Délmagyarország, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-01 / 26. szám

Világ proletáriai egyesüljetek 1 DÉLMflGYflKORSZA Né fa. elmebajosok a rémhirlerjesziő katonatisztek Többtermelési versenyt a mezőgazdaságban! A MflGYflS KOMMUNISTA PART DEL MAGYARORSZÁG) NAPILAPJA IV. évf. 26. sz. Ara 60 fillér Szeged, 1948 febr. 1. Vasárnap Kétéves a magyar köztársaság Két évvel ezelőtt a magyar demokratikus köztársaság megalakulása a magyar nép évszázados szabadságharcának állított .maradandó halárkövet. Egy századdal ezelőtt, 1849 április 14-én Kosspth Lajos indítványára a debreceni országgyűlés megfosztotta a Habsburg-házat a tróntól és kikiáltotta az első niagvar köztársaságot, 1918-ban a nemzetközi reakció segítségével ismét trónra került Habsburgokat másodszor is eltávolította a magyar nép és megszületett a második magyar köztársaság. amely rövidesen átalakult tanácsköztársasággá, sa jnos ezt is megfojtotta a nemzetközi reakció, a nyugati imperializmus. A harmadik, illetve a negyedik magyar köztársaság olyan "szerencsés"nemzetközi körülmények közölt jött létre, ameIvek biztosítékot nyújtanak arranézve, hogy ezúttal a nemzetközi reakció nem ragadhatja ki a magyar nép kezéből a megszerzett szabadságot. A történelem tanulsága azt mulatja, hogy Magyarországon, a Dunamedonce exponált helyén, a Kelet és Nyugat utjai.pak kereszteződésében a nemzeti függetlenség rendkívül szorosan összekapcsolódik a belső szabadsággal és ennek intézményesen biztosított formájával, a köztársasági államformával. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy csak eltőt függ a magyar szabadság ügye. 1818 és 1918 arra is megtanított bennünket, hogy a belső reakcióval fojytatott" harc eredményességétől is függ, mennyire vagyunk képesek megvédeni országunk függetlenségét. Sem 1848—49-ben, sem 1918—19-ben nem volt annyi időnk, hogy gyökeresen végre tudtuk volna hajtani az ország demokratikus átalakulását; ez a történelmi feladat a negyedik magyar köztársaságra maradt, mint Kossuth. Petőfi, Táncsics, Adv és az 1919-es proletár mártírok végrendelete. A negyedik magyar demokratikus köztársaság az 1848-as és 1918-as nagv magyar történelmi tanulságok 'teljes vérlezetével vállalta a magyar függetlenség és szabadság védelmét. Ha végigfut szemünk az elmúlt három év eseményein, elfogultság és pártsovinizmus nélkül meg kell . állapitanunk — minden becsületes és őszinte magyar embernek el keli ismernie —, hogy mindkét irányban, ugy nemzeti függetlenségünk biztosításáért, mint a reakció visszaszorításáért és megsemmisítéséért a Magyar Kommunista Párt tett ebben az országban a legtöbbet és igy a legméltóbban képviseli a szabadságharcos és köztársasági hagyományokat. A két feladat a legszorosabban összefügg; nemcsak a múltban volt igv. ma is ez a hely.zot. A felszabadulás után ránkbizhatta volna-e a Szovjetunió az ország kormánvzását, ha nem alakul ineg a Magyar Függetlenségi Frontra támaszkodó demokratikus kormány, amely mozgósította az országot az elnyomó németek és a nyilasok ellen'.1 Megköthettük volna biztonságot adó szerződéseinket szomszédainkkal, ha a Magyar Kommunista Párt következetes, SZÍVÓS harca nyomán nem sikerül kiszorítani a reakciót a koalícióból és aztán megsemmisíteni a politikai befolyását? Nem. A szomszédaink bizalmát megerősítő politikai változások', köztársaságunk népi irányú demokratizálódása, az augusztusi választási eredmények, a Magvar Kommunista Párt választási győzelme, csak a reakció elleni harc és a párhuzamosan folyó építő kommunista munka alapján jöhettek csupán létre. Fiatal köztársaságunk harmadik, ma induló évében folytatnunk kell eddigi kettős irányú törekvéseinket. Minél nagyobb eredményeket érünk el. annál könnyebb az előrehaladás. Demokratikus köztársaságunk második évében megváltozott az államhatalom jellege. Ráléptünk a népi demokrácia útjára. Felszámoltuk a köztársaságéi lenes összeesküvők bűnszövetkezetét, megszilárdítottuk a munkásosztály egységét, a munkásság és parasztság szövetségét, a kispolgárság és a haladó értelmiség egyre nagyobb számban csatlakozik a demokratikus pártokhoz, elsősorban a Magyar Kommunista Párthoz. Rajk elvtársunk klasszikus tömörségű mondatokban leszögezte pártunk harmadik országos konferenciájának zárszavában: »A halalom a dolgozó nép: munkásság, parasztság, hatadó értelmiség kezében \an. Befejeztük a földreformot, a telekkönyvezéssel valósággá lelt: a föld "azé, aki megműveli. Államosítottuk a legdöntőbb iparágainkat, legnagyobb bankjainkat. Számos öntőüzemünk élén munkásokból leli vezetők állanak. Megváltozott a hadsereg és rendőrség is. A hadsereg a nép hadserege, a rendőrség a nép rendőrsége. Mindkettő fegvver a dolgozók kezében a reakció próoálkozásainak elliprására. a dolgozók érdekcinek megvédésére. Magyarország nem az imperializmus, hanem a demokrácia, az emberi baladás s az európai népek békéjének egyik szilárd támpontja lett.