Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-03 / 175. szám

Vasárnap, 1947 augusztus 3. DÉLMAC1AROR^ZAG . VASÁRNA Hevei és szórakoztat fl munkás SZítt játSZO Beszélgetés a szegedi Munkás Kulíur Szövetség munkájáról > A gazdasági éléét helyreállí­tása csupán egyik megoldandó (eladatunk. Az üzemek és gyá­rak gépeinek munkábaállilásán kívül, gondot kell fordítanunk a demokratikus szellem megierein­tésére. Az iskolákon és a külön­böző tanfolyamokon kiviil fontos szerepet tölt be az iskolánkivüli népmüvelődés. A dolgozók kul­turigényeinek felébresztésében élen jár a Munkás Kullur Szövet­velség. A színpadon épen játszanak* ami­kor benyitunk a terembe. A sze­gedi Munkás Kultur Szövetség szín­játszó csoportja tartja próbáját. A hallgatók és a szereplők valameny­uyien munkások. Néhány perccel ezelőtt még ott dolgoztak a mun­kapad mellett és most tanulnak és próbálják szerepeiket. ? A munkás kulturszövetség sze­gedi csoportjának főtitkára Galotti Ferenc elvtárs. — A szövetségnek 400 tagja van Szegeden — mondja. Jelenleg a központi színjátszó csoport meg­szervezésével foglalkozunk. Célunk ezenkívül az irodalmi, zenei, kép­zőművészeti* tudományos és foto­szakosztály megalakítása. A mun­kás kulturszövetség szegedi cso­portja feladatának a dolgozók kul­turális nevelését érzi. Walter Mihály 1918 óta tagja a munkás színpadnak, amely a fel­szabadulás után beolvadt a mun­kás kulturszövetségbe. ö a szín­játszók vezetője. Eddig az üzemek kulturgárdá­jára támaszkodtunk — tájékoztat bennünket, — most azonban ki­építjük a szövetség központi sziiv játszó csoportiát. Az a törekvé­sünk. hogy a ma még divatos mű­kedvelő gárdák tagjait átneveljük céltudatos munkás színjátszókká. Sprozatos előadásokat kívánunk rendezni, a két munkáspárt szín­játszóival* amelyen hivatásos szí­nészek tartanák majd előadásokai a színjátszás technikai és elméleti előfeltételeiről. Középtermetű* szőke leány Kál­mán* Piroska a Szövetkezeti' Cipő­gyárban dolgozik. ' / Sugőnő vagyok — mutatkozik be. amikor megszólítjuk. — ... — Miért lett tagja a Munkás Kultur Szövetségnek? — Egy pillanatig gondolkozik, majd igy felel: — Már az iskolában is szerettem súgni — mosolyodik el, majd el­komolyodva folytatja: — Azért, mert felismertem a Munkás Kul­lur Szövetség jendkivül fontos sze­repét. Egyrészt szeretnék tanulni, másrészt tovább adni mindazt*ami­vel megismerkedtem. Kovács József villanyszerelő ko­molyan átérzi a munkásszinjálszók feladatát. Sári János hídépítő mun­kás énekelni tanul. Az éneket Ker­tész Mária zeneiskolai tanárnő ta­nítja. A munkás kulturszövetség valamennyi tagja kétkezi dolgozó, akik nem sajnálják a fáradságot, hogy szépet cs nemeset nyújtsanak dolgozó társaiknak. -ó -n. Film készül a sztálingrádi csatáról Moszfilm filmgyár nagy művészi film »A sztálingrádi csata?? felvé­teleire készül. Vladimír Pelrov, a film rendezője, aki a »Nagy Péter? és a »Kiituzov tábornagy? című fil­mekéi js rendezte, a következőket mondta: — A készülő film a nagy honvédő háború legjelentősebb csatáját örö­kili meg. Ebben a filmben nem lesz semmiféle kigondolt történet. Mind­az, amit mulatunk, a teljes valóság. Óriási mennyiségű hiteles adat áll rendelkezésünkre. Tanulmányoztuk a szovjet hadsereg vezérkarának okmá­nyait, találkoztunk