Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-15 / 11. szám

fiiig proletárjai egyesüljetek t AGYAKOR Simáén önálló kereső' feslilvásáriási igazolYányl kap Megkezdődött a lisztpanamisták . felelősségre vonása Bizottság vizsgálja felül a marhahas árána i emelését \ yiAGYAa ^OMMüNtSfA PÁHT DSlMAGYAROHSZAGl H AP H APJ & Szeged, 1918 jan. 15. Csütörtök 'W, évi. 11. sz. ARA 4t FILLÉR Hossza évtizedek után ismét deíicitmentes költségvetést tárgyal az országgyűlés Az u] költségvetés 22*4 millió bevételi felesleget mutat Az országgyűlés szerdai ülését Nagwlmre elnök nyitotta meg. Több napirendelőtti felszólalás ulán Nyárádi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a költségvetést és mondotta el expozéját. Beszédét annak hangsúlyozásával kezdte, hogy a költségvetés a nemzet egész életének gazdasági síkra lőrlénő kivetítésével pontos képét adja az elvégzeit munkának és a még elvégzésre váró feladatoknak. ' Nyárádi miniszter ezután megemlítette, hogy a külföldi államok legtöbbjének deficites a költségvetése és erre több példát sorolt fel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy liosszu idő után először került felesleggel záródó költségvetés országgyűlésünk plénuma elé. Á déficilmenles költségvetés önmagában is egyik, ha nem is kizárólagos. de mindenesetre a legjelentékenyehh garanciája annak, hogy az inflációt " jövőben is sikerül majd elkerülni. A deficilmenles költségvetésre vonatkozó nagyjelentőségű bejelentés után a miniszter általános gazdasági lielyzetképet adott a termelési és fogyasztási adók részletes taglalásával, valamint a nemzeti jövedelemre vonatkozó legutóbbi becslés adatainak ismertetésével. Részletesen vázolta külkereskedelmünk alakulásának kihatását pénzügyi helyzetünkre. Mindezek után altért a hitelpolitika ismertetésére és az elmúlt három súlyos esztendőre vonatkozó adatok felsorolása után a következőket mondotta: Növekszik a bankbetét — Az ország gazdasági életének egyre nagyobb területén jelentkező államosítás a pérfz- és hitelpolitika irányítását is szükségessé tozi. A "hitelpolitika helyes kézbentartását és nemzetgazdasági •érdekeink védelmét szolgálja a bankállamositási törvény is, amely lehetővé leszi az egységes irányítási. Meg kell említeni, hogy a hankállaiuosítás hire az első időkben határozol! visszatetszést idézett elő a hetétképződésben. A szeptember végén tapasztalható eredmények a/onhan azt bizonyítják, hogy felülkerekedett a józan belátás. Ekkor a betétállomány már elérte az 515 millió forinlot. Oklólier 31-én már 576 millió, november végén pedig közel 650 millió forint volt a fővárosi bankok betétállománya. Ugyanez a kevés számadat jelíemz] azt a bizalmat,melyívei gazdasági életünk a stabilizáció után az államosított hitelszervezel iránt viseltetik. Ennek a gazdasági élet miniden ágára kiterjedő helyzetképnek a felvázolása vezette be Nyárádi pénzügyminiszter beszédének azt a részét, amely most már valóban a költségvetésre vonatkozik. A most benyújtott költségvetésnek a muítévivel szemben tapasztalható egyik leglényegesebb eltérése áz, hogy összeállításánál már megfelelő gyakorlati tapasztalatok álllak rendelkezésre — mondotta. — Ez a költségvetés csak reális adatokat tartalmaz és a tényleg felmerülő kiadások áz előreláthatóan befolyó bevéleiekhez igazodnak. A feltűnően lényeges eltérés az előző költségvetésekkel szemben az, hogy most először foglalja magában az 1947. évi 17. le.