Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-26 / 269. szám

fllág proletárjai egyesüljetek l Ma: hadifogoly hirek „A kétmunkáspárt egyesülésének folyamatát lehet gátolni, de megakadályozni nemi" íWK (Farkas Mlhá MKP propag tartott beszí a magyar kommunista part délmagyaro^szágl napilapja ÍV. ért. 269. st. ARA 49 FILLÉR Szegett 1947 nov. Kibontakozás a Onnamedencébeit Ar 1930-as évek elején, Hitler uralomrajutás;) idején, erőteljes visszhangot vert Kazépourópában a Dunamedenee gazdasági együttműködésének eszméje. Az éppen lezajlott nagy gazdasági válság megmutatta, hogy milyen esztelen egyes kisállamok gazdaSági el zárkózottsága, aularkiára, önellátásra való törekvése, & gazdaságilag szétforgácsolt Dunamedence mennyire ki van téve az olcsó amerikai gabona dömpingjének és ugyanekkor politikailag milyen gyöngék ezek a kisállamok az erősödő náci támadókedvvel szemben. Először a franciák, majd később a Kisantant próbálkozott valamilyen egységet létrehozni adufiamedencei népek között, de Sikertelenül. A kudarc oka az akkori soviniszta, imperialista kormányzatokban rejlett, amelyek a népek gyűlölködésére építették fel hatalmukat Amikor a náci Veszély már a "kapujuk előtt volt, akkor is inkább arra spekuláltak, melyik nyerje el Hitler legmagasabb kegyét, hogv a másik rovására előnyökhöz jusson. Hitler igérl eimek is, annak is valamit, egyik igérelét sem tartotta be teljesen, dc mégis markában tartotta. ,az egész Dunamedencéi és a porosz «sizma akkor taposott egyik, vagy másik kisországra, amikor érdekei ugy kívánták. Igazi megértést még a háború érdekében sem tudtak közöltük teremteni. Ha nácikorbács nem suhogott volna állandóan a csatlósok feje felett, azonnal egymás torkának .ugrottak volna. Ez volt a helyzet az egész háború alatt Magyarország és Románia között, Magyarország nem volt megelégedve Erdély egyik felével, Románia pedig őrjöng

ött ennek elvesztése miatt, őzben mind a kettő a német szolgája lett. A felszabadulás elsöpörte a náci rabszolga tartól, de a népellenes soviniszta kormányokat is. Ki hitte a kommunistákon kivül, hogy három év múlva a magyar, a délszláv és a román megtalálja egymás kezét. Csak a kommunisták tudták, hogy a gyűlölet nem a népek szivéből jön, hanem az akkori uralkodó körök érdekellentéteiből származik. Amint a reakciós kormányok eltűnnek, a népek kedélye is megnyugszik. a magyar-román kulfuregyezményt Kedden délelőtt 10 órakor a román miniszterelnökség dísztermében ünnepélyes keretek között átadták a Mihály román király által adományozott rendjeleket a magyar kormányküld öttség tagj ainak. A kitüntetések átnyújtása után Groza miniszterelnök rövid beszédet mondott, utá ía Dinynyés Lajos miniszterelnök mondott beszédet és átnyújtotta Tildy Zoltán megbízásából a román kormány tagjainak és a román politikai élet vezetőinek a magyar köztársasági elnök kitüntetéseit. Aláirfák a kulturális egyezményt Fél 11 órakor a magyar kormányküldöttség! és a "román kormány tagjainak jelenlétében a miniszterelnökség dísztermében Ortutay Gyula magyar kultuszminiszter és Oktáv Livezeanu tájókoztatásügyi miniszter aláírták a magyar-rom,án kulturális egyezményt. Az egyezmény aláinása után Dinnyés Lajos miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség tagjai fogadták a sújtó képviselőit. A sajtófogadáson Dinynvés Lajos miniszterelnök beszédet mondott: — Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell bukaresti utunk történelmi jelentőségét és azt hiszem elég, lia megemlítem azt, hogy ez az első magyar kormány látogatási Bukarestben, amely a kölcsönös barátság1 szellemében jött létre. Hogy ez a történelmi pillanat elkövetkezhetett, hogy a gyűlölködés mesterséges barrlká djait lerombolhattuk, csak ugy lehetséges, hogy mind a két ország a haladé demokrácia útjára tért és elsöpörte útjából azokat a feudális és reakciós erőket, amelyek olyan hosszú időn