Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-03 / 175. szám

Vasárnap, 1947 augusztus 3. DÉLMAC1AROR^ZAG . VASÁRNA Hevei és szórakoztat fl munkás SZítt játSZO Beszélgetés a szegedi Munkás Kulíur Szövetség munkájáról > A gazdasági éléét helyreállítása csupán egyik megoldandó (eladatunk. Az üzemek és gyárak gépeinek munkábaállilásán kívül, gondot kell fordítanunk a demokratikus szellem megiereintésére. Az iskolákon és a különböző tanfolyamokon kiviil fontos szerepet tölt be az iskolánkivüli népmüvelődés. A dolgozók kulturigényeinek felébresztésében élen jár a Munkás Kullur Szövetvelség. A színpadon épen játszanak* amikor benyitunk a terembe. A szegedi Munkás Kultur Szövetség színjátszó csoportja tartja próbáját. A hallgatók és a szereplők valamenyuyien munkások. Néhány perccel ezelőtt még ott dolgoztak a munkapad mellett és most tanulnak és próbálják szerepeiket. ? A munkás kulturszövetség szegedi csoportjának főtitkára Galotti Ferenc elvtárs. — A szövetségnek 400 tagja van Szegeden — mondja. Jelenleg a központi színjátszó csoport megszervezésével foglalkozunk. Célunk ezenkívül az irodalmi, zenei, képzőművészeti* tudományos és fotoszakosztály megalakítása. A munkás kulturszövetség szegedi csoportja feladatának a dolgozók kulturális nevelését érzi. Walter Mihály 1918 óta tagja a munkás színpadnak, amely a felszabadulás után beolvadt a munkás kulturszövetségbe. ö a színjátszók vezetője. Eddig az üzemek kulturgárdájára támaszkodtunk — tájékoztat bennünket, — most azonban kiépítjük a szövetség központi sziiv játszó csoportiát. Az a törekvésünk. hogy a ma még divatos műkedvelő gárdák tagjait átneveljük céltudatos munkás színjátszókká. Sprozatos előadásokat kívánunk rendezni, a két munkáspárt színjátszóival* amelyen hivatásos színészek tartanák majd előadásokai a színjátszás technikai és elméleti előfeltételeiről. Középtermetű* szőke leány Kálmán* Piroska a Szövetkezeti' Cipőgyárban dolgozik. ' / Sugőnő vagyok — mutatkozik be. amikor megszólítjuk. — ... — Miért lett tagja a Munkás Kultur Szövetségnek? — Egy pillanatig gondolkozik, majd igy felel: — Már az iskolában is szerettem súgni — mosolyodik el, majd elkomolyodva folytatja: — Azért, mert felismertem a Munkás Kullur Szövetség jendkivül fontos szerepét. Egyrészt szeretnék tanulni, másrészt tovább adni mindazt*amivel megismerkedtem. Kovács József villanyszerelő komolyan átérzi a munkásszinjálszók feladatát. Sári János hídépítő munkás énekelni tanul. Az éneket Kertész Mária zeneiskolai tanárnő tanítja. A munkás kulturszövetség valamennyi tagja kétkezi dolgozó, akik nem sajnálják a fáradságot, hogy szépet cs nemeset nyújtsanak dolgozó társaiknak. -ó -n. Film készül a sztálingrádi csatáról Moszfilm filmgyár nagy művészi film »A sztálingrádi csata?? felvételeire készül. Vladimír Pelrov, a film rendezője, aki a »Nagy Péter? és a »Kiituzov tábornagy? című filmekéi js rendezte, a következőket mondta: — A készülő film a nagy honvédő háború legjelentősebb csatáját örökili meg. Ebben a filmben nem lesz semmiféle kigondolt történet. Mindaz, amit mulatunk, a teljes valóság. Óriási mennyiségű hiteles adat áll rendelkezésünkre. Tanulmányoztuk a szovjet hadsereg vezérkarának okmányait, találkoztunk