Délmagyarország, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-14 / 208. szám

Vasárnap, 1917 szeptember 14. DÉLMAGYARORSZÁG Van-e igazi demokrácia az iskolában ? 4 230:20 a polgári és proletár származású tanulók aránya a Baross-gimnáziumban A. középosztály tavaly ilventáit! (ennek a java a falusi ösziöndüja­fülhöndült: a népi kollégiumok sok, akiket az állam tanitiaü); kis­látolt birlokos-kisbérlő 12. A pontos tár­a nepi szervezésében merényletet maga ellen. Hát hogyne, mikor régi szokás szerint a parasztnak az eke mellett a helye, mit akár az iskolá­ban?! Ez az elfogultság gzóll Ila­lasy professzor emlékezetes cikké­ben, melyben janicsároknak nevez­te a népi kollégistákat, mivel ez egyszer nem ők alkalmazkodtak az uri osztály érdekeihez, hanem az eddig csak urak számára adott mű­veltséggel a népérdeket akarják szolgálni. Halasy és társaik legfőbb érve, hogy az iskola mindig demokra­tikus intézmény volt, mert nem tett külömbséget diák és diák fcözt, ahogyan a Baross gimnázium mosi megjelent ezidei évkönyve irta: «az iskola egyiké a legdemokratiku­sabb intézményeknek, mert egyfor­ma szeretettel öleli keblére tanít­ványait bármilyen életkörülmé­nyek közt is él odahaza a tanuló.» Mennyire naiv és társadalmi szem­lélet hijján való megállapítás ez! Lehet, sőt biztos, liogy sok tanár nem éreztette az iskolába vala­hogy bekerült alsónéposzlálybeli­vel, hogy ki ő, dé korántsem ez volt a rendszer: nem az iskola voll í demokratikus* legfeljebb egyes la-l nárok. Az iskola nem volt de'mo- j kratikus és sajnos ínég ma sem az: • ezt legjobban elárulja akaratlanul • is az a statisztika, amely ugyanén-; nek az évkönyvnek a hátulján van. j 251 tanuló közül — köztük van a 10 falusi ösztöndíjas is, földműves, napszámos fia 1 — írd és mondd: egy—; kisbirtokos napszámos 10 sadalmi helyzetet elleplező körül­írások nem tüntetik föl pontosan hány munkásszülő fia tanul ott, ahogy kivesszük (egyéb ipari vagy bányászati segédszemélyzet) ösz­szesen 7. Ugyanakkor 33 kisiparos 15 kiskereskedő, 6 nagykereskedő. 37 köztisztviselő, 22 paptanár-ta­nító 12 más értelmiségi (önálló), tehát, ügyvéd', orvos, stb. nyugdí­jas köztisztviselő 15 sok egyéb ap­ródé színién középosztályi-polgári kategória. Mindezek összesen: icb. 220-at tesznek ki. A szociológiailag nem pontos kategóriák is csalősak; nem tudni, mennyi birtokkal sorol­tak be szülőket kisbirtokosnak s mit jelent a 6 «egyéb önálló őster­melő*. A pontos arányt nehéz te­hát fölállítani, de a legjobb eset­ben is ez 220:30-hoz. Igy aránylik a dolgozó nép fiainak részvétele az iskolában a középosztály .fiai­hoz. Ha pontosabb, élesebb elvá­lasztást leszünk a proletárság és kispolgárság közt, ez az arány legalább 2.'í0:20-ra válto­zik. A demokrácia harmadik esztendejében a legnagyobb al­földi város mintagimn ázitim á­ban a szegényparasztság és ipa­ri proletáriatus fiai — akik pé­tiig az országnak több, mint a fele lakosságát adják — 10 »/o­ban sincsenek képviselve. (Mi leliet a helyzet a főiskolákon?) Merje vatakt azt mondani, hogy ez nem kasztrendszer! íme: ezért vannak a népi kollé­giumok. Azért, hogy ezt az arányt olyanra javítsák, -amilyen a sze­gényparasztság és ipari munkás­ságnak országos arányszáma: leg­alább 50 o/o-osra. Egyetlen földműves-napszámos gyerek helyeit ötven