Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-10 / 181. szám

Ma: egé^z heti rádióműsor IHág proletáréi eovesülsetelcV Szapd. 1947 aapszlas 10.. vasárnap, IV. ért. 181 sz. ára: 40 füléi ^A^VAI KOMMUNISTA PÁRT LM AG TARORR t ARI* NAPI LARJ1| Rendezni kell a szegedi tejeUáiást Az ország nekilendült a három­éves lerv megyalót-i.á ánák. A mun­kás, a paraszt kész áldozatot hoz­ni. hogy minél hamarabb bekö­vetkezzen a jólét* ami a Tervcélja. Nem alkudtunk azonban ugy, hogy a terheket csak a dolgozó viselje, ellenkezőleg törvényben fektettük le, hogy az áldozat jórészét, sőt nagyobbrészét a tehetőseknek kell válíalniok: pártunk jelszava:'fizes­senek a gazdagok. Ez nem üres jelszó* ez közvetlenül megvalósí­tandó program* amelynek azonnali megvalósításáért az egész magyar nép teljes súlyával kiáll. A program megvalósításának el­ső lépése az augusztusi fizetéseme­lés változatlan árak mellett, de ez sem elég, neki kell fognunk a meg­okolatlanul magas árak letörésé­hez. Közismert dolog, a Gyáripa­rosok Szövetsége szivesen belement volna a bérek és fizetések feleme­lésé-be, ha ugyanekkor felemelhet­ték volna az árakat, más szóval, fia a béremelést átháríthatták vol­na magasabb" árak formájában a dolgozók vállaira. A szakszerveze­tek és a GyOSz nem tudtak meg­egyezni, a kormány volt kénytelen hatalmi szóval elrendelni a 15— 20 százalékos fizetésemelést, a nagytőke azonban nem adja fel egykönnyen a harcol, várható volt. hogy megkísérli az árakat a kor­mány beleegyezése nélkül, vagy a kormány éberségének kijátszásá­val felemelni. Ilyen kisérletet látunk mi a tei árának felemelésében, amelyet ugyan a földművelésügyi miniszté­rium rendelt el, de nyilvánvalóan nem fejezi ki az egész kormány akaratát és semmiképpen sem igé­nyelheti a dolgozó nép jóváhagyá­sát. A megrökönyödés lett úrrá. az egész országban, amikor a várt ol­csóbbodás helyett magasabb ára­kat szabtak ki olyan közszükségleti cikkre, amelyhez eddig is hiányo­sán jutott a kisbérit dolgozó s amelynek hiánya gyermekeinek egészséget fenyegeti. Szegeden ma teljes káosz ural­kodik a tejellátás terén s ennek az áldatlan állapotnak minden visz­szásságát mét.iobb tn felszínre hoz­za ez a közellátásügyi rendelet. Ha rövidesen nem történik erélyes in­tézkedés, oda jutunk, hogy októ­berben leél forintért vásárolhatjuk a tei literjét. Szeged 19.000 litert kitevő "átla­gos tejfogyasztása mellett elenyé­sző 10Ö0 iiter kerül a fogyasztó­hoz pasztőrözött állapotban a két szegedi tejcsarnok révén. Ennvit tesz ki annak a lejnek mennyisége, amit 00, az ui rendelet értelmében 80 fillérért juttatnak a termelők Szegedre. A többi kis közvetítők, tejeskofák utján kerül forgalom­ba. Soknak ezek közül iparenge­délye sincsen. A tejet eddig 80—90 fillérért vásárolták fel a gazdáknál és 1.40—1.60 forintért hozták for­galomba. A hivatalosan megállapí­tott 1.10 forintos lejár Szegeden csak papiroson volt meg, olyan­nyira, hogy kutatni kell Szegeden azt az enibert, aki ezt nyilvántar­totta. A gazdasági rendőrség cgy­(Foiylatás a 2. oldalon.). Í ^óvpo terv fnlvamgn a kisiParos és kiskereskedő uUtuö IBI v lm]dmáll életszínvonala is emelkedik Antos Isfván pénzügyi államtitkár és Kamnenov Pál, a KI SOS* országos elnöke be­széllek az MKP szegődi kisiparos és kiskereskedő nagygyűlésén Áru- 'és anyagellátást a szegedi kisiparnak és kiskereskedelemnek! Követeljük: a gyárak szolgáliák ki gyári áron a kiskereskedőt —hir­delik a transzparensek á zeneis­kola feldiszitett termében, hogy a Magyar Kommunista Párt kisipa­ros- és kiskereskedőgyülést tart. A