löbl) ajkalommai a sztálingrádi események vezető személyiségeivel és résztvevőivel. A film szereplói ugyanolyan környezetben játszanak, ,mint amilyenben a sztálingrádi csata harcosai voltak. A csata egyes jelenetei a helyszínen készüllek. A fibn bősei a szovjet hadsereg tábornagyai, tábornokai, tisztjei, altisztjei és xatonái. Bemutatjuk a fii. meu a szövetséges államok vezetőit és az ellenséges tábor egyes személyiségeit is. Mintegy 150 személy, szerepei valódi; történelmi néven. — A csatajelenelekben lefényképezzük az összes fegyvernemek csapatait. amelyek a sztálingrádi csatában részlvellek. A tömegjelenetekben résztvevők száma több tízezer les/. A felvételeknél á szovjet hadsereg vezérltari főnökségének egy bizo'1sága ad katonai és történi tanácsokat. Az emberi és polgári jogok francia deklarációját 1789 augusztus 4-én több mint másfél évszázaddal ezelőtt terjesztettéi a nemzetgyűlés elé, ahol azt ötnapi lárgyatás után elfogadják. A deklaráció filozofikus részei, a törvény, a szabadság definíciója, a népszuverenitás hangoztatása Rousscaulól erednek. Elvitathatatlan, hogy Rousseau 'volt a deklarációt megszerkesztő alkotmányozó gyűlés orákuluma. A szónokok nagy' Vésze Rousseau axiómáit szavalta és amikor az alkotmányozó gyűlés elfogadta az emberi és polgári jogok deklarációját, nem tett egyebet, mint kinyilvánította mind azt, amit Rousseau már előbb kihirdetett. Az 1789-es francia emberi jogok már 1794-ben e+jutotlak Magyarországra, de alkalmazásuk első itteni nagyobbszabásu kísérletére csak 1848-ban került sor. Azóta több kísérlet történt az emberi jogok deklarálására. Eddig csak a Szovjetunió oldotta meg. Az emberi jogukat nein deklarállak, hanem azokat a • sztálini alkotmányban* biztosították. Ez az alkotmány arról tanúskodik, hogy az amiről a lobbi országokban a becsületes cinberek milliói álmodoztak és ina is álmodoznak, a Szovjetunióban már megvalósult ... Talán még sohasem vágyott az emberiség a valódi szabadságra ugy, mint most, ámikor már tudja:- hu volt a rabság" Még frissen élnek emlékezetünkben azok a .napok, amikor Bastilleáktói feketetett Európa és BaslilIeáktól sötétlelt Magyarország. Az európai Bastilleákat IcroinboflLák a szövetségesek katonái. A Szovjetunió után Jugoszlávia is alkotmányosan biztositolta az emberi szabadságjogokat. A magyar Böstilleák nincsenek többé. Most már hozzáláthatnánk az emberi jogok uj jnegíogalmazásához és az emberi méltóság "korszerű biztosításához. Historikus. Bármerre utaszgatsz mostanában, mindenfelé a háború rettenetes nyomaival találkozol Albániában is. Honnan mégis ennyi vidámság ebben az országban? A háború nemcsak gyilkolt: a harcok Közben uj állam is szülelott. Albánia olasz gyarmat volt, bégek és helytartók földje — most szabadult fel először. Gyönyörű táj! Hegyek, csöndes, álmodozó tavak, virágzó völgyek, szöllődombok, oíajfáK, fügefák; az Adria lankás partja. Népek és kultúrák kereszteződnek itt: a régi Róma maradványai, Bizánc kupolái, az iszlám tarkasága. Régi városok: Skadra (Szkutari), Elbaszáni, telve a kelet bájával, a bazárokban tánca szőnyegeket árulnak, selyemsálakat,• apró ezüsttárgyakat, zsiros »piroski«-t, illatos füstölnivalót; a sárban bölcs lassúsággal