Délmagyarország, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-14 / 208. szám

2 I) fi LM AGYA R ORSZÁG Vasárnap, 1947 szeptember 14 JScüdl a ioronyj alá Tüsztőt- városi adóhivatal! Engödelmöt kérők, hogy csak innen, a Délmagyarorsjság ujságbuJ instállom mög az urakat. Kivált­képpen aszt az urat, aki aszt a röndöletőt kieszölte, amejjik tén­uap a Délmagyarország újságba is benne vót. Me' mi annak a röndö­Jetnek igön igön nem örfilünk. Az égyik felinek, annak, hogy gondu­tak az urak ránk, parasztokra is. még Jirünénk, hogy lám, mégis csak van demokrácia, de a másik felé — bocsásson mög érte az adó­hivatal —, nagyon keserévé tötte a szánk izit. Szóvá, észrevötték az urak, köszönjük is nagyon, hogy ez a nagy szárasság pocsékká tötte a kapásnövényeinket, aszt valami­féle adóelengödést annak. De, ha mán annak az urak, né vögyék e' kéttetejive. Me' töszöm aszt, mé* akarik az urak mögbünteini a Ruki. Mérges, Szentmihájtelök, Balástya, Eölsőcsöngöle. .mög d többi düllők parasztyait avva, hogy az adóelen­gödésre ráfizessenek. Próbájják az •írnak ugy mögcsinyáni, hogy gyüi­jenek az urak ki hozzánk, igön szivössen fogaggyuk üket. Asztán mög gzé is jólösz, ha sürgőssen inögváltoztatik az urak aszt a rön­döletöt, amég Péncs Lejó polgár­inestör elvtárs mög nem harag­szik, me' ü most abba mestörkö­<fik, hogy a szomszédos falukat is behozza Nagyszögedébe. Má' " pe­dig, higgyék e' az urak az ijjen röndöl?tte nemhogy azok gyünné­nek ide, hanem még a mijeink is kiszalannak Szögedébü. AlLiccsuk bejre a baráccságot tirak és né) haragiccsuk magunkra a polgár­mestört. Ugy-i mögtöszik? Istennek ajóllom magukat. Förgeteg Halbür János J elentettük, hogy ,a városnak te­kintélyes összeggel tartozik a ' Gázgyár. A város és a gyár képvi­selői között szombaton megindul­tak a tanácskozások. Nyers számí­tás szerint a Gázgyár tartozása meghalad ja a 600.000 forintot. Kér­dezzük a nagytőkéseket, folyósita­nának-e a városnak ilyen összeget kamatmentesen? A város polgárai sem hajlandók ilyesmire a Gáz­gyár irányába! A köztársaságot tör vény beiktat­ták, megszűnt az a komikus helyzet, amikor királynélküli kor­mányzóság voltunk. A mult emlé­keit hivatalból is eltüntették. A de­mokratikus kormány, a főispán, a polgármester is elrendelte a .köz­épületekről eltüntetni a királyság jelvényeit. Ugy vesszük észre, a városi mér­nöki hivatalban azonban nem a' Szőrmét? Rosman SzArmregyáie közp, raktár Kárász nlra 8. köztársaság, nem g demokrácia hi­vei ülnek, hanem legitimisták, akik várják vissza a királyt. Felhívjuk az illetékesek figyelmét, bogi' a Kossuth Lajos-sugárut és a Pa­csirta-utca sarkán »minden eshe­tőségre® megőrizték a királyságjel­vényeit. Amennyiben a cimer fe­lett elhelyezett koronát nem távolí­tották el," csak feltűnően begipszel­ték. A Pacsirta-utcai részen azon­ban még ezt sem tették meg. A - Klauzál Gábor-gimnáztium homlokzalán is mégjj királyság jel­vényei díszelegnek. Miért vannak, a felettes hatóság peudclkezései? Hogy azokat ne hajtsák végre?® Ilyen tisztviselőre a köztársaság-, nak nincs szüksége! Ha a mull kell, ugy menjen a tisztviselő oda^ ahol azt megkaphatja. Nekünk nem; kell. A koponyaalkaí elárulja a zenei tehetségei A művészképzés legmagasabb fokát biztosítja a szegedi zenekonzervatórium vizsgamódszere A magyar demokrácia Szegedet jelentős kulturális értékkél gyara­pította. Hosszú évtizedek kultúr­harca fejeződött be. Szeged kon­zervatóriumot kapott. A kultusz­kormányzat a városi zeneiskolát emelte konzervatórium rangjára. Az ui intézmény élére cfr. Baranyl János az országos viszonylatban is Rendelet a jugoszláv nyelv szabad használatáról Súlyos (egyei mi vétség a nyelvrendetet megszegése Délszláv utcajelzö táblák (Budapest, szeptember 13.) Rajk László