Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-04 / 3. szám

4 DE 1. MAGYAR ORSZÁG Vasárnap, 1948 faauár 4. B3K Mi.a véleménye a Magyar Kommunista Párt sportprogramjáról ? Külföldön sportnenieet hírében állunk. Hal különböző foglalkozású embert kerestünk fe] • Slegedeh, hogy ők mondják cl véleményükéi a Magyar Kommunista Párt sportprogramjáról. I)r- Straisíi F- Brúnó egyetemi professzort kísérletezés közben zavarjuk meg s feltett kérdésünkre a következőiben válaszol: A sport az ember testi, szplleini és szociális egészségének szolgálatában átthat. Ennek feltétele azonban a helyes megszervezés. Feltétlenül szúkségesnek tarlom nálunk a sport minél szélesebb rétegben való elterjesztését, mert sokkai fontosát)!) az, bogy milliók sportol janak, mint az, hogy milliókat érő sportol óink tegyenek. A Kommunista Párt sportprogramját éppen ezért tartom nagyon üdvösnek és remélem, hogy ezen az uton rövidesen megindul a tömegsport. Helyesen mulat rá ez a program arra, hogy az első feltétel mindenhová eljuttatni sportszerető és sporthoz értő szervezőket és nevelőket. A városházán először Gván" Imre főispánhoz fordultunk". — örömmel olvastam a Magyar Kommunista Párt sportprogramját. — mondotta. Különösen annak örülök, hogy a tömegei: sportják igyekeznék megszervezni. mert ezzel lehetősége nyílik annak, hogy n parasztság fiai, lányai is bekapcsoi ód hassanak a különböző sportkörökbe. A nehéz testi munka" ugyanis nem jelenti azt, hogy emellett nincs szükségük egészséges. tervszerű testnevelésre, amely elsősorban a sport kereteiben valósulhat meg. Remélem, hogy sikerül ebben a szellemben a magyar sport ujjászervezése> lír- Anlalffy György elvtárs, h. polgármestert "kérdeztük ezután: — Teljes mértékben helyeslem és jónak tartom a Magyar Kommunista Párt most kidolgozott sportprogramját — mondotta. Az a véleményem, hogy' valamennyi demokratikus pártnak magáévá kelt ezt tennie és sikeréért éppenugy együtt kell dolgozuiok, mint a hároméves terv sikeréért. A magyar sport fejlődése terén azéri is nagyjelentőségű, mert nemcsak az egyéni sportra, hanem a Szovjetunió jx? Idájára a tömegek sportjára fordít nagy gondot. Utunk á Szegedi Kereskedelmi és Iparbank felé vesszük, ahol az íróasztal fölé hajolva munkaközben találjuk iriegStcin Sándor bankigazgatót, aki a sportprogramra Vonatkozóan elmond ja: — í.egföbb újításnak tartom a tömegsport megszervezésének gondolatát, amety lehetőséget fog nyújtani'a széles néprétegeknek a sportolásra. Véleményem szerint a sportprogram megvalósítása után a magyar sport a tömegsporton keresztül szárnyrakap és az olyan sportágakban is l'eltudunk majd kiváló eredményeket mutatni, amelyek eddig még nálunk 'ismeretlenek voltak. Ábrahám Antal gyári munkást a Gyuiágyái- ÜB. elnökét munka közben tartjuk fel egy pillanatra — A Kommunista Párt sportprogramjában a tömegsporton' van a hangsúly. A tömegsporton keresztül közelebb Kerülnek ogymáslipz az üzemek dolgozói. A sportprogram megvalósulása után az üzemi dolgo- rizsi főiskolai világbajnokságon zók eltudják majd' felejteni a megérkezésünk napján tartózkonapi fárasztó munkájukat és a dóak voltak velünk szemben, de tömegsportokon keresztül eggyé a küzdőtéren s a nézőtéren is a ková csokidnak. világbajnokságok egymásruhalEzuLán Szeged egyik ohmpi- mozása következtében, egyszerre kon ját keressük fel". Dr. Tfma kegyeikbe fogadlak. Helyesen Ferenc, a 100 méteres síkfutás 'álla meg az 51 KP, hogy a spórFALU — TANYA A háromeves terv megjavítja Szeged taiajviszonyait ma ozévi magyar bajnoka és a ma- tol nem lehet mellőzni és a gyar olympiai keiet