Délmagyarország, 1947. szeptember (4. évfolyam, 198-221. szám)
1947-09-10 / 204. szám
DELMAGIAR0R9ZIG Szerdá, 1947 szepíemJber 10. MÉZÜGUZDBSÜG Az idei termésű kukorica ára Az ui közellátásügyi miniszteri rendelet szerint a B. vételi jegy ellenében beszolgálíalott egészséges. 15% viztarlalmu morzsolt kukorica termelői ára mázsánként 46 forint A beszolgáltalási kötelezettség lellesilésén felül a gyüitőkereskedő részére a ü. vételi jegy ellenében megvételre felajánlott fenti minőségű morzsolt kukorica termelői ára 100 kilónkint 62 forint. Ha a gyiijlőkereskedő a kukoricát gazdálkodótól szeptember l-e után vásárolja meg vagy ez időpont után veszi át, szctember 1-tőL az átvétel napjáig fltelt időre rak táró zási, kezelési éa biztosítási költség Cimén költségtérítést kölelea fizetni, ami szctember 15-ig a 15 % víztartalmú morzsolt kukoricánál mázsánkint 20 fillérrel növekszik A tengeri árak egyébként agyüjtőkereskedő raktárában való átadás mellett érvényesek. Ha az átadás vasúti kocsiba vagy uszályba rakva történik,mázsánkint 80 fillér berakási költséget kell téríteni, vala mint megtérítendő ilyenkor az állo másig i'aló fuvarozás igazolt költsége a gyüjlőkéreskedő raktárában kifüggesztett tájékoztatóban feltüntetett egységes megállapítás szerint. A pince tízparancsolata Amint az ujbórok kierjedtek, letisztultak, a szinbort át kell fejteni (seprőről lefejteni) kikezelt, egészséges, tiszta hordóba, Átfejtésnél ugyanazokra a körülményekre kell tekintettel, lenni és ugyanazokat a teendőket végre kell hajlani, „mini a feltöltésnél. Szüreti munkálatoknál, borok kezelésénél, fejtésénél általános szabály: k a pince és felszerelése tisztántartása. 2. a pince szellőztetése, meszelése, időközönkénti kénczése. 3. külön szüretelni a fehér szőlői a színestől, 5. ne fejtsünk vörösboros hordóba fehér mustot, vagy bori 6. ne töltsük fel fehér bort szi nes borral, 7. feltöltéshez csak egészséges tiszta bort használjunk, 8. ne töltsük fel fajborunkat seprős vagy aljborral. 9. ne tartsunk a pincében szagos, erjedő anyagot (petróleum, káposzta, zöldség, burgonya, slb.) 10. boraink tárolását, kezelését bizzuk szakemberekre, szövetkezeti központi kezelésre. Q szegedi munkAs dalosok Békéscsabán A délkerületi munkásdalosok isméi találkozóra gyűlnek össze Békéscsabán. liz alkalommal Szeged dolgozóit előreláthatóan két szegedi munkáskórus képviseli. A legrégibb Szegedi Általános és a legfiatalabb Szegedi Kenderfonó munkásdalosai. A Békéscsabai Általános Munkás Dalkör 30 éves fennállásának jubileumát ünnepli. Ez alkalommal a háború alatt elveszett zászlaja helyett avat uj zászlót a békéscsabai 'dalárda. Az ünnepségeken résztvesz a Délkerület majdnem minden munkáskórusa. Sajnálattal értesültünk, hogy a Szegcdi MÉMOSz, Hazánk és a somogyileíepi dalkarok anyagi okokhói nem vehetnek részt. Erinek ellenére a kerület tizenkét kórusa küldte lre nevezését, ezenkívül két pesti és két bányászdalkar ís szerepelni fog. Irftgjpel, %im*Mm> legmagasabb t5SU.o» „Moszkva az uj szovjet korszak zászlóvivője lett44 Három és félmillió moszkvai lakos levele Sztálinhoz Moszkva 3,665.859 dolgozó lakosa aláírásával ellátott levelet intézett Sztálin gcneráliisszimuszlioz Moszkva alapításának nyolcszázadik évfordulója alkalmából. «Az ősi orosz város — mondja a többi közolt a levél — 1918 március 11-én a világ plső szocialista államának fővárosa lett.» A levél további folyamán mély bálával emlékezik meg. Moszkva lakossága a fiatal szovjet köztársaság jjehéz és küzdelmes éveiről. Megemlékezik a Moszkva közelébe jutott nácibandák elleni védelemről, amelyet Sztálin vezetésével szerveztek meg és amely győzelemmel fejeződölt be. A levél végül kiemeli, hogy a szovjet-rendszer eredményeit a tervgazdálkodás és a szocialista munka alkotó ereje tette lehetővé. Sztálin generálisszimusz üdvözlő levelében válaszolt a szovjet fői város népének és "hangsúlyozta, ' hogy Moszkva érdeme nemcsak az. hogy a haza történetének folyamán háromszor szabaditolta meg az idegen elnyomástól a hazát. Moszkva érdeme mindenekelőtt abban áll, hogy alapul szolgált a szétszórt orosz földek egységes kormánnyal, egységes állammá törlénő kovácsolásához. «Azután, bogy a nagy Lenin akaratából — irja a továbbiakban Sztálin — Moszkvát ismét hazánk fővárosává nyilvánítottuk, e város az uj szovjet korszak zászlóvivője lelt». A továbbiakban hangsúlyozza levelében Sztálin generálissziinusz, hogv Moszkva érdeme legfőként abban áll, hogy hirdetője a tartós békéért és a népek közötti barátságáért folyó harcnak és irányítója az uj háborúra uszitók elleni küzdelemnek. Igüzsá^dayi kinevezések A Magyar Közlöny legújabb száma közli, hogy a Köztársasági elnök Mecsér József szegedi táblai tanácselnököt a tábla elnökévé, dr. Marosvári Ferenc táblabírót tanácselnökké nevezte ki. Továbbá Asbóth Frigyes Dezsőt, a miskolci -ügyészség vezetőjét Szegedre főügyésszé, dr. Illyés Tivadar i'őállamügyészholyettest a szegedi államügyészség elnökévé nevezték ki. Dr. Bózsó Ferenc törvényszéki tanácselnököt a szegedi járásbíróság elnökévé, dr. Meesér József államügyészt a győri járásbíróság elnökévé nevezték ki. A köztársasági elnök végül dr. Lázár Ferenc, dr. Kószó György, dr. Arvay Kálmán, dr. Hárs László törÁvényszéki bírákat, dr. Ráday Lászlót, a járásbíróság alelnökét a szegedi törvényszékhez tanácselnökké nevezte ki. Végül dr. Zélónyi János törvényszéki biról Budapestre tanácselnökké dr. Vétkes Bertalan és dr. Gaál Ödön államügyészeket az ügyészséghez alelnökökké nevezték ki." Az igazságügyminiszter Rujdosó Aranka szegedi járásbirósági 1. o. irodasegédlisztet a budapesti törvényszékhez helyezte át. Megtámadták az utcán és telheltra verték Zsarnay Kálmán volt főispánt Hétfőn délután 4 órakor fsmeretlen férfiak megtámadták a Városházutcában Zsarnay Kálmán volt vezérőrnagyot, volt pestmegyei főispánt. Zsarnay az elmúlt napokban egy küldöttség" élén politikai követeléseket nyújtott be a Kisgazdapárt vezetőségének. A volt főispán a súlyos üllegek következtében eszméidet" vesztette, életveszélyes állapotban szállították a Rókus-kórházba. A Hu ny ária íerraszán minden este Balázs Kálmán a Budapesten közkedvelt hegedűművész muzsikál. Asztalrenáe, lés 5—93 alatt. Figyelmes kiszolgálás. Polgári árak. II kamara sttrgeü a kereskedelmi és iparkamarák íegietHi jogha,óságáról széió iirvény megalkotását A kamara előterjesztéssel fordult •a kereskedelem- és szövelkezelügyi miniszterhez és előterjesztésében azl kérle,. liogy a kereskedelmi és iparkamarák fegyelmi jogkörérői szóló törvényjavaslatot a miniszter végleges alakjában készilse 'él és az országgyűlésnek nyujlsa be. A kereskedők és iparosok feletti fegyelmi hiráskodás, vagy másszóval a kereskedelmi és iparkamarák fegyelmi jogkörének kérdése közel egy évtizede foglalkoztatja az érdekképviseleti életet és e tárgyban 1913-ban törvénytervezet is készült. A kamara véleménye szerint a kamarák fegyelmi jogkörének megadása nemhogy veszteit volna aktualitásából, hanem az változattanul fennáll, sőt a háború erkölcsi és anyagi pusztításai következtében még erősödölt anjuak indoka, hogy a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet biztosító 1923 :V. tc. és az 1933:XVII. tc. tiltó és büntető rendelkezéseit kiegészítsék. Nap mint nap előfordulnak az ipar és kereskedelem körében olyan visszásságoké amelyek tiltó rendelkezésbe nem ütköznek, mégis hálrányo-i sak, mert nemcsak bosszúságot.' vagy kellemetlenséget okoznak,hanem gyakran kárt is okoznak az üzlettársaknak, a közönségnek és alkalmasak arra, liogy a fogyasztóközönség szemében a kereskedő és iparos megbecsülését aláássák. A kereskedők és iparosok panaszkodnak amiatt,, hogy a súlyos gazdasági nehézségek bűnbakjául a fogyaszlóközönség g kereskedelmei és ipart a maga egészében marasztalja el. A mindig igazságtalan általánosítás gzülőoka igén gyakran egy-egy kereskedő, vagy iparos olyan magatartása a fogyaszt óközönség Irányában, amely magatartás a verseny tisztességét szabályozó jogszabályok alapján nem kifogásolható, mert ezek a jogszabályok a versenytársak egymás közötti viszonylatát nézik s a kereskedő és fogyasztó közölti viszonylatra nincsenek tekintettel. A fegyelmi jogkörről szóló törvény ugyanazt adná meg g kereskedelmi és iparkamaráknak, mint amilyen fegyelmi jogkör pl. az ügyvédi kamaráiénál az ügyvédekkel szemben az ügyvédi kamarák fennállása óta megvan. Jön! Jön! lroda$4|/ Vállalat. Izérhtny-W" Talafo« 0—41, cirkusz Buíh vsfi 1 hónapi vendégszereplés után pénteken 12-én megnyitó előadás a Valéria-léren 2000 személyt befogadó ponyva-sátor, 120 személyzettel. KüIOn vonattal érkezik. A Lánc-hid fel fog lámadni UJ mozgalom körvonalat alakulnak szeptember 15-én, mikor országszerte megindul a gyűjtés a Lánchíd felépítéséért. A hid szimbólum is, nemcsak közlekedési eszköz. A hid a legkönynyebbhen, legvilágosabban megfogható jelképe annak, ami két és félesztendő óta az újjáépítés terén folyik az országban. Szimbólum volt a líossulh-hid, a tiszai vasúti hidak, az egyszerre egymással versenyben épülő szolnoki- es Margit-hid. Mennyivel inkább jelkép a Lánchíd, amelyet majdnem 100 esztendőn keresztül büszkén mutogattunk mindenkinek, aki megfordult a magyar fővárosban. Karcsú iveire szeretettel tekintettünk valamennyien. A Dunába omlott pillérei mindennél jobban jelképezték a pusztulást, amely a liáboru rombolásaival a nemzetet érte. A Lánchíd fölépítése tehát a legerősebb bizonyítéka anpak, hogy a háború szörnyű évei után a béka és 'nyugalom utján lialad előre "a nemzet. Ezenkívül azonban még valami mást is jelent ez a hid. Jelképe a magyar haladásnak. Amikor kishiján száz éve felavatták, Uziráky országbíró a pozsonyi országgyűlésen azt mondotta, hogy itt 'döntötték meg a rendi kiv^tságokat. A Lánchíd vitte először keresztül az egyenlő tehervilések elvét. Aki át akart menni rajta, városi polgár, vagy kiváltságos nemes ember, ur vagy paraszt, köteles volt egyaránt a hídfőnél lerónni az obulust. A haladás igy öltött testet száz évvel ezelőtt a Lánclúd megszületésekor. A Lánchid újjáépítése teliál nemcsak a barbár kezek által lerombolt kitűnő közlekedési eszköa újból való feltámasztása, hanem a legnemesebb, a legigazibb, • legmagyarabb hagyománytisztelet. Amikor a 48-as Lánchid Bizottság megbízásából Gerő Ernő közlekedési miniszter adakozásra szélit minden rendű és rangú magyart a Lánchid újjáépítésére, nemcsak egy uj hid létrehozásáért fordul segítséget kérve a magyar társadalomhoz, hanem a magyar progresszív hagyományok tiszteletét is kéri az adományozóktól. A magyar nép segítségével igy válnak valóra a közlekedésügyi miniszternek a Lánchid Bizottság alakuló ülésén mondott szavai: "Széchenyi Lánchid ja fel fog támadni«. A polgármester intézkedése a va.lasos mnnká&ok érdesében A vallásos munkások azzal a kéréssel fordultak Bujdosó Pál üzemi szervezeti titkárhoz, járjon közbe Dénes Leó polgármester elvtársnál, hogy az ui szegedi Lourdesi Máriakegy0:1 tárnál szeptember 9-én, (ü-én, 11-én és 12-én este 6 órakor tartandó bucsuájlatosságok alkalmából hídvám nélküli közlekedést engedélyezzen. Bujdosó Pál a kérésnek eleget telt ós azonnal lotmácsolLa a polgármester eH társnak a munkások kívánságát. Dénes elvlárs azonban » hid karbantartására szükséges súlyos kiadások miatt a vámmentességet valamennyi ájtatosság idejére nem tudta biztosítani. A tőajtatosságra, 12-re, az ájtatosság idejére délután 5—9-ig hidvammenlessógel engedélyezett., A vallásos munkások nevében itt mondunk köszönetet érte. öeivárosl - mozi TeMon; 6-25. Ma szerdán utoljára ifjúságiink zsongitó boldogsága Majális Bihary, Kcrlay, Scnnyet, PETUR ILKA Károlyi Árpád kíséretével énekel. Elíianláftofk fél 5, fél 7, és fél 9. NGR D BERGMAN legújabb filmszenzációja Hz idegen nő MOPEX FILM C& TÖRTÖK 4, C, 8.