Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-18 / 14. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1948 Január 18. Ez óv augttsztasában Országos viszonylatban is jelentős centenáriumi kiállítást rendez a szegedi muzeum Szőlie Mihály muzeumigazgaló nyilatkozata Felkerestük Szőke Mihályt;a szegedi muzeum igazgatóját és a szegedi centennáriumi ünnepségekre vonatkozó muzeum i tervek után érdeklődtünk. Elmondta, hogy a centen árjumi ünnepségeket^ Szegeden augusztus első két hetében tartják meg. Az ünnep* stégeken kiállításra kerülnek a Szegeden és környékén, továbbá az Alföld déli részein fellelhető, a centenáriumi évet jellemző könyvek, iratok és művészeti munkák is. Hatalmas könyv- és iratkiállitási anyagunk felöleli az 1848 év előtti és a közvetlen utáni jdők irodalmi) megmozdulásait. Erre a kiállításra Szeged város levéltárától kérjük kölcsön azokat az eredeti kéziratokat, , amelyek nagv szerepel játszottak a szabadságharc kibontakozásában. Kiállításra kerülnek az 1810-es években készített szépművészeti és művészeti munkák is. A városban és környékén található beépített emléktárgyakat nem hozhatjuk be a muzeumban tartandó kiállitísra. ellenben azokról fényképfelvételeket készítünk és azok kerülnek kiállításra. Kérdésünkre, hogy elegendő anyag .áll-e a muzeum és Somogyi-könyvtár rendelke zésérc. Szőke Mihály a következőkben ad feleletet: A rendelkezésünkre álló anyag talián elégségesnek bizonyulna egy kiállítás megy rendezésére, azonban, tudjuk azt, hogy Szeged1 és környéke lakosságának birtokában még igen sok és értékes az 1848-as évet jellemző anyag van. Ezúton is felkérem Szeged és környéke lakosságát, hogv a kiállítási idő tartamára kölcsönözze a tulajdonában lévő irodalmi és művészeti munkákat. A kölcsön kapott tárgyakért felelősséget vállalunk és azok őrzéséről a kiállítási idő tartama alatt a muzeum gondoskodik. Kértek-e más városok Szegedtől kiállítási anvagot és Szeged városa kér-e idegen városból anyagot, hogy ezállal a kiállítást tökéletessé tegye? — A budapesti Nemzeti Muzeum az országos kiállításra már kéri tőlünk anyagot, ellenben mj, mivel az országban minden város megrendezi a centenáriumi ünnepségeit, igy Szeged is, kijelentjük^ hogy azok az anyagok,' amelyek Szegedről kiállításra kerülnének, kiállítási értékükből sokat vesztenének és a szegedi kiállításon, amelyet a szabadtéri játékok újbóli megrendezésekor nyitunk meg, már nem lenne érdemes kiállítani. Indokainkat a Nemzeti Muzeum. tudomásul véve, elállott, a szegedi anyag kölcsönkérésétől és kiállításától. Ennek érielmében mi sem akarjuk más városok kiállítását megcsonkítani és elálltunk allól, hogv más városoktól a kiállítási idő tartamára anyagot kérjünk kölcsön. A szegedi muzeum anyaga oly bő, hogy a kiállítás alkalmával sokaknak meglepetésül fog szolgálná. Szeged városa a kiállítást mindenben a legmcszszebbincnőkig támogatja s megvan minden reményünk, mint az ország második leggazdagabb muzeum ínak és könyvtárának arra, hogy centenáriumi kiállításunk országos viszonylatban is mélló helyet töltsön be. Itt emiitjük meg, hogy az elmúlt év decemberéhen a fasiszták állal nyugatra vitt, egyik Benczúr-kép ismét viszszakcrült a szegedi muzeum képtárába. Sok művészeti és muzeális ériékeinket vittek el a magyar fasiszták nyugatra, azonban egyik a másik után került vissza rendeltetési helyére, a muzeum falai közé. Ma már a muzeum anyagának nagyrésze ismét vissza* került és a megrendezendő centenáriumi ünnepségek alkalmával kiállításra kerül mindaz az anyag, amely híressé tette Európaszerle a szegedi muzeumot és a Somogyikönyvi ári. Ujabb segítség sz MNQS? konyhája részére A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége konyhát épitlet ezer gyermek élkeztelésére. Erre a nemes kezdeményezésre megmozdult Szeged város megértő társadalma is és pénzlieli adományokkal támogalják a Magyar' Nők Demokratikus Szövetségét munkájában. Az adakozók névsorát mar közöl lük, mivel azonban a gyűjtés még folyik, állandóan többen és többen "áldoznak a cél érdekéért. Ujabb felajánlások: cgv-egy gyermek étkeztetését vállalták: Kiss Pál. ifj. Ablaka György, Zsák József, Seliestyén Klára, Havalecz Istvánná," Ábrahám József, Sánta