Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-11 / 8. szám

ifiiig proletárját egyesüljetekt DELMAGYARORSZÖG n• l'P'iiP mg-m Nsmet ügynököket lógtak el Szegeden Intézkedések a takarmányhiány leküzdésére Árubőség, árzuhanás a textil­fronton & MAGYAR KOMMUNISTA PART P E L M A G Y A a o * s z A G « NAPLAPJ* Szeged, 1948 jan. 11, Vasárnapi ft\ éví. 8. sz. ARA 4* FILLÉR Többet a hároméves tervért A hároméves terv országos végrehajtásában lassan úrrá leszünk az átmeneti nehézsé­geken, a havonta kiadott rész­let jelentések beszámolnak ar­ról. hogy a nagy feladat első részletéit, a rövidlejáratú fel­adatokat pedig egészükben menetrendszerűen old juk meg Ha Szeged gyár- és kisipa­rán végigtekintünk és szám­bavesszük, hogy városunk mennyiben Vette ki részét a tervnek országszerte kialakult pontos végrehajtásából, meg­állapíthatjuk, hogy számos te­rületen lemaradt. Ennek oka talán az, hogy határmenti helyzeténél fogva messze esik a fő ipari gócoktól és nincs annyira »szem előtt®, egy-két bid hiánya bizonyos fokig gazdaságilag, közlekedési szempontból izolálta, ezért nem tarthat lépést a teljes gőzzel dolgozó többi terme­lési csomóponttal. ítéletmondásnál ezeket a lé­nyeket le kell vonni, de vó'g­•legos enyhítő körülménynek betudni nem lehel. A három­éves terv szegedi vontatolt végrehajtásának számos más oka van, amit az uj év kez­detén. okulásul feltétlenül alá kell huznunk. Már a terv általános kidol­gozása is elhúzódott Szege­den Egyedül a város, mint közület, vetett időre számot jövőbeli feladataival és gaz­dasági erejével, tennivalóit beillesztette virospoli tikájá­foa. A magánvállalkozásoknál — és ez nagyüzemekre, kézi­erőkre berendezett vállalatok­ra egyaránt áll — nem voltak tisztában n terv fontosságá­val, jelentőségével és késede­lemmel körvonalazták saját tervmunkájukat. Ez a késede­lem megmutatkozott a terv­megbizoltak kijelölésénél is. A tervek elkészítésénél — mint országszerte állatában — nem dolgozták ki a részlete­ket. Nem állapították meg hogy mit várnak az üzem egy­egy7 osztályától, gépeitől, mun­kásaitól egyenként. A tervek nagyvonalú kidől gozását az ősz végéig általá­nosságban pótolták, azonban más téren tettek keveset. Ez la mulasztás később még job­ban kidomborodik majd. Hi­ányzik a hároméves terv he­lyi propagandája. Nemcsak a szegedi lakos 'általában, de még az üzemek munkásai sem ismerik teljes egészük­ben eléggé sem az országos, sem a közületi, sem a ma­gánvállalatok terveit. Ha pe­dig valaki nem tudja miért dolgozik, mit akar elérni, hogy kívánhatják tőle, hogy azért lendülettel, eröfeszilés­eel dolgozzon? A hároméves len', hiába mérték azt ki jó­zanul, lehetőségeinket szám­bavéve, végeredményben csak ö magyar munkás munknvá­tjyától és belefekvésétől függ. Szegedeil őszintén meg­mondjuk, még a város sem propagálta eléggé saját ter­véi. Az üzemek — egy-két ki­távó kivételtől eltekintve — ugyancsak elégtelenül Ismer­tették célkitűzéseiket. A szomszédos Jugoszláviában rádión, sajtón, plakátokon és röplapok százezrein szólítják fel újra és újra a dolgozó­kat az ötéves terv végrehaj­tására. Naponta uj és uj jel­mondatok születnék. A legel­ső jugoszláv: Tito marsall új­évi szózatában nem politiká­val, hanem mint népének leg­fontosabb kérdésével, az öt­éves tervvel foglalkozott. A jugoszláv első államférfi új­évi köszöntője kissé szokat­lan volt, de szervesen illesz­kedett a fiatal demokráciák hősi újjáépítésébe: kritizálta az elmúlt év munkáját és irányt mulatott az uj év ten­nivalóira. De nemcsak. Jugo­szlávia, hanem Csehszlovákia js napról-napra rázza fel köz­véleményét a kétéves terv végrehajtására. Olt például minden második kirakat a tervvel foglalkozik. A hároméves terv szegedi olső félévének további hibái ; az a merevség, amivel főleg' az üzemek igazgatósága kezeli a kérdést. Szakszervezeteken belül például megalakult a