Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-07 / 227. szám

Világ proletárjai egyesüljetekl MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Kettős árrendszer textilre, bőrre és cukorra Egyesül a romáit kommunista és szociáldemokrata pár! 1 A MAGYAR KOMMUNISTA PART DELMAGYARORSZÁGi NAPILAPJA Szeged, 1947 október 7. Ketfti IV. ért. 227. sÉ< ARA 49 FILLÉR i m% Kísértetiesen hasonlit a világ képe az 1933-ashoz, amikor megtörtént a vtilág kettészakadása két táborra, fasisztákra és antifasisztákra, másszóval a demokrácia liiveire és azokra, akik a fasiszta diktatúrát találták a legalkalmasabbnak a munkásosztály és a demokrácia letörésére, valamiül imperialista hódító cétiaik elérésére. A III. Inteniaoionálé, a kommunista pártok akkori nemzetközi szerve figyelmeztetően emelte fel szavát a nagy veszélyre, amely Európát, főleg a kisnemzetekel fenyegette' az imperializmus legveszedelmesebb fajtája, a német, olas? és japán fasizmus részéről. Sokan kézlegyintéssel intézték el « dolgot, túlzásnak tekintették. Anglia és Franciaország a benemavatkozás kényelmes siruccpol-itikiját választotta: homokba dugta fejét, amikor a fasizmus felsorakoztatta erőit a spanyolországi frontokon. A kommunista pártok összefogásra' szólították fel a xálág összes demokratikus gondolkozású, házaszerető embereit a fenyegető veszéllyel szemben, sajnos a nemzetközi összefogás elég későn, csak akkor jött létre, amikor a náci tankok már lehengerelték Ausztriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot, Franciaországot és bukóbombáik meghódították Balkáni és megtámadták a Szovjetuniót. Csak -a végveszély buktatta meg a be nemavatkozás! politika atyját, Chamberlaint, dó még Churchill is megvárta á német szárnyasbon; bákat, mielőtt megindította Volna a második frontot. Chánvberlain hátam ögött az amerikai imperialistákkal, arra számított, hogy a láncáról elszabadult náci bestia megfojtja a Szovjetuniót, de elszámította magát, Hitler megmarta saját gazdáit. Churchill azt hitte, hogy Hitler és a Szovjetunió egyaránt elvérzik a harcban és az angolszászok egyedül maradnak a porondon. O is rosszul kalkulált az igazi demokratikus és impcrialistaellenes erők a háború befejezésével erősen megnövekedtek, Anglia viszont nagyon legyöngült a háborúban és Churchjllnek mennie kellett. Chureihll szerepét átvette Truman, aki célul tűzte k,i, hogy Európa leszegénye• dósét és Amerika meggazdagodását kihasználva, megszerzi a vi1 Sg 'píilafcaifit. iéist fí'yei-sauyagforrása it s mivel ebben a törekvésében á Szovjetunió és a demokratikus államok gátolják, megkísérli frontot kiépíteni a Szovjetunió ellén. Ennek a trumani politikának a megnyilvánulását látjuk a Nemzetek" Szövetségében és a világ minden íontosabb pontján. Politikái, gazdasági és hadászati szempontokat egyaránt szem előtt tartva igyekszik az amerikai imperializmus bekériteiiá a Szovjetuniót és azoldtt a demokratikus államokat, amelyek nem hajlandók alávetni magukat az amerikai trösztök uralmának. Igy készíti elő az amerikai imperializmus a világ' kettészakadását az imperialista és imperialistaellenes táborra. Amerika Hitler örökébe lépett á világuralmi törekvések terén. A kisnemzetek ismét veszélyben forognak: választaniok kell a szabadság, a függetlenség és az amerikai imperializmus rabigája között. Magyarország ma szerencsésebb kommunista pártok feladata nemzeti függetlenség védelme Kilenc legerősebb kommunista párt nyllalko^ 7,ala az amerikai imperializmusról Szeptember végén Lengyelországban tájékoztató tanácskozásra üítöszsze a jugoszláv, a bolgár, a román, a magyar, a lengyel, a szovjet, a csehszlovákiai. a francia és az olasz kommunista párt. A megbeszélésen a Magvar Kommunista Pártot Farkas Mihály, az MKP főtitkárhelyettese és Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője képviselte. A világpolitika döntő kérdéseivei, az amerikai imperializmus elfeni