lépdelnek, . a kék üveggyönygyökkei diszitelt sza-; fölkeléssé duzzadt. Tiranában egész marak és a gramofonok túlharsogják városnegyedeket fölégettek a fasisza müezzin kiáltását; kávéházak fehér- í ták. Az albánoknak senki sem hozta fezes, szüntelenül szundikáló vendé- a szabadságot:. maguk szabadítottak gelckel; ősrégi mecsetek rigmusokkal, föl magukat. Innen a jóérzés, mely bölcs mondásokkal falaikon. Es az 1 az odaérkező utast is áthalja. A buszöreg, hasonlóképpen sokarcú és mese- j keség, mely sajátos szépséget ad a szerű Tirana. hegyeknek, városoknak és emberek• Mindennek szomszédságában pedig' nek cHlGánia Részlet Ilja Ehrenburg: »Európa utjarn cimü müvéből, amely legközelebb jelenik meg a Szikra könykiadó kiadásában. Jártam egy tiranai ház udvarán. Ez az udvar ma bucsujáróbeiv: három bős — Vojkusi a diák, Sztaleci a villanyszerelő és Martini, a munkás — liz óra hosszat álltak itt ellen 2000 fasiszta támadásának. A fasiszták tankokat küldtek a hősök leverésére. Láttam ott Lórát, a fiatal leányt, ki énekszóval lelkesítette társait. Es a kis partizáncsoport kitört az ellenséges gyűrűből. Sok vitézzel beszélgettem. Nem akarom saliangokkal díszíteni az • ő csodálatraméltó teltekről szóló szerény vallomásaikat. A hősök mögött ott állt a nép: a partizánharc — az uj város: nagy' há/tömbök, tul méretezett utak, tultágasv terek, tulgazdagon diszitett oszlopok. A fasiszta Olaszország izlése, rögeszméje: a nagyzolás. Egyébuént ezeknek az épületeknek most hasznukat veszik: bennük helyezték el a minisztériumokat, a parlamentet., a könyvtárakat, az Iskolákat. Az olaszokat hűségesen kiszolgálták a tudatlan, elszánt és kapzsi bégek. Egyikük — Seiked — KözépAlbánia egyharmadát birta. Megtiltotta Elbaszániban az építkezést: azt akarta, hogy palotáját kunyhók vegyék körül- ö engedte be az olasz hóditókat Albániába, ma zavartalanul sétálgat Róma utcáin Albánia néne hősiesen harcolt az erős német hadsereg ellen. Tirana emelkedik Dgjti hegye; ezen a hegyen zúztak össze az albán partizá* nok egy német hadosztályt, mely. a helyőrség felmentésére sietett. A partizánok feje Enver Hodzsa vezérezredes — volt lailltó. Mikor a harcol megKezdte, két hatalmas impérium állt vele szemben. Valamennyi szomszédos országon a fasiszta hálálom igája nehezedett és sokan ugy vélték, hogy Albánia népe megadásra termett. Mindeddig csak a rabságot ismerték, a bégek portyázásait, a nyomort, a történelmen les történeimet. Enver tlodzsa hitt népében és nem csupán a csatatéren győzött, hanem elvezette Albániát a köztársasághoz. Harmincét esztendős, nagyon müveit és nagyon szerény férfiú; egyetemi tanulmányait- Montpeiiierben végezte és a háború művészetét harcközben sajátította el. Ismerik és szeretik. Még a legelhagyalolottabb hegyi faluban is így beszélnek róla: »Enver Hodzsa elkergette a hóditókat; ő majd segit élni is?. Először választotta az ország szabadon képviselőit. A reakciósok — mint más balkáni államokban — itt is a választásos; bojkottját szorgalmazták. De ebben az országban kevés hívük aicad. . Régebben az albán -népet vallási viszályok osztották meg: a városi lakosság Kétharmada muzulmán, egyharmada keresztény: pravoszláv és katolikus. Albánia muzulmánjai közt ritka