gyűlés megkezdése előtt An­tos István elvtárs, pénzügyi állam­titkár panasznapot tartott, amelyen résztvett Ország Sándor min. osztályfőnök js és a szegedi pénz­ügyi hatóságok. A panasznapon megjelent füszerkereskedők kérel­mét a palackbor kiszerelésével kapcsolatban adóközösség alakjá­ban fogja megoldani a pénzügyi hatóság. Ugyancsak ilyen megoldás fog jörlénni az üvegházi kertészek fényűzési adója ügyében. Ezenkí­vül egyéni, jogos panaszok elinté­zését részben a helyszínen, rövid uton intézte el az államtitkár elv­társ, részben pedig utasítást adott a jelenlévő pénzügyi hatóságok ve­zetőinek, hogy méltányosan intéz­kedjenek. A zsúfolásig meglelt hangverseny teremben nagy taps fogadta Antos István államtitkárt, aki bevezetőül a hároméves terv előfeltételeit is­mertette. — Ki kellelt dolgoznunk a há­roméves tervet, mert tudtuk, hogy a munkás, paraszt, kisiparos, kis­kereskedő, értelmiség gsak akkor tekinti a demokráciát sajátjának, ha bebizonyítja, - hogy lényegesen jobb életszinvonalat tud teremteni. A termelési terv évről-évre mutat­ja. hogy lesz több élelem, ipar­cikk, melyik évben mennyi "árut akarunk termelni és mennyivel lesz löbb a hároméves terv végén. Az életszínvonal kérdése, a 'kereske­dők, kisiparosok megélhetése nem­csak attól függ, mennyit árulnak A hároméves tervnek az az in­tenciója* hogy éppen ugy ré­szese legyen ennek az é'eiszin­vonaiemeiésnek a kisiparos és kiskereskedő, mint uiás ré­teg. A cipésziparos löbb bőrt fog kap­ni. a füszerkereskedő több élel­met, stb. De nemcsak arról gon­doskodunk, hogy több nyersanyag és élelmicikk legyen, hanem hogy a vevő vásárlóereje fokozódjék. —' A vagyondézsma kivetésénél figyelembe vélték, hogy az átla­gos kiskereskedő és kisiparos mekkora tökével rendelkezik. Kis­iparosnak és kiskereskedőnek nin­csen 75 ezer forint tőkéje, tehát ez az adónem nem érinti a kisem­bereket. Az életszínvonal emelésével kap­csolatos béremelés nem iehet alap­ja az árdrágításnak és ha bármi­lyen árucikkben augusztusban en­gedély nélkül áremelést észlelnek, az árdrágításnak minősül. A há­roméves terv reális alapokra épült és azt meg is valósítjuk, mint ahogy megvalósítottunk mindent, amit eddig ígértünk. De ennek po­litikai feltétele is van. Nem lehet egy kézzel építeni, másik kézzel összeesküvőket felszámolni. Válasz­tások után meg kell teremteni azt a szilárd kormányzati bázist, mely­ben egységes akarattal a térv vég­rehajtását garantáljuk. Mi hízunk benne, hogy az or­szág népe felismeri, kik építik az országot, ezért bizalommal tekintek a választások eié. Augusztus 31-én a magyar nép megadja azt a lehelőseget, hogy a hároméves terv megvalósítása ép­pen olyan valóság legyen, mint a stabilizáció volt — fejezte be szűn­ni nem akaró tapsok közt Antos elvtárs. Ezután Komncnov Pál, a KISOSz országos elnöke tartotta meg beszámolóját a kisiparosok és kiskereskedők sérelmeiről. Beszélt az álszövelkezelek ellen és rámuta­tott annak jelentőségére* hogy a kiskereskedelem és a kisiparosság is helyet kap ,a következő ország­gyűlésben. Azok fogják képviselni a kisiparosok és kiskereskedők ér­dekeit* akik hasonló sorsban él­nek. i Mi olyan országol akarunk le­remteni, ahol érdemes élni. ér­demes magyarnak és érdemes kisiparosnak és kiskereskedő­nek lenni — fejezte be nagy érdeklődéssel kisért beszédét Komnenov elvtárs. A jól sikerült nagygyűlés Tom­bácz Imre elvtárs zárószavaival ért véget. A gyűlés után folytatták a panasznapot, melynek során a kisiparosok és kiskereskedők adó­hátralékának rendezéséről méltá­nyos részletfizetést helyezett kilá­tásba Antos István elvtárs, pénz­ügyi államtitkár — egyéni elbírálás alapján. Szept. 