Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-12 / 232. szám
YaaSttKtp; d elma g y aroh szag A TISZA FEN Decemberi e elkéssüi az uí fcö%u$i föd pillére • Hatalmas vasrudak merednek a levegőbe, izmos testű munMsoK cipelnek hosszú léceket, gépek zakatolása hallatszik a Tisza túlsó partján. .Épül az uj étet a régi helyén: épül a felrobbantott szegedi híd helyén az uj közúti híd. A szegedi partról csak a vasalkatrészék, gépek zsúfoltságát láthatja a kíváncsi szemlélő. A pontonhidról nézve azonban már jooban kibontakozik a munika lázas üteme: csikorognak az emefök erős láncai, sáros homokot dob ki időnkint egy-egy nagy vödör — de a nézelődő idegen nem is gondolja, hogy nemcsak a viz fölött, hanem mélyen a viz alatt is milyen kemény munka folyik. Éppen erre kíváncsi viszont az újságíró! Benn vagyunk a csőben... a mult héten érte et a Tisza medrét az erős vasbetonból készült keszon, ahova leszállni készülünk. Természetesen lenn a viz alatt erősebb a légnyomás, mert ez a levegő szorítja ki a vizet a keszonbóí. Orvosi vizsgálatra van ezért szükség, mielőtt lemegyünk. A hidépitőmunMsok orvosa: dr. Földes Pál tanársegéd megviaa^ii bennünket is. Exnyomás, sziv, tüdő rendben és máris kuszunk befelé egy vastag cső nyitásán, amely a fceszonba vezet. Hatan éppen hogy egyidejűen természetesen mindig mélyebbre süllyed a keszon és egyúttal kívülről ujabb és ujabb vasbetonrétegeket építenek a tetejére. November közepére akarjuk elkészíteni ezt a husz méter mélységbe lenyúló alépítményt, amelyre ráépül azután maga a hidpilíér. Utána be ön tjük betonnal 'a Keszon belsejét is. Körülbelül 3420 köbméter megy majd bele. A többi hídnál nem kellett ilyen mélyre ásnunk, de a Tigza laza talaja megkívánja biztonsági okokból ezt a mélységét. Tizenegy »iSós motmuílog az iszapban Gossier mérnök negyven keszonépitési munkálatot vezetett már és igy számos érdekes tapasztalatáról számolhat be nekünk. — A tiszapolgári híd építésénél mélyen a földben mamulcson tokra akadtunk — meséji. — Nagy szenzációt jelentett egy 11 kilós mamutfog és egy hélméleres csontdarab. Itt is lehetséges, hogy valami érdekességet tartogat számunkra a Tisza. A munkások nagyrésze most dolgozik először 'keszonban. Érdeklődünk lőtök, nem érzik-e rosszul magukat. — Hát nem szeretünk nyomás alatt lenni — mondja egyikük szellemesen —, de szinte már az első nap teljesen megszoktuk. Csupán az a baj, hogy sajnos csak1 15 gumicsizmát és befértünk a cső belsejébe amikör Mgy sajnos csau ro gumicsizmái es ránkzárják légmentesen & nyílást, han- I ad ak, /gy eléggé megviseli a cos sistergést hallunk és ezzel meg- saját ruhúnKat ez a munka. índni fokozatosan a levegő sűrítése egészen addig, amig el nem érjük a lenti nyomást. Egyszerre ijedten kapunk p íüiünkböz. Nagy nyomás fesktti meg a dobhártyánkat. Vezetőnk mosolyogva kiált ránk: — Tessék gz orrból .befelé fújni a levegőt! Gyorsan eleget teszünk a felszólításnak, valami pattan a fülünkben és máris rendbejön minden. Még néhányszor kell 'ezt megismételnünk és inár el is értük a szükséges légnyomást. Megnyitják alattunk az ajtót, e^másra nézünk és biztatón mond— Gyerünk a viz aíál Keskeny, meredek vaslétrán vezet le az ut. Sötétben mászunk egy darabig, fejünkre homok permetezik. Huszonkét méter hosszú, kilenc méter széles terembe érünk. Oldala, teteje mindenütt erős vasbeton, alja a Tisza feneke. Ez a keszon. Villanylámpák fényénél husz munkás dolgozik benn éjjel-nappal hatórás váltással. Bokáig, néhol majdnem [érdig sárban áíjva ássájk a laza talajt. — Husz móter mélyre keli lesülylyeszteni — magyarázza a munkálatok vezetője: Gossier Gyula mérnök. — A kiásott földet zsilipeken keresztül adják fei a munkások. Az ásással A hegesztésnél nehéz a lélegzés teszi hozzá- egy társa. — Ez azonban a mai nappal megszűnt. Bizony nehéz, Kemény munkát végeznek. A szakszervezet azonban fcüőn kollektív szerződés keretében megfelelő fizetést vívott ki számukra: 408 forintot kapnak hetenkiint. Ezt a fizetést minden kétméteres süllyedésnél 20 százalékkal emelik. Negyvenöt év a kesxanbtm Eleinte töbhen idegenkedtek a keszonmutikától, pedig ebben az eselben is csak a kezdet nehéz. Becsületes öreg kort lehet megérni e mellett is. Példa rá az öreg Sziívási Péter bácsi, aki feketekávéval kínál bennünket, amikor v[gre ujbói szabadiéve'gőrc Külön vaskamra is áll azok rendelkezésére, axik esetleg mégis megkapnák a keszonbetegséget. Hirlelen légnyomásváitozás esetén ugyanis a végtagokban szúró, szaggató fájdaímat lehet érezni. A vaskamrában azután megfelelő ievegőadagolássai kúrálják ki a betegexet. A "hatórás munka után /'gyééként mindenki jóadag, finom feketekávét kap. lobbszoros bixíostsas A Iiidépitőknek külön áramfejlesztő telepük is van. Gerlei József mérnök tervezte és kivitelezte a, műszaki berendezésekel. Világos, tiszta nagy terem a gépház, ahova Gossier mérnök és Bonta József mérnök vezet bennünket. Százöt lóerős nyersoiajmotor fejleszti az áramot, dc tartalékban ott áll egy 55 lóerős is. Ha ezen e[romlanának, akkor a városi áramot használnák, de „biztosítékul még egy 120 lóerős benzinmotort Is tartanak. Igy háromszoros biztosítással folyik állandóan a munka. Á gépház melletti kis szobában lakik Herczegh Antal gépész. Huszonnégy éve dolgozik hídépítésnél. — Már az a szokatlan, ha nem zug mellettem a gép — mondja. — Nem is tudnók másképpen jól aludni. A friss levegői három kompresszor nyomja le a keszonba. Ez ,is tökéieles, ugyancsak háromszoros biztosi 3 Valamit az Anyag- és Árhivatalról Szegeden 3—4 kis textilüzem van. Leginkább kézi szövőszékekén termelnek. Kevés tőke és nagy nyersanyaghiány — ez az, ami megnehezíti ezeknek a kisüzemeknek termelését. Mindezek mellett 25—30 embernek nyújtanak megélhetést. A partizánutcai Hirt-üzem is ilyen gondokkal küzködik. A napokban az Anyag- és Árhivalalhoz fordultak nyersanyagért. Jobbról-balről Igyekeztek" megfogni a dolgot és hamar kendert és leni nem kaphatnak, gyapjúhoz szerettek volna jutni, hogy a szövőgépek ne álljanak le. Kertész ur, az Anyag- és Árhivatal kender és lenosztályának vezetője egyszerűen kijelentette, hogy kiutalás pedig nincs. Az üzem kisméretűi s a kiutalás nem kifizetődő. Kertész ur kicsire nem néz és ,25- 30 munkás Szegeden nehéz tél előtt kenyér nélkül mára'd ... — Sietnünk keli nagyon az építéssel — mondja búcsúzóban vezető mérnökünk: Gossier Gyula. — A jég megérkezéséig ugyanis "megfő[elő magasságúra keli emelnünk; a külső, pilléreket is. Reméljük, hogy sikerül ezt elérnünk, hiszen munkásaink igen szorgalmasan dolgoznak és már eddig is megelőztük a kitűzött munkaprogramot. Az idén tehát szép karácsonyi ajánlással dolgozik. A munkásokkal telelő- Aziden lehat szép Karácsonyi ajan non tudnak állandó érintkezést larJdékot kap Szeged. Bmink benne, hogy tani, de ezenkívül külön kooogójeíe- ^sokára az uj had ívét is népüket is beszéltek meg, ha valariíürem-csöndes Tiszánk folott. zavar következnék be. (lökik) Tápéról eltávolították az önkényeskedő mérnököt A t'ápéi községi földigénylő bizottság 1946 őszén megállapodást kötött Káplán Gábor szegedi mérnökkel, hogy elvégzi az ujbirtokosok földmérési munkálatait. A megállapodás szerint holdanként 2.20 forintot kapott rólna. Az uj. birtokosok türelmetlenül várták, mászhattunk (Termeszelesen megmt j mikor kezdődnek meg a munkálatnegfeieLő eíőKészités után. — Hatvankét éves vagyok — mondja. — Először 1902-ben dolgoztam keszonban. Ott voltam az Erzsébet-hid építésénél is Budapesten. Akkor még sokkal nehezebb volt. Fáklyával meg petróleumlámpa fényéné1 dolgoztunk lenn a viz alatt. Sokszor az orrunk is bedugult a koromtól. tok, hogy végre telekkönyvbe jussanak. > 1947-ben, közvetlenül aratás előtt meg is jelent végre Tápén Káplán Gábor, végzett is látszólag mérési munkálatokat. A megállapodás ellenére azonban holdanként Becsületes munkája után egy kevés 4.50 forintot szedett az érdekelt gazföldet kapott a demokráciától. Most ! dáktól. De ezen túlmenően is hámé g egy evig aicar dolgozni, hogy i „ , v . r lovat vehessen magának, aztán nyu-! marosan botrányba fulladt Káplán galomba vonul és otthon dolgozgat | mérnök/ tevékenysége. A tápéi réta sajátján. ben majdnem senkit sem hagyott j venni. meg régi birtokában, össze-vissza dobálta az uj gazdákat. Tari Józsefnek 27 éves bérlete volt, kis sárkunyhót is tapasztott már rajta. Ennek ellenére Tápé másik végén jelölte kji földjét Káplán mérnök ur. Bán Béla, Horváth Lajos és Redenszki Antal is házacskát építettek réti földjükön, a mérnők azonban kiakolbolitotta őket. Mikor az érdékeit, gazdák panasszal fordultak a mérnökhöz, azzal küldte el őket, hoigy »Tegyék kerékre a tanyát és húzzák át másik földre.« Tápén az elégedetlenség annyira felfokozódott, hogy pénteken "délután mintegy 80 főből álló ujgazda eltávolította a faluból az önkényeskedő mérnököt, aki kifelejtette, hogy a nép szolgálatában áll és" | annak érdekeit védelmébe kell Keskenyfiimosztáfy. Mez szervezés, filmkölcsönzés, gépjavítás. Bndapasi, m Erzsébet-kBrnt 45. Telefen; 222—236. Október 15-én, 0§§Jgyf|§ff piftsiip 3 Tís*0 *2á,lodában Vendé^ekets/iv' : szemes délután fél 6 órakei látunk, Előadó. Kállai Gyula országgyűlési képviselő