és száz le­gyen, hét Ipari munkósfiu he­lyett ugyanannyi. Ez sérelem a középosztály számá­ra? Ki akarjuk túrni az ő fiait? Nem, erről szió sincs, csak azt akar­juk, hogy ne anyagi előnyei, ha­nem a tehetsége szerint érvénye­süljön a polgári- középosztálybeli ifjúság is. Csakis igy érhetjük el. hogy a középosztály, mint a dolgo­zóktól elkülönült osztály megszűn­jön és helyet adjon az osztályközi osztálykeretektől független szabad értelmiségnek, amelynek nincsenek a néppel szembeni osztályérdekek hanem azonosulni tud a dolgozó osztályokkal érdekben, sorsban, akaratban. Helyesen irja a szegedi egyetem politikai professzora egy jelentős tanulmányában az értel­miség számára: «Nc küldje értelmiségi pályák­ra az arra nem alkalmas*vagy csak közepesen alkalmas liaiU. Ez másképen szól a tanári karnak: ne legyenek többé tekintettel sem­miféle osztályszempontra a tanu­lók tehetségének elbírálásánál. Ha tehetségtelen a kölyök* hagyja abba az iskolái, akkor Is, ha vaskereskedő, vagy egye­temi tanár az apja! Ne vegye el a helyet annyi tehetséges pa­raszt* és munkásgyermek elől! Itt az ideje, hogy — amint az ország, éppúgy — az iskola is a dölgozó népé legyen. Ne engedjük! hamis társadalmi látástól becsap-t ni magunkat: a kispolgárok fiaínak betörése nem a szegényparasztság és az ipari prolelárság Jielyfogla'ása. Az még ezután következik! Affung ól ría térrajzán minden este Vfráliy LáSZlÓ a zongoránál. Asztalrende lés 5—93 alatt. ® Figyelmes kiszolgálás. Polgári árak. Kulturházát avattak a közúti hid uiuukása! Jói fejlődik Szeged tájkulfurája A kommunista városvezetés ujabb és jelentős sikere Mint már jelentettük* Lőrinczy Béla gazdásági főfelügyelő a föld­müvelésügyi minisztérium megbí­zásából Szegedre érkezett, hogy tanulmányozza Szegeden a mező­gazdasági tennivalókat. Lőrinczy Béla elsősorban tanul mányozta a város mezőgazdaságot fejlesztő programját, majd a há­roméves térv mezőgazdasági ré­szét. Ezután meglátogatta Lőrin­czy .Béla a szegedi tanyavilágot. Ugy Alsótanyán, mint Szatymazon tanulmányozta, a régi és az uj ala­pítású mintagazdaságokat és azuj­birtokosok gazdasági rendszerét. A tanulmányul befejezése után Lőrinczy Béla a legnagyobb el­ismeréssel nyilatkozott a kom­munista városvezetésről. Mint Ismeretes Szeged város a mult költségvetési évben és az idén is 150—150.000 forintot fordított a mezőgazdaság továbbfejlesztésére. Ezzel a város komoly alapokra fek­tette a tervgazdálkodás lehető­ségeit. Elismeréssel adózott a kommu­nista városvezetőknek, akik széles látókörrel megteremtet­ték a löbb- és minőségterme­lés lehetőségeit. A gazdaság! felügyelő véleménye szerint or­szágos viszonylatban még jicm találkozott ilyen alapos és terv­szerű mezőgazdasági tájkutfiira fejlesztéssel. Bejelentette, hogy a látottak alap­ján a földmüveiésügyi minisztéri­umban olyanirányul előterjesztést tesz, hogy feltétlenül állítson fci a minisztérium Szegeden mezőgazda sági üzemi szolgálatot és mezőgaz dasági kittatóintézetét. A város tervszerű munkájával nemcsak rá­szolgált ezeknek az intézmények­nek élelrehivására, hanem a kor­mányzatnak egyenesen kötelessége ilyen irányban támogatni a helyes és korszerű mezőgazdaságfejlesz­tést. A két intézettel sikérül egyrészt biztosítani a tájjellegű növények nemesítését és a helyes