Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-18 / 237. szám

Szombat, 11' 47 október 18. D£LSlAGYAR*»ft$iEÁG 3 Sajnos — ennyiben van megállapítva Áz árfékező tényezők egyike kétségtelenül a sajtó. A Délmagyarország ezen a téren vezető szerepet visz, amikor nincs tekintettet az árdrágítók személyére, hanem csak az egyetemes célt nézi. Elsősorban a dolgozók Ikiuzsorázását igyekszik megakadályozni, amikor minden kirívó esettel a nyilvánosság ítélőszéke e[é megy. Az illetékes hatóságok talán .túlzott jóindulattal megszabták a legtöbb áru és vállalkozói munkatel-J jesilmény legmagasabb árát. Sok j esetben szembetűnően magas meg-' állapításokkal találkozunk, amit ha] bárki kifogásol, azt az egyöntetű ós tudatos'naivságba bujtatott választ kapja: :>Emiyifcen van megállapítva — sajnos. Az árakat nem mi rsiaáijuk!« Különös, hogy senki sem akarja tudni, miszerint az arak legmagasabb' szintjét állapították' meg, azokon aíuiViszont koriétozásnincs. Ezzel kapcsolatosan egy közérdekű '•érdés rendezése jelentkezik sürgetőleg: Noha igen fontos lenne, a lakosság képtelen i'éregmenlesitem a lakásokat, mert n bizonyára fővárosi rezsikre méretezett ciánozás engedélyezett árát előteremteni íeheletlensóg. A közegészség is megkívánja és alig akad olyan család, amely Uü igyekezne megszabadulni a háború folytán elszaporodott polosüfcáktól, ha nem csillagászati kal'kulációkkat fogadnák az érdeklődő• ket, mondván, hogy »sajnos*, enynyiben lettek az árak megállapítva. Üdvös lenne, ha a hatóságok rendet teremtenének1 ezen a fronton. Vagy ugy, hogy felhívják a féregmeütesiteni óhajtókat jeíentÍ

kezésre és összeírásuk után országos pályázatot hirdetnek a lajstromozott lakások tisztítására, vagy ugy, hogy maguk végeztetik el először házilag - elviselhető kondíciókkal. Jellemző az indokolatlanul és járványszerüen támadt drágítósi folyamatra. hogy az egyik alig kitöltött kávéház a bábkávémenles tekete árát 80 fillérről 1 forint 2G fiitérre emelte fel, a fehérkávét t forint 30-ről t forint 90-re, anélkül, hogy meg tudná mondani, vájjon mi lett '50 százalékkal drágább: a cikória, vagy a viz? Az áremelési tendenciák' ősforrása, a gázgyár egy idő óta azzal kedveskedik a gázfogyasztóknak, hogy nemcsak a fogyasztást ós a tűzhely köicsöndiját szedi be, hanem külön, szobánkinti s miniszteri leg engedélyezett* órakölcsöndijat, ' amely már egy kétszobás lakásnál ,'is évi 70 forintot tesz ki. Az egyik vegyiüzletben érdeklődik a vevő az árak iránt, a kereskedő gondterhes ábrázatot öltve mondja: — Sajnos, még nem tudom a mai árakat, majd csak délfelé! Az örök reménykedők háborús szimatja diktálja a kassá nagyképű választ. Mintha a tőzsdén lennénk. A törekvés mindig egy: felfelé az u-akkal! A Nemzeti Parasztpárt kiragasztott egy plakátot: egy mázsa búzáért egy pár csizmát kér. Az cgvik ilyen plakátra valaki ráírta: egy doboz gyufáért egy tojást kérünk. Gifergö Mihály GYERMEKEK VÁROSA Város, vasút, posta, nyomda —- gyermekkézben Ui utakon a jugoszláv nevelés f Doigozék bérlete !!. 1. Október 20-án. hétfőn este 7 órakor LILIOMFI dolgozok BÉRLETE I. 2. Oktéferr 27-*«« hétfőn 7 órakor Egerek és emberek Jegyek elöjegyeztaetők és válthatók bélmsgtirorszíg kiadóhivatalában naponta;8- 3 óráig Ha nálunk valaki arra szánja el magát, hogy iparost nevel a fiából, nem igen veszi figyelembe a gyermek hajlandóságát. Kimosdatja a gyereket, zsebreváIgatja a 6 elemi, legjobb esetbén négy középiskolát elvégzéséről szóló bizonyítványt és' nyakába •veszti a ivarost. Elmegy a lakatosműhelybe. Ha ott nincs hely, akkor a szomszédban levő asztaloshoz. Ha annak sincs szüksége inasra, akkor pékinas