Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-25 / 243. szám

Hyr,\ Világ proletárjai egyesüljetek t Házkutatás Nagylván Jánosnál Angliában cs5kkantetté'< az élúnrvszerfejadagot • * Választási egyiíttmii töd és Franciaországban a kommunisták ós szocialisták közfttt Burgonyaelosztás a dolgozóknak MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLM AGYARORSZAGI NAPILAPJA Szegeti, 1947 okt. 25. Szombat IV. évf, 243. sz. ARA 49 FILLÉK A szegedi munScanéfküliséq A város csütörtöki közgyűlése több szempontból rendkívül fi­gyelemreméltó volt. "Szeged par­lamentjét őszinte demokratikus {szellem hatotta át, ami főképpen abban nyilvánult meg, hogy a szónokok legnagyobb része t dolgozók legégetőbb problémái val foglalkozott. Most csak egy kérdést Szeretnénk kiemelni a sok közül, ez a szegedi munka iélküliség kérdése. A polgármesteri jelentés töb bé-kevésbbc horus képet fest a helyzetről. Mig a mult évben a munkanélküliek száma az őszi hónapokban és télen nem lépte iul a négyezret, addig ma már 5187 munkanélkülit tart nyilván p város. Egyik felszólaló elvtár­'sunk jogos aggodalommal hívta fel a figyelmet a 15 ezer száj­ra, amely hiába Vár kenyérre. A családtagokkal és a Imrqtalosan be nem jegyzettekkel joggál le hol a munkanélküliség által érintett személyek számát érv­nyíre számítani. A " munkanélküliek számának növekedése nem meglepetés a számunkra, ami azonban legke vésbbé sem csökkenti a megol­dandó' probléma nagyságát és a munkanélküliek szenvedéseit. Az ország termelése a nagy előre­haladás ellenére sem nagyobb, mint a háboraelőtti termelés 70 80 százaléka. Ez önmagában dceriüheletlentié teszi a •mmka­.,/Jküliséget, de ehhez még lioz­járul az Iis, hogy az aszály és jégverés szintén felduzzasztottá a mezőgazdasági munkanélküliek számát Az ősszel beálló cpitké­,zési szünet az építőmunkások közül szedi áldozatait. A város ereiéhez mérten meg­próbál a bajokefn segíteni. Az utolsó háltam hónapban 047 sze­mélyt foglalkoztatott a város közmunkákon. Ha ezt a számot ía város a jövőben fenn tudja tar­tani, akkor is a munkanélküliek-' nek kb. íiiz százalékát tudja majd elláúi szűkös kenyérrel. Az ujjá­épitési minisztérium aV.onbcin, amelynek a fedezetet kellene nyújtania, az eddig foglalkozta­tottak számára sem biztosította a szükséges "fedezetet. A város pénzügyei nem olyan rózsásak­hogy s"aját bevételeiből többet tudna fordítani a munlüfnélkü­)ick támogatására. Mégis méltá­nyolni keli az igyekezetet, ame­lyet a v'gros nagyobbrészt inun­kaspárli veéetőségé ebben nz irányban kifeji. A hároméves terv beruházá­saival kapcsolatban háziipari foglalkoztató felállítását terve­zik. amely elsősorban a női mun­kanélküliségei csökkentené. Az ármentcsítő társulat részére hiz­tositott a Város nagyobb összeget a Tervhivatal révén, nnuikásla­kások építését szorgalmazza a vfeos. lOO.öOí) forintot biztosit a kormányzat különböző közmun­kákra, amelyek kőzött szerepel a felsőhantházi ut építése, a tá­péi faéli hnióniehhelv, öntözési, és lecsapolásí jntTnkálíitok és erdő­rendezés. Mindezek a munkála­tok azonban nem fogják felszív­ni a munkanélküliek várható tő' megél. Két ut marad nyitva a megoldásra: az egyik a magán­vállalatok kényszerítései, hogy több munkást foglalkoztassanak, a másik az állami és városi be­vételek emelése, hogy többet költhessenck a munkanélkülisé­get felszívó munkálatokra. A szegedi magánvállalatok ál­dozatkészségéről nem á legjob bal mondja a városi jelentés. A város erőteljes, akciót indított ez­irányban, de /minden erőfeszí­tés ellenére itt nincs eredmény az üzemek ellenállása miatt.