Délmagyarország, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-25 / 294. szám

EN I) £ L M A G Y A Ü O I? S I. A G iMSKSBts Gsű törtök, 1917. dec. 25 ne-jasjaraascenaa * • * Én szülővárosom, halld most fiad szavát Kiből nem, «Mni fariadt, Hig honvágy verklibánata beszél, Mert fényes térből tért haza. Mint tengerjáró, let csélcsap sréieíc Szeszélye étlen, kormánykerekét Forgatva, őrökreiodü. Csillagra néz, mert máskép ő hogyan Keresse utjAt változó vizek ösvénytelen.. uartatian Sivatagján, Ugy, bujdosó, én is uttalaja esztendők Ködveszecfetmén a szivem kormányát Forgattam áiló csillagot keresve. És nem találtam mást, csak egy kis fájást. Kis, messzi, fényes mozdulatlan sajgást, Konokon biztosat, hogy utam igazítsa: — A holdas Tisza csiilanása volt. 1 i i A Tisza, amely átfájt csendesen Heves esztendők zsúfolt robaján. Átszúrt halk, édes csökönyös sajgással. Irányt fájditva — eredet iránvát. Otthont sajdítva távoli gyökérben. Es melyen jöttem, tudtam az utat. Én szülővárosom, halld most fiad szavát, Kiből nem élni fáradt. Hia honvágy verklibánata beszél De bárhol jártam, idegenben járiam. De bárhol voltam messze, messze voll/ Mert ama fájás, én utmutat'óm, Alattomos és titkos fájdalommal. Minden tájon, mint festett ablakon, Kísértetként nézett be napjaimba, Halovány arccal: a szeged-i táj. Fnthattam volna előle, de ez vatj A bujdosó egyetlen csillaga! Ez volt a változatlan, mozdulatlan sajgás! Tévesztő térben biztos iránt fájó. És íőldalatt áradó rejtett árként Emlékek mosták napjaim alapját. És horgonytalan ingó hajón álltam. Ezért, ezért volt minden idegen! Ezért Bécs, Berlin, Páris, Moszkva képén Dübörgő' étet máglyalooogácán Keresztül halvány ki sértet derengettMŰ SÉG Szegjed' városa, szülővárosom örökbe fogadott engem. Hivatalosan és törvényesen is vállalta a Természet és Történőiéin adta valóságot, Jiojör lit születtem, gyermeke vagyok. A puszta tényből igy lelt, — hogy ugy mondjam — erkölcsi kapcsolat. Mindenekelőtt az én számomra. Meri felelhet-e máskép gyermek szülője ragaszkodására, elvállalt gondjára, mint hűséggel? Milyen egyszerű dolog hűségét fogadni! Milyen egyszerű. ősi érzésnek látszik a hűség. Mintha nem is volna egyébh, mini a szeretelnek és ragaszkodásnak másik neve. Pedig nincs kényesebb, nincs probléma kv-atib, nincs nagyobb felelősséggel járó állásfoglalás a hü égnél. Valóban: állásíoyjialás. Meri mihez hü az, aki valakihoz, valamihez hü? Hiszen mindenkiben és mindenben egymásnak ellentmondó, egymássá! küzdő erők, szellemi tendenciák élnek. Melyikhez legyen hü, aki hü akar maradni? Hűségi ragaszkodást jeleni a meglevőhöz, sőt régi hagyományához: De hagyomány is többié Se van, egymásnak ellentmondó. Teszem, a nemzetéhez hü magyar, melyik magyar hagyományához ragaszkodjék? Dózsa vagy Yerbőezi szelleméhez? Meri mindkettő magyar. Kuruc, vagy láhanc hagyományhoz legyen-e hűséges? B A L A E S jl, á Nem kétséges a felelet. Ki even lélek csak eleven szellemhez lehet hű, vagyis a termékenyen fejlő: onöz. igazi hűség! nem állapothoz ragaszkodik, hanem az élet haladó, változó erőihez. Az ma Kossuth és Petőfi magyar szolleméhez luft, az forradaln:' hűséggel ragaszkodik az újító akarat magyar hagyományá hoz. Ne mondja senki, hogy 8 hűség mindig és mindenhova követést jelent. Bnitus akkor volt a leghívebb Caesarhoz, uiíkor beléje döfie tőrét, fí az igazi Ifjú Caezárhoz, » köztársaságiiioz maradt hü, mikor az elárulta önmagái. Beethoven a forradalom Napóleonjához maradi hü, mikor u Szlnfonia Erolfráról letépte Napokon nevét, mikor az magiát császárrá koronáztatta. Az igazi hűség nem megnyugtató. Az igazi hűség követelő, Irányt, szellemet köve lelő kérlelhetetlenül; Az igazi hűség ahhoz ragaszkodik, aki változva önmagához hü marad. Az, aki hűséget fogad, az mondja meg pontosan, hogy minek, hogy aki elfogadja — számoljon vele. Szegedi utcák. Tápéi [anyák. Rés hatott múltnak halk kísértete Ugy nézo.