a fanalikusan vallásos. A panteista tanokat hirdető begtasák — befolyásos muzulmán szekta — szerepe igen jelentős volt. A begtasák feje a •baba?, aki haladószellemü férfiú, a demokrácia hive. A törökök és Később az olaszok számára Albánia gyarmat volt; mégpedig elhanyagolt gyarmat. A nép nyomor gott, a háború magában is tönkretette a szegényparaszlságot, a hódítók ráadásul elhajtották juhait és kecskéit, kivágták olajfáit. A német dulást betetőzte a nagy szárazság. Az első népi kormány feladata nehéz volt, de el kell ismerni, hogy rövid idő alatt nagy munkát végzett. Az összes felrobbantott hidakat helyreállították, a-gyárakban megindult a munka. A lióditók nagymennyiségű bankjegyet loptak el; ez segített a Kormánynak az albán frank megerősítésében. Az országban maradt bankjegyeket nyilvántartásba vették. Az albán frank ma a legszilár-. dabb pénznem a Balkánon: egy dol-i lár értéke mindössze 25 frank. Az üz-j letekben sok az áru; a bazárokban' bőségben a baromfi;, a bor és az oliva-; olaj. A parasztok háziszőttesből varrott ruhát viselnek: nincs elég gyapjú és hiány van bőrben is. Bajok és nehézségek itt is vannak, de a töb-1 biekhez viszonyítva Albánia népe nem él rosszul. Pelrel faluban belértem egy parasztházba. A gazdaasszony — az creg Chamide — a tüz mellé hivolt. Férfi nem volt a házban: Chamide veje a hadseregben szolgál. Az unokák a macskával játszottak. Menyefügével és dióval vendégelt meg. Keleti szokás szerint a földön ültünk, a tűzön a hagyományos korsói a kávénak való vízzel. Es' Chamide kávéja nagyon illatos volt. Megnéztem a házat:" falakon rézKancsókkal és tálakkal megrakott polcoK, odébb az antik formák tisztaságát őrző agyagkorsók.. Közepes módii parasztcsalád volt ez: 10 lélek,-75 olajfa, 4 fügefa, 2 kecske és 2 juh. Megismertem a régi szokást: na az asszonynak nincs gyermeke, a férjnek jogában áll elválni tőle — de nővérei átadhatják a gyermektelennek saját gyermekeiket, hogy, atffcílást meghiúsítsák. Chamide menyének három gyermeke van, a negyediket gyermektelen nővérének adta. A gyermekek iskolásak, éppen feladataikat csináltáif. Megkérdeztem az öreg Chamidét, miben látja a különbséget az uj rendszer, es Zogu rendszere közt? így felelt: »Kér'dezze meg unokámat, ő .nyolc éves. Majd válaszol magának; én túlságosan öreg vagyok ahhoz, hogy ilyen balga kérdésekre feleljek?. A köztársaság ereje éppen abban rejlik, hogy nem elvont fogalmat jelent a népneK, nem hivatásos politikusok ügyeskedését jelenti, lianem a szó valódi értelmében vett uj életet. Iskolákat, kórházakat, utakat — és ami a legfőbb: egymás iránti bizalmat és tiszteletet. Láttam iskolá-cat a faluban, nemrég nyilt meg. Különböző osztályos növendékek egy szobában, együtt tanulnak. Ez természetesen nem a legszerencsésebb megoldás, de a kisleányok és kisfiuK örömüket lelik a tanulásban s ez a legfontosabb. .Az ő tudásszomjuk ós tanítójuk buzgalma kárpótol minden tárgyi hiányért. Egy másik faluban dobszóval hívták egybe az ifjúságot, gyűlésre. Látom vidám és határozott vonásaikat* fiuk és leányok tettek esküt, ho£y megvédik a szabadságot. Hát nem csodalatos ez: a háború, mely a »felsőbbrendü faj? birodalmát rombadöntölte, Európa mezsgyéjén uj államot szült.