Délmagyarország, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-06 / 278. szám

faág proletárja! egyesülletek/ Rmsrfca liőzveileniil beavatkozik a franciaországi eseményekbe Hadifogoly hirek Elkészült a itantiiázi ui elsfi szakasza A MAGYAR KOMMUNISTA PARI DELMAGYÁRORSZÁGS N AJ ^LAPJA IV. évi. 278. sz. ARA 48 FILLÉR Szeged, 1947 ! dg©. 6. Szoiphiat Barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megtárgyalására Tito tábornagy és kilenctagú iugoszláv kormányküldöttség Egyeo.!ő az egyenlőit között (fi) Molnár Erik külügymi­niszter elvtárs hatalmas lel­kesedés közepeit? jelentette be tegnap az országgyűlésen, liogy Tito tábornagy vezeté­sével ma jugoszláv kormány­küldöttség érkezik főváro­sunkba és tárgyalásokat kezd a magyar-jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése ügyében. E nagyjelentőségű látogatás hatalmas diplomáciai siker, amelyei a népi demokrácia utján következetesen haladó Magyarország külügyminisz­tere ért el. Még' néhány esztendővel ez­előtt a magyar ésí délszláv, mint ádáz ellenségek álltak szemközt, a rövid idő még be sem heggeszlettc az Újvidé­ken ütött seb, ket, 1944 deem­fcerében még magyar föklön dörögtek' az ágyuk* s ma, alig három év ulán Budapesten üdvözölhetjük Jugoszlávia nagy fiát, Tito tábornagyot. Magyarországot három évvel ezelőtt fehzahatliilolla a Vörös Hadsereg1, a Szovjetunió nagy­lelkűségéből azonnal függet­len magyar kormányt alakít­hattunk, dc éreztük és tudtuk, liogy ez a játék csak előlege­zett bizalom, amelyet ki kell érdemein!. Á fejlődő magyar demokrácia diadala, hogy Tito tábornagy budapesti látogatá­sában az előlegezett bizalom Igazolását is ünnepelhetjük. Azt mondhatjuk, Magyaror­szág most szabadult fel má­sodszor és igazán, mert a fő­városban meginduló tárgya­lásokon most lépünk fel nem­zetközi viszonylatban először, mini egyenlő az egyenlők kő zött, most pattant szét végér­vényesen az a gyürü. amely a magyarságot 1918 óta szoron­gatta, kiléptünk elszigeteltsé­günkből. amelybe a reakciós magyar urak politikája jutta­tott bennünket. A megkötendő barátsági és segélynyújtási szerződéssel merészen kezünkbe (vesszük országülik nemzetközi hely­zetének irányilásál. Felsora­koztatjuk a magyar népet a békeszerető népek táborába, megmutatjuk a nyugati Impe­rializmusnak, hogy országunk nem lesz többé drótonránga­tott pojáca, amely jobbról­balrői kapja a pofonokat és lehetetlenül üsszecsukiik a rá­ja rakott terhek alatt, A századokon keresztül ható osztrák-néniéi uralom és be­folyás keserű évéi után elő­ször lett a magyar igazán ur a saját hazájában cs szabadon (rányithatja sorsál, nem ide­gen érdekek szolgálatában, hanem saját jól felfogott ér­dekében. Szombaton délelőtt a magvar kormányküldöttség belgrádi látogatásának viszonzására, valamint a belgrádi záróközleményben említett barátsági és kölcsönös segélvnyujtási egyezmény megtárgyalására Tito tábornagy vezetésével 9 tagu jugoszláv kormányküldöttség érkezett Budapestre. A delegáció tagjai között szerepelnek Rankovics belügyminiszter, Gyilasz tárcanélküli miniszter, Zsujovics pénzügyminiszter és Velebit helyettes külügyminiszter. H magyar-jugoszláv kulturális egyezmény becikkelyezése Az országgyűlés pénteki üté­sén megkezdte a magyar-ju-" g|oszláv kulturális, egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vény javaslat tárgyalását. L o s o n e z i Géza előadó hangoztatta,- bog}' a magyar külpolitika célja az együtt­működés és szövetség a világ haladó és békeszerető erői­vel a demokrácia megerősí­tése és a béke megőrzése ér­dekében. A magyar demokrá­cia nehéz belső harcok után történt megerősödése hozzá­járult ahhoz, bogy most a ma­gyar demokrácia külpolitikai­lag is tevékennyé váljék. Nicnt tekinthető véletlennek, hogy az,első szerződési a demokra­tikus Jugoszláviával kötöttük. A Szovjetunió melleit Jugo­szlávia vezető hatalom a