tagja, öröm- sport az ország kormányzásában mei üdvözli a sportprogram, ü> je'entős tényező. A sport megszületését. j olyan demokratikus . tényező, — Örömmel álla|>itom . meg,! ameiy a nép értékét és szabadhogy ezt a sportprogramot ta-i ságál mérlegelni ludja. ltéuirejiaszlalt és hozzáértő emberek gényoket írnak róiuuk a kulkészitellék et. A sportprogram megvalósulása után — nem akarok jós lenni — .a magyar sj>ort világhatalomra tesz szert. Egész uj dolog a balesetbiztosítás, amely a múltban nemiévén, sok esetben elkedvetlenítette a magyar sportolókat. Egy haleset ,— mondja — és kegyvesztettek leltünk örökre időkre. Mi sportotok ritkán rendeJkezkeztünk oly anyagi erővel, hogy magunkat szakszerűen kezeltetni tudjuk. Remélem és hiszem azt. hogy a Magyar Kommunista Párt sportprogramja megvalósul, mert mi az olympiai keret tagjai mái- érezzük az első gyümölcsét ennek a pro-, gramnak. Magam részérői 'a sjjortprogramol helyesnek találom s azt el is fogadom. Megemlítem még azt is, hogy a sjxirl a legjobb politika. A páiöidi lapok, mert mog nein is' mernek bennünket. Azonban remélem, ha ez a sportprogram megvalósul, aminek meg is kell valósulni, az elkövetkező olyinpiákon meglógjuk mutatni, mit jelent az, ha a széles üépréteg s maga í nemzet is a sjjortnak ét. Búcsút veszünk dr. Tima Ferenctől s az olympiai versenyeken sikereket kívánunk a magyar 'versenyzőknek, akik legtöbben az újjáépítés és népi demokrácia élharcosai. így mondták el a kérdezetlek véleményüket az MKP sportprogramjáról. Egy a véleménye a professzornak, főispánnak, polgárai es le rnek, bankigazg.i lónak, a gyári munkásnak és a sportolónak: A terv a haladást szolgálja. — minél etőbb meg keli va.ósitani! MATEOSZ SZEGED-BUDAPEST külöll áru- és csórna (forgalmat mcgtnd'toltnlí háztól házig való szállításra. — Egyben Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza közveteti forgalomban háztól-házig. Igényel-' helők 1—15 tonnásig gépkocsik az ország egész területére. — Gépkocsik igényelhetők a nap bármely szakában. Szeged, Balcsi Zsiflnsztiy-aica 13. Teletanok nappcí: B-28, 0-80. Telefonok éjjel: 1-05. 2-05, 2—33. Rudas László: Materialista viiditnézet Elsfl rész-* fl modern materializmus alapelvei (Szikra. i947j Leninnek a »Materiializmus és cmpLriokritici/mus* cimü filozófiai munkája még magyar nyelven nem jelent meg, amely egyben megsemmisítő kritika azokkal szemben, akik a század forduló körül ljekövelkezelt változásokat az idealista filozófiai irá n y za tokn a k i e t élesztésér^ próbálták tel használni. Rudas László elvtárs könyve — amely egy készülő nagyobb munkának első kötete — tehát az első nagyobb magyar mü, amely a moilera materializmus uiupelveinek korszerű és részletes összefoglalását adja. Rudas elvtárs könyvének első oldaláról, niinl hüvelyéből kiperdülő j>enge yiilan elő ez a (mondat: »A filozófia az osztályok küzdelmét kisérő ideológiai harc**. — étikor az olvasó ugy érzi, hogy a mü élére még egy idézet kínálkozik: * Fegyver, fegy tét élezgelő machistákat, pozitivistákat, logicislákat. Nincs kétség aziránt, hogy ezek á filozófusok, miért akarják kihúzni lábunk alól a talajt. »A kép ma az, hogy könyököm árnyéka egy árayékasztalon nyugszik, mint ahogy a linla árnyéka egy árnyékpapiron folyik. Mindeh csak jelképes...