tervgazdál­kodás szakszerű irányítását. Tuda­tában voltunk, hogy az MKP város­vezetési politikája a biztos felemel­kedést biztosítja a nemzet számá­ra. Politikai sikon ritkán találko­zunk elismeréssel ezért a munká­ért. gazdasági vonalon azonban a tények mindenkit a legnagyobb el­ismerés nyilvánítására birnak. A hidmunkások mindennapi nehéz munkájuk közben szakítottak időt arra, hogy a szegedi hídfeljáró alatt az ünnepséget. Szécsi Károly minisz­teri tanácsos Gerő Ernő elvtárs üd­vözletét ho^ta a szegedi hidépüőfc­n • „ — • ——ipi hatalmas kultúrtermet építsenek, nek. Papp István a Közlekedésügyi Munka után ebben a kultúrteremben minisztérium üzemgazdasági osztályá­kiváimak felüdülni és tanulni- Takács és Lombos elvtárs, a kulturházépités kezdeményezői és kivitelezői méltán érdemelnek dicséretet a jó munkáért. Dc dicséretet érdemet valamennyi hídépítő munkás. Szombaton este 7 órakor volt a szé­pen feldíszített kulturház avató ün­nepsége. Megjelent az ünnepségen Tombácz Invre elvtárs, az MKP sze­gcdi végrehajlóhizottsagának 'elnöke, Dénes elvtárs, polgármester, Haviár Gvőző, Körmendi István miniszteri ta­nácsosok, Drégely József rendőralez­redes és felesége, Gr^ülig József, a közlekedésügyi minisztérium ellen­őre, Somogyi Miklós, a MÉMOSz or­szágos elnöke, a budapesti Borüros­téri hidmunkásoktól Szalai József, a Margit-hid tói Incze Károly hozta a munkásság üdvözletét. A "pártök és közületek is képviseltették magukat. Lombos István elvtárs nyitotta meg nak vezetője, Tarján Iván a hidépitő vállalatok vezetőinek nevében mon­dott beszédet. Ezután Dénes polgár­mester szólal! fel. Az ünnepi l>c.szé­dek után a hidmunkásokból alakult kulturgárda nagysikerű műsorral szó­rakoztatta a vendégeket és hidmunká­sokal. A műsort Wakszán László kul­turvezető állította össze. Battancs Jó­zsef, Dékány Mihály, Fodor András, Kakuszi Antal, Luczai Béla, Mányal Kató, Mányaí Magda, Molnár László, Pintér Vencel, Sordje Kató, Wangel András, Wagner Ferenc, Wagner Fe­róncné arattak megérdemelt siker! Az előadás után közös vacsora kö­vetkezett. VIGADÓ TERMEIBEN TÁNC! ­Békebeli vacsorák. Társas és csa­ládi összejövetelek. — Hangulat reggel 4-ig. 1 DUGÁSZ Ozlot: Károlyi u. 3. Üzem Tápét ntca 7. fest, tisztit NOTT auló­szakfskola vizsgáztat felelősség mellett wemély, teher és motorkerékpárra SZEGED, TÁBOR UTCA 2. RÁKÓCZI TÉR. MA 5 órai TEA GENA PRESS énekel! ZÁRÓRA REGGEL 4-KOR. CITY JAZZ! RAFFAY ÉTTEREM ÉS KÁVÉHÁZ. Kerékpár, rá gumi, alkatrész, gramofonok, lemezek E D é r y io, varroqep, - JAVÍTÁSOK JÓTÁLLÁSSAL! d e Mí. CTCA m0mU számológépéi Oron váaAroloh Szenes! * odagép Vállalat, Szechroyí-lér í fl Szegedről deportállak emlékművének gyászistentisztelet keretében történő felavatása szeptember 21-én, "vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a zsidó templom­ban, melyre hitefleinket és mindazokat, akik gyászunkban velünk együtt érezflek, meg­hívjuk. Külön meghívókat nem bocsátunk ki. Az emlékmű-bizottság. Hangya Fogyasztási Szövetkeze! fatelepe T«»«fr»i» P—J1 Bécst-körut 34. I. a. száraz import RETORTA és BOKSA faszén minden mennyiségben kapható. bükkfa Iskolafüzelek és írószerek míndeumennyiségben KAPHATÓK Biicsfiázi László könyv- és papirkereskerlésében, Gr. Apponyi Albert-u. 15. Telefon 1-93.

Next

/
Thumbnails
Contents