Délmagyarország, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-25 / 294. szám

jl bsb^aa ahm'.ttüüw masawwka A Házassághoz összetartozási tudat kell A *jocl4li» és humánus intéz kentének meghétszmrezíéh a válás okot Szegeden A válóperek szMpo.rodé&a viláajclenré" és nem is meglepő, mert » családi viszonyok minden bábom utón összcsdlálódrták. Hozzátartozók ó! teh évekig Láva/ egymástól, idegen környezetben , ' sónkat tón körülmények között. Áz idő és a távolság el kíegvau tette a házasfeleket ogymástói. A távollét alatt uj kapcsolatra lellek szert, n régi vonzalom helyét egy ujabb lógta! ui eí A férj hosszú, sokszór éveken ál. tarló távolléte, esetéig valóthui halálhíre sok aszszonyl ingatott meg a kötetes házastórai hűségben, vagy sok eíBtheu a férfiben alakult ki a fcarctéreai, hadifogságban, vagy deportálásban ay. elhatározás, hogy hazatéri* után megpróbál n házassági köteléktől mogszahadulni. Vagyonuk, egshsz.twiéjik tőúkremenése is sokszor fít-atí romba a húzasaág alapjait, sS'l: nem ritkán szerepet játszanak a kiéleződött világnézeti ős politikai véleménykülönbségük IS -a házasfelek között. a fe&tóssssí kealépvi o':« agMteskertt emelkedésének tegfwttosaíkh ekáf azonban l medera; a réginél sokkal szaekít'sabb fe htunáuii•uhl) frilézkedfeebbea kelj feeresití, amelyekkel a mie jíyar ISrvény hozás a csatái? vtsaényék wcjfoyuytatá rendezését setíietfe el 3. A házassúg intézményének egyik fő rendeltetése ugyan két* •iégtelenüi az utódok" létrehozása. a faj fenn tartás, de a házastársi életközösséget: mégsem lehet csak ebből a szempontból vizsgálni. Ahhoz hozzátartozik a házastársak együttlakása, egy. más kölcsönös támogatási, az egymásról vttfó gondoráocfös és álteíáhíua az olyan magatartás, amely félreérthetetlenül ki fejesósí-e juttatja az ősrazatartaz&ai tudatot és-az együttélési szándékot. Ha mindaz nincs együtt, a bfamság nem sikerült s g itázaatársak szabadulni seorelnértek egymástól. flolíoiPÍgícn-holtt»<fljB!iin 2—5 év A tel szabadulás e]őtt házasságot kölcsönős megegyezéssel /hűtlen elliagyésost eljárással,' vagy a legképtelenebb liálószoböiftkok feltárásával a törvény 80. szakaszában ciőirt bon tó-ok alapján lehetett felbontani. Mennyivet szomáliaabb és egyszerűbb ma az uj rendelet 6. szakaszával tálban Ütni a hájsasságot. Kát évi együttélés ulán közös ruugetgyiezéssei egyszerre kérhetik a Felöli 9 nincs szükség a visszahívás komédiáját vésrájátázani. Két tárgyalás után a házasságot megsemmisítik. Az eiaö tárgyaláson 30- 60 napos türelmi időt kapnak a felek, hátha nit-sjaondoijíik magukat. !Ih nem állit Ják vissza a házasrágt életközösséget, a türelmi idő táteitóvel a házasságot fel. bontják. Az :6í*«g< házasok »öröme* a 4. szakaszos válás. A múltban, ha az egyik fél megmakacsolta magái, egész életen át bázns rnoradliatett a válni akaró fél, mert nem volt törvény arra, hogy sikertelen házasságát felbontsák. Az uj rendelet üt is nagyon humánusan intézkedik, öt évi különélés igazolása esetén minden további nélkül, bármelyik házasfél kívánságára felbontják a házasságot. — Nagy szükség vott már ezekre a szociális intézkedősekré — mondja dr. Klivényi