Délmagyarország, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-20 / 290. szám
filág oroletári** egyesültetek Mai hadifogoly hirek Megjelent a Delrnarjyarorsjeág évkönyv^ A MAGVA** v OMMUN.srA MRf O E L M 4 u f 4 Ü O U Z 4Q 4 i\ «• LMJA |¥, évi. 299. sz. ÁRA 46 FILLÉR Szeged, 1947 dec. 29. Szombat k szegeii mnakásliirak csatasorba lépnek Ma kezdi me© első tárgyalását a szegedi törvényszék paginás épületében népi demoirrAciánk legfrissebb intézménye, p szegedi munkásbiróság. A Szegedi Kenderfonógyár és" az Ujszegedi Kendergyúr munkásai levonulnak a törvényszék épületébe, hogv megkezdjék harcukat a fekelézők, uzsorások és árdrágítók siserehad© ellen. Ez a faarc a fővárosban már folyik s nem kis eredménnyel. A fővárosi munkásbiróság erélyes Ítéletei sokká! hozzájárultak. ahhoz, hogy sikerült megállítanunk a reakció háborús Gerö miniszter: Nincs megállás, népi demokráciánk tovább fog fejlődni léssel a wép szolgálatába állítani. megjelent hatalmas tömeg az előadás előtt hosszan, lelkes tapsokkal és él jenzésekkel üdvözölte a betegségéből felgyógyult és köztük megjelent Rákosi Mátyás elvtársat, a MaróaíhirterjesztésseJ egybekötött 8yar Kommunista Párt vezé^rfelhajtó támadását. Az elten- rét. A gyűlést Rajk Laszlo A budapesti Zeneakadémia] zsúfolásig megtelt nagy termé-1 ben tartott előadást pénteken _ Az uj demokratikus, népi délután Gerő Ernő elvtárs, Magyarország állami közüleközlekedésügyi miniszter. A teinek, szövetkezeti, gazdasági szektorainak jellege — mondotta Gerö elvlárs — elvileg különbözik a régi Ma] gyarország formailag hasonló szektoraitól. A mi népi demokráciánkban a dolgozók viszonya az államhoz, a terme réget azonban nem elég megállásra bírni, le is kell győzni, ebben van a csatasorba lépő szegedi munkásbirák legfőbb feladata. Az uj uzsoratanács munlcáslünáii sájál tapasztalatukból jól fudják, nogy gazdasági ^létünk bajait orvosolni, a dolgozók óletszirivona'át feleme'ni elsősorton a munkapadoknát, a többímneléssei lehet. A termelési csatában meg is teszik a ma|ukét. Ugyanakkor azonban, amikor erejüket megfeszítve dolgoztak, iútniok kellett, hogy & fekelézők és árdrágítók élősdi serege a munka gyümölcsének jórészét elvonja á dolgozóktól •és magánbasznának törvénytelen növelésére használja fel. Az. eddigi tör óságok nem tudtak megküzdeni az elszaporodott gazdasági kár!evők hatalmas rajával, igazságszolgáltatásunk liiá• »yo< rostáján kibújták éppen fa' legnagyobb gazdasági bűnösök. Olyan intézményre volt szükség, amely nem enged kiSravót ós olyan emberekbőt tevődik össze, akiket a demokrácia* szelleme, az ország gyors felépítésének a vágya hat át. Ezok a munkások ismeri;; társaikat, az üzemekben a dolgozók közölt uralkodó szellemet és tisztában vannak azzal is, •mennyire gátolja a termeiéit, iá jó "munkát az a tudat, hogy mások törvénytelen jővedelmükíjŐ't dőzsölnek, ami© ők magukért, családjukért és a dolgozók közösségéért dolgoznak. A munkásság követelése az, hogy Skí nem dolgozik, ne egyék, ezzei Szemben még mindig van • 'agy olyan rétegje a magyar társadalomnak, amely azért él jól, mert nem dolgozik. A magyar demokráciában a dolgozók erkölcsének kell érvényesülnie és a szegedi munkásbiróság ennek fe erkölcsnek lesz az őre. Bizalommal tekintünk a szegedi munkásbiróság erőpróbája élé. Meg vagyunk győződve eói, hogv ez az intézmény, amely á Magyar Kommunista Párt javaslatára jött léfre, jól fogja teljesíteni feladatát. A fővárosi 'munkásbiróság működéséből leront tapasztalatok legalábbis ezt bizonyítják. Ma mar az ellenség is beisineri, hogy a munkások nem vérszomjas emberek, akik gyűlölik a vasaltnadrágunkat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mimfcísbirák felül tudnak emelkedni minden előítéleten és az igazságosság, a tárgyilagosság szellemében ítélkeznek. Az első ügy, amit a szegcdi munkásbiróság tárgyal, egy szentesi iisztfeketézési panama. Munkásbiráink tudják, mily nehézségekkel küzd országunk a hároméves aszály után a kenyérellátás terén. Eszerint is fognak ítélkezni. Példát fognak mutálni, meg fogják mutatni, hogy ott, ahol "a munkásság veszi kezébe a: dolgok irányítását, a reakció, akár politikai, pte'tr gazdasági, nem szá mit hat iltfímétetre. elvtárs, belügyminiszter nyitotta meg), majd Gerő Ernő elvlárs emelkedett szólásra, bog}' megtartsa »Nemzetgazdaságiunk szerkezeti változásai és jövője* cimü előadását. Elöljáróban vázolta, hogy az elmúlt három év alatt nemzetgazdaságunk a földbirtokreformmal és államosítással lényeges szerkezeti változásokon ment keresztül. E szerkezeli változások minden vonalon megnövelték a dolgozó tömegek befolyását a közgazdasági életre. Az államhatalom jellegével foglalkozott ezután és a következőket jelentette ki: — A felszabadulás előtt Magyarországon az .