Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-01 / 249. szám

4 ö a lm aüi aii ország Szombat, 1947 november L bsaasessíüase; Ha „paragrafusok" nem volnának, ygy fiasetnésiak a gazdagok Demokratikus kormányzatunk a maga részéről mindent megtesz, hogy újjáépítse a nép számára az országot. A dolgozók verejtékéből született meg a fo Tiint. Ezért a kormányzat ugy határozott, hogy gazdasági téren' Tts igazságot szolgáltat a dolgozóknak és az újjáépítés terheinek nagyobbik részét áthárítja a gazdagokra. Ennek érdekében jeleni meg a vagyondézsma rendelet. A dolgozók felsóhajtottak, most már a gazdagok viselik a terheket. Nem ugy azonban a túloldal. Egyetlen tőkés sem akadt, aki sietett volna kötelezettségeinek teljesítésére. A «szakemberek® tanulmányozni kezdték a rendeletei, milyen lehetőségek vannak a kibúvóra •és.... megtalálták! Inflációs gazdagodás A mágyar nagytőké cs gyáriipar a háborús termelésben teljes erejével részt veit és ma még meghatározhatatlan nagyságú hasznot vágott zsebre akkor, amlikor a dolgozók százezrei elpusztultak. A termelésen kikül azonban spekuláltak ás. A mult vizsgálata azt bizonyítja, hogy minden elvesztett háborút infláció kövét. Nagytőkéseink teli át igyekeztek bitelekre szert tenni, azután az inflációban egy cigaretta árából kifizették. Kellemetlen meglepetés a forintmérleg A dolgozók lemondása és éoiitő munkája gyümölcseként megszületett a stabil forint. A tőkések ingatlanai, gyárai felépiívc és adósságmentesen hozták a munkanélküli megélhetést gazdáiknak. A stabilizáció után azonban hamarosan megjelent a forintmérleg rendelet. Ki kellelt mutatni mjndenkínek, mennyit tesz ki vagyona forintban. A tőkés társadalom gyanakodva fogadta a rendeletet és igyekezett a lehető logalacsonyabbra értékelni vagyonát. Azonban hamarosan az is kiderült, hogy senki sem tudta elég alacsonyra értékelni és letagadni, hogy vagyondézsma fizetésre ne kötelezzék! A v'agyoií'dézsmarendelet megjelenése után hamarosan egyik nagytőkés és vállalkozó a másik után nyújtotta be •forintmérleg revízió® iránti kérését. A legtöbb esetben ugyanis « kiderítették® a nagytőkések és vállalkozók, hogy adósságaikat az infláció idején nem fizették ki, hanem azt «vaÍorizálva» kell megtéri leni. A paragrafusok minden lehetőségét megadnak, hogy ezt a gazdasági bukfencet megcsinálják. Egyik kérvény a másik után fut be, hogy •szóbeli® — meri az is elegendő — vagy írásbeli megállapodás alapján az érdekellek adóságaikát csak fenntartással fizették ki és most utólag vagy buzaalap, vagy a Nemzeti Bank valorizációs" táblázata alapján kell az adósságot kifizetni. Egyszerű könyvelési manipuláció utján (az adósság valorizálása) kiderüli hogy senkii sem szabadult meg az infláció idején adósságaitól és igy vagyondézsmára nem kötelezett. Tehetetlen a pénzügyigazgatóság A pénZ'ügyigíizgatóság feladata volna a "benyújtott forintmérle gek hitelességét ellenőrizni. Az ellenőrző személyzet olyan kicsi. hogv valamennyi szakértő FALU — TANYA A kalászosok terméseredménye csalódást okozott bevonásávál egy nap alatt egy vállalat egy napi forgalmát tudják ellenőri-vili. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyigazgatóság kénytelen hitelesnek elfogadni a vállalatok forintmérlegét. Ennek alápján, ha a szegedi vállalkozók és "nagytőkések egymásután mind benyújtják a forintmérleg revíziós kérvényüket a pénzügyiigazgatóság a «bizonyítékok® súlya alatt kénytelen a revíziós kérelemnek eleget tenni és Szegeden senki sem fog vágyondézsmát fizetni, illetőleg a "vagyondézsma jelentéktelen 'összegre zsugorodik és a 3 éves lerv beruházási költségeit a gazdagok ismét áthárítják a dolgozókra. Téget kell vetni a manipulációs játékoknak A demokrácia építését kell, hogy szolgálja minden paragrafus." A dolgozók nem tűrik tovább a játékot a paragrafusokkal. A ' ,pőa Zügyigazga!