keresztül szembeállították a magyart és a románt. — A román-magyar kulturális egyezmény megkötésével széles alapokra helyezzük a kulturális és szellemi együttműködést országaink között. Hangsúlyoznom" kell, hogy ezek az egyezmények olyan politikai légkör kialakulásához vezettek, amelyek a legtökéletesebb biztosítéka a két ország barátsága tovább német fasizmus ígéretei cs bá elmélyítésének és az korbácsa nem volt képes, azt együttműködés miden téren való kiépítésének. A megkezdett uton tovább akarunk és tovább fogunk haladni. A magyar nép nagyon jól emlékszik arra, hogy mit csináltak Maniu Gyula gárdistái 1914 őszén és mit müveitek a magyar reakció észak erdélyi bűnös exponensei. Mi gondoskodunk arról, hogy azok a magyarok, akik visszaéltek Erdélyben hatalmukkal, elnyerjék méltó büntetésüket. Groza Péter ur, amikor 1915 márciusában kormányt alakított, végetvetett az elnyomó nemzetiségi politikának és hitet tett minden Romániában élő polgár egyenjogúsága mellett. A multat lezártuk. — Népeink jövőjét ezentúl nemcsak a két nép tartós barátságára építjük, hanem az egész Duna völgy békéjére és a biztonság erős pillérei ki-v ínunk lenni. Meggyőződésem, liogy a magyar kormánydelegáció bukaresti látogatása jelentős mértékben közelitette meg ezt a célt. A ma aláirt magyar-román kulturális egyézméiiy és az ezt röviden követő kölcsönös barátsági és segélynyújtási szerződés ujabb bizonyítéka a • csodá®-nak, amelyet a népek demokratikus fejlődése képes megtenni. A magyar és román nép megbékitéséhez nem volt egyébre szükség, mint arra, liog}- Horthy cs Antoncscu után a Maniuk, Nagy Ferencek, Pfeifferek eltávolíttassanak a közéletből és arra, hogy kommunisták vegyék kezükbe a két állam külügyminisztériumainak vezetését. Amire a darugó csapata, a MaDISz a népek őszinte béke vágyán alapuló, a néppel összeforrott demokratikus vezetés játszi könnyedséggel megcsinálta. A Dunamedence népei ma már tisztán látják, hogy az együttműködésből csak hasznuk származhat. Meguntál;, liog}' az imperialista nagyhatalmak sakkfigurájaként, idegen érdekekért, értelmetlen háborúban vérezzenek. A Dunamedence népei békére és a jólét emelkedésére vágynak, mind a kettőt elsősorban a haza újjáépítésével és a népek közötti gazdasági, kulturális és poliLikai együttműködéssel lehet csak elérni és tökéletesíteni. A magyar-román kulturális egyezmény a dunamedencei kibontakozásnak egyik fontos állomása. Dinnyés miniszterelnök a sajtófogadáson bejelentette, Olaszország tovább forrong Cosenzaban általános sztrájk kezdődött a tömeges munkáselIwcsátúsok miatt. A tüntetők szétrombolták az Uomo Uuaiunque párt, az olasz szocialista mozgalom és a királypárt helyiségeit. Modenaban a földmunkások rendeztek tüntetést. A rendőrség letartóztatott néhány munkást, akiknek kiszabadítása céljából a tömeg megostromolta a rendőrparancsnokságot. A rendőrség szabadon ooctótotta az elfogott munkásokat. A nap későbbi folyamán a tüntetők meglincsellek ©gy röpiratokat osztogató személyt, aki suíyos sérüléseket szenvedett. Teremóban 2000 gépgyári munkás lépett sztrájkba 600 munkás váratlan elbocsátása elleni tiltakozásképpen. Szerdán kivégzik lányi A jogerősen golyóáitali halába ítélt Jány Gusztáv volt vezérezredes előtt kedden délután féi 2 órakor hirdette ki a népbiróság a köztársasági elnök döntését, amely szerint Jány Gusztáv kegyelmi kérését elutásitotta és szabad folyást engedett az igazságszolgáttatásnak. A tanácselnök közötte egyben , ii. '!• á / J Jánv Gusztávval, liogv a halálos hogy a kulturális egyezményt jtéietet november 26-án, szerrövid esen követni fogja a barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. dán reggel rajta végre a varán. S órakor hajtják gyűjtőfogház i|dSzeged város vezetői Szabadkára látogatnak November 29-én, a Tödera-! labdarugó és ping pong csntiv Jugoszlávia kikiáltásának pala. A szegediek még 29-én harmadik évfordulójára Szu-; esle visszatérnek Szegedre, botáea a MaDíSz-on keresztül » .