* Igazat kell adnunk Tombácz Im­re elvtársunknak, aki a közgyű­lésen rámutatott arra, hogv sze­gedi vállalkozóknak jut költsé­ges sírboltok építésére és Sok más ogvéh terméketlen kiadás ra, de nem jut üzemi befekteté­sekre. A magánüzemek a pénz­szűkére hívátkoznak. A kor­mány rövidpsen benvujtj'a a nagybankok államosítására irá­nyuló törvénytervezetet cs lehe­tővé teszi ezúton a vidéki hitel­nyújtás jobb megszervezését is Kíváncsiak vágyunk azonban, mire fognak az igazgatók ezután hivatkozni 1 A munkanélküliség enyhítésé­re szolgáló másik útra vonatko­zólag csak egy példát szeretnénk felhozni. Akőrmányzat nagy raz­ziát rendezett a nagy adócsalók­ellen. A nyár végén, néhány nyo­mozó leutazott Balatonlellére, az u j és régi gazdagok hírhedt nya­ralóhelyérc és összeírták az ott hosszabb ideig tartózkodó ven­dégek névsorát. Megállapították, kí mennyit költött és felülvizs­gálták a" .pénzdobáló gazdagok adóvallomásait. Rájöttek, hogy sokdn közülük egyáltalán nem fizetnek adót, mások nem fizet­nek, vagy aránytalanul kevés adót fizetnek. Hasonló ellenőr­zés volt a napokban a budapesti Szabadsághegyen, amelynek az eredményeképpen 3000' adócsaló ellen íipdult eljárás. Ez az a le­hetőség, amelyet a legkedvezőb­ben ki lehet használni az állam és közvetve a város bevételéi­nek növelésére. Bár Szeged adó­zása nem a legrosszabb, még mindig jelentős összegeket ten­ne kii, ha a gazdagok rendesen megfizetnék adóikat. A munkanélküliség problémá­ja, mint oly sok más gazdasági kérdés, szorosan kapcsolódik pártunk programjának egyik leg­fontosabb pontját kifejező jel­szőh'oz: Fizessenek a gazdagok! Az uj koTmáuy és az uj ország­gyűlés sok "huza-vona után vég­re munkához kezdhetett s biza­lommal várjuk, hogy a mun­kásbiróságokról szól® Jörvény megszavazása "után gyorsan kö­vetkezne!; a többi intézkedések, amelyek enyhülést hoznak a munkanélküliek számára is. Ad­dig is sok eredményt érhetünk el. ha a demokrácia szervei pél­daadóan teljesítik' , kötelességü­ket. F/L. Visinszhlii Életbe kell léptetni az UNO határozatát a fegyverkezés csökkentéséről és az stomfeg»ver betiliásárél Az egyszerű ember, akinek drága a béke, tudja hol keresse a háborús uszítókat A moszkvai rádió tudósi tói a be­számol arról, hogy szerdán nagy napja voll az Egyesült Nemzeteik tőzgyülésének. A politikai bizott­ság megkezdte a háborús propa­ganda és uszítók elleni szovjet ja­vaslat vitáját. Az úlhunók égés® sarában, kü­lönösen a® Egyesilit államokban, Törökországban és Görögország­ban folyó háborns propaganda és uszítás kérdése vitathatatla­nul az. Egyesült Nemietek mos­tani ülésszakának legidőszerűbb kérdése és központi helyet fog­lal el a közgyűlés anyagainu. A szovjet javaslat mint ismere­tes —- arról szól, hogy Egyesült Nenueiek szervezete ítélje el a/, államok egész sorá­nak, különösen az Egyesült Ál­lamoknak, Török- és Görögor­szágnak vezető körétben folyó hUnös háborns propagandáját Az Egyesült Nemzetek minősítse az Ilyén propagandát ama kötele­zettségek megsértésének, amelye­ket az Egyesült Nemzetek tagjai a szervezet alapszabályaiban ma­gukra váltattak­Hivja fel a tagállamokat, hogv a háborús propagandát bűnténynek1 tekintsék és tegyenek intézkedése­ket ennek megakadályozására és végűi az UNO mondja ki, hogy a lehető leggyorsabban életbe kel1 léptetni az Egyesült Nemzetek ta­vai vi közgyűlésén, a fegyverkezés csóíükentéSere és az atomfegyver betiltására hozott határozatokat. Ez a szovjet indítvány megfelel minden békeszerető nép érdekei­nek és megvalósítása stíyns csa­pás volna a liáborns uszítókra. A szovjet inditványA Visinszkij nagy beszédben indokolta