* Nagy-Szegeden is elvégeztük a reánk eső feladatokat. A telekkönyvezés, Szatymaz kivételével, nálunk is megtörtént, a gazdák hangyaszorgalommal müvelak a végérvényesen birtokukba került főidet, a termelésben és a beszolgáltatásban egvaránt az ország élén járnak. Az' államosítás a mezőgazdasági iparú Szegedet kevésbbé érintette, - intaz ország ipari vidé keit, de a magántőke kezében levő gyárakban is növekszik a munkásság befolyása, megkezdték működésüket a tervbizalmiak is. A napokban letárgyalták a Tervhivatalban Szeged hároméves tervét s rövidesen az eddiginél is nagyobb iramban folytathatjuk megvalósítását. Épülnek utaink és a szegedi Tisza-liid, kulturális és szociális intézményeink beruházásokat eszközölnek, gyárainkban a szociális intézmények gyarapodása következtében a munka kellemesebbé válik. Csak a napokban számoltunk be lapunkban Bozsó és Vajda elvtársak találmányairól, akik a termelést növelik, "több gyárban megindult a termelési verseny. Miközben a szegedi dolgozó serényen forgatja á kapát és a kalapácsot, megnyugvással látja, hogy az állami és városi szervek'elhárítják útjából az akadályokat. A rendőrség Szegeden is a népé. ElLávoliLottuk a korrupt és népei lenes elemekel a honvédség harmadik kerületéből. Népbiróságunk most ítélkezik a pfeifferista összeesküvők és rémhírterjesztők felett, akik Szegeden akarták megakasztani a munka nagyszerű lendületét. Szegeden éppúgy, mint az egész országban hatalmas eredményeket ért el a magyar demokrácia. Következetesen haladunk célunk, a népi köztársaság minél tökéletesebb kiépítése felé, amely Petőfi, Kossuth, Táncsics, Ady és József Attila szellemében boldogabb hazát ád' a magyarnak. F. L. Üdvözoliih pártunk SV. ttagyszegedi konferenciáját! A szeged! városháza közgyűlési termében ma reggel 8 órakor Nagyszeged területéről a Magyar Komnftinisia Párt hetven szervezetének küldöttjei gyűlnek össze. A városi körzetek, üzemek, hivatalok, falvak és (anyák szervezeteinek legjobbjai adnak egymásnak találkozót. Köze! egy év múlott el az utolsó nagyszöged" pórikonfcrencia óla. Ez Idő alalt hatalmas változások történtek nemcsak az egész országban, de Szegeden és környékén is. A reakció, amelyik Szegeden különösen kedvező talajra talált, lért veszített: nemcsak számban, de szellem' befolyásában Is. A sulyokista tűntelések vakmerő provokáció u'á-i a pfeiTferisla uj'asi z'áknak már csak rémhírterjesztésre tellett. Ennek az iráiivilói is ma a nénbíróság előtt tesznek vizsgái a gyávaságból egyéni züllötté égből és politikai tudatlanságból. A másik oldalon az augusztusi választásokon előtört a Magyar Kommunísta Párl, amely szorosabbra fiizle a munkásegységet, megjavította viszonyát a többi demokratikus pártokhoz. Az ipari munkásság érzi, tudatában van annak, hogy ez a város egyre inkább az övé s munkája ma már nem a régi lökéseket, liánom egyre nagyobb mértékben a közi szolgálja. Fokozottabb lerntcíésscl, nagyobb munkafegyelemmel a maga jólélét emeli. Munkásfpllaláiók, újítók s roliammmjkások nőnek •kii a szegedi munkásságból. Az értelmiség. Szeged1 szellemi kiválóságai egyre nagyobb számban csatlakoznak fii demokráciához és a Magyar Kommunista Párthoz. Az uj helyzet uj feladatokat ró póriunkra, ugy politikai síkon, mint a termelés növelésében. EZekrc a feladatokra hivla fel ^ figyelmed pártunk harmadik országos konferenciája, ezeket kell megvitatnia és a helyi viszonyokra alkalmaznia a mos} összeülő nagyszegcdi konferenciának is. Pártunk ilyen megmozdulásai mindenkor ünnepet jelenlettek mozgalmi életünkben. De nem külsőségekben, rendezésben, fényes szavak) ban megmutatkozó ünnepe!, hanem olyan alkalmai, ahol a küldötteken keresztül minden szervezetünk, pártunk országos