Ma­gyarországgal szomszédos or­szágok között. A Szovjetunió mellett .Tiigosztávbf volt az, amely a legbarátibb magatar­tást tanúsította hazánk iránt a felszabadulás óla. A párizsi békeértekezleten objektív tá­mogatást nyújtott országunk­nak több vitás kérdésben. Gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fel­vételével hathatósan hozzá­járult hazánk kiemeléséhez • nemzie1kiöi$ elszigeteltségé­ből. Végül példaadó módon rendezte a jugoszláviai ma­gyar kisebbség helyzetéi. A jugoszláv alapokmány biz­tosítja a Jugoszláviában élő kisebbségek, igy a magyar ki­sebbség jogállását és annak érdekvédelmiét is. Jugoszlávia a nemzetiségi kérdést a leni­ni—sztálini-elv alapján ren­dezte. A magyar "kisebbség helyzete vott a legteljesebb mértékben kielégítő és példa­adó lehet más országok, bi­zonyos mértékben saját or­szágunk számára is a kisebb­ségi kérdés kezelésében Az előadó a továbbiakban-kifej­tette, hogy a jugoszláviai ma­gyaroknak kisebbségi sérel­mei nincsenek. Felsorolta, hogy a magyarnyelvű oktatás terén milyen jó helyzetben van. Szinház. sajtó, kulturá­lis szervezkedés, a magyar nemzeti ünnepek megtartása, mindez hozzá tartozik a ma­gyarság kulturális jogaihoz. Magyarországon szintén biztosítottuk a délszlávok jogait, nem lehet azonban elmondani, hogy Magyaror­szágon a jugoszláv kisebb­ség ugyanolyan zavartala­nul és'szabadon fejlődhet. Ezért nem a kormányzatot terheli elsősorban a felelős­ség1, hanem a végrehajtó szerveket. Minden módon biztosítani kell a megfelelő végrehajtást. A népi demokrácia Magyar­országának helye azoknak az erőknek I áborában van, ame­lyeknek érdeke a tarlós béke megőrzését kívánja. Ez a kul­turális szerződés uj korsza­kot nyit meg a magyar és ju­goszláv népek történetéhén, ugyanakkor a magyar külpo­litikában is Horváth Márton (MKP) ki­emelte, hogy e kulturális szer­ződés jelentősége abban is áll, hogy első lépés a kölcsönös se­gélynyújtási és barátsági szer­ződésnek minden bizonnyal a közeli jövőbfrt töricitö ,ftegköite­séhez. Ez alapjaiban változtatja meg Magyarország kii" pop I "k :v hel.vzetét. Nem a békeszerző­dés volt ay amely számunkra a háborús korszakol biíejorte, hanem ez a szerződés, ame­lyet a népi ilcmokr.ifkns or­szágok közöli c-enjáró Jugo­szláviával kötőt dink. A másik jelentőségé a szerző­désnek az', hogy most vált bi­zonyossá számunkra: biztosak tehetünk abban, hogy ha ujjá­épitjük országunkat, azt rié-m tekinthetik többé imperialista erők a maguk játékterületének, h ad felvonulás i le rü I e lének. Azzal lehet megakadályozni az nj háború kitöréséi, hogy elvesszük a kedvét az rmpe­r'aysta támadó erőknek a há­borútól. Az ilyen szerződések alapvetően fontosak ebből a szempontból. A tengerentúli imperializmusnak megvannak a maga európai kép­viseletei olyan területen is, ahonnan évszázadokon keresztül szinte hagyományosan törtek a magyar szabadság elícn. Német­országról van szó, amelyet az Egyesült Államok most ' saját imperializmusuk zsoldjába kí­vánnák állítani és segéderőként akarnak felhasználni támadásra. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a Németország szomszédságában vagy közelségében élő kis orszá­gok felvértezzék magukat és megtegyék az ellenlépésekel. Ezután részletesen méUatla n kulturális egyezmény jelentősé­gét, amely abban ált, hogy a két nép közvetlenül megismer­heti egymás kultúráját. Ez a közvetlen megismerés leszi majd lehetővé a kél nép eredményes együ 11működését is. A kisgazda, szociáldemokrata, paraszt és néppárt szónokai örömmel üdvözölték és pártjuk nevében elfogadták a törvény­javaslatot. Rob Anton (MKP) a magyar­országi szláv küldöttség névé­tien örömmel üdvözölte a javas­latot. Emlékeztetett arra, hogy a régi időkben nem jöhetett lét­re valódi közeledés a kél or szág között, mert a népellenes rezsimek megakadályozták a né­pek közeledéséi. Rövid szünet után Molnár Erik