ós ágn a k kötelessége, hogy átfogó jelentésben legye meg előterjesztéséit a vagyondézsma körül folyó játékról, mert a dolgozók érdekéit és nem a nagytőkésekét szolgálja az ország minden intézménye! A Földmivelésügyi minisztérium a következő jelentést adta ki a vetések állásáról és a mezőgazdaság' állapotáról október 20-ig: A kalászosok eddig beérkezett cséplési eredményei az ország legnagyobb részében mind hozam, mind pedig minőség tekintetében csalódást okozott. A várható terméseredmények a köveLkezők: (zárójelben az 1946. évi terméseredmény.) búza 10,043.420 mázsa (11,266.888). A legutóbbi ' termésjelentéssel szemben valamivel javmit. Rozs 4,421.591 (4,242.375), őszi árpa 346.695 (529.093), tavaszi árpa 3.458.625 (3,883.603), zab 1,770.078 (í,979.977), köles 85.683 (93.799), nizs 184.552 (25.000). A kapásnövények közül a kukorica "közepes, a burgonya gyenge középes termést adott. Á cukorrépa-termés gyenge közepes, a takarmányrépa közepes. Várható terméseredmények: ku korica 18,446.755 (13,635.448), bur gonya 13,046.683 (11,431.932), cukorrépa 10,030.145 (5,158.655), ta kárm.répa 19.296.980 (13,585.429). Az ipari kereskedelmi nővé nyék közül a napraforgó és dohány terméseredménye: napraforgó 1,491.777 (1,352.886), dohány 170.725 (129.386), A rétek és legelők — a mélyebb részeket kivéve — igen gyengék. A gyümölcsfélék termése közepes volt. A szőlő szüretelése e hó elején általában befejeződött. A terméseredményekről pontos adatok még nincsenek. Országos átlagban katasztrális holdanként 6 hektói; lerre becsülhető az eredmény, ami 2.5 millió hl. össztermést jelent. A must minősége közepesen felüli. Utazás a homo'fi tanyavilágban 3 ÉVE§ TERV termőfölddé varázsolja a Hortobágyot Minden külföldi ismeri a híres hortobágyi pusztát, hol tízezrével legeltek a jellegzetes magyar tenyészállatok. A bőnádrágu, különleges viseielü pásztorok, minden külföldinek élénkén emiékezeiében vannak. Ami a külföldiek számára látványosság es romantika, az Magyarország számára sulvos gazdasági probléma. Nem kevesebb, mint harmincezer hektár rossz minőségű, szikes talajon nem folyhatott más, mint teljesen extenzív állattenyésztés. Számos terv készüli a háború előtt a Hortobágy hasznos! Lásá-j ra és a Hortobágy mezőgazdasági intenzivebbé {ételére. Ezeket, a terveket azonban soha végre'; nem hajtották. A 3 éves terv keretében, most egységes szem-, pontok szerint foglalják össze' az eddigi terveket, amelyek felölelik az öntözési, vízgazdálkodási, talaj javítási és erdősítési terveket. Ilymódon, a Hortobágy most máé az intenzív magyar állatgazdálkociás főhelyévé, alakul, ugyanakkor egyrészén modern kért- és mezőgazdaságot építenek ki, az erdősítés pedig a talaj további romlását fogja meg 'gátolni s fával látja el a fával szegény vidéket. A 3 éves terv szakit a romantikus külsőségekkél és reális eszközökkel tervszerűen munkálkodik azon, hogy a dolgozó nép életszínvonalát emelje. Efüsf 5,2,1 pengősért magas árat fizetek G A L L O V ékszerész Mikszáth Kálmán-utca 7. Kocsink már jó félórája döcög a mély homokon. Jó lovai vannak a "vendégszerető gazdának, de időnként mégis egy szusszantásnyi megállásra készteti őket a homokba süppedő kerék. De néha mi is megállítjuk a lovakat, hiszen akad itt látnivaló. Sivár homokbuckák között gondozott gyümölcsös, elszáradt, kisült