löbl) ajkalommai a sztálingrádi események vezető sze­mélyiségeivel és résztvevőivel. A film szereplói ugyanolyan környezetben játszanak, ,mint amilyenben a sztá­lingrádi csata harcosai voltak. A csata egyes jelenetei a helyszínen készül­lek. A fibn bősei a szovjet hadsereg tábornagyai, tábornokai, tisztjei, al­tisztjei és xatonái. Bemutatjuk a fii. meu a szövetséges államok vezetőit és az ellenséges tábor egyes személyi­ségeit is. Mintegy 150 személy, sze­repei valódi; történelmi néven. — A csatajelenelekben lefényké­pezzük az összes fegyvernemek csa­patait. amelyek a sztálingrádi csatá­ban részlvellek. A tömegjelenetekben résztvevők száma több tízezer les/. A felvételeknél á szovjet hadsereg vezérltari főnökségének egy bizo'1­sága ad katonai és történi tanácsokat. Az emberi és polgári jogok francia deklarációját 1789 augusztus 4-én több mint másfél évszázaddal ezelőtt terjesztettéi a nemzetgyűlés elé, ahol azt ötnapi lárgyatás után elfogadják. A deklaráció filozofikus részei, a törvény, a szabadság definí­ciója, a népszuverenitás hangoztatása Rousscaulól erednek. Elvitathatatlan, hogy Rousseau 'volt a deklarációt megszerkesztő alkotmányozó gyűlés orákuluma. A szónokok nagy' Vésze Rousseau axiómáit szavalta és ami­kor az alkotmányozó gyűlés elfo­gadta az emberi és polgári jogok de­klarációját, nem tett egyebet, mint kinyilvánította mind azt, amit Rous­seau már előbb kihirdetett. Az 1789-es francia emberi jogok már 1794-ben e+jutotlak Magyaror­szágra, de alkalmazásuk első itteni nagyobbszabásu kísérletére csak 1848-ban került sor. Azóta több kísérlet történt az em­beri jogok deklarálására. Eddig csak a Szovjetunió oldotta meg. Az em­beri jogukat nein deklarállak, hanem azokat a • sztálini alkotmányban* biz­tosították. Ez az alkotmány arról ta­núskodik, hogy az amiről a lobbi országokban a becsületes cinberek milliói álmodoztak és ina is álmodoz­nak, a Szovjetunióban már megvaló­sult ... Talán még sohasem vágyott az em­beriség a valódi szabadságra ugy, mint most, ámikor már tudja:- hu volt a rabság" Még frissen élnek emlékeze­tünkben azok a .napok, amikor Bas­tilleáktói feketetett Európa és Baslil­Ieáktól sötétlelt Magyarország. Az európai Bastilleákat IcroinboflLák a szö­vetségesek katonái. A Szovjetunió után Jugoszlávia is alkotmányosan biztosi­tolta az emberi szabadságjogokat. A ma­gyar Böstilleák nincsenek többé. Most már hozzáláthatnánk az emberi jogok uj jnegíogalmazásához és az emberi méltóság "korszerű biztosításához. Historikus. Bármerre utaszgatsz mostanában, mindenfelé a háború rettenetes nyo­maival találkozol Albániában is. Hon­nan mégis ennyi vidámság ebben az országban? A háború nemcsak gyil­kolt: a harcok Közben uj állam is szülelott. Albánia olasz gyarmat volt, bégek és helytartók földje — most szabadult fel először. Gyönyörű táj! Hegyek, csöndes, ál­modozó tavak, virágzó völgyek, szöllő­dombok, oíajfáK, fügefák; az Adria lankás partja. Népek és kultúrák ke­reszteződnek itt: a régi Róma marad­ványai, Bizánc kupolái, az iszlám tar­kasága. Régi városok: Skadra (Szkutari), El­baszáni, telve a kelet bájával, a bazá­rokban tánca szőnyegeket árulnak, se­lyemsálakat,• apró ezüsttárgyakat, zsi­ros »piroski«-t, illatos füstölnivalót; a sárban bölcs lassúsággal