ü át a vastag valóságon, Mint isönnvü feslett fátyolfüggönyön. Yalóllamtvn nunWen életet, örök irányt s őrök utat nyittatva. Én szülővárosom, halld most fiad szavát. Kiből nem élni fáradt, Híg honvágy verklibánata beszél. Azt mondom, halljad — Jaj, nekem, Tía otthon is ráismerek A kísértetre amely követett, A régi utcák halvány bánatára S a rég h-olt -mult (emléké riogat, vlopat. Mert ez higitott idegenné minden I! Fátyol-kép legyen Szülőföldtem isi Lebegtessék a multam árnyal S állalderengve űzzenek tovább? Nem keb nekem már utmutaíó fájás! Nem keit bujdosók csillaga - nekem' Mert éini. élni jöttem én hazai Nem niázó turistaként, ki ódon Romokon méláz ernyedt borongással: Gyermekemlékek omladékain. Jöttein én élni nőve és növesztve. Mert otthon ott vagy ahol nem a multai Hancrn jövőt tátsz'és szimatolod Termő virágod, uj ina-gvu gyümölcsöd. Én szülővárosom, halld most fiad szavát Kiből, nem élni fáradt, ing honvágy verklibánata beszél. Megállok s mondom: En itthon vagyok. Ennek a földnek növevénye és Növénytörvényem teljesítem: százszoros Magol' szórok a főidnek, amely termett. Mondom • virágom színe és gyümölcsöm íze. ha nem lesz sokszoros: korhadjak el. Mert ez az élet érlelnie és célja. Mert ez a törvénv: teremve teremtve Szülőmet újjá újra szüljem én is. Ne éljek — ivadék — ha nem tudok Én is jövődnek őse lenni városom. Ha nem tudtak robbantó indulattal Magamnál ifjabbá álmodni téged. Akkor hiába éltesd s egy dolgom maradi • Be lefeküdve, hervadt életemmel Táplálni szü'öíöidemet. Szegedet még az. egész Közelmúltban. mint a szabadtéri játékok városát hirdették és ismerték. A rosszemlékű szegedi gondolat után a szabadtéri játékok tették ismertté Szeged nevét, ugy a határokon tul, mint innen. Á felszabadulás után felmerült a szabadtéri játékok folytatásának terve. Főleg az ösztönözte a kezdeményezőket, hogy Szegednek sikerült a demokráciától három tagozatú Nemzeti Színházat kapni. Igy a szabadtéri játékok, hogy ugy mondjuk szegedi művészi alátámasztást kaptak. A legszebb és logruemeseí>bszándékú művészi elgondolás sem öithet testet azonban anyagi alátámasztás nélkül. A háború folyamán elpusztult a nézőtéri liemidezés faanyaga. A díszletek ís elvesztek. A "nemzet és a város szegény volt, igy egyelőre el kellett halasztani a szabadtéri játékokat. Maga a szegedi Nemzeti Szinház sem mutatott olyan fejlődési vonalat, ami elfogadható és biztató iei lelt volna a szabadtéri játékok művészi szín vonatának biztosi fására. Amig az opera határozottan fejlődött, addig a prózai rész visszamaradt. A magvar demokrácia a szabadtéri játékokon nem elegedbe tik meg azzal, amit az un Magyarország adott. Minden vonatkozásban feltétlen fejlődésre van szükség. A magyar nemzet történelme során jelentős évfordulóhoz érkezett. Száz esZtendeje, hogy a magyarság az európai haladószellémü népek sorának az élén haladt. Ezt az évfordulót külsőségeiben