István törvényszéki tanácselnök. a házassági bontóperek bírája. Tisztultabb helyzetet tereint fe módot nyújt arra, hogy Ibosazu évek, sőt évtizedek óta kátviüm jutott házassögok szenvedő hősei szabaddá váljanak. Az uj rendelet megjelenése óta megkétszereződött a válások sztár:a Szegeden. Dr. Klivényi és ur. László Gábor a /válóperein bírák évente 1600 házasságot bontanak fel. Szerintük főleg a fiatalság válik könnyelműen. Meggondolatlanul házasságot kötettek, sürgette őket a háború, a közelgő nagy bizonytalanság és megesküdtek. Ae ilyen házasságoknak más bázisa nem vott, mint a fellángoló szeretem) amely ugyanil\-en ílTunar ea*f9 muít A férj esetleg B-Untára került, az asszonynak sítúra, .jövedelme; az együttes nyomorgás elfeledteti a szép napokat és amilyen könnyűszerrel esküdtek, olyan könnyen ei ík válnak. Az asszony ingatag A háború is sok tragédiát okozott a házasságokban. A férjek javarésze fogaágba kerti t. Az itthon unatkozó, munkaképtelen, tómasznéikű! maradt, vagy éppen társra vágyó fiatalasszony ujbói férjhez akar menni. Bár az asszony tudja, hogy férje hadifogságban van, mégis bek-lenti az elöljáróságom hogy férje hűtlenül elhagyta, jaom tudja taíózkodSbrf nedvét és mindennek igazolását kéri. Az elöljáróság mindeiTől Irizonvitvónyt áUjt ki. aminők az alapjón elválasztják a fogságban sinvi/idő »hűtlen elhagyó férjtől a férjhezmenni szándékom fiatalasszonyt. A bíróságnak nem tartozik feladatai közé, hogy kutassa a férj lakóhelyéi ilvon eseíekben. Látja az elöljáróság bizonyítványát és annak alapján felbontja á házasságot. —- Volt rá esel. hogy egy ilyen férj hazajött — emJuti Klivényi ianács&ínök — ós kérdezte. mit tegyen. Hosszasan elbeszélgettem vele s a férj rájött, hu 01 ár a felesége ilyen módon vált cl tőié, nem érdemes utána futni és beletörődött n válás te). Vannak azután jóhiszemű aszS2onyok te, „akik férjük halálhíréi vették, hott lányiivánitották őket, újból férjhezruentek s egy- szép napon beáJiituíí a holtnak hitt férj. A régi féri visszakövetelte az asszonyt, holott u holttányllvánitás által az első férj házassága vógloge&en megszűri i, itt a második házasság az érvén ves. a utááoülk liu*j»*«.h|t mvfiá. ií-*úá.sáxa bzonhan cssir a feléiének vsa joáu. Uven e,9etben 0, fel.e^g az ejsc íérj jtáentkezérétől szainitott l éven belfii élhet a mr^táicndös jogával. A múltban íía eb ueűxe.legektől sem lehetett elválni, ami. a leganllszocaálisabb íntézkodé.oek közé tartozott. Ftátál iiázasíte étetól tette tönkre ez az elavuli törvény, amit a demokratikus kormányzat már konigált. Ha az egyik házastárs már három éve gyógyít ha tál tan elmebeteg és betegségét nem a liázastársatóJ kapta, kérlietl a háraisság felbontását. Szegeden már volt ls rt példa. Egy fiatalasszony ével; óta dühöngő elmebeteg férjéhez volt íáaco'va. A fórjet ma zárt intézetben kozottk s a fifttaiuszHzony • újra térjhezmenf. Keresőképes elvált asszonynak nem jár tartásdíj A múltban tuh.ute.it házassági portául vétkesnek mondták tó ez egyik házasfelet s a vétkes féi; ha az történetesen az aszszuuy vott, se5 névviselésre, se tartásdíjra nem tarthatott igéntá. Mk már a inéltáayesság alapján