Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-14 / 233. szám

lag pfoieiárjái egyesüljetek! Ma: Hádlémllsor HadiiogoEyhirek Szeged, 1943 október 14. Kedd élyi és szigort a gazdasági feirfevik elles X .ipari termelés növekedése t jó közepesnek hált gabona­ís a nyár közepén derüli­hangolta az egész orszá­ínny-i szenvedés és nélkü­gp után, amit a háború végén |z tpfl ára óban elszenvedtünk, t- olt hinni abban, hogy most f' \ minden rendbejön. Ebben is lett volna hiba, mert ,,'és való, hogy a növekvő ftielés az életszínvonal emel­! vonja maga után. Hely­csupán az, hogy a növekvő üurizmus nein ragaszkodott goruan a valósághoz és sokan ft hitték, hogy egy csapásra iszatérünk a régi, békebeli ál­pothoz s nem vették tekintetbe, >gy csak fokozatos javulásról bet szó, közben elemi csapá­pk, politikai zavarok idelglene­i megtorpanást is idézhetnek :'S. Nem számoltak főleg azzal, <gy a nyerészkedési vágy a rmelési többletet igyekezni fog llelefeeresketfe'em csatornájá­i vezetni. Kiáltó példa a bur­mya esete, amelyből — RéVai vlars országgyűlési beszédét Iéwe — 3 millió métermázsá­,|1 í óbb termett; mégsincs elég dacokon. Emiékezzünk a ta­b'.Ví esztendőre, amikör rengje­g burgonyát el vermellek, cl­r'ctároztak, hagyták megromln­: s amikor már étkezésre al­klmatlan volt, át kellett adni szeszgyáraknak. amelyek jól yíizettek érte. Az országban .t is rengeteg szeszesital van, : tavasszal nem volt burgonya, í Ez a példa ás azt mulatja, hogy imaí hiányok okát elsősorban I h őzellátás rossó nie^szervezé­L„e.n és a spekulációban kell esni. Az aszálykárt nem lud­j; megnemtörténtté tenni, de . két utóbbi hiányon igenis lehet s kell segíteni. Eréllyel és vas­korral kell eljárni gazdasági i tünk kártevői ellen. A gazd'á­ij rendőrség eddig is megtett, • i a lehetőségei határárt belül rt . de bíráskodásunk nem volt tlmas, hogv a letartóztatott etézőkr-t. "spekulánsokat a (érdemelt helyre juttassa, rt pártunk még az uj kor­ty megalakulása előtt pro­mjáha vette olyan ígazság­< Igáltatásí intézmény létesité­rt. amelyben elsősorban a lég­ii áhh érdékeltek, a nagyüzemi lakások éreztetik szavukat és jerélyüket. Ez az intézmény az : uzsorabiróságok különtahácsa ; néven most már elfogadott kor­jmápyjavaslat, amit az országgyű­lés remélhetőleg a legrövidebb időn belül törvényerőre emel. Egyesek a polgári táborban* igy a Magyar Nemzet, a Demo­krácia c. lap és a Szegedi Napló is nyugtalankodik, hogy a mun­kások ítélkezése nem lesz elég szakszerű, véleményünk az, hogy szaktudással rendelkező bírósá­gok nem tudták ezt a feladatot jól megoldani, nyilvánvalóan le­hát nem annyira szakszerűség­re, mint a hiányzó erély, hatá­rozottság pótlására van szükség cs ebben a külön tanácsban a szakbíró mellett éppen a nagy­üzemi munkásság az, amelyben ezek az elengedhetetlen jótulaj­dónságok leginkább megvannak. Különbért is ezek' a munkásbiró­ságok nem fognak kis ügyekkel, kisemberek, kisparasztok, kis­árusok' félrelépéseivel, sokszor a nyomorból adódó . vétségeivel foglalkozni. Ezérl nem osztjuk a Szegedi Napló különben is fayanus aggodalmát, hogy a dol­gozók bírósága szembeállítja a munkásságot a parasztsággal. Kissé furcsa néhány nagygazdát és malomtulájdonost a paraszt­ság egészével azonosítani. Meg tudjuk érteni, hogy a pol­gári társadalom némi aggoda­lommal tekint a munkásbiróság működése elé, 'hisz nagyon Való­színű. hogy a nagyfekelézők és spekulánsok nem a munkásosz­tály soraiból fognak kikerülni, de viszont nyugodtak lehetnek abban, hogy a becsületes pol­gárnak nem esik bántódása. Igaz ugyan, hogy a becsületesség ha­tárai az inflációs időben kissé elmosódtak és ma sem eléggé tiszták, de végtére elérkezett" az ideje már annak, hogy a polgári erkölcsöket kissé megszilárdít­suk; 'Bocsánatot kell kérnünk, hogy a polgárság lelkiismereti ügyeibe beleavatkozunk, de el kell ismernie még a Szegedi Naplónak is, hogy" az, "ami a fe­ketézés terén történik, "a dolgo­zók bőrére meg}7 és nem enged­hetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a feketéző polgár gyarapodjék, amikor a kenyér­fejadagunk