lépdelnek, . a kék üveggyönygyökkei diszitelt sza-; fölkeléssé duzzadt. Tiranában egész marak és a gramofonok túlharsogják városnegyedeket fölégettek a fasisz­a müezzin kiáltását; kávéházak fehér- í ták. Az albánoknak senki sem hozta fezes, szüntelenül szundikáló vendé- a szabadságot:. maguk szabadítottak gelckel; ősrégi mecsetek rigmusokkal, föl magukat. Innen a jóérzés, mely bölcs mondásokkal falaikon. Es az 1 az odaérkező utast is áthalja. A busz­öreg, hasonlóképpen sokarcú és mese- j keség, mely sajátos szépséget ad a szerű Tirana. hegyeknek, városoknak és emberek­• Mindennek szomszédságában pedig' nek cHlGánia Részlet Ilja Ehrenburg: »Európa utjarn cimü müvéből, amely legközelebb jelenik meg a Szikra könykiadó kiadásában. Jártam egy tiranai ház udvarán. Ez az udvar ma bucsujáróbeiv: három bős — Vojkusi a diák, Sztaleci a vil­lanyszerelő és Martini, a munkás — liz óra hosszat álltak itt ellen 2000 fasiszta támadásának. A fasiszták tan­kokat küldtek a hősök leverésére. Láttam ott Lórát, a fiatal leányt, ki énekszóval lelkesítette társait. Es a kis partizáncsoport kitört az ellensé­ges gyűrűből. Sok vitézzel beszélget­tem. Nem akarom saliangokkal díszí­teni az • ő csodálatraméltó teltekről szóló szerény vallomásaikat. A hősök mögött ott állt a nép: a partizánharc — az uj város: nagy' há/tömbök, tul méretezett utak, tultágasv terek, tul­gazdagon diszitett oszlopok. A fasiszta Olaszország izlése, rögeszméje: a nagyzolás. Egyébuént ezeknek az épületeknek most hasznukat veszik: bennük helyezték el a minisztériumo­kat, a parlamentet., a könyvtárakat, az Iskolákat. Az olaszokat hűségesen kiszolgál­ták a tudatlan, elszánt és kapzsi bé­gek. Egyikük — Seiked — Közép­Albánia egyharmadát birta. Megtil­totta Elbaszániban az építkezést: azt akarta, hogy palotáját kunyhók ve­gyék körül- ö engedte be az olasz hóditókat Albániába, ma zavartala­nul sétálgat Róma utcáin Albánia néne hősiesen harcolt az erős német hadsereg ellen. Tirana emelkedik Dgjti hegye; ezen a he­gyen zúztak össze az albán partizá* nok egy német hadosztályt, mely. a helyőrség felmentésére sietett. A partizánok feje Enver Hodzsa vezérezredes — volt lailltó. Mikor a harcol megKezdte, két hatalmas im­périum állt vele szemben. Valamennyi szomszédos országon a fasiszta hálálom igája nehezedett és sokan ugy vélték, hogy Albánia népe megadásra ter­mett. Mindeddig csak a rabságot is­merték, a bégek portyázásait, a nyo­mort, a történelmen les történeimet. Enver tlodzsa hitt népében és nem csupán a csatatéren győzött, hanem elvezette Albániát a köztársasághoz. Harmincét esztendős, nagyon müveit és nagyon szerény férfiú; egyetemi tanulmányait- Montpeiiierben végezte és a háború művészetét harcközben sajátította el. Ismerik és szeretik. Még a legelhagyalolottabb hegyi faluban is így beszélnek róla: »Enver Hodzsa elkergette a hóditókat; ő majd segit élni is?. Először választotta az ország sza­badon képviselőit. A reakciósok — mint más balkáni államokban — itt is a választásos; bojkottját szorgal­mazták. De ebben az országban ke­vés hívük aicad. . Régebben az albán -népet vallási viszályok osztották meg: a városi la­kosság Kétharmada muzulmán, egy­harmada keresztény: pravoszláv és katolikus. Albánia muzulmánjai közt ritka a fanalikusan