3-án kezdődik a tanítás A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter rendelete értelmében a nép­iskolában, általános iskolában, polgári iskolában, gimnáziumban, továbbá a líceumban, tanitó (nö) képzőintézet­ben és óvónőképző intézetben az 1947—48. iskolai évi alakuló értekez­letet, javító-, felvételi-, különbözeti­magán- és oszlályozóvizsgákat és be­hatásokat az 1947. évi augusztus 28, 29, 30 és szeptember 1. napjain keli megtartani. Az iskolai évet szeptem­ber 2. napján keli ünnepélyesen megnyitni és a rendes tanítást szep­tember 3. napján keli megkezdeni. lesAMÍ villanyár Benődnek A Gazdasági Főtanács szerdai dön­tése után 20 százalékkal olcsóbban kapja Budapestkörnyék munkásnépe a villamosenergiát. Augusztus t-élől a BSzKRT vonalain az átszállójegy 70, a szakaszjegy 50 fillérbe kerül a fővárosiaknak. A vidéki városok dol­gozói összeszorított fogakkal olvassák ezeket a híreket. Igy Szegeden is. Vidéken mit sem változott a helyzet. Egyedül a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. vezetősége látta be a helyzet tart­hatatlanságát és hétfőtől, 11-élő! az átszállójegyet 70, a vonaljegyet 70, a szakasz­jegyet 50, a "gyermekjegyet 40 fillérre, a Mhubjegyet 6.50 forintra és a meuettérlljegyel 80 fillérre szállította le. Ez a tény örvendetes, de egyben azt ,is bizonyítja, liogy a részvénytársaság halogatta az ár­leszállítást. Rendes üzemvezetés mel­lett Szegeden is augusztus 1-én kellett volna olcsóbbá -tenni a villamost a dolgozók számára. A Központi Gáz és Villamossági Rt. azonban, szokás szerint* még mindig alszik és nem akarja tudomásul venni, hogy ma mar a 3 eves tervért dolgoz­nak" a munkáskezek. Valószínűbb, hogy nem is akarja a változást tu­domásul venni. A Magyar Kommu­nista Párt kezdeményezésére Barna és Homola elvtársak — mint lapunk más helyén beszámolunk! erről — köz­benjárlak, hogy az ONCsA-lelep dol­gozói végre 6 havi résziéífizetésre be­vezettessék a villanyt lakásaikba. Az ONCsA-telep azonban nem az egye­düli hely Szegeden, ahoí nincs "vil­lanyvilágítás. Szegeden az összlakosságnak mindössze 12.85 százaléka veszi igénybe a villanyszolgáitatást. Mindezt azért, hogy a Magyar Ál­talános Kőszénbánya magánkézben levő vállalatai Szegeden és Miskolcon a Központi Gáz és Villamossági Rt., Veszprém-, Fejér-, Heves- és Délpest­megvékben a fillérekből előállított hassák tovább! Szegeden még mindig 2.40 forint 1 kilowatt villany ára. Felkerestük Diósszegi Dezsőt, a gaz­gyár igazgatóját, liogy nyilatkozzon a szegedi üzem jövő terveiről. Elzárkó­zott a nyilatkozatadás elől. Az igaz­gató ur hajlandó felvenni minden bi­zonnyal szép fizetését, de nem haj­landó a dolgozókat tájékoztatni ar­ról, hogy a szegedi gázgyár mit kiván lenni a villanyarak leszállítása ügyé­ben. Élénken emlékezünk még azokra az | időkre, amikor a gázgyár vezetői a dolgozóknak járó kollektív szerződést sem akarták megkötni. Azt sem fe­lejtettük ef, hogy a gázszolgáltatás megindításakor indokolatlanul nagy összegeket húzlak ki a gázszolgáltatást megindító dolgozólömegek zsebéből. A Központi Gáz és Villamossági Rt. Szegeden népellencs üzemmé nőtte ki magát. Ne csodálkozzanak a tár­saság urai, ha a dolgozók türelme egyszer elfogy. Árleszállítást követelünk a íogrö, vldebb időn belül. Követeljük, hogy rendezzék törvényes-uton a villamos­vállalalok üzletvitelét és kötelezzék őket arra, hogy nyereségük egy részéi fordítsák a községek villamoshálóza­tának kiépítésére. ^

Next

/
Thumbnails
Contents