Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-11 / 256. szám

pfoletátf&l egyesüljetek? maidtfocfoty híreit Elfogták Hekus Oöncit Leszállították a liszt árá AGYAR IC O MMUWjSTfl P ART D ELMAGYAROR SZA G 8 JET. évi. 256. sz. ÁRA 40 PILLÉR l^ifraság békeoapla Ma i KOREK JÓZSEF, a MaDtSe külügyi vezetője Két évvel ezelőtt Londonban hatvanhárom nemzet ifjúságá­nak küldöttei, mintegy 4a millió tíju képviselői gyűltek össze, faagy megalakits/a a Demoira­tBcus Ifjúsági Világszövetséget (DiVSz), megvitassák közös kér­déseiket és szövetkezzenek egy­mással a tartós béke megalapo­zására és az ifjúság szükségle­teinek biztosítósára. A magyar ifjuság kiküldöttei örömmel csat­lakozták ehhez a szervezethez, mert beláttak, hogy csak a vi­lág ifjúságának e nemzetközi szervezete" tudja inegvalósitóni ezeket -a célkitűzéseket. A DIVSz harcol az ifjúság jobb jövőjéért. Eziránvtt tevé­kenysége középpontjában az if­júság anyagi és kulturális meg­segítése van. Nemzetközi"üdülő­iáljorokat, kiállításokat, tanuk mányutakat rendez. Ez év nya­rán rendezte meg Prágában a Yiiógifjusági Találkozót, ame­lyen 79 ezer fiatat Vett részt. A nemzetek közötti őszinte ba­rátság jegyében folyt le. a ha­talmas tófálKozó, amely módot sídotl arra a különböző országok fiataljainak, liogy megismerjék egymás kuítúráját, megitassák közös problémájukat es ezzel kapcsolatos teendőiket megha­tározzák. Itt adták iki azt a bul­lái, amely az ifjúság jogait fog­lalja össze 13 pontban. "A mun­kához való jogát, a munka utón az ember? megélhetést, az egyenlő bérekéi az egyenlő munkáért. 14 éven aluli gyer­mekek nc' kényszerüljenek ve­rejtékükkel megkeresni kénye­süket. Rövidítsék le a 16 éven nluji gyermekek munkaidőjét. Követelik a továbbtanulást le­hetőségek biztosítását, a pihe­nés, kultúra és sport üzésének fogát. Betegség esetén ingyenes orvosi kezelésben részesüljenek, liszt;? munkahelyen dolgozhas­sanak és emberi körülmények közölt lakhassanak. Ezenkívül azt a jogot, nogy az itt feisoroí­tóíí, valamint politikai jogaik megvédeimezésére szervezked­hessenek. Ezeket a jogokat min­den fiatalnak élveznie keli ah­hoz, hogy munkáját emberi kö­rülmények között végezhesse. A .Világifjiisági Találkozó megmu­tatta, nogy hiábavaló a háborús uszítón minden törekvése, a nemzetközi reakció minden mes­terkedése, a világ ifjúságának egységén visszaverődik minden Mborus kísérlet, minden táma­dás, mert az ifjúság szilárd akarata a béke és jobb jövő építése. A világ ifjúságára vár a mult háború romjainak eltakarítása. A DIVSz szervezte meg a nem­zetközi ujjiépiíő brigádokat, amelyek a háború sújtotta or­szágok ifjúságának síelnek se­gitségére hazájuk felépítésében. Mi magyar ifjak lelkesen csat­lakozunk a DIVSz munkájához. Magunkévá tesszük aunak a bé­kéért és az ifjúság megsegité­Sééri, a népek ifjúságának ba­rátságáért folytatott munkáját. Helyeseljük a gyarmati népek felszabadítása, függetlenségük kivívása érdekében folytatott harc támogatását:. Mi, akik év­századokon keresztül nyögtük a német gyarmatosító törekvések átkát, nem élhettük független