálunk is megtörtént, a gazdák hangyaszorgalommal müvelak a végérvényesen birto­kukba került főidet, a terme­lésben és a beszolgáltatásban egvaránt az ország élén járnak. Az' államosítás a mezőgazdasági iparú Szegedet kevésbbé érin­tette, - intaz ország ipari vidé keit, de a magántőke kezében levő gyárakban is növekszik a munkásság befolyása, megkezd­ték működésüket a tervbizal­miak is. A napokban letárgyal­ták a Tervhivatalban Szeged há­roméves tervét s rövidesen az eddiginél is nagyobb iramban folytathatjuk megvalósítását. Épülnek utaink és a szegedi Tisza-liid, kulturális és szociá­lis intézményeink beruházáso­kat eszközölnek, gyárainkban a szociális intézmények gyarapo­dása következtében a munka kellemesebbé válik. Csak a na­pokban számoltunk be lapunk­ban Bozsó és Vajda elvtársak találmányairól, akik a termelést növelik, "több gyárban megin­dult a termelési verseny. Miközben a szegedi dolgozó serényen forgatja á kapát és a kalapácsot, megnyugvással látja, hogy az állami és városi szer­vek'elhárítják útjából az akadá­lyokat. A rendőrség Szegeden is a népé. ElLávoliLottuk a kor­rupt és népei lenes elemekel a honvédség harmadik kerületé­ből. Népbiróságunk most ítél­kezik a pfeifferista összeeskü­vők és rémhírterjesztők felett, akik Szegeden akarták meg­akasztani a munka nagyszerű lendületét. Szegeden éppúgy, mint az egész országban hatalmas ered­ményeket ért el a magyar de­mokrácia. Következetesen hala­dunk célunk, a népi köztársa­ság minél tökéletesebb kiépí­tése felé, amely Petőfi, Kossuth, Táncsics, Ady és József Attila szellemében boldogabb hazát ád' a magyarnak. F. L. Üdvözoliih pártunk SV. ttagyszegedi konferenciáját! A szeged! városháza köz­gyűlési termében ma reggel 8 órakor Nagyszeged területé­ről a Magyar Komnftinisia Párt hetven szervezetének küldöttjei gyűlnek össze. A városi körzetek, üzemek, hi­vatalok, falvak és (anyák szervezeteinek legjobbjai ad­nak egymásnak találkozót. Köze! egy év múlott el az utolsó nagyszöged" pórikon­fcrencia óla. Ez Idő alalt ha­talmas változások történtek nemcsak az egész országban, de Szegeden és környékén is. A reakció, amelyik Szegeden különösen kedvező talajra ta­lált, lért veszített: nemcsak számban, de szellem' befolyá­sában Is. A sulyokista tűnte­lések vakmerő provokáció u'á-i a pfeiTferisla uj'asi z'ák­nak már csak rémhírterjesz­tésre tellett. Ennek az iráiivi­lói is ma a nénbíróság előtt tesznek vizsgái a gyávaságból egyéni züllötté égből és politi­kai tudatlanságból. A másik oldalon az augusz­tusi választásokon előtört a Magyar Kommunísta Párl, amely szorosabbra fiizle a munkásegységet, megjavította viszonyát a többi demokra­tikus pártokhoz. Az ipari munkásság érzi, tudatában van annak, hogy ez a város egyre inkább az övé s munkája ma már nem a régi lökéseket, liánom egy­re nagyobb mértékben a közi szolgálja. Fokozottabb ler­ntcíésscl, nagyobb munkafe­gyelemmel a maga jólélét emeli. Munkásfpllaláiók, újí­tók s roliammmjkások nőnek •kii a szegedi munkásságból. Az értelmiség. Szeged1 szel­lemi kiválóságai egyre na­gyobb számban csatlakoznak fii demokráciához és a Magyar Kommunista Párthoz. Az uj helyzet uj feladato­kat ró póriunkra, ugy poli­tikai síkon, mint a termelés növelésében. EZekrc a felada­tokra hivla fel ^ figyelmed pártunk harmadik országos konferenciája, ezeket kell megvitatnia és a helyi viszo­nyokra alkalmaznia a mos} összeülő nagyszegcdi konfe­renciának is. Pártunk ilyen megmozdu­lásai mindenkor ünnepet je­lenlettek mozgalmi életünk­ben. De nem külsőségekben, rendezésben, fényes szavak) ban megmutatkozó ünnepe!, hanem olyan alkalmai, ahol a küldötteken keresztül min­den szervezetünk, pártunk or­szágos konferenciája által megszabott szellemben vallat­ja a történelmi fejlődésfői diktált és az adott politikai helyzet állal körülhatárolt meg-megujiiló feladatokat. A Magyar Kommunista Plárl IY. nagy szegedi értekezleté a kommunista pártmunka ün­nepe. Tudjuk, hogy az mint az elmúlt érteke/lelek, jó munkát végez majd és afjmegf­jelenl elvtársak harcos el­szán tságu k