Piroska, Katona Antal, Bors Józsefné, Eidus Bentiánné. — ítélőtábla 20.20, Papp István 10, Héjjas István 2, Hudtáné 1, Bánvay Jánosné 10, Lajkó Györgyné 5 forint, Guskás Andrásné 30 dkg. zsir. BÚTORT Olcsón M*zen vásArolbat Ask« aJttethet felelősség mellett Diófa politúrozott Kombtoáitszobét 2800 Fi Hálószobabutort 2800 Fi Konyhát 1000 Fl '"festett hálószobái 2000 Fi K 8 K U S Z I míiaszlalos Kossuth Lajos-sngárm ff Csak egyszer Kísérelje meg: a természetesen kezelt valódi ÜLLÉSI ARANYOST literje 6'SO Nemes kadar, Üllés gyöngye (édeskés), csemegeédes RIZLING kizárólag a termelőnél M4GAY-nál Telefon: 7-54 DózsaGyörgy-u. 16, Hagáriával szemben (Régi IVoll-iillel) Boraim zamata, ereie állandóan egyforma UivevOknek vétel elölt kósto ó FA XJ XJ * TA 3ST ~5T_A_ Erősitsük falusi szövetkezeteinket Nagy Imre elvtárs, a földosztó miniszter, az MKP országos értekezletén foglalkozott a szövetkezetek kérdésével, melynek során a következőket mondotta: — Azokat a lehetőségeket, amiket a nagyipar és a nagybankok államosítása és a demokratikus néphatalom a mezőgazdaság számára teremtett, a dolgozó parasztság csak ugy tudja a kapitalista kizsákmányolás ellen, a termelés fejleszlésécrl és újjászervezéséért fe hasznaink ha éhben a tttrékvésbon szélesen kibontakozó szövetkezei'" mozgalomra támaszkodik! Van-e olyan szövetkezeti mozgalmunk, amely ezeknek a feladatoknak megfelel? A régi szövetkezetek nem a demokratikus fejlődést szolgálja* — A régi Magyarországon — folytatta beszédét Nagy Imre elvtárs — nem volt nagyarányú a gazdasági élet különböző ágait felölelő és széles néprétegeket magábafoglaló mozgalom. Fajsulya a gazdasági életben jelentéktelen volt. Különösen a falusi szövetkezeti hálózat volt elmaradott és fejletlen. De az a szövetkezeti hálózat, amely a regi világban mégis megvolt, szerves részét képezte a kapitalista rendszernek és nem volt más, mint kollektív kapitalista vállalkozás, amely nem a széles szövetkezeti tagság érdekeit, hanem egy keskeny felső réteg kizsákmányoló, kapitalista törekvéseit szolgálta. "— Most már megállapíthatjuk, hogy helytelen volt, hogy a felszabadulás után ez a régi és kapitatista csökevényekkel telített szövetkezeti hálózatot a demokrácia átvette és a szövetkezeti mozgalom egyik pillérévé tette anélkül, hogy gazdasági és politika,: szempontból egyaránt alaposan átszervezte es megtisztitolla voma. A MQSzK*ban a demuKrattkus erők kisebbségben vannak Szövetkezeti mozgalmunkban tehát a kapitalista csökevények és törekvések küszködnek az uj demokratikus elemekkel és törekvésekkel. A Magyar Országos Szövetkezeti Központban — MOSzK —, amely a szövotkezeti mozgalmat egyesíti, mind a két irányzat megvan, mégpedig a kapitalista csökevények számára kedvező felLéLeiek mellett. Egyrészt azért, mert a MOSzIv-on belül a régi, a kapitalista maradványokkal lelilell szövetkezetek vannak túlsúlyban. Másrészt azért, mert a szövetkezeti törvény megalkotásánál és annak alapján a MOSzK megszervezésénéi nem előre, a demokratikus fejlődésre, hanem vissza, a kapitalizmus felé tekintettek, a régi hatalmi és gazdasági viszonyokat vették alapul. Azóta azonban, de különösen az utóbbi időben, sok mindén történt, a gyökeres változások a szövetkezeti mozgalom alól kihúzták a kapitalista alapot, t g\amikkor az államosított Szektor, a nagyipar ,és a [nagybankok szilárd alapot nyújtanak a demokratikus szövetkezeti mozgalom számára. Ilyen módon meg van a gazdasági! alapja annak, liogy a szüvetkezvli mozgalom már ne a nagytöke függvénye legyen. hanem a széles néptömegek demokratikus mozgalma, melynek számára megnyílnak az áSlamositolt szektor gazdasági erőforrásai. Falusi szövetkezeteket Uj alapokon ugy kelt átszervezni a szövetkezeti mozgalmid, hogy annak tengelyébe a falusi szüvelkczti mozgalom és hálózat kerüljön. Egyrészt azért, mert a szövetkezetek előtt a legnagyobb feladatok a faluban vannak, másrészt azért,, mert a parasztság alkotja a szövetkezetek legszélesebb demokratikus tömegbázisa^, amely biztos alapja a' mozgatom halalmas fellendülésének. Az egyes szövetkezeti ágazatok demokratizálása mellett, persze, főfcladat, az egész szövetkezeti mozgalom átlenditése a népi demokratikus fejlődés útjára. Ennek