* — idézi Rudas Eddinglont és mindjárt igy válaszol: »A dialektikus maleriaJizmus minden erejével küzd az elten, hogy a világot lárnyék világgá* és .jelképessé- változtassak, könyökünkből ámyékkönyököl csináljanak, ameiy árnyekasztalra támaszkodik, lin iánkból amyéklinlát, amely árnyékpapiron folyik, bennünket pedig árnyéklényekké alacsoniLsanak le, akik nem vagyunk egyébre valók, minlliogy az idealista misztikusok kezünkön-lábunkon megkötözve kiszolgáltassanak azoknak, akik azután vágóhídra hajtanak berniünket,. ahol a legkevésbbé érnj éklankokka.i és atombombával végeznek velünk*. Éz a harci szemlétet — isméMaj mezőgazdaságunk helyzetéi, vizsgáivá megállapíthatjuk, hogy az évszázados el mai-adottság miatt még — sem alkalmas arra, hogy parasztságnak felemelkedését biztosítsa. Másutt azonos Iári tokviszonyok mellett virágzó mezőgazdaságot látunk és minden adottságunk megvan arra, hogy mezőgazdaság? kultúránkat éppen olyan magas nívóira enieijük, mint aa néhány külföldi országban látható. A magyar parasztság munkakészsége, munkaszeretete fellétlenül lehetővé teszi, hogy megfelelő segítség melleit olyan termelési viszonyokat íeremlsen, mely felszabadj ja őt e'.nyomoUsá'ábél. A hároméves terv biztosilék arra, hogy a magyar mezőgazdaság a békeévek termelési nívóját meg fogja közelíteni, sőt lehetővé válik, hogy azután a parasztság felszabaduljon és ne látástól vakulásig túrja földjét, hanem legyen ideje a pihenésre, magának müvelésére. Elhanyagolt szociális intézmények és| ujabb szociális intézmények j megteremtésével emelje életnívóját. a mai lakásviszonyokat egészségesebbé tegyük, közlekedési viszonyait megjavítsuk. Ehhez azonban az szükséges, - hogy a parasztság maga is törekedjen a hároméves terv gyors végrehajtásáért. A hároméves mezőgazdasági tervünk megvalósítására Szeged viszonylatában kilüztc a célt a térvbizottság, ezek között szerepel első helyen a talajviszonyok megjavítása. Szeged talajviszonyai rendkívül változatosak. Laza futóhomoktól, az erősen kötölt réti agyagig minden váltogat előfordul. A Duna-Tisza kőzött, a TD sza felöli részeken öntéstalajok féordulnak elő, ezek tula nyomórészt agyaglalajok és elvétve vannak a Holltisza mentén homokos, iszaptalajok, kedvező összetételben. Szeged város körül elterülő földek feketék, mezőségi vályogtalajok. Elsőrendű termőtalajok, amelyek talajjavítást nem igényelnek. A várostól nyugat cs északnyugat felé k terület fokozatosan homokosodik és a homokos vályogtól a laza futóhomokig minden változat előfordul. A homokrészek túlnyomórészt kedvező tartalmúak és javítást csak a lazább részek igényel* nek, amelyele a homok kötöttségének, vizfogha lóságának növelésével a humuszlartalom fokozása állal elérhető. A magasabbfekvésü homokrészeken a homokbuckák elboronázása a mellettük való völgy lelkekben, valamint a semíyékes részek homokkal való feltöltése ajánlatos, ezieknek a területéknek a jobb hasznosítása érdekében. A talajjavítás iránti igényünk szempontjából a szegedi talaj három csoportba sorozható. Egyrészep mindén loyábbj javítás nélkül alkalmas azoknak a kulturáknak a megvalósi'á^éra. amelyeket az 'éghajlat kívánatossá tesz. A homoktalaj tulnyomórészének csupán arra van szüksége, hogy humuszlartalmát bőséges isi állótrágyázással, vagy zö'dlráigyázássa! megnöveljük. A talajok harmadik csoportja alapos javításra szorul. Aránylag kevesebb költséggel jár és az utóbbiakon, a semivékek és a széksóstalaiok megjavítása nagyobb költséggel jár és az utóbbiakon a javítás halásának maradandó volta kétséges. Megindult Mezőhf gyesen az aj csodát ah ármány gyártása ver, fegvver, kivárnánk és jó . a ~ vilezi rezolucdót* teljük - végig vonul az egész könyvön. Rudas elvtárs könyve az első sortói az utolsóig világoEz az érzés a mü alapos elolvasása után csak erősödik. Nem kell különösebben hangsuSS SnirszüksgTan toh M-az" egyeuVjárható és ilycfn fegyvereikre. Az. 4plák ^^TiSKéT^ san