lesz a.gyerekből — mert történetesen csak a pékmester volt hajlandó valakit iparra tanítani. Ennek 4 felületességnek a következménye < a sok helycsere, félbemaradt inasévek, félresiklott életpályák. Uj nevelés •— gyermekváros Jugoszlávia uj utakon jár a gyermeknevelés terén. A szocialista állam altapja, a munka. Jugoszlávia már a zsenge gyermeki kórban öntudatos, munkáiszerető áliampolgárokat szeretne nevelni. Ennék a célnak szolgálatában áll a Belgrád" közelében lévő kis gyermekváros. A tábor kicsinyített mása a felnőttek társadalmának. Eleinte üdülőtábornak indült, 1500 gyermek nyaralt ott két hónapig. A város igazgatását, minden tennivalóját a gyermekek sajátmaguk látták el —- s itt kapcsolódott a játékba á gondos, a gyermek pszichológia legmodernebb módszerein alapuló nevelés. Kipirult arcú forgalmista A tábornak külön kisvasutja vah. Ezt is a gyermekek építették. Koszmaj állomástól Jasztrebácág terjedő kfcskenyy igény u vonalon törpe kisvonat] szabályos vagonokkal jár. A pöfögő mozdony vezetője 11 éves fiu. A pirossapkás forgalmista kipirult arcú kisleány. A jelmondátokkal díszített másod- és hármadösztályu köcsikon kisleányká a kalauz. És jaj annak, aki ezen a vonalon bliccelni merne. A gyermekek maguk építették a vasutat és maguk akdrnak rajtá keresni. A fékezők, forgalmisták, kalauzok, távlirdásZok, állomásfőnökök, mind 10—14 éves fiuk, leányok. Egyelőre itt-ott ínég felnőtt vezeti be őket a vasüti igazgatás és szolgálat rejtelmeibe.de rövid idő multán önállóak lesznek' teljesen. Coptos levélhordó A vasúttal párhuzamosan épült ki a postaszolgálat. A pionír város komoly levél- és csomagforgalmát bonyolít le. A postafőnök, a távirdász, a telefonista, a levélhordók, mind-mind gyermekek, ki copffal, ki máslival. A posta rendszerint pionír levelezőlapokat kézbesit, mert a városnak szabályos nyomdája van. Pont a magyar szakszervezetiekkel ottjáró nyomdászok állapították meg, hogy a kis pioniruiság szedésben, tördelésben elsőrangú. Arról nem kéli külöü emiitest tennünk, hogy az újságot is ők szerkesztik. Ezerötszáz lakos polgármestere rövid nadrágban A városnak a teljes igazgatását gyermekpolgármester vezeti. Mellette vannak az alsóbbfokú igazgatási szervek, tömbmegbizottak, stb. Az ellátás, a főzés, az éielciu szétosztása mind-inind a pionír fiuk és pionirleányok kezén van. A hivatalos személyek mind a postán, vasúton, de a tábor többi szerveinél, is a nagyokkal egyenlőt uniformisban járnak. Mennyei boldogság tükröződik a pufók arcocskákról, amikör Ujabb váltással 2—2 hónaponként ujabb és ujabb gyermekcsapatok bújnak az egyenruhába. Az átadás szabályossága és komolysága mutatja, bogy a pionírok nem csupán szórakozásnak, hanem komoly feladatnak is Veszik a pionírtáborban váló tartózkodást. Madéchnak nem lesz igaza A tábor legfőbb, pedagógus irányitói a gyermekek hajlamait és testi-lelki adottságait veszik figyelembe, amikor a táborélet egyes ágaiba sorozzák. A két hónap eltelte után pediigj a gyermeki lélekben élő ösztönök tudatosulnak. A gyermek határozottan tudja, hogy mit akar. öntudatosan vallják már 12—l-l éves korukban, ilyen vagy olyan szákemberek lesznek. Postás,"rádiós, vasutas, hivatalnok — vagy az éleiben előforduló báriné,y más szakma további törekvéseik célja. A további nevelés, ez pedig a v ol l a képpeni szakm árak ép zés. iskolák, gyárak, üzemek, tanfolyamok képezik a jövő mupkás rajait, mégpedig igazi szakmunkássá. Szív, lelkesedés és nagy-nagy hozzáértés végzi ezt a munkát. Madách falanszterjelenetének a fordítottja, ahol a művész Igenis alkot és a gyalunak a szerelmese esetleg széklábat is farag" ... FELHÍVÁS Szeged