csökken és kama­ránkban nincs burgonya. Megérkezett Belgrádba a magyar kormányküldöttsé Kedden irfák alá a kulturális egyezményt Vasárnap éjjel indult el Bel­grádba a magyar kormánykül­döttség, amely a magyar-jugo­szláv killturálts egyezmény alá­írásával kapcsolatos tárgyaláso­kat folytatja a jugoszláv fővá­rosban a magyar-jugoszláv vi­szony és kulturális kapcsolatok elmélyítése céljából. A küldött­séget Dinnyés I.ajos miniszterel­nök vezeti, a küldöttség tagjai: Szakásits Árpád miniszterelnök­helyettes, Molnár Erik külügy­miniszter, Gerő Ernő közleke­désügyi miniszter, Veres Péter honvédelmi miniszter, Dobi Ist­ván, a Kisgazdapárt elnöke, Se­bestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, továb­bá Alexits György kultuszminisz­tert államtitkár. A küldöttség búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent purugv Ferenc külügyminiszteri Az MKP minden támogatási megad [Felavatták az élelmezési munkások első vidéki zászlaját A szegedi élelmezési munkásokdölgozók' ellen vonul harcba, ez vasárnap délelőtt 10 órakor aa zászló alá kell sorakozni — Széchenyi Moziban avatták zász-, Dr. Zöld Sándor országgyülé­lajukat. A budapesti központ, bé- jsí képviselő az ünneplő élélme­késcsabai, nyíregyházi rokon-1 zési munkásságot az MKP nagy­szakmák kiküldöttein, a helyi! szegedi végrehajtó bizottságá­niunkáSpártok képviselőin kivül' nagy tömeg töltölte meg a mozi nézőterét. A felemelő ünnepség egyik kiemelkedő pontja a leg­iaősebb szegedi szervezett sütő­munkás Gubics bácsi, elvtárs fel­szólalása, aki 1902-től kezdve vá­zolta a munkásszervezkedás ke­mény útját. Kovács Imre a m-a­nak nevében üdvözölte. — Az MKP mindén támoga­tást megad, liogy a munkás­egységen alapuló szakszerve­zet! élei megszilárduljon és teljesítse nagy folüdatál. mondotta. A zászlőávatás után a vidéki gyár" élelmező munkások orszá- szervezetek, a szegedi' szakma­gos elnöke zászlőavaló beszédé- j befcmzemek,.az ifmsag stb.kep­ben következőket mondotta - [ viselői kötöttek emlékszalagot a A zászló vörös színe szimbolium. j zászlóra. Emlékeztet a munkásmozgalom j Kaczur Géza István csoportéi­ra ár tirjainák kiömlő vérére. A!nők és Csápenszky István titkár zászlóavatásnak különös jelentő- j elvtársak eredményes munkája sége van a mai napokban. Most J volt a lelkes, meleg munkásán amikor a világ imperializmus a! népség megszervezése. Zárolták a lisztfeleslegeket Pécsett Su!y®s sierencsáüenség oltás közben A pécsi Meszhart bánya And­? aknájában gyorsanterjedŐ fjfiytámadt. A rendőrség jelenté­re azonnal munkáscsopcrlot . Váltottak a tüz oltására. A cso­nt leszállásakor szerencsétlen­% történi. Krupp Károly a mo­oxidíól rosszul lett és a felhő­dül után meghall. A münká­Krupp felhozatala után foly­atták munkájukat, de rövidesén íbbanás történt. Az oldalfalak •{comlottakl s a tárna elzáródott, s négy embert benn rekedt. Öi halálos áldozat Vasiítraaprói hélí'öre virradó éj­plea tsnkéntesbányászbrigádelc obb irányból közelitették meg a •*P méter mélységben lobogó b;í­nyasrintcl. Többek közölt 167 mé­teres lyukat fúrtak, hogy a bete­metett bányászokhoz levegőt jut­tassanak. Hétfőn a kora reggeli órákban még reménykedtek, nem is falazták be a még égő bányaszintet. Azt gondolták, előkerülnek a szeren­csétlenül jártak. Délelőtt a fele.]ős vezetők befalaztatták a még mindig égő tárnát, mert csak igy lehetett eloltani a tüzet s megakadályozni a továbbterjedést. A négy em bei­sorsa megpecsételődött. Hétfőn délután 0 óra tájban az András-aKnában való mentési mun­kálatok során megtalálták a négy bennszorult bányász, JSztanekGvnla főaknász, Hegyi Ferenc vájár, Csa­pó János Vájár és Csankó István csillés holttestéi. Valajnemivtök' halálát metángázmérgezés evkozta. A kormány vasárnap rendelet­tel zárolta a kenyérgabona- és liszlfejeslcgeket. A Mvatalos lap vasárnapi száma közli a minden­leire kiterjedő és már vasárnap hatályba lépett rendeletet, amely intézkedik a zár alá, vett ga­bona- és lisztbeszolgáltatásról. 