és ésszerűen megirt olvasmány. Teljesen meggyőzően j'eés egyetemek még ma sem fellegvarai a demokráciának. Rudas különösen cáfolja a szubjektív idealizmus kisérle8 '7ÍBSÖ' fi! Hem/eíi S**j!h»? Iiíít miisorg: Vasárnap, január 4., délután 3: Vasárnap, január 4., este 7-kor: Január 5-én, hétfőn este 7-kor: Január 6-án, kedden este 7-kor: Január 7-én, szerdán este 7-k<or: Jan. 8-án, csüt. este 7-kor: Jan. 9-én, pénteken este 7-kor: Jan. 10-én, szombat este 7-kor: A mosoly országa, operett. Bérletszünet. Rlffoledo. opera. Bérletsz Váratlan vendég. Aranv meg az asszony. Sylvía D. II. 7. bérlel. Aralív meg az asszony. Sylvfa K-bérlet. Mosolyországa. D. I. 8. Mosoly országa. M. I. Leér király* Preínierbérlet. Jan. 11-én, vasárnap este 7-kor Váratlan vendég. Bérletszünet Jan. 12-én hétfő este 7^or: Szünet. Jan. 13-án, kedden este 7-kor: Leír király. A-bérlot. ragadja, mikor felvázolja nagy vonalakban például a föld és az élet keletkezésének történetét. De enné' sokkal többel tesz, megmutatja a helyes világnézetet és rámulat arra a hatalmas erőkre, amelyek felhasználásával az ember minden természetfölötti segítség .nélkül maga veheti kezébe sorsának irányítását. U évben vásáraljon Kovács Imre eukortottereskedőnéj Ttsz Lajos-kőrut 48 - Telefon 2—45 - EladA) nagTür ás A takarmányinség leküzdésére a GF áltál megszavazott 10 millió forint első részlete segítségével megkezdődött Mezőhegyesen, az állami min' tag'azdaságban az úgynevezett takarmánybriketl gyártása. Serényen folyik a munka^ tengeriszár tépőgépek csattognak, a kalapácsos darálók egyenletes bugással aprítják össze a fellépett szárat. A leveles tengieriszárból készült lisztet olajpogácsadarával és melasszal keverik, utána sajtológépbe rakják, az onnan kikerült takarni ánybriketlet raktárakban tárolják az elszállításig. Igy elmondva semmi különösebb jelentősége nincs a dolognak, pedig korszakalkotói uiitás ugy á takarmánykonzerválás, mint a takarmányozás terén. Az uj eljárás azt jelenti a gyakorlatban, hogy az összes száláslakarmánvféléket — nemcsak a tengeriszárat, hanem a széna és szalmaféléket is— aránylag kicsi helyén évekig eltarthatjuk, romlás, penészedés és tápanyaguk csökkenésének veszélye nélkül. A préselt takarmány huszadrésznyi helyen elfér, mint a szálasan hagyott. Jelenti azt is, hogy különféle fajtájú és korú állatainknak olyan takarmánykeveréket tudunk előállítani, amilyenre éppen szükségünk van. Minden ha-i ladószellemü gazda tudja,. hogy más és más takarmányfélét kell adni az éves borjúnak, mást a vemhes állatnak és mást az igásnak. Tetszés szerint keverhetők öszsze különféle szálas- és abraktakarmányok. a kevésbbé Ízletesekkel és tápérléküekkel. Rendkívül nagy megtakarítási érhetünk el a takarmányfélék ilyen módon való kezelésével. illetve felhasználásával, mert a szalmaféléknek az a része, amely eddig elpazarlódott, most takarmánnyá értékesül, amelyet szívesen fogyasztanak állataink. A mezőhegyesi kísérletek azt bizonyít ják. hogy a kísérletképpen eléjük rakott takarmányfélékből az uj takarmányt fogyasztották a legszívesebben nz állatok. A mezőhegy esi özem most napi egy vagon takarmánybrikettet gvárt. de amint merórkezik a két uj gép, havi 500 vagonon felül emelkedik a termelés. Az állam állal igénybevett és felvásárolt tengeriszár, az olajpogácsa és m olaszkészletek ez évben is biztosítják takarmányellálásunk jelentékeny részét. A jövőben pedig lehetővé, válik, hogy azokban nz években, amelyekben bőven terem takarmány, elraktározzuk inségcsebb esztendőkre és igy átmenthetjük állatainkat minden különösebb gond nélkül jobb esatondőkr*.