konferenciája által megszabott szellemben vallatja a történelmi fejlődésfői diktált és az adott politikai helyzet állal körülhatárolt meg-megujiiló feladatokat. A Magyar Kommunista Plárl IY. nagy szegedi értekezleté a kommunista pártmunka ünnepe. Tudjuk, hogy az mint az elmúlt érteke/lelek, jó munkát végez majd és afjmegfjelenl elvtársak harcos elszán tságu k ba n m eger ősöd ve, ujabb és ujabb feladatok megoldására készen hagyják el azt. Szívből üdvözöljük a IV. nagyszeged! értekezleten megjeleni elvtársakat és igazi kommuni ;|a munkát kívánunk nekik!! rrivos? mátyás: A itiaoyar demokrácia a munkásságra, a parasztságra és a 'haladó értelmiségre épül fel Amerikai napilap közli Rákosi Mátyás nyilatkozatát a magyar demokráciáról A Newyorkban megjelenő i Daily Worker több hasábon1 ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Rákosi Mátyás miníszterelnökhelyetlcs adott a lap munkatársának s amelyben kijelentette, hogy azok az egyezmények, amelyeket Magyarország Keleleurópa uj demokratikus államaival kötött, nem jelenlenek lömbképzést Európa többi része, vagy az Egyesült Államok ellen. Rákosi kiemelte azt a tényt, hogy ezek a gazdasági ésf' kulturális egyezmények előmozdítják a béke megszilárdítását és Magyarország függetlenségének biztosítását szolgálják. Nevetségesnek minősítette azt a képzielődést, hogy vasfüggöny veszi körül Keteteurópát, vagy hogy a kormánykoalíció molesztálja az ellenzéket Magyarországon. Kérdés: Melyek azok a gazdasági és politikai elgondolások, amelyeket Magyarország maga elé tűzött. Válasz: Ujjá akarjuk építeni országunkat a háború romjaiból. Ennek legjobb útja a gazdasági tervezgetés rendszere. Politikai téren a munkásságon, a parasztságon és haladó értelmiségen felépülő demokratikus államot akarunk kiépíteni. Külpolilikai téren a magyar demokrácia célja fenntartani a békél azokkal az alonidlioloniatákkal és imperialisták ka|l széniben, akik harmadik világháborút akarnak. A „uasfííg önv" és „terror" legendája ! , Kérdés: Sok amerikai azt hiszi, hogy a jelenlegi kormány »terorral« és az ellenzék, valamint az ellenvélemény kiküszöbölésével tartja fenn magát. «' Válasz: Itt az úgynevezett »vasfüggöny« mögött állandóan érintkezésben vagyok nagy számú újságíróval, köztük több amerikaival. Valamenynyien nagyon érdeklődnek a »lerror« i ánt. Fend zcrinl azl tanácsolom nekik, hogy mint gyakorlott újságírók, önmaguk keressék meg a választ a »terror«-kérdésrc, amenynyiben egy órát sétáljanak végig a fővároson. Akkor látni fogják, hogy az amerikai reakciós sajtóban a »terrorról* megjelent hirek éppen olyan tévesek, mint a •vasfüggöny*. A magyar kemokráeiának mintegy 28 ezer rendőre van és ehhez hozzászámíthatunk még 12.000 katonát. Anélkül, hogy a pontos statisztikai adatokat ismerném, kijelenthetem, hogy nincs még cgv független ország Európában, amelynek kisebb létszámú fegyveres ereje lenne. A magyar demokrácia a munkásságra, a parasztságra és a haladó értelmi égre épül fel. nem pedig a terrorra. Ami az ellenzéki pártok »kiküszöbölését* illeti, parlamentünkben öt ilyen párt van és valamennyi beavatkozás nélkül működhet. Kérdés: Milyen szerepet játszik a katolikus egyház Magyarország ügyeiben. Válasz: A római katolikus egyház ellensége a magyar demokráciának, mert a földreform során egymillió hold földet vettek el püspökeitől és osztottak ki a magyar parasztoknak. A ka'o'ikus egyház azoknak az időknek! visszatérésére vágyakozik, amikor hatalmás birtokai jelentős szerepet biztosítottak neki a gazdasági és politikai éleiben. Kérdés: Azon a véleményen van-e, hogy a Marshallterv elgondolásai a benne résztvevő országok szuverénitásának megsértését jelenti és ha igen, miért? Válasz: Egy nemzet függetlenségének f eltétele, hogy szabadon használhassa fel gazdasági javait. A Marshall-terv ezt lényegében megszükitené és ezzel együtt megszüntetné a tervben résztvevő államok szuverénitását is. Kérdés: Mi a helyzet a magyar-amerikai kapcsolatokterén? Válasz: Az Egyesült Államok külön terv szerint Amerikába szökteti a magyar demokrácia ellenségeit és ezután rendelkezésükre bocsátja a hivatalos rádiót. Ezek az incidensek, amelyekhez másokat is hozzáfűzhetnék, mutatják, hogy az Egyesült Államok Magyarország irányában tanúsított politikája a reakció, nem pedig a demokrácia erőit segiti.