tartásdíj állapítható jaefi amtak a fceresefképteten asszeavnak ta, aktaek hibájából a fi árassá* fvíbaailolt De forditv-a is móltányos az eljárás. Azelőtt a 'nőtartáa összegét a férj vagvom viszonyait é.s társadalmi állásához szabtófc és figyelmen kivül hogjiák a nő kereseti, vagy vagyoni viszonyait. kz uj feli'ogáfi szerint a mai világban müichmlánek dolgoznia kell, sőt megélhetéséről lehetőleg magának kel! gondoskodnia . Ha tehát fu eiváli feleség erkütwiteg fe fe*ffM4> nem fcifeíásalhtllé s«rr«í(hál but ólai, a«m t6v»íeiheli vall férfitól, hegy tartsa eL A mai válásoknál azonban n íarhisdy kérdése se űkachtty, éppen ugy, mint a gyermeiprobléma. Ha a gja-rinekkérciéíilson nem tűdnek megegyezni, az árvaszék dönt río még "gyermek miatt nem áiülotlak vissza házasságot. — Tizennégy éve Ixontom n házasságokat — mondja Klivényi bíró, de ezeiatt összesen házaspár gondolta meg fe kütt ki a tárgyaláson A házassági Irontóprrck szaporodása egyébként csak átmeneti jelenség, amely a viszonyok konszolidálódásával egy-két év alatt vissza fog térni a régi keretek közé. A demokratikus fejlődés következménye már mosl is emelkedettebb) tisztább erkölcsi fizemléteiet hozott. A gazdasági, szociíUls fejlődés és a béke pedig feltétlenül erős, egészséges, tiszta csitádi életei fog hozni, amely példát mutat a felnövő uj nemzetiélmek. i ippaty fruoo <*m A klsffu KLrlsa^liis Icar^esonyfÁfÁxk&l Irtai: F, M. OoiiKtofevszki) (Pécliy Blanka fordítása) Nyirkos és liitíog Hlojoöteö felébred I reggel egy kicsinyke kis t'iu. Tálán hatéves volt, vagy annál is kevesebb. Didergett vékonyka kis köntösében. Égy ládán'üldögélt; lehellete fenér páraként szállott föl. Unalmában csal; eregette szájából a párát és nézegette, ahogy elszállt, így szórakozott, de" nagyon-nagyon éhes vott. Reggel óta jóuéhányszor odament már a priccranez, m el von tatteg anyja feküdi egy pa'lacsinla "vétoonyságu dei-eJcaljon; feje alatt vánkos helyett valamiféle bugyor. Hogyan'kerütt ide az asszony? Alkalmasint Ütegen városból érkezett fiával és "hirtelen megbetegedett . A pince lakói elszéledték, készülődtek az ünnepre. csupán egy házaló maradt olt; teljes huszonnégy órája feküdi már holtrészegen, be sem várta az ünnepet és" berúgott. A másik sarokban valami vénasszony nyögött csúzos fájdalmában. Ivhetett vagy nyolcvanéves; valahol valaha dajka \-olt; most elhagyottan, nyöszörögve, itőrzögve haldolcoit: " rá-rílmorctnll a fiúra; szegényke félt a közeli .saroktól is, ahol az öreg feküdt. Vataljoi a folyosón a gyermek teiaitla magát vízzel, de éhsége c.sillapitájsára még egy tds kenyérhajai sem laőíft. Mar \ agA' tízszer odament, hogy anyját felébressze. Végül 'ís szorongás fogta ei a sötétben. Régen beestétedétt már, de viJágbt nem gyujtoltttk.' Meatápogixtta tmvs-ju arcát. Elcsodálkozott, hogy' mozdulatlan és hogy hidra, mint a faL — Bizony jóó Ivideg van itt. — gondolta magában. Kis ideig álldogált, kerti öntudatlanul a halott vállán felejtette, majd ujjacslöijái'a leheliI, hogy fölmele'gitse. Ifir, Oitáit volna már hamarább ls, j mindig féli a nagy kutyátóf, amely egész nap vonított oda1 főim a tópetón, a szomszéd aj: tők eiőtt. A kutya mór nem volt tett és a kjsSn hirtelen kiosont •az utcára. j .