meg. Feihivtti az egész világ, köztük az Egyesült Államok' figyelmét arra, hogy szükséges harcolni a minden békeszerető "népet felháborító fék­telen háborús propaganda és uszí­tás ellen. Bebizonyította, hogy fi szovjet javasltat beterjesztése óta az amerikai háborús uszítók káros tevékenysége nemcsak hogy nem szűnt meg, hanem még fokozódott. Megsemmisítő bírálatnak vetette, alá azokat a kísérleteket, amelyek ­során a szólásszabadságra hivat­kozva igyekeznek védelmükbe venni, a háborús uszitókal. Visinszkij ér­velése méíy hatást keltett a 'hall­gatóságra Austin rágalmazással felelt Vi­sinszkij érveire. Ami azonban a/. amerikai népre való utalását illeti — fejezi be a moszkvai rádió tudó­sítója —,, az a sok /evét és távirat,, amelyet a szovjet küldöttség ezek­ben a napokban az Egyesült Álla­mok joinden részéből 'kap, bizo­nyítja, hogv- Amerika népe kiismeri magái, jói tudja, miről van szó a szovjet javaslatban. Austin meg akarta védeni a háborús uszítókat és a szégyenletes ügy kedvéért elferdítette és ei akarta homályo­sítani Visinszkij felszólalásának "ér­teimét. Ez azonban hiábavaló volt. Az egyszerű ember, akinek drága, a béke, tudja, hol keresse a há bo­nts uszítókat és (kikben lássa védel­mezőit. erélyesen kell fellépxillnk Az országgyűlés folytatta a te hatalmazási javaslat vitáiét _ ., « ._. A'... * ."*_ f -C... fi 4 A M T f/,1.., : , . ^Vltx.í ... A ^fs* r-» Ownn f VÁl 9 t-J Az országgyűlés pénteki ülését Nagv Imre elnök nyitotta meg. Dinnyés Lajos miniszterelnök az országgyűlésnek jóváhagyás végett bemutatta a le Inaltam ázás alapján 1917 junius 1-tői 1947 szeptember 24-ig kiadott Lvormányrendeletekot. Az országgyűlés ezután folytatta a. felhatalmazási javaslat vitáját. Kállai Gyula, az' MKP vezérszó­noka hangsúlyozta: A liűboru sú­lyos pusztításai következtében Eu­rópa. csaknem minden országa arra kényszerült, liogy pénzügyi (éren a rendeleti uton való kormányzás eszközét vegye Igénybe. Hangsú­lyozta : Pártja nom ragaszkodik a rendeleti uton való kormányzáshoz, ezt csak a mai rendkívüli viszo­nyok teszlic szükségessé. Üdvözli a" kormányprogramnak azokat a pontjait, amelyek az államháztartás minden térülődén a legnagyobb ta­karékosságot irják elő. EloiIáíJiatallanul sürgős-, bog}- a gazdasági élet veszedelmes hié­nái- a spekulánsok és n feketé­zők ellen a legkeményebben lép­jünk tel­Az állami üzemek munkássága ne­vében a leghatároxottaoban vissza­utasította Barankovics állításait. Hangsúlyozta, hogy az államosított üzemek munkásainak lelkes erőfe­szítése következtében az üzemek termelése az elmúlt hónapokban nagymértékben emelkedett. Külpo­litikai kérdésekről szólva hangsú­lyozta fi kormányküldöttség bel­grádi utjának fontosságát. A kommunista pártok varsói ér­tekezletén való részvétel és a Augoszlávtával megkötendő egyez­mény elismerése annak a hő­sies harcnak, amelyet a magyar demokratikus erők az amerikai imperializmus gyarmatosító po­litikája ellen folytainak- Ezek a külföldi sikerek egyben garan­ciái annak, hogy Magyarország solta sem lesz az az ék, amely­nek segítségével a árnyú államok egvre jobban megszilárduló egy­ségfrontját fel tehetne darabolni. 1A magyar dolgozók szilárdan el ; vannak" szánva nemzeti független ­ségüfc megóvására. Meg kelj szilár­düana a demokratikus erők cgyütt­müködését s arra kell törekedni^ hogy a koalíció megbonthatatlan harci egység tegyen a nép ellen­ségeivel szemben. Szűkség van erre ci harcra r.