asmzeti életünkci, kliltnránkat nem gyakorolhattuk szabadon, egvittlérzünk a gyarmatok né­peivel. A DIVSz-en keresztül tiltakozunk a más országok bel­ügyeibe való beavatkozás, az imperialistáé és a jobboldali szociáidemokraiák ujabb hábo­rús uszítása elíen. É tiltakozás jegyében ünnepeltünk: együtt a világ ifjúságával, ünnepeltük a DIVSz megalakulásának má­sodik évfordulóján a világ ifjú­sága békenapját. Kis iiép vagyunk, Szeged, 1947 nov. II. Kedd de bátran kiállunk a Szovlefunió és a béke melle ff Szeged dofgeiő népe megiinnspalte vasárnap a Szovjetunió fennállásának 30-ik évforonlófát Kitűnően sikerült a Szov­jetunió. Jharminóéves évfordu­lójára remdezett vasárnap dél­előtti emlékünnepély. A két munkáspárt felhívására Szé­ged népe megtöltötte a Nem­zeti Színház "tágas nézőterét. Szeged életének vezető alak­jaitól kezdve az egyszerű üzemi munkásig és a demo­kratikus honvédség tagjáig mindenki eljött, hogy 'jeíen­létével kifejezze azt a sze­retelet és hálát, arait a Szov­jetunió, a szabadságszerető népek és a világ dolgozóinak nagy/támasza iránt érez. Á magyar és szovjet him­nusz elhangzása után Tom­bácz Imre elvtárs,* az MKP nagyszegedi végrehajtó bizott­ságának elnöke, nyitotta raeg az ünnepélyt és köszöntötte Nagy Imre elvtársat, az or­szággyűlés' elnökét és Kéthlv Anna elvlársnőt, nz ország­gyűlés alelnökét. — Nemcsak a SzoVjetunió­ban, hanem szerte a világban, ahol a haladó szellem és a humanizmus él, ahol a leigá­zolt gyarmati népekben izzik a felszabadulás reménysége, ma mindenütt ünnepelnek kezdte beszédét Nagy Imre .elvtárs. Az októberi forradalom harminc évvel ezelőtt széttép­te a zsarjiokság Láncát, a világ egyhatodrészén lerakta a szo­cialista társadalom alapját és megteremtette a munkás-pa­raszt hatalmat. A fórra(lalom k'jelöiic a jár­ható uíai a világ munk'ús­sá-iá számára. Békéért folyó engesztelhetetlen harcba a szüleiéit és bebizonyította, hogy a nuiakús-paris'zt­sz&velség sokkal jobban el­vezeti a világot, mint a ré­gi uralkodó osztályok. - Most visszapillantva meg­állapíthatjuk, hogy a forra­dalom győzelme óriási csa­pás volt a világi raperializmus­ra. Azóta két világ áll egymás, mellett s mutatja a különbsé­get. Nagy Imre elvtítes ezutáü ;Viz októberi forradalom rcak­j dójáról, a külföldi imperia­listák beavatkozásáról, az cl lenforradalomról beszélt. — A liároméves polgárhá­borúban a magyarok tízez­rei is résztvettek. Vérükkel pecsételték meg a szovjet-ma­gyar bagátságot. jy'e vegyék szerényleleusógnek, de jó ma­gam iis büszke vágyok rá, liogy Mongol ia, Szibéria sztép­péin, Kolcsák, Denikin és Gaydá ellen, a többi magyar­ral vállvetve harcoltam a főid­ért és szabadságért — jelen­tette ki zugé taps közben. Ezitt.