Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-12 / 182. szám

Hazatérő i^áacilSoplyolc névsorát kőzöllük Siegeö, 1947 angasztos 12., kedd, IV. évf. 182. sz. ira: 40 fiSlév ü kisember A régi világ hírhedt kortes-válasz­K'ásai után kissé szokatlan még ná­lunk, h(£*y most súlyos, életbevágó kérdések "merülnek fel, amelyekre minden egyes szavazónak választ kell adnia. Ez" a demokrácia velejárója, ez az, ami politikai érettségre neveli a népet. De nemcsak a kérdések eldöntésében van politika, hanem a kérdések fellevésében is. Ma arról van szó, hogy szétzilált gazdasági életünket kell rendezni, ter­melésünket kell talpraállitani és ezzel kapcsolatban demokráciánk népi szel­lemének megfelelően igazságosan fel­osztani az egves társadalmi rétegek között az áldozatvállalást. A nemzet­gyűlés által elfogadott és a közvéle­mény állal egyöntetűen helyeselt 3 éves államgazdasági terv adja nieg a következő évek nemzeti munkájának kereteit, ezen az uton haladunk a növekvő általános jólét felé. Ezek a keretek tág teret nyújtanak minden pártnak sajá'tos céljai követésére, ha kell, a demokrácia hibáinak osloro­kásárá, a munkában való nemes vetél­kedésre. Ez ugyanugy vonatkozik a koalíciós pártokra, niint az ellenzé­kiekre. A megindult választási agitáció mégis más irányba igyekszik terelni a nép érdeklődését. A reakciós pár­tok igyekszenek világnézeti iiarcot provokálni, sajnos a Kisgazdapárt sem mentes eliől a szándéktól. Tegnap hallottuk a Polgári Demo­krata' Párt szónokait Szegeden, pár nappal ezelőtt Baloghék és á Baran­kovics-féle néppárt szórla röpiratait a városban, mindeme ellenzéki® pár­tok programjának főslágere a magán­tulajdon és a polgári életforma vé­delme. Kik védik a magántulajdont és kik vannak ellene? Vasárnap — nem véletlenül — Bibó István, a Szegeden és az ország­ban is jólismert egyetemi tanár be­szélt erről a kérdésről. Azt mondotta, Siogv a marxista pártok rossz tradí­ciókkal terheltek, többek leözött azzal is. liogy a magántulajdon ellenségei: nemcsák a kizsákmányoló nagytőkéé, de elterjedt hiedelem szerint a kis: ember magántulajdonának ellenségei is. Bibó professzor tévedett annyiban, hogy ez a hiedelem nem annyira a szocializmus gyermekbetegségeinek köszönhető, mint'annak a céltudatos ellenpropngandának, amelyet egy év­százada a szocializmus rágalmazói tolvtalnák. Erre a propagandára kap­csolt rá a mai hazai reakció. A Magvar Kommunista Párt nincs és nem i^ volt soha a kisemberek magántulajdona ellen, ellenkezőleg, védi azt. Ez éppúgy jgnz volt 1919-ben, amikor Hortliyék a kővetkezőképpen becsmérelték a kommunistákat: »Ami a tiéd, az az enyém, ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd® és igaz ma is, amikor 600.000 nincstelen föld­művesnek adott a kommunista föld­osztó miniszter magántulajdont. Mégis kik a kisemberek magán­tulajdonának ellenségei, ki ellen kell a kisbirtokosnak védekeznie? Lényegében azok ellen, akiket a mai magyar magántulajdont védő pár­tok képviselnék, a nagytőke és fullaj­tárai ellen. A felszabadulás előtt, kü­lönösen a harmincas évek elején, a nagy gazdasági válság idején ezrével árverezték a kisparasztot, a kiskeres­kedőt és kisiparost, a szabad foglal­kozású értelmiségiek kénvlelenek vol­tak feladni orvosi rendelőjüket, ügy­védi "irodájukat, az árverező bankokat pedig felvetette a pénz, amellyel nem tudták mit csinálni. Legfeljebb a kül­földi