társadalmához! A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége akciót indított a tankönyvekért. Nemcsak a mult, de az idei tanévben js hatalmas akadályok tornyosulunk' a rendszeres' demokratikus iskolai oktatás elé, j amely akadályok elhárítása érdekében az. akció közvetlen céljául tűzte ki a demokratikus tankönyvek kellő számú és mérsékelt áru kiadásának elősegítését, továbbá aa arra rászorult szegénysorsu gyermekeknek ingyen való kiosztását. Mivel a demokratikus nevelést elő segíteni kíván iuk és ebből acélból október 18-án és 19-én utcai gyűjtést rendezünk, segítséget gé' i'ünk Szeged egész társadalmától, ! a szülőktől, a nevelőktől, a tanulóktól, akik a szívükön viselik1 a maigyár jövőt, a magyar ifjúság sorl sát, hogy a legmesszebbmenő sej gi Is éget és támogatást biztosítsák j akciónk eredményes sikeréért, j A Magyar Nők Demokratikus ] Szövetsége nevében felkérek mindenlcil arra, hogy ne utasítsák! vissza gyűjtő asszonyainkat, hanem | adjanak, hogy gyermekeink tanulni hídjának. Drégely Józseíité, a Magyar Nők Demokratikus Szővetségének elnöke. flépsierü ! tál éieies vacsorák Í2.40 forintért a Kis Hyiiiáriáiiap Virány-Rácz duc muzsikál Záróra 4 órakor. Még a fagy beállta elölt Szegedre feeil hezn! a vetőburpnyái Felhívás ez gazdákhoz! Megírtuk, hogy a vetőburgonya akció ügyében felbukkant nehézségekel a város gazdasági ügyosztályának sikerült leküzdenie és még most, az ősz folyamán yetőburgonyához jutnak a szegedi gazdák. A gazdasági ügyosztály megbizásábóf ebben az ügyben" Budapesten járt Szili-Török Imre főiskolai tanár pénteken érkezett vissza Szegedre és Közölte, hogy három vagon Gülbaba-, valamint két vagon Ella-burgonyát utallak ki, de rövidesen várható még három vagon minőségi Merkur-ve-tőburgonya is. A burgonyát igénylő gazdáknak sürgősen be keit nyujtaniok igénylésüket még á fagyos idő beállta előtt, mert csak akkor tudják ezt a ve töburgonyamennyiséget leszállítani, hu a szükséges pénzösszeg összegyűlt rá, Lapunkon keresztiül is te-hát a legsürgősebb jelentkezésre hívják fel a gazdákat. Árdrágítás miatt eljárás indáit több szegedi papírkereskedő ellen A sze^gecfi papir kereskedők részére a Traub cég üzletvezetője: Vidd István, a papirszakösztálly elnöké, egy szegedi árjegyzéket szerkesztett és bocsátott ki. Ez az árjegyzék az országos árjegyzéktől eltérő, jóval magasabb árakat tüntetett fel. Rengeteg panasz futott be a gazdasági rendőrségre is a (magas papír- és irt?szersarak miatt, különösen a szegényebb néprétegek köréből, akik amúgy is nehezen tudják az iskolai kiadásokat fedezni. A gazdasági rendőrség városszerte nagy razziát tartott s ennek során számos szegedi papírkereskedő ellen indult eljárás. Egy a Szent István Társulat, illetve annak üzletvezetője, Foncsoyics György ellen azért índült eljárás, mert a 40 filléres zsirpapirt 90 fillérért árusította, Rosenhorg Rudolf, a Grűnwaldféle könyvkereskedés utóda a csomagolópapírt 62 helyett 80 fillérért, egy füzetel 1.60 helyett 1.80-éii: adott el. Kocsis Nándor Mikszáth Kálmán-utcai kereskedő zsirptípirt drágított. Bugyi Jánosaié Széchenyi-téri kéreskédől ceruzát és gombfesléket adott drágábban. Bttlcsházf László Iskóla-utcai kereskedő iskolai füzetet, ceruzát, Juhász István Gizella-téri kereskedő rajzszegét 1.44 helyeit 1.92 forintért árusított. Feltűnő árkülönbözet niulatközolt Loyfcó György Arany János-utcai kereskedőnél, aki a 9.06 forintos rajztáblát Í4.80-ért adta el. Igazolta ugyan, hogy 9.90 forintért vásárolta Rengey Béla asztalostól, tehát Rengey ellen is eljárás indült, mert ő ís az 5.60-as hatósági áron felül adta a rajztáblát. A Széchenyi-téri Szent