án a Szovjetunió népé­nek országépitéséről beszélt. Ismertette azt az óriási mező­gazdasági, ipari és kulturális Változást, amit a szocialista 'munka a Szovjetunióban ered­ményezett. A második világháború erő­feszítéséről és a Szovjetunió tündöklő győzelméről beszélt. — Mi a Szovjetunióban lát­juk békénk és nyugalmunk őrét. A szovjet-magyar barát­ság bensőséges és * szilárd, mint soha. Dc minket magyarokat nem­csak a szomszédság és a Ssstráfíc ssfráfk után Franciaországban A francia sztrájkoló köz­üzemi alkalmazott ak győzel­met verekedtek ki a Rama­dicr-kormánnyal szemben. A miniszterelnök a köztisztasá­gi sztrájk esetében katonaság­gal próbálta megoldani a sze­mét eltakarítását, azonban ez nem sikerűit. A jobboldali sajtó hiába uszította ellenál­lásra Ramadiert, a munkás­ság egysége és akaratereje győzött. j A korrriány gazdasági poli­tikája egyre inkább kapko­Idóbb lesz. Ezekben az órák­bán ujabb és ujabb áremel­kedések várhalók. A villany, gáz és vasút 'esetében har­, mincszázatékos hivatalos ár­emelés várható, ami Ujabb sztrájkokra kényszeríti a munkásságot. Csütörtökre máris munkás­ultimátumot tűztek ki. A mol­nárok és szállítási alkalma­zottak követelnek béremelést. Ha ezt addig nem kapják meg, újra leáll Párizsban a forga­tóra és a lisztellátás. A Ram adier-kormány nap­rqj-nanra tengeti az életét. A helyzet súlyosságára 'jellem­ző,* hogv a 'mult héten még a Blum-féle szárny váll átko­zott volna a kormány vezetés ­re, azonban a mostani esemé­nyek hatása alatt nem kíván­ják átvenni n csődtömeget. latéi! fostál ei a megsebesült Hekus Oüncit Mészáros politikai gyilkosságokat is elkövetett A Markóból bravurvos kö­rülmények között elszökött kéjgyilkos Mészáros Istvánt, alias Heküs Dóncit vasárnap délután 5 órakor elfogták. Mé­száros á szökés közben súlyo­san megsebesült, majd taxiin édesanyjához ment. Anyja pénzt adott neki, innét orvos­hoz inent, aki bekötötte. Az állomásig különböző trükkök­kel egy csomó embert félre­vezetett s végiül Vér tessz öli ős­re utazott. Itt egyvöreg sváb asszony1 nál keresett menedékét, aki azonban gyanút fogott s kö­vetette, hogv jelentse be ma­gát. Erre Hekus Rőhci nem volt hajlandó s az asszony férje hátán az állomásra vi­tette magát. Útközben Lusztig Miksa, áz államvédelmi osz­tály tatai nyomozó hadnagya, aki feleségével az állomásfeje ment, feleségé figyelmezteté­sére felismerte. Hátára vette a rendőrgyil­kost s Tatára szállította. A vo­naton Hekus Dönci bevallot­i ta, hogy ő a keresett gyilkos. Tatáról kapott értesülésre a bu­dapesti rendőrség dszippekén jött ki s beszállította Hekus Dönoit. A kihallgatás során meg­állapítást nyert, hogy Hekus Dönci Komáromba szándéko­zott szökni s onnan Bécsbe. Kiderült az is, hogy Hekus D.önci nemcsak réndőrgyíl­kos, hanem aljas politikai gyilkos, aki háromszor halál­ra volt már ítélve s minden alkalommal a bitófa alóf szö­kött meg A háború alatt a németekkel együttműködött s a kémosztájyon volt alkal­mazva. A rendőrség megszijazva, különleges, legmodernebb bi­lincs alatt őrzi Hekus Döncit és ugy adja át a Markónak, ahol különleges intézkedése­ket tesznek raeg a többszörös gyilkos őrizetére. Lehetséges, hogv azonnal megkezdődik a statariátis tárgyalás s Mészá­ros István alias Hekus Dön­ci végre elnyeri niélló bünte­tését. Olcsótol* lett ai 1 isas* A közellátási minisztérium legújabb rendelete alapján az. egységes kenvérjiszl és árpa­liszt árát leszállították. A malmi eladást