Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

ptoletifjál egyesültetek i ff. évi. L s/ám. i«A «8 FILLÉR N«|Ü' ülőt. DrUdjesfilf irós jfcotatja: egy nyáj. írj- - ' Egy vallás van a földön: szabadság! Aki mást vall, rettentően lakol. fPetőfi: l*tt) DELMflQTflRO tUftG' NftP'UFJJI Szeded, 1948 jm. 1. Csötttrt&l I SZÁZADIK ÚJESZTENDŐ 4 magyar nemzet legdt-1 v esőbb korszakához, az "l&ÍJVk'-es eseményekhez véset vissza a mai évforduló. \ kormány nagyon helyesen fllhotArozta, hogy a beköszöntő uj esztendőt, az 1948-ast, a magyar szabadságharc és forradalom emlékének szenteli. A történelem ajándéka, liogy a centenáris esztendőt olyan körülmények között ünnepelhetjük, amikor a valóság tiszta fényében vizsgálhatjuk a 400 év előtti eseményeket, amikor azt mondhatjuk, hogy elfogadtuk és hűen folytatjuk a nagy forradalmi évek igazi hagyományaik Ez az újévi beköszöntő ucfu alkalmas arra, hogy aprólékjpgau elemezze az 18 !S -10-es riáoményekcí .és megtisztítsa áltól a' salaktól, amit majdnem száz év lefolyása alatt asc ellentétes szellemit történelmi felfogás reáhaimozott, áfe már ma — mielőtt a ccn• tenirjs évben minden való. azjnüság szerint megjelenő űjkkek és könyvek tömege alaposan megvilágítja a kérdést — néhány ma sem mellőzhető nagy tanulságról leés kell beszélni Tifsősorban és mindenckelőtt a szabadságért való hitor kiállás az, ami emlékezetessé és követendővé teszi számunkra 1818-at, 18t8han 300 éves Habsburg önkényuralomnak és gyarmati sftnyomisnak ítkart vegetvetni a magyarság olyan körülmények között, amelyek távolról sem mondhatók kedvezőknek. A szabadsógjuircok és népi forradalmak Európában már mind elbuktak, a • Szentszövetség, amelynek élén az osztrák császár állóit, hatalma teljében volt Bent oz országban sem volt sokkal kedvezőbb a helyzet Az arisztokrácia egy része a császári udvarral tartott, a döntő poétikai tényező, a köznemesség kiváltságaihoz ragaszkodva, csak felemás módon tudta megoldani a jobbágyfelszabadítást, magyar tx>1 feárság alig volt, a parasztság szab; icfságna r co s 1 e n d ii telét fékeriók a jobbágyfélszabaditás körül lapasztalt visszásságok. Kossuth Lajos és Petőfi Sándor géniusza egyesitette a nemzetet a nagy tettre, á szabadság kiharcolására. Az elmúlt háború során a magyar nemzet nem volt képes arra az erőfeszítésre, amelyet lS48-ban oly nagyszerű formában kifejtett. A busz éves fasiszta uralom megbénította a nemzet haladó erőit, félrevezette tömegeit Három év demokratikus fejlődéi* azonban elég volt, hogy a nemzet zöme, a dolflozo osztályok magukra találjanak. Az ország erélyesen visszautasította az amérika' ifnperiaH/.mus beavatkozási kísérletét, amely többek kö«öü arra törekszik, hogy az . ősi ellenségünket, a németet Állítsa ismét csatasorba a szabadságszerető népek ellen. 1848-49 hibáiból is tanultunk Kossuth nem volt képes a szomszéd népekel, a szerbélcet. horvátokat, románokat, szlovákokat tömöríteni a közös ellenség, az osztrák elnyomó hatalom ellen s csak jóval Világos után, az emigrációban jött rá arra, hogy a dunavölgyi népek együttes kiállása biztosíthatja a Duna—Tisza táján a szabadságot és függetlenséget. A népi demokratikus Magyarország a torinói bölcs utasítása nyomán megteremti a baráti jó viszonyt szomszédainkkal és végképpen felszámolja Kossuth Lajos ellenfeleinek, a 07-eseknck, a Hörthyknak s Szikuiaknílk németbarát reakciós politikáját. A népi de| mokraljkus Magyarország tu, datosan követi Petőfit, ki szoli! daritást vállalt »mindeii rabszolganéppel, amely jármát megunva sikra lép, pirosló arccal és piros zászlókkal és a zászlókon e;ge szent jelszóval. világszabadságjí második nagy tanulsága , 1818-nak; a nemzeti függetlenség ügye csak akkor győzhet, a nemzet csak akkor képes nagy lettekre, ha a népre támaszkodik. A magyar történelmi tragédiáknak, igv elsősorban Mohácsnak, amely