vallásos. A pante­ista tanokat hirdető begtasák — befo­lyásos muzulmán szekta — szerepe igen jelentős volt. A begtasák feje a •baba?, aki haladószellemü férfiú, a demokrácia hive. A törökök és Később az olaszok szá­mára Albánia gyarmat volt; mégpedig elhanyagolt gyarmat. A nép nyomor ­gott, a háború magában is tönkretette a szegényparaszlságot, a hódítók rá­adásul elhajtották juhait és kecskéit, kivágták olajfáit. A német dulást be­tetőzte a nagy szárazság. Az első népi kormány feladata nehéz volt, de el kell ismerni, hogy rövid idő alatt nagy munkát végzett. Az összes felrobban­tott hidakat helyreállították, a-gyárak­ban megindult a munka. A lióditók nagymennyiségű bankjegyet loptak el; ez segített a Kormánynak az albán frank megerősítésében. Az országban maradt bankjegyeket nyilvántartásba vették. Az albán frank ma a legszilár-. dabb pénznem a Balkánon: egy dol-i lár értéke mindössze 25 frank. Az üz-j letekben sok az áru; a bazárokban' bőségben a baromfi;, a bor és az oliva-; olaj. A parasztok háziszőttesből var­rott ruhát viselnek: nincs elég gyapjú és hiány van bőrben is. Bajok és nehézségek itt is vannak, de a töb-1 biekhez viszonyítva Albánia népe nem él rosszul. Pelrel faluban belértem egy pa­rasztházba. A gazdaasszony — az creg Chamide — a tüz mellé hivolt. Férfi nem volt a házban: Chamide veje a hadseregben szolgál. Az uno­kák a macskával játszottak. Menye­fügével és dióval vendégelt meg. Ke­leti szokás szerint a földön ültünk, a tűzön a hagyományos korsói a kávé­nak való vízzel. Es' Chamide kávéja nagyon illatos volt. Megnéztem a há­zat:" falakon rézKancsókkal és tálak­kal megrakott polcoK, odébb az antik formák tisztaságát őrző agyagkorsók.. Közepes módii parasztcsalád volt ez: 10 lélek,-75 olajfa, 4 fügefa, 2 kecske és 2 juh. Megismertem a régi szo­kást: na az asszonynak nincs gyer­meke, a férjnek jogában áll elválni tőle — de nővérei átadhatják a gyer­mektelennek saját gyermekeiket, hogy, atffcílást meghiúsítsák. Chamide me­nyének három gyermeke van, a ne­gyediket gyermektelen nővérének adta. A gyermekek iskolásak, éppen feladataikat csináltáif. Megkérdeztem az öreg Chamidét, miben látja a kü­lönbséget az uj rendszer, es Zogu rendszere közt? így felelt: »Kér­'dezze meg unokámat, ő .nyolc éves. Majd válaszol magának; én túlságo­san öreg vagyok ahhoz, hogy ilyen balga kérdésekre feleljek?. A köztársaság ereje éppen abban rejlik, hogy nem elvont fogalmat je­lent a népneK, nem hivatásos poli­tikusok ügyeskedését jelenti, lianem a szó valódi értelmében vett uj éle­tet. Iskolákat, kórházakat, utakat — és ami a legfőbb: egymás iránti bi­zalmat és tiszteletet. Láttam iskolá-cat a faluban, nemrég nyilt meg. Különböző osztályos nö­vendékek egy szobában, együtt ta­nulnak. Ez természetesen nem a leg­szerencsésebb megoldás, de a kis­leányok és kisfiuK örömüket lelik a tanulásban s ez a legfontosabb. .Az ő tudásszomjuk ós tanítójuk buzgalma kárpótol minden tárgyi hiányért. Egy másik faluban dobszóval hívták egybe az ifjúságot, gyűlésre. Látom vidám és határozott vonásaikat* fiuk és le­ányok tettek esküt, ho£y megvédik a szabadságot. Hát nem csodalatos ez: a háború, mely a »felsőbbrendü faj? birodalmát rombadöntölte, Eu­rópa mezsgyéjén uj államot szült.

Next

/
Thumbnails
Contents