harccal, a demokrácia és béke védelmével foglalkozik a felmérhetetlen jelentőségű nyilatkozat, melyet kilenc ország kommunista pártjának értekezlete adott ki. A nemzetkőzi helyzetről szóló nyilatkozat és az értekezletről beszámoló közlemény Magyarországon a Szabad Népben jelent ineg vasárnap. Az értekezleten megállapították, hogy hátrányos jelenségeket okoz az értekezleten résztvevő " kommunista pártok .közötti kapcsolatok hiánya. Szükség van a tapasztalatok kicserélésére. Ezért elhatározták, hogy a már említett ki!Mic kemuiunista párt képviselőiből tájékoztató trodát létesítenek. A tájékoztató iroda amelynek székhelye Belgrád lesz — sajtóorgánumot fog kiadni. Az értekezleten Zsdanov, a Szovjetunió kommunista pártjának kiküldöttje beszámolót tartott a nemzetközi helyzetről. Az értekezlet résztvevői megvitatták a beszámolót és összeegyeztették nézeteiket. Közös nyilatkozatot adtak ki az értekezletről. Nyilatkozat a nemzetközi helyzetről Jugoszlávia Kommunista Pártja, a Bolgár Munkás (Kommunista) Párt, Románia Kommunista Pártja, a Magyar Kommunista Párt, a Lengyel Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista {bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja és Olaszország Kommunista Pártja képviselői a nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere után a következő nyilatkozatban egyeztek meg. A nemzetközi helyzetben a második világháború eredményeképpen és .» háború utáni időszakban lényeges változások mentek végbe. Ezeket a változásokat a világpolitika szinterén működő főerők uj elhelyezkedése, a második világháború győztes államai közötti viszony megváltozása és átcsoportosulásuk jellemzi. Amig folyt a háború, a Németország ős Japán elleni háborúban szövetséges államok együtt haladtak és egy tábort alkottak. A szövetségesek táborában azonban már a háború alatt. mim! a fcéfc»m céljai, mind a v'iűgháfjon! után! beremterkedés feladatainak meghatározása íck'iiieíéneu eltérés voltA Szovjetunió és a demokratikus országok a háború fő céljának Európában a demokratikus rend helyreállítását és megszilárdítását, a fasizmus felszámolását és a Németország részérői fenyegető uj agresszió lehetőségének megelőzését és az európai népek között minden téren a tartós együttműködés megteremtését tekintették. Az Egyesült Államok és vele egyetértésben Anglia, más célt tűzött maga elé a háborúban: a Világpiac! versenytársaktól {Németország, Japáni) való snegsraii'advlást és saját uralkodó helyzete biztosításátEz az eltérés a háborús colok és a háború utáni berendezkedés feladatainak (meghatározásában a háború iitánúiidőszakban kezdett elmélyülni. Két ellentétes politika alakult ki: az egyik o.Idaton a Szovjetunió és a demokratikus országok politikája, amely az imperializmus aláás áréra és helyzetben van, mint a fasiszta támadások idején. Halárain demokratikus országok sorakoznak és kormánya szilárdan el van tökélve az ország függetlenségének és szabadságának megvédésére. Sötét felhők tornyosulnak ismét a világ felett, de nincs ok a túlzott sötétenlátásra. Tíz évvel ezelőtt is meg lehetett volna akadályozni a máspdik világháború kitörését, ha a demokratikus erők egységesen és háíározotinn szállnak szembe a fasiszta agresszióval. Kilenc kommunista párt nyilatkozata a'nemzetközi helyzetről, az nmea demokrácia megteltáriíUásáj-a irányul, v a másik oldalon az Egyesült Államok és foglia politikája, amely az imperializmus megerősítéséire és a demokrácia megfogására irányaiMinthogy a Szovjetunió és az uj demokrácia országai a világuralomért való harc imperialista terveinek a demokratikus mozgalom srétanzáré pák akadályává Váltak, ha< >* >« «j,v deliek meg a Szovjetunió demokrácia országai elle u £ ai: Egyesült Államokban és . . a íegbuzgóbb imperialista politikusok uj háborúval való fenyegetésekkel is alátámasztana!;. Ilyinódon két bíbor ajakuit ki: az imperialista- és demekráeíaellenes tábora