külügyminiszter válaszolt az el­hangzott felszólalásokra. Han­goztatta, hogy a magyar kor­mány egyik legfontosabb fel­adatának tekinti, hogy Magyar­ország a szomszédos népekkel gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatokat minél jobban el­mélyítse. Ennek a programnak megvalósításában fontos lépés a magyar - jugoszláv kuIturális egyezmény megkötése. Egészen természetes, hogy a magyar kor­mány az első lépést Jugoszlávia felé tette meg. A magyar népet és Jugoszlávia népeit komoly rokonszenv fűzi egymáshoz. En­nek oka az is, hogy a magyar kisebbségek polgári, politikai egyen io- usága a legteljesebb mértékben Jugoszláviában érvé­nyesíti. Oröminei állapíthatja meg, hogy az országgyűlés min­den egyes pártja felismerte a kulturális egyezmény jelentősé­gét. őrömmel ragadom meg az al­kalmat annak bejelentésére — mondotta —, hogy szombaton jugoszláv kormányküldöttség érkezik Hi!da;ies!re Tito mar­sall vezetésével. (Hosszantartó lelkes taps a Ház: minden oldalán.) Meg vagyok győződve, hogy ez a látogatás igen fontos lépést jelent a máris fennálló jugoszláv-magyar ba­rátság további megszilárdítása tcréri — fejezte be, beszédét a miniszter. A Ház ezután általánosságban és részleteiben is elfogadta a javaslatot. Az elnök felolvasta a miniszterelnök átiratát, amely­ben tudatja, hogy a bankok ál­lamosításáról szóló törvény vég­rehajtásává] kapcsolatban felál­lítandó bizottság tagjaiként a magvar kormány Vas Zoltánt, a GF főtitkárát. Kemény György1 pénzügyi államtitkárt és Gyön­gyösi Jánost, a PK elnökét kí­vánja kinevezni. Az összeférhe­tetlenségi törvény értelmében éz a kinevezés néni okoz össze­férbelellcnséget, ha a Iláz ahhoz hozzájárul. Az országgyű­lés az elnök bejelentése alapján a kinevezéshez a hozzájárulást megadta és elfogadta a Ház az elnök napirendi javaslatát, mely szerint a legközelebbi ütés szer­dán délelőtt tesz s azon a to­vábbi teendőkről határoznak. KorményküldíMsíg fogidla Tito marsallt a határon Tito marsall vezetésével 'ér­kező jugoszláv kormányküldött­ség elé pénteken este magyar küldöttség utazott a Keiebia-ha­tárálíomásra. A küldöttséget Mol­nár Erik külügyminiszter vezeti, tagjai: Mrázovics budapesti ju­goszláv követ, Balassa Gyula rendőral tábornagy, Péter Gábor rcndőrvczéeöraagy, Sólyom László vezérőrnagy, dr. Iléltay Gvürgv miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium politikai osz­tályának vezetője, Mód Péter miniszteri osztálytanácsos, a mi­niszterelnökség kabinetfőnöke. A - jugoszláv küldöttséget a ha­táron ünnepélyesen üdvözölték és azután minden fontosabb állo­máson ünnepélyesen fogadták. A jugoszláv kormányküldöttség-, a kora reggeli órákban érkezett a fővárosba. A hároméves lerv keretében Elkészült a hantházi ut elsé része Szeged város hároméves tervének első nagy eredmé­nye valósul! meg pénteken. Ekkorra készült el ugyanis a felsőküzponli és környéki gazdák örömére a hantházi ut egy- kilométeres szakasza. Ezt a fontos útrészt közvetlen ünnepség keretében adták át a forgalomnak a város, a pártok és a mérnöki hivatal kiküldötteinek jelenlétében. Részletes közleményt lapunk vasárnapi számában ho­zunk. í b szegedi szakmaközi bizottság táviratban fejezte ki rokonszenvét a francia dolgozóknak A szegedi szakmaközi bizott­ság pénteki ülésén határozatot hozott, amellyel csatlakozik a Szociáldemokrata Párt buda­pesti végrehajtóbizottságánnk a francia kérdésben elfoglalt ál­láspontjához. Táviratban felhív­ja a Szakszervezeti Tanácsot, hogy foglaljon állási a francia dolgozók mellett, fejezze ki ro­konszenvéi a francia faolgozók iránt és bélyegezze meg a fran­cia kormánynak, valamint a kép­viselőháznak a rabszolgatör­vénnyel kapcsolatban elfoglalt munkásellenes álláspontját. Ké­rik, hogy e?t a Szakszervezeti Tanács hozza nyilvánosságra é-r erről értesítse a .francia szak­szervezeti tanácsot. /

Next

/
Thumbnails
Contents