—• Urjtmöa, micsoda város! — •Sose látott még iiveí. Ahonnan (ő jött, ott éjszakánként fekete ja sötétséjg, cájwllesx tánxpa van 'az egész utcában Az alacsony tds ttrcislcók ablakai bezárulnak, alighogy besötétedik, az utcán nincs 'egyetlen lélek mm. Min(bmki búzába zárkósák, csak a kutyák ugatnak, vonitanak egész áUo éjszaka, falkában, százával, ezrévtu. Dc ott legalább meleg vott és .enni adták neki. Hanem itt... — Úristen, hogy ehetnék! Es milyen zörgés meg lárma van itt." Milyen \iLáoosságl Meg eiBijerek. meg lovak, meg hintók! és hideg! és hideg! hideg: Fagyos pára döi az wgyonhajszótt fovak leatéböi, a forrón lihegő szájukhói. A porhanyó havon út a kövön csattognak 0 patkók. És mindenki ugy lökdösődik és ... Úristen, milyen éhes. Ha csak effv falatkát ehetnék, akármit! Hozzá tné.g birtoten fájdalom állott a kicsiny ujjaiba. • Ni, megint »gy utca — 6, milyen széles! Ttt azlán egoszei'i bizonyosa-) elgíizolják az embert.. ÍIosv an kiabálnak, kocsilcáznak. No meg c-z a fény, ez a fény, cz a fény! Hét éz micsoda1 Huhu. mejckora ahlak! és az ablak mögött szoba és a szobában mennyezetig érő fa. Hiszen ez karácsonyfa! Es mennyi gyertya van a ksű'ácraonyfán," inentm ezüstpapír meg'álma és körülötte az a sok bábu, .pitó lovacskák. A szobában meg szépralxás, tiszta gyerekek szaladgálnak, nevetgélnek, játszadoznak ... és ész-, ntófc. ia«ffl isznak te. Ni, ez a táKTány lánrrapnrdflíi n fiúval — milyen szép kisleány' Muzsika ts szítt, áthallatszik az üvegen. r;czeiödiK, csodálkozik a fiúcska, ei is ueveti magát, pedig már fájnak, a lábujjat, kezén is egészen kivörösödtek az ujjak, nem is hajlanak már, rnegmozdjtani ia fáj. Hírtelen tudatára ébred annak, Ixogy menynyire fájnak az ujját. Fliátyeredík és övlébbsz.alad ... De "nű)i, egy másik ablakon keresztül tm'gint csak tál egy szobát, megint ott a fa és asztalokon sütemények ... Mindenfajta .sütemény: mandulás, piros, stáyía ós négy gazdag nagyságit' fU mögöttük és aki bejön, annak adnak süteményt, pedig m ajtó percenként nyílik. Sok urinép megy be az utcáról. A fiu odasomfordái, tiiríeien kinyitja az ajtót és bemegy. Juj) liogy rákiabálnak, hogy hadonásznak I Egyik nagysága gyorson odamegy hozzá, kezébe nyom egy kopejkát és kinyitja előtte tiz utcára vezető ajtót. Hogy megijed a kisgyerek! A l.opéjla) azon nyomban kvgunil a tenyeréről és megcsörren a lépcsői) • nem tudja behajlítani vörös ujjaeskéit, hogy megfogj;), a kopéjkát.' Nekiiramotuk — gjtersan,' gyorsan szalad, maga sem tudja, hová. Sírhatnékju támad megint, de nem mer sírni, hát csak szalad, szalad és ráfúj a faezérc. Elfogja a hónai, mert egyszerre olyan elhagyottnak érzi magát, "ugy szorong és hirtelen... F ram fia! hát oz megint micsoda? Egész sereg ember áll és 'búmul: az ablakban, az üveg mögött három inesl bábu, pompás vörös és zöld rnháeskáhan és szakasztott olyanok, mintha élnének. Valami "kis öreg .üji ott és mintha játszanék a nagjy hegedűn. Es ott áll liél mós.ik is. azok kin hegedűn játszanak. Taktusra ihb/tía'tják fejükét. iíéz# égytnási és mozog .az ajkuk, beszéi; nek, igáztál beszé'uek.' Csakj bogy az üveg miatt nem hallik ide. Azt hitté, élnek.