a feladatnak megoldásai két körülmény segíti elő. Először az, ha, mint fenntebb már mondottam, a szövetkezeti mozgalom súlypontját a falura helyezzük, másodszor, ha annak alapjává a földmű vessző vetkezeleket teszszük. A falusi szövetkezeti mozgalomnak arra keli iranyuiuia, hogy lényleges védelmei nyújtson a parasztságnak a kapitalista kizsákmányolást törekvések ellen, az ár- és hiteluzsora ellen. Arra, hogy a falu és .yáros közötti áruforgalom egyre fokozódó lebonyolításával az uzsorakercskedelmet és a kapitalista elemeket kiszorítsa az árucsereforgalomból. És végül, hogy segítsen átállítani a paraszti gazdaságokat a régi, anarchikus, a piaci viszonyokkal és a fogyasztással nem számoló termelesről, a tervgazdálkodásra és ezzel megóvni őket a válságok romboló hatásától.. A földmüvesszövetkezetek erre a feladatra csak akkor lesznek képesek, ha nemcsak az ujgazdák érdekeinek, hanem az arra rászoruló dolgozó kisparasztok érdekeinek felkarolásával fejlesztik ki a szövetkezeti hálózatot. Messzemenő támogatást! A kere hogy szövetkezeti feltétlenül mozgalom simegfcövctcli, a demokratikus áilnm a legmesszebbmenő támogatásban részes'lse. Harmadik pár [kongresszusunkon azl a köveleiést állítottuk lel, hogy olyan kormánya legyen az országnak, amely nem a nagybankokat és a nagykereskedőket, hanem a nép Lómegek demokratikus szövetkezeiéi támogatja. Ezt azóta mcgvalósitolluk. A szövetkezetek hathatós támogatásának, az ország pénzügyi íehelöségci keretéuen, valósággá keit várni. Elsőrendű érdeke a népi demokráciának, hogy ne elszegényedett paraszttömegekkel haladjon a fejlődés utján, ha né m a gazdaságilag felvirágzó, jómódba kerülő parasztok millióival. Márpedig ezt csak erős, jól megalapozott szövetkezeti mozgaiom biztosithatja. Látjuk lehat, hogy a szövetkezeti kérdés, amely móst gazdasági problémáink hcunlokterébe került, nemcsak Közgazdaságunk, hanem egész népi demokráciánk fejlődése és jövője szempontjából igen nagy horderejű kérdés. Sikeres megoldásának záloga egyedül a mi pártunk céltudalos, átgondolt, nelyes szövetkezeli poiitikjájá lehel, melynek ki kovácsolása legközelebbi feladatunk. Minden koiiiinunslának. de főképpen nrndcit falusi párlfiinkcionárusnak a legnagyobb figyelmet kellfordtlan'j a szövetkezeti munkára és az emberekre, akik ezt a munkál végzik. Jó program mellé, amelyet hamarosan elvtársaink kezébe adunk, jó káderek keltenek. Arccal a szövetkezet fele. A széles tömegekben, de mindenekelőtt pártunkon belül le kelt g.yő/ni a s ö»etkezcU kket szemben megnyilvánuló közömbösséget. Olyan közhangulatot kell teremteni és minden kommunistának azt a felfogást kelt vallania, amit nekem Jugoszláviában egy szövetkezeti vezető ember mondott, hogy szégyene a falunak, ha nincs szövetkezete. A szövetkezeti mozgatom megerősítése egyúttal harcot jelent a szövetkezetekben megbújó korrupt elemek ellen, amelyek a legszélesebb paraszllümegek szemében kompromittálják a szövetkezeti mozgalmat. Ezek, ha tehet, még veszedelmesebbek, mint a nyíltan jelentkező ellenség, ezért az ellenük való védekezés é,s a szövetkezeteknek kártékony munkájuktól való megszabadítása á.landó éberséget és könyörtelen elbánást kövelel. A szövetkezeti mozgalom kibon I akoz l a tilsa, fa I virágozta tása Icrén egész partunkra hatalmas feladatok várnak. Ebben a munkában a jelszavunk — arccal a szövetkezet felé! Ezzel mozgósítsuk a széles néprétegeket a szövetkezet nagy eszméjének győzelméért. Mert a szövetkezet az az emeltyű, amellyel a régi világol a faluban is kivetjük sarkaiból és a dolgozó parasztságot rávezetjük a népi demokratikus fejlődés széles Htjára, előre a szocializmus felé. ftf|R< Széchényi Fsimsznház Szeged Teleion: 490 MA UTOLJÁRA! Diadalmas szerelem Csodálatos szinesfilml CSAK 3 NAPIG! Hétfőtől—szerdáig! uj nagysikerű vadnyugati cowboyfilm: Száguldó végzet Izgalom, bonyodalom és szerelem. Főszereplők: tirash Corr'gan Dust.v King és Max Aliby Azonkívül: IIIItADö. Előadások fél 4. fél <>, fél 8. Pénztár d. e. 11—12 és az az előadások előtt félórával. K. P. Belváros I. szervezete vasárnap 18-án este 6 órai kezdettel Kálvin-tér 6 szánt alatt íáocos íeáí rendez. Belépőd'j nincs! Mindenkit szerelel(el vár a Vezetőség. Bulié I