fürdőhelyek teltek meg sohasem látott számban magvar vezérigazga­tókkal, pénzemberekkel. (Folytatás a 2. oldalon.) .4. munkáspártok vezetői Rákosi Mátyás miniszterelnökhe­lyettes vasárnap délben Békéscsa­bán 50.000 ember előtt mondott beszédet. A választások kérdésével kap­csolatban hangoztatta: gondos­kodnak arról, hogy a válasz­tások tiszták legyenek, minde­nütt rendben,, simán follyanak le. A parlamentet már két he­te feloszlatták, de eddig sehol az országban semmiféle hiba nem történt a választásokat il­letően. Az ellenzék szónokai is kénytelenek bevallani, hogy szabadon tarthatják gyűlései- j kel, nein zavarja meg őket senki. Ez igy is folvtalódik majd egészen a választásokig. — Ami minket illet — folytatta Bákosi Mátyás — a Kommunista Párt a ma '.a részéről garantálja,, hogy az ország jiépe szabadon kifejez­heti akaratát. — Szeretném, — mondotta — ha 'a Kisgazdapárton belül meg­maradt reakciósok megértenék, hogy a közelmúltban a párt nem azért kapott kíméleti időt, hogy a nép ellenségei ismét szervezkedjenek, hanem1 azért,, hogy a demokratikus erők szerveződjenek össze. Aki ezt nem érti meg, azzal meg fogjuk értein!. — Mi kommunisták örülünk, — folytatta, — hogy a testvér Szociál­| demokrata Párt megszabadult vég­re az olyan jobboldali, kommunis­taellenes, munkásegységellenes ele­mektől, mint Peyer és társai. Job­ban szerettük volna, ha ez már régebben megtörtént volna. hiszen a kiválás most kétségkí­vül bizonyos fokig zavarja a Szociáldemokrata Párl válasz­tási harcát, másrészt azonban erősíti a párion belül a mun­kásegység híveit. akiknek igazuk lett a Peyer- ügy­ben. Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter elvtárs Jászberényben mon­dott beszédet. Kijelentette, hogy a viszony a szociáldemokrata és kommunista párt között az utóbbi Háfeosi elvtárs a választások tisztaságáról Peyert és 15 társéi kizárták a Szoctfítdcmc&rcSei Pártból Ezt a szövetséget nemcsak fenn akarjuk tartani, hanem meg is akarjuk erősíteni, mégpedig olyan Megállapodások segítségével, amelyek eltüntetik vagy egész jelentéktelenre csök­kentik a látszólag elkerülhetetlen* dé valójában mindig elkerülhető viszályokat. A magyar demokrácia legfőbb biztosítéka a két munkás­párt együttműködése és arra .kell törekednünk, hogy ezt az együtt­működést minél bizalom teljesebbé tegyük. Á Népszava vasárnapi szüíma közli A Szociáldemokrata Párt veze­tősége augusztus 6-i ülésén a kö­vetkező kizárási javaslatokat hagy­ta jóvá. Peyer Károly, Györki Imre, Pozs­gai Gvula. Bakány József, Breznai Béla, Fekete Ervin. Jlanz Rudolf. Jankó Lajos, Koncz Béla, JCörnyei Pál, Molnár György, Morvái Pál. Selmeczi Ferenc, Úrbanek Károly. Veszpérni A. István* Wéber József. hetekben szorosabbá vált. A jó egyetértést azt hiszem meg fogja könnyíteni Peyerék távozása a Szociáldemokrata Pártból. — A két párt közötti együttmű­ködés ellenére sok nehézséget okoz a kommunisták és a szociáldemo­kraták közötti versengés. Mi tud­juk* hogy ezen is változtatni kell és szívesen látnánk, ha a két munkáspárt helyeit csak egy munkáspárt volna Magyaror­szágon és ezzel megszűnne a versengés, amely oly 6ok felesleges erőpa­zarlásra vezet. Reméljük, hogv Peyerék kiválásával közelebb ju­tottunk ehhez a lehetőséghez. A Szociáldemokrata Párt dorogi nagygyűlésén Szakasits Árpád mi­niszlerelnökhelyettes mondot be­szédet. — A választási szövetségen belül sxu'ojsbb