államhatalom birtokosa a nagytőkés és a nagybirtokos osztály tagjai voltak. A nagybirtokosokat, mint társadalmi osztályt a magyar nép megszüntette. A nagytőkések osztálya megmaradt ugyan, de ném maradtak meg az államhatalom birtokában. Jelenleg az államhatalom a népé, a dolgozóké, a munkásoké, parasztoké, haladó értelmiségé. . Az állam nem a kapitalizmus u'ján halad többé, meri átlépte a Rubieont a polgári és népi demokrácia közölt. (IIosszu taps.) Kijelentette a továbbiakban, hogy csak azután lehetett ezeket a jelentős eredményeket igaz;án elérni, hogy az MKP az ország első pártja lett és a parasztság nagy többsége — amint azt az augusztusi választás megmutatta — a demokrácia oldalára állott és ezzel megszilárdult a munkás-parasztszövetség. Csak ezután és az összeesküvés felszámolásával államosítottuk a nagybankokat, feloszlattuk a külföldi imperializmus és a magyar reakciósok pártját, a Pfe.iffer-féle hazaáruló pártot. Csak ezut án beszélhettünk népi, demokratikus államformáról Magyarországon. Rámutatott azonban arra is Gerő elvtárs, hogy bír államunk ma népi, demokratikus jellegű, mégis helyleien lenne abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy minden aleg jobb rendben van. Sajnos előforiM, hogy itcmokra'ikus államhatalmunk egyik-másik szervél a deniokráciaellenes erők a unttjük szolgálalába áiiilják. Példa rá az Anyag- és Áriiivatai. Az ilyen szervekel sürgősen demokratizálni kell és demokratikus veze léshez más kell, hogy legyen, mint régen volt. Most az állam mindinkább a népé. Gazdasági rendszerünk uj alapjai és a régi gazdasági, kapitalista szektor között szükségszerűen állandó küzdelem folyik, amelynek formái időnként hol nyíltan, hol burkoltan megmutatkoznak. lemző eset volt erre a múltban a Futura. Hangsúlyozta Gerő elvtárs: elsőrendűi érdekünk ma a beruházások olyan irányítása és rangsorolása, amely a nép érdekeinek, az ország gazdasági érdekeinek megfeljel. Számadatokkal világította meg jelenlegji beruházási politikánkat. — Népi demokráciánk fejlődésének természetesen csak \O • lődni nemzetgazdaságunk a még meglévő ellentmondások és ellentétek kiküszöbölése, megszüntetése ulán teljes harmóniában a szocialista gazdasági rendszer felé. Ez az ut: a nagykapiíalizmus fokozatos és teljes felszámolásának utja, nem valami újdonsül! kezdeményezése a Magyar Kommunista Pártnak. Ez az a politika, amelyet pártunk a harmadik kongresszusán dolgozott ki és amelyet ugy fejeztünk ki akkor, hogy nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országot. Ezt az utat mi kommunisták , nem egyedül akarjuk járni, kezdeti stádiumában vagyunk i hanem ugy mint eddig: együtt — mondotta Gero elvtárs. — j szövetségleseinkkel, a munkásA fejlődés ulján azonban | ság, parasztság, értelmiség, a ! _ „/i.r S-a *! . J? . Ú...Í £11.. n Vviftl/vrrrw b i o ccm Ka mi ín íJzavt* ^ nincs megállás és népi dcdolgözó kisemberek demokratikus együttesével. Ez nem pártkérdés, hanem nemzeti kérdés és minden dolgozó, a nép, az ország közös nagy kérdése. Ez a nemzeti felmokráeiánk tovább fog fejlődni, egyöntetűvé fog válni a dolgozó oszt ályok szövetségének megszilárdításával, szorosabbá válásával. Ebből következik, hogy nem- emelkedés, hazánk jövőjének, zetgjazdaságunknak ugyan- a. magyar fugge lenség biztoiíyen irányban kell fejlődnie,; fiának, a boldog és erős rt huzamosabb időn ke-1 Magyaror«láÖ megteremtéséresztül nem állhat fenn ellen-1 nek k&rdeSctét a politikai rendszer, az ál- Dörgő tapsokkal köszönte lamhalalom társadalmi jelle- meg a közönség Gerő elvtárs sorsuk, mint a mult rendszer! ge, másrészt a nemzetgazda- beszédét, majd még hosszan, szövetkezeteinek, hogy nem aj ság szervezete és társadalmi ütemesen éltette a népszerű nép érdekeit 'szolgálják. Jel-1 jellege közölt. Tovább i'ogfej- hídépítő minisztert. Szólt Gerő elvtárs a szövetkezeti rendszerről is, amelyei hasonlóképpen az állami szer- mer vekhez népi, demokratikus tartalommal kell megtölteni. Ellenkező esetben az lehet a Tildy Zoltán a Mmdszenty-féle külön centenáriumról A 48-as centenárium méltó megünneplésére alakult Történelmi Emlékbizottság pénteken délután Tildy Zoltán köztársasági elnök elnöklésével ülést tartott. Az ülésen megjelenlek Rákosi. Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnökehlyettesék, Ortutáy Gyula, Rajk László és Darvas József miniszterek is. Tildy Zoltán köztársasági elnöki albizottság ülését a következő beszéddel nyitotta meg: —• A 48-as centenárium megünneplésénéi egyik főszempont az, hogy abban részt vegyen nemzetünk és népünk egésze és átforrósodjék attól a szellemtől, mely 1948-ból olyan hatalmas erővel sugároz. Azt szeretnénk. Megdöbbenéssel kellett tapasztalnom az utóbbi időben, liogy máris akadnak olyanok, akik egyrészt ki akarják vonni magukat a nagy nemzeti ünneplésből, másrészt külön társadalmi és inás céllal gondolják megünnepelni 1848-at Ma, nyilatkozat felhívja a történelmi amikor az egész nemzetnek emlékbizottság figyelmét arra, az a törekvése, hogy valóság- hogy a középiskolák egy részétteiw hazánk éleiében 1848 x.n ku'on> az Atoo Katottka! ga tegye nazanK etetenen iöxő iránvitása a,alt raüködő 48_as eszmeiét, népünk teljes tel- bizottságok alakulnak. Kéri a szabadulasat, nemzeti fugget- nyilatkozat a vallás- és fcozlenségünk szilárd alapokra oktatásügyi minisztert és a törhelyezését, a szomszéd népek- téneimi emlékbizottságot, haskel" való barátság és testvéri- son oda. hogy az uj 48-as biség megvalósítását, távolma- fottság felállításává! ne akadárattuifaz ünneplésektől annyit ^l^mS toKn jelent, nunt elkülönülni a ma- a 48.as 4rlel^iségi ifjusághoz. gyar néptől es magyar nem-; . . „ . ... , ^ttől t j Ortutay Gyula vallás- és köz— Meg vagyok győződve ar- oktatásügyi miniszter a 48-as ról, hogy 1848 igazi tiszta hang- diákbizottság nyilatkozatával jai ei fogják némitani mind azokat a terveket, amelyek még most is bontó szándékot próbálnak bevinni a demokrácia életébe. kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy csak egy 48-at ismer, épjjen ezért intézkedett az irányban, bogy a középiskolás ifjuA megnyitó után a bizottság ság centenáriumi előkészületeímegkezdte tanácskozásait. Mihalvfi Ernő miniszter bejelentette, hogy Révai József kidolgozta a centenárium megünneplésének politika! irányelveit. Mihályfi Ernő miriisztor bejelentette, hogy a 48-as centenáriumi országos diákbizottság nyilatkozatot juttatott el a történelmi emlékbizottsághoz. A Még az idén rendezik a közalkalmazottak státuszát A korinűnv tagjai pénteken'valamint n korábbi időkből me.gdélelőlt rendes heti miniszter- maradt mezőgazdasági haszontanácsot tartottak, amelyen töb- Mrfeti jogviszonyból származó bek között a következő fontos kötelezettségek érvényesítését határozatokat hozták: ' további intézkedésig felfüggeszA közigazgatási alkalmazottak L K®loluloua a minisztertanács, stalnszrendezesere vonatkozó , a ko,lektiv szerződés alapjavaslatot a minisztertanács el- -ró.- járó ujetménven felüt a fogadta. Az egyes részletkérdé- munkáltatók az alkalmazottak se kel külön tórgyalják, de a ,-észére 13, 14 hónapi illetmény rendelet még 1948 január l-.je cimén gazdasági értékű szolgáiélőit jeleni]; meg , j tatást nem adhat. A rendelet Az 1945/46. gazdasági évben, büntető szankciókat tartalmaz. nek munkáját ne zavarjákMegszűnik a NIK deficitje A Nehézipari Központ fennállása óta jelentékenyen csökkentette deficitjét. Ezen túlmenően most nagyszabású tervet készítettek, hogy a hátralevő deficitet eltüntessék. Ezt egyrészt árkiegyenlitési alapból fedezik (a vasárak emelését stabilizációs szempontból nem engedhetik meg), másrészt pedig sorozatos takarékossági .intézkedésekkel valósítják meg. A.gyártás és az adminisztráció terén széleskörű racionalizálást rezeinek be. Bővítik a munkaverseny és munkaészszerüsitési mozgalmat. A tervezet rnájus l-re meg szüntetné a deficitét. j.