a leveri Dózsa-lázadús után következett, nz volt az oka, hogy az uralkodóosztály a nép lelkes támogatása nélkül nem tudta megvédeni az -országot, a végzetes kimenetelű első és második világháborúba is azért léptünk bc, mert a népnek csak elenyészően kevés beleszólása volt az ország ügyeinek vezetésébe. Az 1848-as forradalom egyik főhibája volt a felemás jobbágyfelszabadítás, de még1 ez is olyan lelkesedésre bjrta a magyar parasztságot — legjobb példa erre Szeged, a nagy mezőváros —, hogy a magvar honvédhadsereg felszerelés és kiképzés nélkül is, nagy - túlerővel szemben győzelmeket tudott aratni és külföldi segítséget kellett igénybevennie az osztrák császárnak, hogy a szabadságharcot elfojtsa. Az uj magyar köztársaság a népi erők felhasználásának tekintetében is levonta negyvennyolc tanulságait. A felszabadulás után kialakult magyar demokrácia a népre támaszkodott és fejlődése során egyre inkább kiszélesíti ezt a népi talpazatot. Belpolitikai életünk legújabb eseményei, a választások, melyben a Magyáü- Kommunista Pírt lett a legerősebb párt, a nagybankok államosítása a munlcásbiráskortás bevezetése azt jelentik, hogy ugy polilikni, mint gazdasági téren átléptük az elválasztó-vonalat a polgári és népi demokrácia között. A fejlődés iránya arra mutat, hogy a jövőben ínég fokozottabban fog támaszkodni. mint eddig, a népi erőkbe, a munkásságra, u parasztságra és a szellemi dolgozókra. Amikor hároméves demokratikus fejlődésünknek ezt « nagy eredményét leszögezzük, nem mondhatjuk azt, hegv már nincsenek nagy hiányok ebben a tekintetben is. Aménynyiben hiba volt 1848-ban a jobbágyfelszabadításnál n nagybirtok meghagyása, a jobbágy telkek megcsonkítása ó® a földesúri hatalom egyéb rekvizitumainak niegtürése, éppoly hiba lenne most, ha meghagynánk mai állapotukban közigazgatáSup kat. az iffazsá^szot^»! atúsiu^ j,,"^ oktatásunkat s nem fejlesztenénk tovább demokráciánkat politikai és gazdaság sikón. Az uj esztendőben arra kell törekednünk, hogy nocsak ajkainkon hangozzanak a 48-as elvek, hanem a mai időknek megfelelően meg is valósítsuk azokat. F. L. Valóra váltjuk Kossutht Petőll, Táncsics eszményeit: a szabad, erős, virágzó Magyarországot S$ákt>si elvtárs újévi nyilatkozata A Szabad- Nép munkatársa felkereste Rákosi Mátyás elvtársat, hogy áttekintést kérjen tőte az elmúlt év politikai és gazdasági kérdéseiről és a jövő év kilátásairól. Rákosi Mátyás elvtárs n kérdésekre elmondotta, hogy gazdasági ételünk minden terén egészséges fejlődés tapasztalható. Egyre iuk'rblt csökken a régi nrrendhez hoz* lökések befolyása öimníkráeiánfe gazdasági és p«Hik» életében. Politikai téren is alapvető változás állott be. Ma az ország legnagyobb pártja, a Magyar Kommunista Párt, • amely a reakció elleni harcban olyan politikai erélyl, tudást ós óJjerséget mutatott, nmelv tehetővé tette a válságok gyors és megrázkódtatás nélküli elintézését. F.zekben a harcokban nőtt a magyar demokrácia öntudata, önbizalma és erejei. Remény tefiesebb a szlovákiai magyarság sorsa »Azok a csapások, amelyeket a magyar demokrácia ellenségeire inért, gyökeresen megváltoztatták hazánk nemzetkőzi jelentőségét is A magyar demokrácia belső megerősödésével egycsapásra megszűnt a nemzetközi elszigeteltség.' Rámutatott. Rákosi elvtárs a Jugoszláviával ós Romániával kötött szerződésekre. ameHokhoz hasonlót szeretnénk létrehozni -többi szomszédainkkal is. »Bizonyosak vagyunk abban, liogv a magyar demokrácia erősödése hatással fesz a szlovákiai magyarság sorsára is. Ila a múltban a Ilunafnedence tűzfészek 'volt. ugy a népi demokráciák n béke bástvájává változtatták. A magyar demokráciával párhuzamosan megerősödött az európai demokrácia is. Az amerikai imperialistákkal szemben olt áll, élén a Szovjetunióval a-népek szabadságát, függetlenségét és a demokráciát védelmező erők bíbora és eDben a