belügyminiszter ma rendele­tet intézett valamennyi vármegyei al­ispánhoz a magyarországi délszláv nemzetiség siabad nyelvhasználata ügyében. A belügyi minisztérium utasí­totta az alispánokat, gondoskodjanak arról, hogy a délszláv lakosság anya­nyelvét akadálytalanul hasznaihassa. A miniszter elrendelte, hogy az alis­pánok figyelmeztessék a községi elöl­járóságokat, a járási főjegyzőket és a megyei városok polgármestereit, hogy a nyelvhasználati szabályok meg­Wgése fegyelmi vétség, ami is­métlés vagy szándékosság esetén a súlyosabb legye Imi vétségekre megállapított büntetések hatálya alá esik. A belügyminiszter rendeletében külön aláhúzta a hivatalos feliratot. Az olyan kézségekben, ahol dél­szlávok Is laknaU a hivatalos fel­iratokat az illető nemzetiség nyelvén ts el kell készíteni. Ezek­ben a kézségekben vagy megyei városokban a hatóságok, a hiva­talok megjelölésére, esetleg utca­nevek jelzésérc szolgáló lábiákat mindkét nyelven, azaz magyar cs délszláv nyeJven kell ekészltenú Példás uzsorabirösági iíélel Balássy László budapesti magke­reskedő 1947 augusztus végén Szu­vajcsics Lázár, Görög János, Tóth Mi­hály, Tápai Mihály és ökrös István szöregi ós ujszentiváni gazdákat meg­bízta, hogy 200 mázsa búzát vásárol­janak 140—160 forintos úrban. A gaz­dák össze is vásárolták ezt a mennyi­séget 24 gazdától 110—150 forintos árban és 160 forintért továbbadták Balássynak. A búzát már nem tudta Balássy elszállítani, mert a gazda­sági rendőrség rajtaütött. A búzát el­kobozták és Balássyék, valamint a 24 eladó j^izda ellen "eljárás indult ár­drágító visszaélés büntette miaít. A szombati uzsorabiróságon dr. Margila István tanácselnök példás Íté­lettel büntette meg a buzafeketéző­ket. Balássy Ikiszló két év és hat­hónapi börtönt kapott. Mellékbünte­tésül háromévi jogvesztésre Ítélték, azonkívül 500 forint pénzbüntetésre, * 2000 forint vagyoni elégtétel megfi­zetésére. JJjszentivánróI egyévi kitil­tásra és az ítéletnek egy/budapesti hírlapban való közzétételére. Görög János 2 évi l>örtönt kapott és 3 évi jogvesztést, 200 forint pénzbüntetést, 500 forint vagyoni elégtételt kell fi­zetnie, Ujszeníivánról egy évre ki­tiltották és az ítéletet dobszó ut­ján Itözzé kell tennie. Szuvajcsics 10 hónapot, Tápai és Tóth 7—7 hó­napot, ökrös 2 hónapot, a 24 gazda pedig 1—5 hónapig terjedő börtön­büntetést kapott. Bulássy és Görög letartóztatásban maradt s az ítéletet megfellebbezte. A 24 gazda ítélete jbgerős. Működésben a gazdasági rendőrség Nagy Irma Tisza Lajos-köruti kereskedő 2 kiló lugkövet 60 fo­rintért árusított. — Müller Rozália Tisza Lajos-köruti kereskedő 7.20 forint helyett 16.90-ért adta a szap­pan kilóját. — Prágai Sándor Sza­badsajtó-utca 72. számú lakos 62 százalékos zsírtartalmú szappant főzött és löbb nagykereskedőnek 5.04 helyeit 10.60 forintért adta el. akik viszont 14.40 forintért árusí­tották. Árdrágításért eljárás indult ellenük. — özv. Dávid Józsefné Szilágyi-utca 3. számú lakos a Ket­ting-sarkon dinárt kinált eladásra. A gazdasági rendőrség 3500 dinárt talált a zsebében, őrizetbe vették. jónevü zenepedagógus került. Áz' ui intézménynek a magyar kulturális életben nagy jelentősége van. Eddig csak azok kaphatlak magasabb zenei kiképzést, akiknek volt annyi pénzük, hogy Budapest­re költözködjenek. Illába volt va­laki tehetséges,, ha az anyagiak lű­ányoztak, elkallódott a legnagyobb tehetség is. Miután vidéken maga­sabbnivóju zeneképző intézetek nem voltak, senkisem foglalkozott olyan mértékben tehetségkutatással mint arra szükség Jplt volna. Dr. Bárányi, amikor a konzervatórium szervezéséhez fogott, majdnem csu­pa negatívummal találkozott. A há­borút vesztett ország szegény és nem bocsátottak a rendelkezésre korlátlan anyagi lehetőségeket, örömmel állapíthatjuk meg. hoiy dr. Bárányi a tanári kar szerve­zése terén is beváltotta a hozzáfű­zött reményeket. A városi zeneis­kola volt tanári karát 'kibővítette, részben a szegedi Nemzeti .Szin­ház adta lehetőségek kihasználásá­val, részben ui — "Országos vi­szonylatban is nagynevű — zenepe­dagógusok alkalmazásával. Az uj kultúrintézmény kibővített .és a művészi értékben nagy sulival rendelkező tanári kara pillanatnyi­lag a felvételi vizsgákat tartja. A konzervatórium első megnyilatko­zása is a mult hibáinak korrigálá­sa és a modern zenepedagógia al­kalmazását jelenti. Minden jelent­kezőt meghallgatnak és vizsgáztat­nak. Dr. Bárányi János a tehetség­kutatás és rátermettség tökéletes megbízhatóságának érdekében, nemcsak pedagógusainak tudását vette igénybe, hanem a modern lélekkutatás és tehetségkutatás vi­lágszerte még^sehol sem alkalma­zott módszerét is alkalmazta. A jelentkezők tehetségvizsgáján részt vesz d'r. Salgó Sándor, a nagy­nevű frenológus. A jelentkező növendékeket első­nek dr. Salgó vizsgálja meg. A fre­nologns vizsgálatait a jelentkezők koponyaalkatán végzi el. A termé­szettudományban megszokott biz­tonsággal és pontossággal állapítja meg i) jelentkezők készségét és te­hetségét. A frenológiai vizsgálat utárt a konzervatórium tanári kara ejti meg a szakmai vizsgát. Dr. Bá­rányi által bevezetett vizsgamód­szer már is jelentős sikereket és eredményeket hozott. A jelentkezők nagyrésze nem ismeri tehetségét és rátermettségének irányát. Igy az egyik növendékről kiderült, — aki zongoraszakra jelentkezett,— liogy nagyon lehetséges énekes,a másik esetben a hegedüszakra jelentke­zőről kiderült, hogy tehetséges fú ­vós. De számtalan példát tudnánk felsorakoztatni. Az uj .módszerű tehetségkutatása és a vizsga tökéletesebb és jobb eredményeket hoz. Amennyiben a következő szempontból vizsgálják, meg a növendékeket: muzikális és ritmusérzék. Instrumentális érzék Feltűnőbb zenei irány (hangszer., ének, karmester, zeneszerzés"). A szakmai rátermettségen kívül az egyéniséget is megvizsgálják: kife­jezőkészség és koncentrálóképesség Érzelem és kedélymélység. Lámpa­Láz és vizsgapszihózis, valaminI művészi érzékenység szempontjából s is vizsgálat alá vették a növendé­keket. Igy a konzervatórium maradékta ­lanul eleget tesz eredeti célkitü-­zésének, nem mesterembereket, ha- ­nem művészeket képez. - ~ A mindenre kiterjedő vizsga azí eredményezte,hogy a konzervató­rium valamennyi növendékéről, még a tanév megküzdése előli teljes ; és pontos képet kaptak a tanárok Megismerkedtek a jelentkezők adottságaival és hiányaival A tehet­ség fokának ismeretében azután sokkal gyorsabb, s könnyebben és eredményesebben vezethetik, ne­velhetik a konzervatórium tanárai növendékeiket. A ktínzervatórium vizsgaeredírtié­nyei azt igazolják, bogy érifémes, volt harcolni. Az első lépés is érté ­keket hozott a felszínre és ami a legfontosabb a jelentkezők nevelé­sét helyes irányba állítja. Az első lépés sikere még csak fokozza bi­zalmunkat a konzervatórium irá­nyába és büszkévé tesz bennünket* hogy az ország egyik legértékesebb és iegmodérnebb ilyenirányú in­tézete Szegeden vari. Vali tyuh is falál szemei Makai Mátyás csongrádi gazdái kodó családjával kukoricafoszlás­ból tért haza, mikor észrevette, hogy kukoricaföldjén tördelik a kukoricát. A tolvajokat sikerült el­zavarni, de addig elég nagy­mennyiségű kukoricát tudlak ma­gukkal vinni. Néhány pgp múlva Kósa Ferenc és vak testvére Já­nos kukoricát adott el nagyobb mennyiségben Csongrádon s akkor derült ki, hogy ők a tolvajok. Kó^ sáékat őrizetbe vették s vallomá­suk során elmondták, hogy a tel­jesen vak Kósa János a föld szé­lén várakozó kocsira ügyelt, amíg testvére egy fiatalkorúval hordta a kukoricát.

Next

/
Thumbnails
Contents