„„„,_ meghívta Szeged város veze- j J "aTéííotS SS'íSffijSJSft- o^ághatarmentile^a^ talffv György helycttespolgár- varosmnak vezelói lalalkoz ' „ " _ r _ • r V* Hn.l' vhAn .rv lr«ll>»u>r«i mestert, iombacz Imrét, az MKP végrehaj óbteottságának elnökét. A város vezetőivel utazik Szeged válogatott lábnak elsőízben a kulturális egyezmény megkötése óta. Értesüléseink szerint a találkozón kulturális jellegű megbeszélésekre is sor kerül. A némeí Icérciés a londoni konferencia előterében Mindenki gyors dönlésf kiván, de az ellentétek igen nagyok A londoni külügyminiszteri konferencia résztvevői Visinszkij kivételével már ©gyűlt vannak. A tanácskozáson több mint 500 tanácsadó és diplomáciai szakértő vesz részt. A négy Nagy mar tul van a különböző udvariassági látogatásokon. A tegnapi számunkban jelzett előkészítő értekezleten A Schuman-hormány nem oldja meg íraneia válságot a Fraaciaországban óráról órára tjerjed a sztrájk. Jellemző, hogy öe egyetemi tanárok is sztrájkolnak. A postássztrájk órákon foelfti általanossá válik. A fémIpari sztrájkhoz magában Parisban 250 ezer munkás csatlakoaott. Párizs környékén a lanilók lítkjos szavazással a sztrájk mellett döntöttek. Egyik United Press-táviral szerűit kétmillió a sztrájkotok ezárna Ha a posta-táviró személyzet teljesen kibontakozik, Franciaország elzáródik a külvilágtól, A kormány ezzei szemben katonai intézkedéseket vezetett be. Sehumanék parancsol adtak, hogy ha kelt, erőszakkal fojtsanak el minden rendbontást. A hivatalos Le Monde tegnap azt irta, hogy a polgárháború katasztrófája fenyegeti Franciaországot. De arról bölcsen hallgatott, liogy ezt maga a kormány' provokálja ki. Schuman kormánya ma délután mutatkozik hé a francia nemzetgyűlésnek. Mivel a kormányban résztvevő pártok biztosítják a parlamenti többséget, valószínűleg bizalmat kap majd. A Schuman-kormány helyzete azonban ezzeí korántsem szilárdul majd meg. A francia tömegek ellenállása feltétlenül elsöpri majd. Különösen akkor, ha véglegesen tisztázódik De Gaulle pártjával felvett többékevésbbé titkolt kapcsolata. máris élénk eszmecsere alakult ki. Mindannyian megegyeztek abban, hogy gyors előrehaladást és vég'égéi döntést kívánnak. F.z különösei! a Bevin—Molotov-tafcttkozó után érezhető erősen. A szovjet küldöttség nemcsak a legkiválóbb szakértőket hozta magával, lumem tárgyilagosságával minden erejével azon van, hogy a véleménykülönbségeket áthidalja. A konferencia főpontja természetesen a német kérdés. Az egész bonyolult kérdésrendszert fej szerelnék göngyölíteni. A szovjet álláspont a konferencia előtt már régen kirajzolódott. Sztálin nyilatkozata, hogy • Németország egységét nemcsak gazdasági, de politikai vonalon fs helyre lcell állítaniérv ényes ezen a konferencián is. A szovjet delegáció ezért a demokratikus, központosított Németország mellett áll ki. De ez nem jelent merevséget, meri Molotov nemrégiben egy beszédébeu kijelentette, hogy a szovjet kormány kész népszavazás utján megkérdezni a német népét: egységes vagy föderatív államot klván-e. A ltárom másik fél teljesen elfogadta azt az amerikai álláspontot, hogy föderatív Németország szükséges. Nem kétséges, hogv Bevin és Bidault mint bólogatók ülnek le az asztalhoz. A konferencia előestéjén az is világos, hogy az amerikai diplomácia egy" másik vonalon ugy dolgozik/ hogy csődbe jusson a konferencia. Vannak olyan hangok is, hogy Amerika a konferencia sikertelensége után különbékét kiván kötni Németországgal. A konferencia előtt még nem látható tisztán, hogy a Szovjetunióval szemben melyik nyugati politika érvényesül a zöld asz tatnál- Az az együttműködési és döntési hajlam!" amit most lrivataiosan hangoztatnak, vagy az a különbékére való törekvés, ami végeredményben Németországnak az imperializmus jármába való végleges hajtását jelenti.