-cl beiktatott hároméves beruházási tervnek az első évére eső előirányzatát. Az 1917—48. évi költségvetési előirányzat fő összegeit a következőkben ismertetem: Az uj költségvetés — Az állami közigazgatás összes előirányzott kiadása 4.483.2 millió forinlot, valamennyi bevétele pedig 5.263 millió forintot tesz ki. így a bevételek 781.8 millióval haladják meg az állami közigazgatásnak ugyanezen Időre előirányzott kiadásait. Az állami üzemek kiadásait erre a költségvetési évre 2.2706 millió forintban, bevételeit pedig 2.311 millióban irányoztuk elő. Ennek következtében az állami üzemek előirányzott bevétele 40.6 millióval haladja meg a kiadást. Az idei költségvetési előirányzatban az egyes tárcáknál a beruházások nem szerepelnek, ezeket egységesen a hároméves terv beruházási programjának keretében irányoztuk elő. Az 1947—48. költségvetési évben, amely egybeesik a lerv első esztendejével, beruházásra 80!) milliót veilünk számításba. A közigazgatás, az állami üzemek és a hároméves lerv beruházása cinién összesen 7.533.7 millió kiadást cs 7.578.1 millió forint bevételt irányoz tunk elő. így az ezévi költségvetési előirányzat 22.4 millió bevételi feleslegei mutat, szemben az 1946—47. évi költségvetés 374.8 millió forintos hiányával. A miniszter ezután részletesen ismertette a költségvetést és hangsúlyozta, hogy beszédében az összbenyomásra, a költségvetés alapjául szolgáló gazdasági élet legfőbb irányvonalainak Vázlatos ismertetésére helyezte a fősúlyt. mert az egyes tárcák kötlségvHégének rész!elesebb ismertetésére a további tárgyalások során amúgy is kínálkozik megfelelő alkalom. A pénzügyi kormányzat ma abban a kivételes helyzetben van, liogv liosszu évtizedek óla először (crjcszlhet delid Imenles költségvetést az országgyűlés elé. Erre nemcsak saját történelmünkben akad kevés példa, hanem ez világviszonylatban is igen ritka jelenség. Maga az a lény, hogy az állami apparátus szükségleteinek fedezésére nem kell bnnkópréshez folyamodni, rendkívül nagy biztosítékot nyújt az inflációval szemben. A stabilizáció megteremtésekor a rosszindulatú bírálók kedvenc jelszava volt, hogy a nyomort sikerült stabilizálni. Hogy ez mennyire nem igaz, azt legjobban bizonyítja az a nagy különbség is, amely az ország dolgozóinak az infláció idején meglévő jövedelme és a stabilizáció ulán élvezett fizetések vásárlóereje között mutatkozik. Nyárádi Miklós pénzügyminiszter igy fejezte be kétórás nagy beszédét: — Kérem a lisztéit Országgyűlést, hogy a most benyújtásra került költségvetést tekintsék mindnyájunk munkájával és szeretetével újjáépülő hazánk egyik jelentős alappillérének és annak az egész magyar nép /álja) kifejezett áldoz a tválla lüs eredményének. amely a nemzet történelmében már annviszor tette lehetővé a feltámadást és az ni utakon való elindulást. Kérem a tisztelt Országgyűléstől a költségvetés elfoggdiását. Hazakerültek az elhurcolt, javak Nyárádi pénzügyminiszter expozéja során foglalkozott a külföldre hurcolt magyar vagyontárgyak kérdésével is és kijelentette, hogy 1945 márciusa óla niiilyty 3 milliárd forint értékű elhurcolt vagyontárgyat sikerült hazaszállítani és az ország gazdásági életébe újból beállítani. Ezenkívül még 109—15(1 millió dollár értékű elhurcolt magyar vagyontárgy van a külföldön, amelynek folyamatos haiaszál iláva erdekében minden szükséges intézkedés megtörténi. A pénzügyminiszter expozéjában részletesen foglalkozott az adózással összefüggő kérdésekkel is. Rámutatott arra, hogy a bevételek emelkedése folytán lehetővé vált, az együttes kereseti adók vonalán. az adókulcs mérséklése. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az egyes adóterhek globálisan nem csökkenthetők, mert elpusztult hazánk újjáépítése és a hároméves terv végrehajtásit,1 érdekében fokozatosan nagyobbodó adóbevé'.e'ekre van szüksége az országnak. Ezeket a terheket azonban a .tehetősebbek vállára kívánjuk hárítani. A forintmérleg bevezetése után ma már nincs elvi akadálya a tényleges üzlcli eredmény ulán való adózásnak, ezzel . kapcsolatban azonban fokozott jelentősége van a pontos könyvvitelnek. Az adóközösségi adózási kizárólag csak a nagyobblélszámu, de kisebbjelenlőségü szakmai közösségek számára lehel biztosítani. Nem lehet a "jövőben tagja az adóközösségnek részvénytársaság, vagy •korlátol Ifelelősségü társaság. Baráisági szerződések egységes rendszere Délkelet-Európában Dimitrov, a bolgár népköztársaság miniszterelnöke január 6-án fogadta a magyarbolgár társaság főtitkárát és a következő nyilatkozatot telte: Adja át a magyar miniszterelnök urnák szívélyes üdUiabb kétrendbeli