is emlékezetessé akarja tenni az is•••••••••nrawabhm FOSZTÓ, SZÖVET, BÉLÉSARU: Lévfty utóda Pálfy Gábornál (Jegy ítélkftjá; 4 centenáris év lénypontjává a szegedi szabadtéri játékokat mét szabaddá lett magyar nemzet. Dénes Leó, Szeged város polgármestere nagyjelentőségű akciót indított el. A centenáris évben ismét megrendezik a szabadtéri játékokat. Miután a magyarság nincs többé elszigetelve, mert eltávolította azokat a halálínat bitorló ejemeket, akik az európai neufaelektői eíszigete'ték, a szabadtéri játékokon nem i csak nézőközönségként, hanem rendező és résztvevőként is fel keli sorakoztatnunk szomszédainkat. Szegedre kell hozni szomszédéink kullurérlékeit és kultúrára szomjas felszabadult népét. A szabadtéri játékokon a magyar nemzeí és szomszédaink kulturális értékeinek felsorakoztatásával közelebb kell hozni egyrészt magát a magyarságot, másrészt a szomszéd népieket, akik mint előadók ós mint nézők sorakoznának fel. Ezzel az akcióval Szeged teljesítené hivatását, melyet földrajzi fekvése jelöli ki. Anu a magyar mü sortervezetet illeti, természetesen nem maradhat et az •MBBHOBSHI a hároméves terv likeréért dolgozik! varpa mhsiáiy kende rk.ikés.ri tő, kötél és .mechamkai hálógyár, zsák, zsineg, ponyva, kender, len és jui agyártmónyok. SZEGED, AÍ'.ADI-UTGA 4. Teleinr.: -Hü.. Ujszened, Csanádi-ut 1-3. Tefelen: 4 86, 9-08. Kellemes karácsonyi Ünnepeket és bel dog njével kivin vevőkiirőuségének n »»VILLAMOSHANG« Kedves vevőinek kellemes karácsonyt és boldog újévet kiván VAS VAUI foíószalittzlet, — gy erinekfolójiiüteiesn. A 3 éves ie?v sikeréért dolgozik! JCellemes karácsonyi _ ünnepeket kíván ! Ifsarl p Kerssltetís m ííff. Szeged, Véríanuk-iere, (Vámlér) 8. Telelőn: 4-46. űíeílemes karácsonyi ünnepeket kiván ! Lppa! Isisre ás fsai FF.LSÜT1SZAPART 33. TELEFON: 3-85 Emberi 1 ragédiája. A sorok Írójának alkalma volt Buday Györggyel a szegedi szabadtéri játékokról beszélni, alti azok1 között volt, akik annakidején megálmodták, életrehivták ezt a nagyjelentőségű kulturális akciót. Buday György rámutatott hogy - - véleménye szerint — a centenáris szabadtéri játé':oknak magukon kell, hogy viseljék 18-18. szellemét és "emlékét. Nemcsak emlékeztetni, nemcsak idézni, de életre is kell kelteni a szabadsággondolatot. Igy Buday György véleménye szerint a Tragédiában, annak szövegének meghamisítása nélkül he keli iktalni az idén nyáron egy képet 1848-ról, csak égy képet de esetleg ellehet szavain! a Talpra Magyart. Az idei előadásról nem hiányozhatnák a népi játékok és táncok. Hiszen a végső cél az volna, hogy a népi 'játékokból, táncokból ,és népdalokból szülessen egy olyan alkotás, .amely a szabadtéri "játékokon méltó megnyilatkozása volna a (nemzetnék. Értesülésünk szerint szomszéjda'nk sokkai értékesebb anyagot j tudnak felsorakoztatni a szai hadiéri játékokon, mint mi. Az ! uri Magyarország sokat hangozi látott kúíturfö lény-csődje. "ma • jelentkezik teljes nagyságban, i Dénes Leó elindította az akciói, kilincsel, agitál fáradhatatlanul. Lelkesedése talán helyes útra téríti művészeinket is. Bizunk polgármesterünk aktivitásában és ösztönzésében, melynek segítségévet 1948-ban Szegeden nem . szegedi*« szabadtéri "játékokkal. hanem a magyar és szomszédnépek szabadtéri játékaival találkozunk. já.) gseBiwmiii nmui . isegaasregaaaan—» KcJíenses ünnepeket és boldog újévet kíván vevő,"nek KLEMENT GÉZA kárpitokVidra-utca 2- , i