ár mázsánktól 72 forint helyett 62 forint lett. a nagy­kereskedői ár 76 forint helyett 66 forint, a 'fogyasztó/ ar ki­lónktól ff fillér helyett 72 fil­lér. A búzadara, finomliszt és kukoricadara továbbra is 1.40, a kukoricaliszt periig 120. Az ala­csony ái* biztosítása érdekében egyúttal intézkedés történt a MOSzK-mái a gabonáért fizeten­dő utalványok dijának csökken­tésére is. IÍ szerint a gabonának gyüjtőkereskedőtöl vagy mal­mostól való megvásárlására jo­gosító vásárlási utalványra a következő árat kelt fizetni: a gabona kereskedelmi őrlése ese­tén a ÍHizp. mázsája 17.70. rozs 35.90. árpa 34.30.' Ha nem ke­rül kereskedelmi őrlésre, ak­kor a buza 87.50, a rozs 79.50 az árpa 71.50, a zab 74.50, a köles 87.50. politikai előrelátás tüz a Szovjetunióhoz, hanem a 3 hála Is. A szovjet emberek ugy harcollak Budapest fel­szabad: táséért. mint Sziaiin­grádérh vagy Lenlngrádcrf. Fűtötte őket a szovjet ha­zafiság Js. de a yllág muu­kásságávaS lévő testvéri s»>­1'darálás |s. (Dörgő taps.) örök hála és örök barátság ezért a Szovjetunió népeinek és nagy vezérének Sztálin ge­nerahsszimusznak I (Szünn i nem akaró taps.) Nagy Imre elvtárs ezután rátért a külpolitikai helvzet­re és az imperializmus táma­dásáról a következőket mon­dotta: — Nincs mit félni az impe­rializmustól. Ne becsüljük le a demokratikus, szabadság-? szerető erőket. Mi kis nép vagyunk, de bátran mondjuk, hogy min­den erőnkéi ott állunk a bér ke mellett. (Nagy taps.) — Ha Hitler amerikai utódjai háborút akarnak,'meg? tehet majd velük értetni, hogy ez a háború nagyobb veszely a kapitalizmusra, mint a szo­cializmusra. — Mi magyarok továbbra Is a béke útját járjuk és hisszük, hogj* a béke ügye diadalmas­kodni fog. 'A reakció érzi ezt világszerte, de érzi már Ma­gyarországon 1$. Ezeknek az elemeknek gvüjtőmedeneé.je, a Pfeifférpárt, bomlik, oszládo­zák. A vezérük nemrégiben kötött talpa alá uplaput, rüí­títán nem sikérült felforgatnia ezt az országot. Nem síke­rült, nem is fog sohasem si­kerű hű. A magyar demokrá­cia visszaütött. Már az első csapások meghozták az ered­ményt. Ujabb és ujabb csapá­sok következnek és a reakció­véglegesen megdől majd — fejezte be beszédét osztatlan tetszés közben Nagy Imre elv­társ. Ezután Kéthlv Anna elv­társnő beszélt,' Kifejtette, hogy az emlékünnep a ma­gyar dolgozók ünnepe is. Ez­után arról beszélt, hogvaz ok­tóberi forradalom győzelme, megdöntötte a lűrcs történel­mi inga elméletei, liogy ame.lv szerint a hatalom egyszer jobbra-egyszer balra lendül. Áz inga harminc évvel ezelőtt balra lendült s azóta áll. És ott is áll majd végig mig a dolgozó tömegek élnek a vi­lágban. Köszöntjük a magyar nép nevében a Szovjetuniót, a világbéke megalkotóját és zá­logát, fejezte be zug* tapsok közt Kéthly elvtársnő. Antalffy György elvtárs zá­rősZavaiban a munkásegység mellett állt ki. Csak a kél munkáspárt szoros együttmü kódése utján lehet ebben az országban igazi demokrácia-— mondotta. Az ünnepély második ré­szében a Nemzeti Szinház. művészei nívós műsorral já rtittak az ünnepély fényihez.

Next

/
Thumbnails
Contents