ba n m eger ősöd ve, ujabb és ujabb feladatok meg­oldására készen hagyják el azt. Szívből üdvözöljük a IV. nagyszeged! értekezleten meg­jeleni elvtársakat és igazi kommuni ;|a munkát kívánunk nekik!! rrivos? mátyás: A itiaoyar demokrácia a munkásságra, a parasztságra és a 'haladó értelmiségre épül fel Amerikai napilap közli Rákosi Mátyás nyilatkozatát a magyar demokráciáról A Newyorkban megjelenő i Daily Worker több hasábon1 ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Rákosi Mátyás mi­níszterelnökhelyetlcs adott a lap munkatársának s amely­ben kijelentette, hogy azok az egyezmények, ame­lyeket Magyarország Kelel­európa uj demokratikus ál­lamaival kötött, nem jelen­lenek lömbképzést Európa többi része, vagy az Egye­sült Államok ellen. Rákosi kiemelte azt a tényt, hogy ezek a gazdasági ésf' kul­turális egyezmények előmoz­dítják a béke megszilárdítá­sát és Magyarország függet­lenségének biztosítását szol­gálják. Nevetségesnek minő­sítette azt a képzielődést, hogy vasfüggöny veszi körül Ketet­európát, vagy hogy a kor­mánykoalíció molesztálja az ellenzéket Magyarországon. Kérdés: Melyek azok a gaz­dasági és politikai elgondo­lások, amelyeket Magyaror­szág maga elé tűzött. Válasz: Ujjá akarjuk épí­teni országunkat a háború romjaiból. Ennek legjobb út­ja a gazdasági tervezgetés rendszere. Politikai téren a munkásságon, a parasztságon és haladó értelmiségen fel­épülő demokratikus államot akarunk kiépíteni. Külpolili­kai téren a magyar demokrácia célja fenntartani a békél azokkal az alonidlioloniatákkal és imperialisták ka|l széniben, akik harmadik világhábo­rút akarnak. A „uasfííg önv" és „terror" legendája ! , Kérdés: Sok amerikai azt hiszi, hogy a jelenlegi kor­mány »terorral« és az ellen­zék, valamint az ellenvéle­mény kiküszöbölésével tartja fenn magát. «' Válasz: Itt az úgynevezett »vasfüggöny« mögött állandó­an érintkezésben vagyok nagy számú újságíróval, köztük több amerikaival. Valameny­nyien nagyon érdeklődnek a »lerror« i ánt. Fend zcrinl azl tanácsolom nekik, hogy mint gyakorlott újságírók, önma­guk keressék meg a választ a »terror«-kérdésrc, ameny­nyiben egy órát sétáljanak végig a fővároson. Akkor lát­ni fogják, hogy az amerikai reakciós sajtóban a »terror­ról* megjelent hirek éppen olyan tévesek, mint a •vas­függöny*. A magyar kemo­kráeiának mintegy 28 ezer rendőre van és ehhez hoz­zászámíthatunk még 12.000 katonát. Anélkül, hogy a pon­tos statisztikai adatokat is­merném, kijelenthetem, hogy nincs még cgv független ország Európában, amelynek ki­sebb létszámú fegyveres ereje lenne. A magyar de­mokrácia a munkásságra, a parasztságra és a haladó értelmi égre épül fel. nem pedig a terrorra. Ami az ellenzéki pártok »kiküszöbö­lését* illeti, parlamentünkben öt ilyen párt van és vala­mennyi beavatkozás nélkül működhet. Kérdés: Milyen szerepet ját­szik a katolikus egyház Ma­gyarország ügyeiben. Válasz: A római katolikus egyház ellensége a magyar demokráciának, mert a föld­reform során egymillió hold földet vettek el püspökeitől és osztottak ki a magyar pa­rasztoknak. A ka'o'ikus egyház azoknak az időknek! visszatérésére vágyakozik, amikor hatal­más birtokai jelentős szere­pet biztosítottak neki a gaz­dasági és politikai éleiben. Kérdés: Azon a vélemé­nyen van-e, hogy a Marshall­terv elgondolásai a benne résztvevő országok szuveré­nitásának megsértését jelenti és ha igen, miért? Válasz: Egy nemzet függet­lenségének f eltétele, hogy sza­badon használhassa fel gaz­dasági javait. A Marshall-terv ezt lényegében megszükitené és ezzel együtt megszüntet­né a tervben résztvevő álla­mok szuverénitását is. Kérdés: Mi a helyzet a magyar-amerikai kapcsolatok­terén? Válasz: Az Egyesült Álla­mok külön terv szerint Ame­rikába szökteti a magyar de­mokrácia ellenségeit és ez­után rendelkezésükre bocsát­ja a hivatalos rádiót. Ezek az incidensek, amelyekhez másokat is hozzáfűzhetnék, mutatják, hogy az Egyesült Államok Magyarország irá­nyában tanúsított politikája a reakció, nem pedig a demo­krácia erőit segiti.

Next

/
Thumbnails
Contents