hiillen kezelés kiintene fiz infláció utolsó napján 250 kiló liszté! vásárolt Öriey Zoltán a kincstártól Napról napra nagyobb érdeklődés melleit folyik az Orlevügy tárgyalása a nonvédi örvényszéken. ahoi a védelem vonultatja fel tanúit, különösen a Tóth' ezredes jogtalan visszatartásával kapcsolatos körülményekre. lgv Ökrös Vilmos alezredes és Bózsó László őrnagy. vallotta, nogv budapesti uljuk alkalmával Tóth ezredes kérésérc többször járták Xcnlay politikai állam titkárnál érdeklődni a visszatartás fejleményeiről s Zenlay államtitkár mindig azt üzcnle, maradjon csak nyugodtan. Dr. Czibor Béla lárgvalásvezető hadbiróőrnogy valamennyi tanulói megkérdezte, illetékes volt-e személvi ügyek döntésére Zenlay államtitkár, amit valamennyi tanú megcáfolt. Ugyanez a helvzet állóit elő Mélykúti Béla főhadnagy kihallgatása során is, amikor a targyalásv^zctő kérdését a védő ugy akarta lerontani, hogy megkérdezte a tanútól, Jehelett-e épiteni Zentay államtitkár ígéretére. Általános derültség közben jelenlelte ki a tanú, hogy vnicíclséiiik kezilelén még b'zoll a Zeiilay-téie "gérelckben, de sajűl Illírén lapaszlallu. hogy nem h'zhat benne, nierl háromévi 'jférgelés mán is megmaradt az ország rangidős főhadnagyának. Én már nem Iázom benne régen — fejezte be vallomását a lanu. Kinos ügyben vallott terheJően a védelem által bejelenlett Ángyai Béla-, sikkasztás miatt állásától felfüggesztett hadnagy. Örley ugyanis az infláció végété lé sírkeresztet készíttetett felesége budapesti sírjára. Természetcsen kincstári munkaerőkkel és kincstári anyagból. Százhetvenuvolc munkaóra alalt másfél köbméter lölgviarönköt használtak let erre a célra, ámít 1.8 forinttal váltott meg forintra átértékelve a vádlott. Itt a védő forintvédőként jelentkezett s nagy vitába bocsálkozoüt a tárgy aíásveze tővel. Győri Lajos nv. vezérkari őrnagy igazolta, hogy örley halározoll parancsára kellett visszatartani a B-lislázott Tóth ezredest. Tóth ezredes viszont azt bizonyította, hogy Orlev parancsára kcllelt a katonai ünnepségre uj kamgarn-nadrágot csináítatni.' Túri Kárftly alhadnagy látta a cipésemühelyben öriey Tibort, amint kincstári anyagból bilgeri! szabatott magának. Sallai István, állásától felfüggesztett százados szintén a Védtetem tanuja volt, de terhelő vallomása nyomán az ügyész ismét kiterjesztette vádját kétrendbeli hűtlen kezelés bűntettére. örley ugyanis az infláció ulolsó napján 250 kiló lisztet, sót, szappani, zsirt és rizst értéktelen pénzen vásárolt meg a hadbiztosi fiókrak tárból s igy a kincstár megkárosításával értékes áru birtokába jutott, örley az uj vádpontokban se érezte magát bűnösnek. A csütörtöki tárgyalás Jávorkai és Ignácz tanuk kihallgatásával kezdődik. vözletejmet és azt a reményemet, hogy rövid időn belül találkozni fogunk egy barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírására, amely demokratikus népeink közötti kapcsolatok elmélyítését, kiszélesítését fogja elősegíteni. Nagy érdeklődéssel figyelem Magyarország fejlődését. Ez a demokratikus fejlődés sokkal gyorsabban hatod, mint ahogyan várható volt. Magyarországon nagv erőfeszítéseket tesznek és olyan változások történnek, amelyek előkészítik a haladás útját egy valődi politikai, gazdasági és szociális egységes népi köztársaság kiépilésére. Ez a tény minket őszintén, megörvendeztet. Hangsúlyozni kell, hogy Délkeleleurópában olyan helyzet alakult ki. amelyben — ha mi keményen álljuk meg helyünket cs még jobban kiépítjük az egységei országainkkal és a környező államokkal — az imperialisták semmit sem fognak tudni elérni. Kívánom, hogy minél gyorsabban kössünk barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményeket a többi baráti demokratikus országgal. Január hónapban a hoszszu idő óta elkészitett szerződés megkötése esedékessé válik Romániával. Februárban, márciusban és áprilisban ilyen szerződéseket fogunk kölni Magyarországgal, Csehszlovákiával. Lengyelországgal és a Szovjetunióval. Az elkövetkező 3—4 hónapban megvalósítjuk a barátsági