^éii. mert, a reakció a parlament falai között is támadásra indult a de­mokratikus erők ellen. Ahhoz, hogy a rendeleti kormányzást a legszűkebb keretek közé /ehessen visszaszorítani, szükséges demo­kráciánk gazdasági alapjainak meg­szilárdítása ós a politikai légkörnek U megjavitása. A kormányprogram erre teljes biztosítékot nvujt. A javaslatol maga és pártja hevében elfogadja. Több felszólalás után Ries Istvá 11 igazsá gügy miniszter törvényjavas la­tot terjesztett be® a rendeletekkel való kormányzásra adandó felha­talmazásról. Az országgyűlés ezután elfogadta az elnök napirendi javas­latát, amelynek értelmében a leg­közelebbi ülés októl>er 28-án, ked­den délelőtt 10 órakor lesz. Ekkor folytatják a felhatalmazási javaslat: vitáját- Az ülés 14 órakor ért vé­get." Súlyos visszaélések a közellátási hivatalban Nagyarányú fisstfeketézésrdl ránfotfa le a leplet a gazdasági rendőrség II minisztertanács e fogadta a banlok államosítását A kormány tagi aj pénteken dél­után fél 5 órakor minisztertanácsra ültek össze Dinnyés fajos minisz­terelnök elnökletére]. Napirend előtt Anlos István államtitkár tá­jékoztatta a minisztertanácsot a Moszkvában folyó pénzügyi tárgya­lásokról. A tárgyalások befejezés előtt állnak ' A pénzügyminiszter beterjesztette a bankok államosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyei a mi­nisztertanács elfogadott. A minisztertanács a külügymi­niszter előterjesztésére hozzájárult a varsói és szófiai követi állások betöltéséhez A • gazdasági rendőrség ismét nagyszabású panamáról rántotta le a leplet. Tudomásukra jutott, hogy Szűcs Károly Kossutit Lajos-sugárul 80. szánt alatti lakos édesany­jának íüszerüzlete van nagy té­telben árulta a lisztet a városban, a nullást 5 forintért, az EB-t 2.80 forintért. A nyomozók Szűcs min den lépését figyelemmel kisérték az utóbbi napoKhasH s igy téttenér­ték, .amint a Hangya Konzum rak­tárából 12 mázsa lisztet hozott ki. Igazoltatták, majd előállították és megkezdődött kihallgatása. Szűcs Károly 18 éves. fiatalem­ber, aki az utóbbi időkben feketé­zésbői élt, természetesen nagylá­bon és költekező életmódot is foly­tatott. Eleinte fcüiöDböző mesékkel igyekezett u nyomozókat tévútra vezetni, de amikor látta, hogy n gazdasági rendőrség már tnináen­nei tisztában van, beismerte, bogy lopott lisztjegyekkel jutott ehhez a Jiszltételhez. Kis zűrzavar és sok közellátási lisztjegy -- Jóbarálságban voltam Szeles Miliály közellátási hivatali" altiszt­tel —" vallja Szűcs Károly. — Ki­mondtam, miiyen jól tudnánk l:e­re.sni, ha szerezne lisztjegyeivel. És Szeles Mi báj}- szerzett. Egy alkalommal, amikör a kereskedők bevitték lisztjegyeiket elszámolni, nagy volt a tumultus, az altiszt so­kat" járt-kelt közöttük, zűrzavart igyekezett kelteni, ami olyan siker­rel járt, liogy észrevétlenül felnya­lábolt egy köteg elszámolt és felra­gasztott "közel látási lisztjegyet s azt elvitte. Szűcs Károly lakására. Ez a »nyajábnyi<> lisztjegy 20 mázsáról szólt. Abban állapodtak meg, hogy az érte járó liszt eladásából szár­mazó hasznot megosztják'. Eddig, nem is volt semmi baj, de most -már szükségük volt egy megbízható kereskedőre, aki a " felragasztott szelvényeket lisztre váltja "be. A Hangva üzletvezetője se vetette meg a fekete üzletet Szűcs Károly nem sokat teketó­riázott, felkereste a Hangya Kon zurn üzletvezetőjét. Kiss Balázst és megkérdezte, ei tudja-e sy/imoltami a felragasztott jegyeket s ha igen, hajlandó-e kiadni a 12 mázsán vi lisztet. Ugyanis ennvivei próbál­kozott először. Kiss Balázs ugyan gyanúsnak találta a jegyeket?"' de kiadta a tisztet, mert 0 maga se vetette meg a feketeüzletet Sol olyan előzékeny volt. hogy utóla­gos elszámolásra ndtá ki a" 12 má­zsát, ami arra enged következtetni,.

Next

/
Thumbnails
Contents