és tartósabb kapcsolat füz bennünket a Magyar Kommu­nista Párthoz. Miaden tolpm féütüopaü cnlirof fcap A közellátásügyi miniszler elő leeresztésére a Gazdasági Főtanács hozzájárult ahhoz, hogy minden tesli és nchéztcsli munkás pótjegy ellenében a dolgozók részére fél kilogramos szabad cukrot osszanak ki, valamint 65 vagon szabad cukrot osszanak szét a bányászok,üze­mi konyhák és munkásüdülők közöli. Ujabb kommunista eredmények: iMguszfssiau és szeptsm&erbea k\ kell adni a váisiirlésl engedélyeket az aszály- és iég­kárasultakRak A Magyar Kommunista Párt ré­szérői Révai Jjzsef és Tombácz Imre elvtársak többször szót emeltek az aszály- és jégkársujtotta gazdák érde­kében. Rámutatlak arra, liogy nem mindenütt termett a kisembereknek annyi kenyérgabonájuk, hogy akár a földadójuk letét is be tudják fizetni. Pedig egy régebbi rendelet értelmé­ben, akik ezt a befizetést nem telje­sítették, nem kaphatnak vámőrlési en­gedélyt. Igy a gazdák egyrészének a fejadagját kellelt volna á földadóba i befizetni. Szobek índrás közellátási állam­i titkár, elvlárs most kiadott egy ren­jdelkezést, amely szerint azokon a he­llyeken, ahol az aszály- vagy más üéhány Biap múlva megkezdődik a svábok kiteltpitése Rajk László beszéde Székesfehérváron Rajk László belügyminiszter Szé­kesfehérvárott az MKP gyűlésén hangsúlyozta, hogy nem elég ígére­teket lenni, hanem végre meg keli nézni, hogy mit kell tenni a nép ér­dekében. Megemlékezett a stabilizá­cióról, amely megteremtette a nemzet felemelkedésének kezdetét. A nehéz­ségekről szólva kijelentette, hogy ha sikerüli is a nemzet árulóit megsem­misíteni, ittmaradt örökségük, a gond és baj. Bejeleniclle, hogy néhány na­pon belül kezdetét veszi a svábok kitelepítése. Majd az aszálysujlolta vi­dékek segélyezését sürgette. A három­éves terv gazdasági előfeltételei adva vannak, csak végre kell hajtani. Szük­ség van arra, hogy a dolgozó népet beállítsuk az állami élet minden posztjára. A magyar nép függetlensé­géért és szabadságáért mindent meg­teszünk. Magasra tartjuk továbbra is nem a szavak és igérclek, hanem a lellek zászlaját — fejezte be beszé­dét a belügyminiszter — a magyar dolgozó népért. elemi kár miatt a kisbirtokos paraszt­ságnak, uigazdáKnak s törpebirtoko­soknak fejadagjukon kivül nem ter­melt annyi, hogy a földadót megfi­zessék, a községi elöljáróságoknak további két hónapra: augusztusra és szentemberre, tehát október l-ig ki kell 5dni a vámőrlési engedélyt. Az ilyen engedélyek kiadását a ter­melési bizottságok javasolják. Az aszály- és jégkarosullak ezenki­vül, lia fejadagjukon és velőmagjukon kivül nem termett több búzájuk, a pénzügyigazgatóságtól engedélyt kap­hatnak arra is, hogy más szemester­ményekben fizethessék be földadó­jukat. . V •. • - | J. J­A gyári gyujíogaíók nyomában A soproni fegyházból sürü egy­másután történt fcgyencszpkések mi­alt vizsgálatot tarlóit az igazságügy­minisztérium kél főtisztviselője. A vizsgálat során kihaltoalták az egyik foglyot, Czupor Istvánt, akit gyuj­togatásérl Ítéltek eí. Czupor várat­lané® azt mondta a bizottságnak: — Félix Imre és Félix Ede német származású soproni lakosok leitattak és egy hordó bort Ígértek a Hacker­féle soproni léglagvar felgyujtásáért. A Félix testvérek pedig arra hivat­koztak, liogy őket Widhoffer Károly soproni lakos biztatta a gyujtoga­tásra '5 nektólílér bor ellenében.

Next

/
Thumbnails
Contents