kukorica mellett meglepetésszerűen előbukkanó üdezöld esalamádé. Gazdája nincs oít, nem tudjuk megkérdezni, hogyan teremtette ezt az oázist s ha ezt lehet, miért nem csinálják mások is? Egyik helyen szüretelnek. A termés nem bő, ám szép és jó minőségű. Amott pedig? Leszállunk a kocsiról, hogy közelebbről vegyük szemügyre a homokba süllyesztett kis házakat, melyeknek csak a tetejük van a föld fölött, mint a csőszkálibáé. A kis vityillók zárva, látszik rajtuk, hogy minden gazdájuk kezemunkája, még a kútnak nevezett vizesgödör is, melyeit a kutgyürü helyett vesszőfona't véd a laza homok beomlásától. Az egés viskó alapterülete talán 7—8 négyzetméter rendeltelése konyha és lakószoba együtt. Berendezése, miként a kisablakon lát látjuk, rendkívül kezdetleges. Van azonban mindenben valami megkapó : rend, tisztasági, az Önerőből való alkotókészség. Mindezek mellett pedig a szépiránti érzéket jelzi egy kis virágoskert. Az egész nem több, mint egy négyzetméter és bár a házkörüli területen már minden élőnövényt elpusztított a szárazság, a gondosan öntözött virágok színesen virítanak, Tulajdonképpen hálás irodalmi téma volna az anyagi szegénységnek a társulása az alkotóerővel és a szépérzékkel. Mireánk azonban inkább a magyar parasztságnak, a magát mindé nen keresztül küzdeni tudó akaraterejének elismerése tartozik. Jártunk több tanyai iskolában messze bent a homoksivatagba) chol már csak borókaboki tudnak megküzdeni a talaj sivárságával. A tanító fiatalember, telve lelkesedéssel és 'átérzi hu vaiása nagy jelentőségét. Utunk még folytatódott. De beszámolónknak nem volt egyéb célja, mint az, hogy egy mozzanatot ragadjunk "ki a homoki magyar parasztság küzdelmes életéből. A küzdelem nehéz, de a homok buckáin csüggedést nem ismerve, bizakodással telve "dolgozik a magyar paraszt asszonyával és sorstársával: a tanítóval és szákemberrel. Munkájú* kát kevesen ismerik, alig méltányolják, pedig ők a magyar jövő igazi pionéíjai. Jóska 10 &ves satnya, fejletlen, sápadtarcu falusi gyerek. Apja. kubikus, hot dolgozik, hoi nem dolgozik. de inkább nem dolgozik, mini dolgozik, ltom hányi Balázs, — mert igy hívják Jóska apját — liatodmagávat éi egy békésmegyei kubikusfaíuban a sók hadi'edeles kis viskók egyikében a falu szélén. Jóska a négy gyermek közül a legnagyobb fin, aki már harmadik elemibe jár, sokszor ő a családfő, ha apja távol az otthontól keresi meg a család szűkös kenyerét. Hogy-hagynom, a héten Romhányi Balázs nem küldött pénzt a" családnak. Romhányiné, az összetört EUbikusasszony, akinek arcát mély barázdákkal szántotta meg az élet, már nem tudott enni adni a családnak, Jóska és testvérei reggel egy-egy darab kenyérrel ebédelték meg" a vacsorál." így történt ez akkor is, amikor a kis Jóslka szomorkásán ballagott az iskolába a szeptember végi Őszi esőben, bizony éhes volt, fázott is. Tiz órakor, a szünetben, a szokás szerint előhúztak a pajtások a tarisznyából a tízórait, ki jobbal, ki csak egy kis kenyeret és farkasétvággyal falatoztak. 'Jóska a ÁLADJA padjában maradt előrehajolva, ráhajtotta fejét a padra, hogy ne lássa a többiek jóélvágyu fal átázását. Nem tudta elgondolni, miért nein küldi az ő apja a pénzt, amit pedig mindig szokott küldeni, ha vidéken dolgozik. Jóslka nagy embernek gondolta apját, erős embernek, aki nem fél a féívUágtól sem. Aki mindenkivei elbír, akinél jobb ember a világon nincs is. Csöngetnek, vége a tízperces szünetnek, futnak a tanterembe a nevelő diákok. Kipajkoskodták magukat, olyan jó kedvük van, hogy alig akarnak elcsendesedni. De betép a szigora, feketeszemű