'A vámőrlésre jogosul tak a lenne'és továbbfolytatására megtarthatnák a bevetendő terület minden katasztrális holdja ulán 129 Jrlfó búzát, vagy 199 lelő rozsot, illetve kétszerest és külön intézkedik a rendelél a.háztartásokhoz tartozók és al­kalmazottak gabona- vagy liszt­mennyiségének nagyságáról. A magánháztartások, ame­lyek nem önellátók, kenyér­igabonát egyáltalában nem tarthatna!© Észlel pedig leg­feljebb a háztartás kereté­ben ellátásban részesülő sze­mélyek ulán fejenként 5 kr­logram mennyiségben. Az ezt megliidadó mennyisége­ket október 20-ig, illetőleg a liszt beszerzésétől számított S napon beiül a közellátás'céljára be kell szolgáltatni, vagy a fejenkénti ö Mlós mennyiségét meghaladó , mindén további, 5 kilógram után ! egy személynek egyhavi kenyér­; és Lisztjegyéről le kell moriffani. ; A lemondás legfeljebb jövő év augusztus l-ig terjedliet. A liszt­felesleget hálósági áron az elöl­járóság állal meghizott kereske­jdőkiiek kell beszolgáltatni, akik­i nek nevét és telephelyét az elől­| járóság bárom napon belül kö­| z'ölni fogja. ; Rendkívül érdekes a rendelet­nek az az intézkedése, hogy aki a háztartásában megtartott liszt­mennyiség ellenében lemond ke­nyér- és lisztjegyeiről, vagy a feleslegét beszolgáltatja, annak' i visszatartható lisztje eredetét I vizsgálni nem szabad és amiatt ! ellené sem közigazgatási, sem büntető eljárást inditani nem le­het. Az ezzel kapcsolatos intézke­dések rövidesen megtörtértnek Szegeden is. A város közellátási hivatala kijelöli azokat a keres­kedőket. akik a lisztkészlelet ösz­szegyüjiik. Az összegyűjtött mennyiségről külön listát vezet­nek, amellyel szabályszerűen el kell saómolrtiok. osztályfőnök, Balassa Gyula or­szágos rendőrfőkapitány, a jugo­szláv követség részéről Szundlaka követségi tanácsos. Tito tábornagy fogadta a küldöttséget A magyar kormányküldöttség: különvonata hétfőn reggel 9 óra­kor érkezett meg a belgrádi nagypályaudVarra, amelyet ma­gyar és jugoszláv zászlók diszi­téttek. A pályaudvaron TÜo lábor­nag} és Kard'elj1 nnfníszlereí­nökhelyetles vezetésével a Jugoszláv kormány tagjai, to­vábbá Nes&ov'es Szerb mi­uiszterelnök vezetésével a szerb koraiány Ingja; várták a magyar kormányküldöttsé­gei. A vonat befutásakör Tito tábor­nagy a vasúti kocsihoz lépett és üdvözölte Dinnyés Lajos minisz­terelnököt. Ezután a zenékar el­játszotta a magyar és a jugo­szláv Himnuszt, majd a két mi­niszterelnök ellépett a díszszá­zad előtt, amelyet Dinnyés La­jos miniszterelnök jugoszláv par­tizán köszöntéssel üdvözölt. Ez­után Tito tábornagy bemütaita egymásnak a két kormány tag­jait. Utána Dinnyés Lajos mi­niszterelnök mondott beszédet. A magyar kormány és Ma­gyarország dolgozó népe ne­vében — mondotta — baráti érzéssel eltelve, boldogan lé­pék a büráti szomszédos de­mokratikus Jugoszlávia földi­jére. Nem először járok itt. 1913-bám Voltam ezen a helyen és most artnál jobban eltölt az áz érzés, amelyet a barátságban élő népek találkozása ébreszt bennem. Népünk barátsága, amelyet a Habsburgok, majd a né­met imperializmus csak rö­vid időre tudott megzavarni, őszinte, széles alapokon nyugvó, blzloaiftébüt unnak, hogy a tfiinavölgy.' népek egymás megbecsülésével és segítségével tudnak .békében és a öémokráeiábsn élni, egymás mellett dolgozni azért a jövőért, amelyet csak a demokrácia nyújthat a nemzői éknek. A magyar nép üdvözletét és sze­retetét hozom a démokratikús Jugoszlávia népének abból az al­kalomból, hogy a két ország kap­csolatainak további kimélyitéáe céljából az országaink közötti kulturális egyezmény aláírására kormánydelegációval Belgrádba jöttem. A beszéd után és a fogadáson résztvett miniszterek féleségeik virágcsokrot adtak át a magyar küldöttség női tagjainak. Dmy­nyés Lajos miniszterelnök ké­sőbb látogatást tett Tito tábor­nagynál. Rövtidtesen Tito tábor­nagy, majd pedig Perunácsics, a nemzetgyűlés elnöké" viszonozta a látogatást Dinnyés Lajos mi­niszterelnöknek és Szakasits Ár­pád miniszterelnőkhelyettcsnek. ^ze^dáí wlaláB taííoí ÖSSZSVOSlt PAllüSP a Tisza-szállodában Vendégeket szivesen látunk. Előadó: Kállai Gyala országgyűlési képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents