Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-15 / 185. szám

Péntek, 1947 augusztus 15. D^LMilüI AROISZid ••MBnaBBHOBHaBSIX 5 A I nyTlasterror legvéresebb lapjaiban sok szó esett ar­ról, vájjon termelt-e ki ez a nép olyan vezetőket, akik meg tudiák kezdeni azt az em­berfeletti munkát, „amellyel ezt a felperzselt és elpusztitott or­szágot anyagilag és a tervszerű. m züllesztés" és elvadilás évtizedei f§ itán lelkileg és morálisan talp­ra tudják állilani. A kérdezők közül kevesen tudták, amit mi vigaszul és bálorltóul naponta emlékezetünkbe idéztünk: nem­sokára hazajön Rákosi Mátyás Rákosi hazajött. Először Deb­recen és a Tiszántúl, majd alig néhány nappal a felszabadulás ulán a főváros hallotta szavát. Ulána rövidesen megismerte az egész ország. Ma már nincs em­ber Magyarországon, aki ne is­merné fényképről, de kevesen ludnak éleiéről,, egyéniségéről, valami közelebbit. Rákosiról nin­csenek pletykák forgalomban, magánéieléről nem ludnak löbbet mondani, mint azt, hogy békésen él otthonában feleségével és a fasiszták által kivégzett nővére gyer­mekeivel. Feleségéről, aki a Szovjetunióban a birák és ügyészek or­szágos szakszervezetének elnöknője volt, tréfásan meg ^zokla je­gyezni, hogy ő [is azok közül került ki akiktől éleiében legtöbbet szen­vedett. Ez azonban nem zavarja családi életük boldogságát. Rákosi elvtárs sokszor szokott panaszkodni, hogy alig jut valami ideje, amit családjának szentelne. Kora reggel, 6—7 óra körül már dolgozik s gyakran még éjfélkor is ott állanak lakása elölt minisz­terek autói, jelezve, hogy gazdáik megbeszéléseket folytainak a mi­niszterelnökhelyetlessel. . M, Szakszervezeti Óvás A Vendéglátóipari Munkások Szak­szervezetének vezetősége felhívja -a vendéglátóiparosok és kocsmárosok, valamint a fizetőpincérek és bizal­miak figyelmét, hogy a szakszervezet nevében illetéktelen egyének könyve­ket és plakátokat árusítanak. Több helyen az illető a szakszervezetre való hivatkozással hitelbe fogyaszt, va® megszökik a vfizetés elől. A Vendéglátóipari Munkások Szak­szervezete ezúton hozza az érdekellek tudomására, hogy senkinek semmiféle ilyen, vagy ehhez hasonló ügyben megbízatást nem adott és kéri az ér­dekelteket, ho® amennyiben az illető valahol jelen Uezik, a legközelebbi rendőrnek adják át. A Vendéglátóipar! Munkások Szakszervezetének vezetősége. A Kommunista Párt a zenészekért Kaptuk a következő levelet: »A zenészek jóléte a dolgozók élet­színvonalának emelkedésétől függ. A 3 éves terv nagyobb jólétet, több kultúrál ad a dolgozóknak, több szó­rakozási lehetőséget, tehát jobb meg­élhetést jelent nekünk, zenészeknek is. Nem leszünk többé a mulatozó urak kiszolgálói, hanem a nép meg­becsült jjevelői, szórakoztatói. Az urak Magyarországában munkánkért csak megalázás, lenézés volt osztály­részünk a demokratikus Magyaror­szág megbecsüli n nép szórakoztatóit. Mig mások szórakoznak, a zenész ad­dig dolgozik. Előfordulhatott-e a múlt­ban az, ho® sorainkból valakit is képviselőnek jelöltek? Sohal Most a Magyar Kommunista {>árt, a dolgozók párlja képviselőnek je­liille Vasvárt Istvánt, szakszerve­zetünk főtitkárát, aki 1910-ben szülelelt, zeneakadémiát végzett, majd az Operaház zenekará­ban játszott, később a jazz-zenekarok­ban működött. A felszabadulás után megszervezte az Országos Zenész Szakszervezetet és jna mint a szak­szervezet főtitkára harcol a zenészek érdekeiért. Eddig elért eredményeink még nem elegendők. Követeléseink vannak. Szem előtt tartjuk az élőzenevódelmet a gépzenével szemben. Az iskolai zeneoktatást terjesszék ki lehclségcs zenész:íjainkra is és állítsanak fel népi kollégiumo­kat. Az uj magyar filmgyártás megindításával munkaalkalom nyilik a magyar zenészeknek is és kérjük, követeljük, hogy Bar­tók, Kodály és még sok híres magvar zeneszerző utódait ne hagyják ki a munkából. Sokan voltak zenészeink közül, akik világsikert arattak és mégis kül­földre kellett távozniok, mert itthon a nyomorral egyenlő volt az életük. Hány cigányzenész, hány nagy tehet­ség pusztult el fiatalon a mult el­nyomó rendszere alatt. Ila azt akarjuk, ho® az uj or­szággyűlésben, ahová a zenészek még a labukat sem tehették be, most kép­viselőnk legyen, jobb létünkért, meg­becsülésünkért és tudásunk elismeré­séért harcoljanak, válasszuk meg, hogy hova szavazzunk' majd. Vegye­tek fontolóra s nézzétek meg, kik harcoltak eddig elért követeléseinkért. A Magyar Kommunista Párt, mint lát­hatjuk, mindenben támogat bennün­ket. Egy zenész.« Műveltség, képzettség, szakszerű vezetés bMositja a 3 éves terv sikeréi. ÉRTELMISÉG! Építsd a néppel az uj Magyarországot! SZAVAZZ A MAGYAR KOMMUNISTA PARTRA! unkatársainak na® e®éni szabadságot enged,, ho® egyéni­ségük, képességeik minél teljeseb­ben fejlődhessék. Szívesen foglal­koztatja a fiatalokat, hiszen magja is egészen fiatalon került a politi­kai életbe, felelősségteljes pozíci­ókba s pártfogolja a nők politikai szereplését, amit a demokratikus fejlődés szempontjából döntő je­lentőségűnek lát. Nem véletlenül terjedtek el a legendák Rákosi hallatlan munka­bírásáról és munkatempóiáról. So kan kérdezik: ilyen életmód mel­lett honnan származik Rákosi óri ási műveltsége és tájékozottsága? Még legközelebbi munkatársai is nehezen tudnának arra megfelel­ni. „ho®an lehetséges, ho® Rákosi kora reggeltől késő éjszakáig tartó szakadatlan és nehéz munkája köz­ben mégis elolvas mindent, amit olvasni érdemes — nemcsak új­ságokat, hetilapokat, folyóiratokat, hanem a frissen megjelenő ma®ar és kjjlföldi szépirodalmi és tudó mányos munkákat is? U® mond­ják, az alváshoz szükséges kevés órájából áldoz olvasásra és tájéko ződásra. Korábban megszerzelt ha talmas műveltsége és bámulatos emlékezőtehetsége lehetővé teszi, ho® kulturáját, ismeretkörét nap­ról-napra ®arapitsa és elmélyítse. Nem igen van Európának olyan fővárosa, Moszkvától Rómán át Londonig, ahol hosszabb-rövidebb ideig ne tartózkodott volna, de is­meri Amerikát és Ázsiát is. Mégis merte ezeknek a kontinenseknek és országoknak életviszonyait, tár sadaimi berendezését. Hat nyelven beszél. Emlékezőtehetsége bámu­latba ejti minisztertársait. Ha párt­ja központi vezetőségében, va® a minisztertanácson Rákosi e® sta­tisztikai adatra, dátumra, személy­re, .va® névre hivatkozik, már megszokták, ho® nem néznek Idá­ja: annyira biztosak abban, ho® Rákosi esze nem csal. A történe­lem, irodalom,, művészettörténet közgazdaság valamennyi ágában otthonos s különösen jártas a ma­gyar kulturában. Akik vele e®ütt voltak börtön­ben, mesélik, hogy kitűnően meg­tanulta mindazokat a mestersé­geket, amelyekre a börtönélet kényszeritette, i® a legjobb sza­bászokkal is felveheti a versenyt. Társainak nagy fáidalma volt ho® sakkozásban sohasem sike­rült me®ernl. Fiatalabb éveiben sokát sportolt s ma is kitűnően úszik. R, ákosi hatalmas életereje nem­csak fáradliatatlanságában és mun­kabírásában nyilatkozik meg, ha­nem optimizmusában is. "Mikor a felszabadulás ulán hazaérkezett, pusztulás,, inség. elvadulás és anar­chia fogadta. Voltak polgári po­litikusok akik azt mondták: «Ta­lán nem is érdemes munkához kez­deni, nem leszünk elég erősek, ho® le®ürjük a bajt.» Rákosi azt felelte: «Tudjátok, ho® mi 25 esz­tendeig vártunk: hadd nézhessünk e®szer szembe ezekkel a bajok­kal és nehézségekkel, csak e®­szer legyen módunkban segiteni és épiteni.s S jött az infláció, jöttek az aszályos esztendők, a kül és belpolitikai bonyodalmak, a pol­gárháborúval fenyegető összeeskü­vés — Rákosi optimizmusa rendü­letlen maradt. Tudta, hogy a tör­ténelem kerekét visszaforgatni nem lehet s a magyar nép a Kom­munista Párt vezelésével elég erős lesz a reakciós Címadások kivé­désére. Rákosi a valóságokból és tényekből indult ki s az ő opti­mizmusának lett igaza. I® volt mikor az infláció tetőpontján a sta­bilizációt igérte, közeli időpontra és igy van most a 3 éves tervvel. Ui szónoki iskolát teremlett. Be­szédeiből hiányzanak a szép sza­vak, a régi szónoki iskola frázisai. Beszédeit tényekre és valóságra épitii, kijelentéseit szívesen illusz­trálja számokkal és adatokkal. Hallgatósága érzi: nem csapják be, nem vezetik félre, nem a maga számára akar babért aratni, mert amit mond, igaz, a cél, amelye! kitűz, nemes és egyetemes érdekű. Szeret tréfálni, találó megje®zé­sei ®akran derítik fel társaságál va® tár®aló feleit. Ez a humort sok szenvedés, élettapasztalat, em­berismeret és természetes jókedély ®ümölcse. E®-e® nehéz tár®a­láson ®akran old fel súlyos ellen­téteket Rákosi humoros megje®­zése; az a hires «tárgyalóképes hu­mor*. Rákosi Mátyás a 'Ma®ar Kom­munista Párt főtitkára. De magu­kénak érzik őt nemcsak a kommu­nista dolgozók, hanem a más pár­tokban lév'ő, va® pártonkívüli mil­liós tömegek Is. Politikai vonzó­erejének az a titka, ho® a dolgo­zók érzik: Rákosi Mátyás éleiének középpontjában a nép szolgálata, a segiteni akarás áll. Vidéki utain sokszor áll meg autója a szántóföl­dek mellett, ahol emberek dolgoz­nak, „kis boltok előtt s megkérdezi a tulajdonostól, ho® mit mennyiéi vásárol? Gyakran kora hajnalban kime® a piacra, elbeszélget a há­ziasszonyokkal, belenéz a kosaruk­ba. megérdeklődi, mit sikerült kap­ni és mennyiért. A külvárosok­ban. bányavidékeken beme® a la­kásokba, „megpézi mit főznek va­csorára vagy edédre. Regeli munkája azzal kezdődik, hogy felhívja telefónon Vas elv­társat s a gazdasági szakembereket és megérdeklődi^ mennyi volt a piaci fclhozalal, ho® áll a szénter­melés, hol volt eső, milyenek a ter­méskilátások, elinLézték-e márezí. va® azt a kérést, amit ez a ®ár vagy az a falu intézett ehhez va® ahhoz a minisztériumhoz, va® szervhez. Fi®elme mindenre ki­terjed, mert tudja, ho® ®akran a a krumpli ára fontosabb lehet a legna®obb politikai problémáknál Is a dolgozó kisemberek számá­ra. A magyar közélet Rákosi előtt nem ismerte a politikusoknak ezt a tipusát. Barát és ellenség e®­aránt elismeri, ho® Rákosi Mátyás nemcsak a Kommunista Pártnak, hanem az egész nemzetnek kima­gasló politikai értéke, európai for­mátuma magyar államférfi. Vas Zoltán irta róla börtönnaplójában: «A tekintélye olyan óriási, ho® még a fe®őrök is messziről tisz­telegnek előtte. A fe®encek le­emelt sapkával köszöntik.* S az a tekintély, amelyet Rákosi emberi e®éniségével, tehetségével és mű­veltségivel, főként pedig e® élet­nek a nép szolgálatában eltöltött nehéz évtizedeivel kivívott, e®re na®obb lesz. Alakja még mindig napról-napra nő a dolgozók mil­liói szemében s aho® annakide­jén a fe®őrök, még ellenségei is messziről tisztelegnek elölte. Libamáj, hus, aprólék naponta újból frissen kapható Ungár Mikszáth K. u. 1. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság g • • EB • W Az Örmény Tanács-köztársaság népművészének, a rendezésében a SZÉCHENYI TÉREN i MOSZKVAI NAGY-OPERA BARITONISTÁJÁNAK 17-én, vasárnap este 8 órai kezdettel K g^n/f plBl«jfliB * - , • * . p^vej első magyarországi \t\a Mindenkit szeretettei vár a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság szegedi Vezetősége.; és dalestje Belépődíj nincs!

Next

/
Thumbnails
Contents