szakszervezeti , munkaközös­ség, mely a terv végrehajtá­sának minden fázisát számon tartaná és e célból minden üzemmel összeköttetést szán­dékozott kiépíteni. A munka­közösség munkáját az üze­mek igazgatóságai — külön­böző hatásköri kifogásokkal — megneluezitették, sőt né­mely szempontból lehetetlen­né is tették. Ezzel megaka­dályozták, hogy a magyar gazdasági élet egyik őrhelyé­nek képviselői a helyi ter­vekbe betekinthessenek. A hároméves terv vonala — mint beveztetőben mondot­tuk — már egyenes bon ha­lad. Az uj év kezdetén igye­kezzék Szeged is a maga ko­csijait ehhez az általános jó­léthez haladó Vonathoz kap­csolni. Okuljunk az első terv félév hibáin. Dolgozzuk ki az üzemi részletterveket — kü­lönben; is a Tervhivatal e hé­ten megjelent rendelete már erre mindenkit kötelez —, azonkívül vigyük köztudatba, a sajtó hasábjaira, a mozik vetítővásznára, az üzemi ösz­szej öve telekre, az Íróasztalok és munkagépek közé az or­szágos és helyi tor Vek cél­kitűzéseit. A Délmagyarország a maga részéről cbl>cn a munkában több módon Vesz majd részt. Elsősorban egészséges, épitő vitát szeretne kialakítani ma­ga és a legillctékesebbek, a szegedi üzemek vezetői, üzemi bizottsági tagjai, bizalmiai és terVmegbizóttjai között. Véle­ményeinket. ellenvéleménye­inket, szempontjainkat, ötle­teinket. nehézségeinket ves­sük fel és beszéljük meg, mert a hároméves terv sze­gedi és általános sikeres vég­rehajtása ma mindennél fon­tosahb. közös, nagy ügyünk... N. L. Rákosi Mátvás : Tartósan rendezni kell a köztársaság egyház viszonyát \z Mi? III. pár&onferenciája megkezdte tanácskozásait Budapesten Szombaton a budapesti Ze­neakadémia -nagytermében, amely vörös és nemzetiszínű drapériák, zászlók tömegétől kapott ünnepi külsőt, mint­egy 1000 kommunista funk­cionárius és a karzatokat zsú­folásig megtöltő hallgatóság jelenlétében kezdődött meg a Magyar Kommunista Párt harmadik országos értekezle­te. A belépőidet az ajtóval szemben az orgonaülésen ha­talmas tábla köszöntötte:»'Ti­ed az ország, magadnak épi­leszl® — felírás, fölötte "Ét­jén Rákosi Mátyás®. Az orgo­nán felzúgott az Internacio­nálé, majd hatalmas tapsvi­har közben Rákosi Mátyás lé­pett a mikrofon elé. Demokráciánk továb'i erősödik — A harmadik országos funkcionárius konferenciára gyűltünk össze — mondotta —, hogy megállapítsuk annak az időnek mérlegét, amely a második konferencia óta el­múlt és megbeszéljük kérdé­seinket, tennivalóinkat. Mind­járt bevezetőmben meg kell állapitanom, hogy a két konferencia közölt el­telt időben a magyar dc­í - i * i D 'P '<••(. és külpoli'ikailag olyan si­kerekel ért el, amelyek alapjában és szervezetében változtanák meg demokrá­ciánk eddigi jellegét. Hozzátehetem : alapjában megváltoztatták pártunknak, a Magyar Kommunista Párt­nak jelentőségét "is a demo­krácián belül. Gazdasági vo­natkozásban legszembetűnőbb változás az államosilás terén történt. Az elmúlt év végén törvénybeiklatott nagybankok államosítása következtében az ipar ujabb szelvénye került társadalmasítás alá. Ennek eredményekép nagy ipari ter­melésünknek csak bisfebbik része maradi a magántőke kezén, nagyobbik része álla­mi kézbe került. A hároméves terv vontatod indulása után egyre inkább lendületbe jön és minden reményünk megvan arra. hogy ázokajt a hefekleléll összegeket, amelyeket a nemzeti jövedelem, o szá­razságból eredő csökkenése miatt kezdetben kisebbre voltunk kénytelenek venni, a terv további végrehajtá­sa folyamán pótolni tudjuk. A forint, amelyet a reakció állag kéthavonkinl egyszer el­temet, már másfél év óta szi­lárdan állja a sarat és jó' be­tölti az értékálló pénz szere­pét. Rajta" leszünk, hogy ez igy maradjon! Rákosi elvtárs n továbbiak­ban kifejtette, hogy amikor lényegbevágó, szlerkczeti vál­tozások történtek gazdasági téren, ugyanolyan változások jelentkeztek belpolitikai té­ren is. A magyar demokrácia