amelynek főcélja az amerikai imperializmus világuralmának megteremtése és a demokrácia szétzúzása és az imperialistaelienes. demokratikus tábor, melynek fő célja, az imperializmus aláásása, a demokrácia megszilárdítása és a fasizmus maradványainak felszámolása, A két ellentétes tábor'— az imperialista és az imperiaüstaellenes — harca a kapitalizmus általános válságának tovább' iiSélezőüése, a kapitalizmus evőinek gyengülése, a szortaUzmro és a demokrácia erődnek gyarapodása közepett© megy végbe. Ezért az fmpertalista tábor és annak ' vezető ereje, az Egyesült Államok. különösen támadó aktivitást fejt ki. Ez az aktivitás egyidejűleg bontakozik M minden irányban — katonai és stratégiai Intézkedések, a gazdasági terjeszkedés és az ideológiai liarc irányában. A Truman—Marshallterv csupán alkatrésze, európai fejezete a nemzCi&M terjeszkedés általános politikájának, amelyet az Egyesült Államok a világ minden táján folytai Az amerikai imperializmusnak azt a tervét, hogy Európát gazdaságilag és politikailag leigázza, kiegészítik a Kína, Indonézia, Déíamerika államainak gazdasági és notitikai íeigárikai imperializmus fenyegetéséről 'azt a célt szolgálja, hogy figyelmeztessen a veszélyre. Tisztán kell látnunk a fenyegető veszélyt, mert csak ig}- tudunk megfelelő elszántsággal szembeszállni vele. A határozottság már fél eredmény. Az amerikai imperializmus meg fogja gondolni, hogy kihívja maga ellen a világ demokratikus erőit. Nem becsüljük alá az ellenség erőit, de nem szabad' alábecsülni a magunkét sem. Hitler vesztét az okozta, bog}' alábecsülte a szabadságszerető népek erejét, a háború szenvedései viszont azért zudultak nvázását célzó tervei. A tegnapi agresszorokat — Németország és Japán kapitalista mágnásait — Amerika uj szerepre készíti elő, arra, hogy az Egyesült Államok imperialista politikávának eszközévé váljanak Európ-" • és Ázsiában. Felette fáltozato.', ,/ tábor taktikai ' i. insh egyi van ílt fenyegeti «•. * etíítiH! ;,» uriua-sl, 1 E ' ' ás gazdasági nyomás, a /aegetés .legkülönfélébb mód jatt. Kihasználja a belső ellentéteket, :i széthúzást saját pozícióinak .megérő sitésére ós niindezt a politikában já ratian emberek becsapásiíra és megtévesztésére szánt liberális, pacifista áiarc mögé rejti. Az imperialisták taktikai eszközeinek fegyver tárában különleges szere pet tőit be ' a jobboldal? szaetaHsíák ánrtpo'itíkiájának felhasználása, akiknek tipusa Franciaországban Blum, Angliában Attlee és Bevin, Né metországban Schumacher, Ausztriában Renner és Scharf, Olaszországban Saragat, stb. Ezek az imperialista politika rabló lényegét a demokrácb és a szocialista frazeológia álarc, mögé igyekeznek rejteni, de a valóságban ín'nüenheii az imperialisták hűséges szekértőiéi, akik fcoiutásv vísauék a munkásság saraiba, megmérgezik öntudatát. Nem véletlen, hogy az angol imperializmus külpolitikája Bevin szemé lyében a legkövetkezetesebb és íegbuzgóbb képviselőjére akadt. Ily viszonyok' között az imperialistaeiienes, demokratikus tábornak törne rütnie kel I, egyl>ehangolt akeiópro gramot kell kidolgoznia, ki keh do, goznáa saját taktikáját, azi imperialista tábor főerői, az amerikai imperializmus ellen, annak angol és francia szövetségesei ellen, a jobboldali szociális tók ellen, mindenekelőtt Angliában. Franciaországban. Az imperialista agresszió terveinek meghiúsításához :yra van szükség, hogv Európa összes demokratikus kunkra, mert a demokratikus erők alábecsülték a fasizmus erejét. Énnek nem szabad mégegyszer ttiea történnie. Erre figyelmeztet mindönkit a kommunista pártok nvi latkózata is. Mincfen kommunistának, de minden magyar hazafinak is, aki félti nemzete szabadságát, tanulmányoz nia kell a kilenc kommunista pár! nyilatkozatát, mert megmondja mi a teendő, ha nem akarjuk, hogy néhány év múlva megint bombák záporozzanak városainkra és elpusztuljon mindaz, amit oly nagy. erőfeszítéssel felépítünk.