veges tanító ur. Egyszerre csend fett. A tanító ur leül a megszokott helyére, s végig hordozza tekintetét az osztályon, s szeme megakadt Jóska szomorít, sápadt arcán, füleire és nyakára nőtt hosszú haján. Egyszerre ráncos lesz a homloka, feláll és rák iá II t Jóskára: Na mi az'? Talán azt a bitang apádat sajnálod? Kötél kellene az ijyeu büdös kommunistának. No, de majd lesz gondom rá, bogy megkapja amit megérdemel. Romhányi Jóska az éhes, sápadtarcu gyermek öszszehuzza a nyakát, megijedt, nem Irta: EPERJESI JÚLIA tudja mi történt. Miért szidja a tanilóbácsi az ő apját? Es miért mondta, hogy büdös kommunista, vagy mi. Hát ez mi lehet? Jóska szorongó érzéssel ült a padban nem tudta figyelni, amit a tanító ur az összeadásról, kivonásról magyarázott, alig várta már, hogy megszólaljon a szembenlévő templom harangja, s mehessen haza anyjának elmondani, ami vele történt ma. Végre eljött a dél, szaladnak ki a gyermekek az iskola kapuján. Jóska elsőnek szalad ki s fut hazafelé. Benyitja a fakilincses deszkaajlót s amint anyját sírva látja ülni a szalmával megrakott fapriccsen lestvéreivel együtt, belőle is kitör a zokogás, ami már útközben is nagyon szorongatta a torkát, az asszony jajgat: Mi tesz velünk, édes jó' Istenem, hogy nevelem fel a szerencsétleneket — és megsimogatja a körülötte ülő kis sápadt gyermekek borzas kócos haját. Jóska letérdel az anyja elé, ölébe hajtja fejét s keservesen sir. nem tudja miért, de érzi, nagy baj van. cibórájával együtt. Két nap után a két cimbora "visszajött, de Romhányi nem. A visszajött cimborák irták meg, hogv Romhányi Balázs lebukott. A földmunkások illegális szakszervezetének vezetőjét a sztrájk előkészítésén rajtakapták, a pallér, a spicli, besúgta. Romhányi Balázs 6 évi börtönt kapott, taint kommunista, akit a társadajmi rend erőszakos fel forgatásával vádoltak. Jóskának nem volt maradása, amikor megtudta mi történt, nem értette meg, csak azt tudta," hogy az apját a munkából börtönbe vitték. Nem volt barátja, csúfolták, bántották iskolás társai. Kitavaszodott, Jóska elment kanásznak1, többé nem ment a faluba, nem ment az iskolába. Romhányiné napszámba járt, könyörgött, kilincselt, hajlongott, látott-futott, hogy felnevelje a gyermekeket. Lenézték, megvetették. Te [lek-multak az évek. Régen elfelejtette már a lakosság, liogy a Balázs börtönben | sínylődik. Ahogy az évek feltek. | ugy nőttek a Romhányi gyerme1 Romhányi Balázst elvitték a j kek. De hova nőttek?" A kúbikűsm unkáról a csendőrök, két kubikus j betegség, a magyar népbetegsé, martalékának. Romhányi Batázsné púposra doígozla magát, megőszült, megtört asszony lett "a kubikos feleségéből, tüdőbeteg csenevész gyerekük az apróságokból, kanász lett a Jóska az uraság disz! nójail őrizte. /Megöregedett, megtört, sápadt ember, őszhaju agastyán lelt Romhányi Balázs — amikor kiszabadult — mert rettenetesen megkínozták. De csak lestben tört meg, jelleme, elhatározása még szilárdabb lett. Nem kellett soká várnia, nem keltett soká tür;nie a megvető, gúnyos, lenéző pillantásokat, a jegyző ur gúnyosmegjegyzéseit! Romhányi Éalázst 1937-ben csukták börtönbe), s 1943 őszén szabadult meg. Igazolta az idő n Romhányiakat, a hősök százait. Eltűnj azóta már a feketeszemüveges szigora tanító ur, a dölyfös gúnyolódó főjegyző, a csendőrök és «társadatmi rend erőszakos feiforgatásáróU szóló törvény. Eltűnt Jóska uri gazdája is. Romhányi tovább harcol a nr gyar dolgozók jogaiért, a megtört* megviselt asszony a magyar anyák jobb, érdemes sorsáért. Jóska kollégiumban tanul, a többiek uj tanítóhoz, uj iskolába járnak. 4