- és amikor ráeszmélt, hogy csak bábuk — hirtelen elnevette magái a fiúcska. Sohase- lótott ilyen bátrukat, netn is tudta, hogy van ilyesmi a világon. Sírna," de a bábnk oiystn nevalségesck, olyan nevetségesek. — Hirtelen "azt éüvntte, hogy valaJd hátulról megfogja a ruháját: nagy, dühös i'íu iUlt mejictfo ós fejbcvágla Lerántotta sápltáját os helérugott. A fiúcska a földre esett Kiáltozás támadt. <5 halálra rémült, fölugrott és szaladt. szaladt, maga sem tudta, hová, egy kapmdjoii ál beszaladt egy' idegen udvtáTa ... ás egy íarakás niögé guggolt. — nitt nem találnak rtán, itt sütéi van«. Lekuporodott, összehúzta magát, félelmében még JélekzenJ sem mert: és hirtelen, egészen szen hirtelen olyan jó érzés járta át. Kezecskéjében, körmöcsivé!ben egyszerre inegszünt a fájdalom. Melege lett. olyan meleg, mint a kályha mellett. Egész testében 'összerázkódott. 0, talán .líizonv elaludt! Milyen jó itt aludni! — /Kicsit ülök itt óra aztán elmegyek, megint megnézem a bábukat* — gondolta magákat). Elmosolyodott, ahogy visszagondolt rájuk*. — »Éppen olyanok, mintha éinénclc...« és egyszerre olyasmit hallott, minIha a mamája dúdolna fölötte. — »Alszom, mamám. ó, de jó itt aludni!'.. — Gyere, fiacskám, elmegyünk a karáesonfirhoz ~ rágta fölötte egy hang. Azt hitté, hogy még mindig a mamája, rfe nem, nem a mamája vott, iiát akkor ki szólította? Nem látta, hogy kicsoda, de valaki lehajolt hozzá és átölelte a sötétben, kézenfogía fe egyszerre . — 6, milyen fény' ó, micsoda karácsonyfa! deraág' sem karácsonyfa, ilyen lát nem jiátoőtt soha még! "Hol van ü most? Minden csillog, minden j ragyog és köröskörül mindéi ; csupa baba, tónyok meg fiuk, : mindnyájan körülötte keringcj nék, repülnek, tnegcsókoijék, ; megfogják magukkai viszik ... 'de hiszen ő maga is repül és i látja, hogy a mamája nézi őt : ós öriöméíSai nevet. • — Mama. mama! t>, de tó 1 itt, mama' kiiiltja neki a tosfiu és megint csókolódrik a gyermekekkel: szeretne minél . hamarabb mesélni nokik a húr ; rom báburól. — Kik vagytok, fiuk? Kik vagytok leánykák? -— teórdorj mosolvog\'A és ugy szereti őket. — Ez Krisztus karácsonyfája — felelik azok. Es megtudta, hogy mindegyik fiu és leány olyan gyermek volt. mint ő. Csakhogy közülük többen megfagytak még a kosárban, amelyben kitették őket a lépcsőre a pétervári hivatalnokok ajtajába, mások megfulladtak a nevelőszülöknéi. ;űcikhez dajka«'ighíi adták őket a lelencházból. Megint mások meghallak anyjuk kiaszott mellén (a számárjai éhínség idején). Voltak, akik a vonatban fulladtak lak meg. a negyedik osztály bűzétől -ra és most itt vannak mind, angyalok mind Krisztusnál és ő tulÉ^klon szeaíéivében is itt van közöttük, feléjük tárja kezét, megáldja őket meg a mamájukat is. Mindegyik gyereknek oldal! áll ü mamája és sir; mindegyik megismeri a maga fiát u -uiago lányát. Azok odarőpülnék hozrájul;. megcsókoljiík, kezecskéikkel tetorliir kónpyeikeí fe kértei itc őket. hofiv' n® sirjaiiak, mert nekik olyan k» itt... 'Es regben a azofeák a Parakás mögött megialáliájr az odh'mendqitt ttticWst 'jde'sin'v lioltíekiét.