Imre paplrkeresfectíésbcn és a Dugonics-téri Centrumban is rajzláblaárdrágitást észleltek a nyomozók. Bartos Lipót ék a rajzszeget drágították. A kereskedők ellen eljárás indult, de eljárás indült a Traub-cég és annak üzletvezetője, Vida István ellen is, mert a megengedett 48 százalékos haszonkulcs és 3 százalékos költségen felül további költségeket kalkuláltak az eladási árhoz. SStoüs favüAsra szarul a színházi hazán Pénteken Abonyi Géza, a szegedi Nemzeti Szinház főrendezője, kultuszminíszteri megbízott és dr. Ocsltáy Kornél Színházi főtitkár kereste fel dr. Antalffy György h. polgármestert. Eimondották, hogy a szinház modernizálása, átrendezése megtörtént, de a fűtés körül súlyos zavarok mutatkoznak. A színházi kazán ugyanis erősen megrongálódott és szinte teljesen használhatatlan. A várost kérték, hogy vállaljon garanciát a megjavítás költségeiért, hogy a hamarosan bekövetkező hideg időkben már fűteni tudják a színházat. Az ügygyei a keddi tanácsülés foglalkozik és hoz határozatot. GYÁRAK, ÜZEMEK, IPAROSOK FIGYELMÉBE ! az OXIGÉN és DISSOUSG AZ KÖRZETI LERAKATA1 ÁTVETTÜK OLCSÓ, SZÖVETKEZETI ARAK! — PALACKCSERE! ÜRES PALACKOKAT MEGVÉTELRE KERESÜNK! Szegedvidéki Miiszaké Szövetkezei SZEGED, KAKASA-UTCA 5. UDVARBAN. TELEFON: S46. H 48 asiiösisfcről neveznek el fSbli szegedi mcái A városrendezési bizottság albizottsága dr. Czibula Antaí tb. tiszti főügyész elnöklésével péntekén délelőtt ütést tartott, hogy megbeszélje a szegedi utcaelnevezése te kérdését. Elhatározták, hogy a somogyitejepi utcáknak is nevet adnak, mert nincs értelme, hogy a városnak ezt a szerves részét ezen tut is csak számokkai jelöljék. Városi viszonylatban érvényben hagyták ji már előzőleg elhatározón demokratikus utcanév-változtatásokat, de ezenkívül ís több uj elnevezést javasolnak a városrendezési bizottságnak. Igy például végre utcát neveznek el a szegedi születésű és munkásságú legnagyobb magyar néprajztudósról: Kájmány Lajosról. A szegedi Káitnány Lajos-Kör kívánságára a Kálmán-utcát nevezik el róla, amely családjának: régi utcája. A régi hagyományú szegedi utcaneveket, mini például NemestaMcsutca, Veresács-utca. stb. továbbra is meghagyták. A KJebeísberg-lér már a harmadik elnevezést kapja, amennyiben ezentúl az Aradi vérbiiiuk-tej-énejc nevezik. Elhatározták, hogy a Boidogasszony-sugáruí mellékutcáit az aradi vértanukról nevezik ej. Az 1848-as szabadságharc hőseiről több utcát is elkeresztelnek. amely most a centenáriumi év küszöbén különösen időszerű. jgy például 'a Mérey-utca Görgey-utca, az Uj-tér Klapka-tér fesz, de utcát kap Perezel Mór, Szemere Bertalan is, sőt az egyes ütközetek helyeiről ís neveznek el utcákat, mint például Isaszegi-utca, BranyiszJeöi-uíca. A Stefánia-sétány most már véglegesen a Móra Ferenc-sétány nevet kapja. Nem feledfoezték meg művészi életünk kiválóságairól sem, ezért a Valériatér ezentúl BLaha Lujza-tér, a Rigyö-utca pedig Jászai Mari-utcn tesz. A város rendezési albizottság előterjesztéseit még a bizottság is letárgyalja, majd véglegesen" a 23-1 közgyűlés dönt, az ügyben. A DELMAGYARORSZAG hadi fogoly szolgálata Ujabban érkezett hadifoglyok: Mulya György Tótkomlós, Csepregi István Kiszombor, Harmati István Szarvas, Farkas János Vásárhely, Horváth Sándor Orosháza, Dohány Ferenc Szeged, György József Szegvár, Gézei Ágoston Kistelek, Drinóczki József Kistelek, Bujdosó József Szeged, Vidék Márk Dorozsma, Verég Varga János Apátfalva, Kerekes Samuéi Apátfalva, Vala Sándor Vásárhely, Baríha László Szeged, Boháiy Pál Békéscsaba, Gyuric* Károly Szőreg. MA ESTE KÖZKÍVÁNATRA dís/ndtorosv acsora * eríiélyi .íöftötSfeápesrta. BRRQSS-étterembea