ma már nem az, mint egy év­vel ezelőtt volt: sokkal erő­teljesebb, magabiztosabb, mélyebben szociális larlail­ni u. — A magyar demokrácia belső megerősödése megvál­tozatta hazánk nemzetközi je­lentőségét és viszonyát szom­szédainkhoz, úgyhogy a re­akció és demokrácia között lényegében eldőlt a harc és megnőtt irántunk a szomszéd népi demokráciák bizalma, el­oszlott a gyanakvás és bizal­matlanság. Rendkívül fontos, hogy a magyar demokrácia és különösen a magyar mun­kások, parasztok világosan lássák, hogy a fasizmus vi­I íghódi t ó i ervei nek .megsem­misitése után az amerikai im­perialisták világuralmi vágya is veszélyezteti a ncpek vi­láguralmi szabadságát. Vilá­gosan kell látnunk, hogy kél párt alakult ki: a reakció tá­bora az Egyesült Államokkal iaz élén és a demokrácia tábo­ra a Szovjetunióval az élén. Az e^yhái és a demokrácia A magyar demokrácia ez­évj feladatai közölt jelölte meg Rákosi Mátyás elvtárs az egyház és a népi köztár­saság viszonyának rendezését. — Meg kel! szüntetnünk azt a lurihnlnilan állapotot — mondotta —, hogy a ma­' gyar nép ellenségeinek zö­me az egyházak, elsősor­ban a római katolikus egy­ház palástja mögé bújjon. A fiatal magyar demokrácia bírom esztendőn keresztül mindent megtett arra, hogy a katolikus egyházat bevonja a nemzet talpraállitásának nagy munkájába. Sikertele­nül ! A magvar katolikus egy­ház vezetőinek többsége, MindSzentyvel az élen, még ma sem ismeri el a köztársa­ságot. Mint legutóbb tapasz­talhattuk, elvakultságában még a 48-as nagy idők hagyo­mányait és lábbal tiporja (köz­beszólások: tűrhetetlen, nem­zetgyalázás!). — A magyar demokrácia eddig — folytatta Ráéosi elvtárs — minden problé­mát megoldott, amely elé a történelem ál'itolla. Amikor ezt az ujabb problémát na­pirendre tűzi, végezni fog azzal a reakcióval is, amely az egyház köntöse mögé bujt. Biztosithalunk minden dolgo­zó magyart, hogy nem ismer­jük a tréfát, az egyházzal szemben sem. amikor a föld­oszlás eredményét, a földhöz­jutlptoU 700.000 magyar pa­i ifszv'érdckeit kel! mej> védeni, Ugyanúgy f biztosíthatunk minden ma­gyar hazafit, hogy a 48-as nagy nemzeti hagyományo­kat, amelyek mindannyiunk előtt szentek, még a bíboros herccgprimásíól sem enged­jük bemocskolni, A reakció ma a háborút, pusz­tulást, nvughalatlanságol és mérhetetlen szenvedést jelen­ti, a demokrácia pedig á bé­ke, nyugalom és sokat szen­vedett hazánk felvirágoztatá­sa. Ezért vágyunk mi magyar kommunisták demokraták és ezért fogjuk következetesen végigvinni és megalkuvás nél­kül a demokrácia minden cél­kitűzését. A csatát vesztett reakciót módszeresen. lépésről-lé­pésre fogjuk visszaszoríta­ni, bárhol is keressen me­nedéket és éberen őrködünk azon, hogy ne szerveikcd­hcssék és ne zavarja nem­zetünk felemelkedését. Az amerikai imperializmus veszélyezte!! a népek szabadságát Rákos] Mátyás elvtárs fe­szült érdeklődéssel és sürü, helyeslő tapsokkal ki&érl be­széde végén a következőket mondotta: — Nem fejezhetném l>e mél­tóbban beszédemet, mini a hatalmas Szovjetunió sikerei­nek felsorolásával. Amint a fasiszta barbárság elleni élet-halál harcban a nagy Szovjetunió szabad né­pei és a dicső Vörös Had­sereg voltak a haladó em­beriség védőbástyái, ugy most. amikor az imperia­lista világurafhni vágy fe­nyegeti a népek szabadsá­gát és függetlenségét, újra a Szovjetunió felé fordul szerte a világon minden ha­záját szerető. Izékét és bol­dogságot kereső demokrata tekintete. Összegezve: a demokrácia erői nemcsak Magyarorszá­gon, de világszerte fejlődnek és támadásba mennek ál. A kél táborra oszlott világot ma az jellemzi, hogy ahol az ame­rikai imperializmus befolyá­sa érvényesül, ott félelem, bi­zonytalanság uralkodik, Inflá­ció, válságok, belső harcok dúlnak. A népi demokrácia országaiban ezzel szemben a jövőbe vetett lázálom és a bé­kés fejlődés mutatkozik. ;

Next

/
Thumbnails
Contents