harcban 'hatalmas uj erőforrást jelent a k'fenc európai kommunista párt összefogása. JVo a munhásegység híveinek tábora A munkásegység kérdéséről Rákosi elvtárs elmondta, hogy a magyar munkásosztályra mély hatást gyakoroltok a francia, o'asz és görög események, továbbá a reakció elleni harcunkban elért sikerek. Peyer és hársainak a< szégyenletes szerepe, továbbá az ismeretes memorandumot benyújtó szociáldemokrata jobbszárny fellépése is sok munkásnak felnyitotta a szemét. Mti«k következtében nyiigetllan el lehet mondani, hogy a muirküsesTSéji híveinek tábora ma nagyobb és szélesebb. nifnl hármtkor az utolsó két esztendőben. Ma már minden öntudatos munkás megérti, hogy a demokrácia erőinek felmérhetetlen növekedését jelentené, ha a munkásságnak nem két egymással versenyző, hanem egyetlen egységes pártja lenne. Azt is megértik, hogy a történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az egységes párt felé visz. Ez a felismerés természetesen erősíti a munkásegységet. A főnő év teendőit Rákosi elvtárs a következőkben foglalta össze: | El keh mélyíteni a termelési 'versenyt, nini meg fogja erősii leni a munkafegyelmet is. Az Szeged üdvözli a román nép! köztársaságot Román Kommunista Párt tc mesmegyei Meoltsága, Iliescu elvtú rsnak Thnisoar» Abból az alkalomból, hogy Románia uépi köztársasággá alakul', fogadja a Magy ar Kommunista Párt nagyszögéül szerve elélnek Jókívánság ait, egriben boldog ujeszlenrtöt kívüliünk, éljen » román- magyar barnlság. I)r. Zöld Sándor ti k ár. orszó ggyü l é si képviselő I)r. Ti tus Ionr.scu prefeelul Jud Tbuis-Toronlal Timis ©ara A román nép nagy történelmi jelentőségű eseménye: a demokratikus népi köztársaság megalakulása alkalmából Szeged város közönsége é.s a magam nevében fogadd őszinte jókivinsiígjainkat. Dénos Leó, Szeged város polgárai este re. l)r. Tiíus Ioncséu prcfectui Jud Tiuiis-Torontaí Timiso»ra A román nép előre halad a fejlődés utján. A népi köztársaság megalakulása nagy örömmel tölt el. Ebből az alkalom bő I jókj vánságai m a I küldöm. Gyáni Imre, Szeged város főispánja. államosítást végre kell hajtan* és gondoskodni kell arról, nugyr megszűnjék az államosított Ozc;mek deficitje. Az 1948-as évben a szövetkezetek fejlesztéséhek kérdése előtérbe kerül. Különösen a fóldmüvesszövetkezetek fejlesztésére keh nagy gondot fordítani. A jovo évi x^n bizonvosan erősödni fog a munkásegytiég és» a fűggclk*ns<'gt l'ront pártjamíikt együttműködése. Erre szükség isi van, mert a demokrácia erősödött ugyan, de ellenségei még nem adtak fel a harcot. A .belső fronton vereséget nzcnvixttek. cíe« a nemzetközi reakciótól segítséget remélnek és ezért tovább* szövik ellenséges terveiket. Rámutatott Rákosi elvtárs arra, bőgj' a magyar külpolitika tovább fogia járni a szomszédokkal való megbékélés és együttműködés ulját. Pártunk feladatai Végül a Magyar Kommunista Párt helyzetéről és feladatairól beszélt: Az elmúlt évben pártunk tekintélye, súlya, ereje, befolyása, önbizalma megnőtt Bebizonyítottuk, hogy érdemesek? vagjnmk a magyar nép bizalmára. A párt nemzetköcci jelentősége is megnőtt. Ezt mutatja az. hogy ott voltunk a kilenc kommunista párt konferenciáján. Mindez arra kötelez bennünket, hogy még többel dolgozzunk a nemzet javárg, még több áldozattal, fegyelemmel, önkritikával építsük és crősitsük n magvar demokráciát és benne pártunkat. Még többet kell tanulnunk. még többet keli szolgálnunk a magyar népet és még következetesebb. ' szívóssággal kell harcolnunk a reakció, a régi urirend maradványaival, szemben. Az 1848-as renienái'hniMit pedig használjuk fet arra, hogj tettekkel ifiazoJjuk, a magyar demokTáeián fve! ö | ml vagvunk a/.ok- akük tejfkiiverkezetesebben é* legeredményesefcbei: váftja!; valóra Kossuth. PetőF, Táncsics eszményei! és vágyait: a szaftod,, erős, virágzó, népi Magyar-, ország megteremtését. f