Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-03 / 175. szám

DBLMAGyARORSZÁG Hogyan gondoskodunk visszatért hadifoglyainkról 1730 holdat tartalékolt Szeged a hadifoglyoknak Mankót kap a hadifogságból hazajött manhás és tisztviselő Hadifoglyaink', akik az emlékezetes Sztálin-Rákosi táviratváltás óta sokezer tömegekben jönnek haza megelégedéssel tapasztalják, ho® az ország nem fclcdkczelt meg róluk, várja őket és gondoskodik róluk. Ez a gondoskodás már a határon kezdődik, ahol aMKPhadifogolyirodája és a hivatalos szervek törődnek az érkezőkkel és innen kezdve hazáig Jdséri hadifoglyainkat a szeretet és gondoskodás, Jio® késedelem nélkül jussanak cl családjukhoz, hozzátartozóinkhoz. Első helyen járnak a szerefő gondoskodásban az MNDSz nszszonyni, akik a szociális fclü®cIőséggel karöltve szolgálatot tartanak az állomásokon. Segítenek a főzésnél, kiszolgálják a hazatérőket s gyűjtenek részükre, hogy ellátásuk valóban ünnepi le®en. Szegeden az Idegklinikán berendezel! óimencl o'.thonba vezetik őket. ahol ruhájukat, fehérneműjüket kijavítják, gondoskodnak szórakozásukról, moziba kisérik az átmeneti otthon lakóit és könyvekkel látják el őket, s ami a legfonlosabb, a környéken lakókat — hisz az utolsó párszáz méter leghosszabb ut — az MKP autójával hazaviszik. De nemcsak ünnepélyes fogadtatást kapnak, olyan gondoskodás történt hadifoglyainkról, amellyel kenyerüket és jövőjüket biztosítani tudjuk. Földei kapnak a paraszt hadifoglyok A szegényparaszt hadifoglyok számára felbecsülhetetlen jelentőséggel bir, hogy a földreform so rán gondollak rájuk és GO.OOO hold földet tartalékoltak a hadifogságból hazatérő igényjogosultak számára. Erre q célra Szeged város közigazgatási területén 1730 hold a tartalék föld a házhelytarlalékkal együtt. Ez a földlartalék nem ál) minden hazatért rendelkezésére Földet esak az a hazatérő parasztszármazásu hadifogoly igényelhet, aki élethivatásszerűen fö'dmlvclésscl foglalkozik. Tehát a hadifogság önmagában nerta jogcím a föld juttatásra. Más rászorullak házhelyet igényelhet nek,. amit a földhivatal csak hadifoglyoktól fogad már el,, mert az itthoni lakosságnak két eszlendő állt rendelkezésére erre a célra. — A hazaérkező hadifogoly kérvényt nyújt be hozzánk — vilá gositanak fel a földhivatalban — és igazolja földműves hivatását a lakhelyén illetékes UFOSz-al s : Gazdasági év megkezdésekor!„min den igényjogosult megkapja a föl det. Kivételi a falusi kisiparosok képeznek, akiknek életlehetősége nem olyan jó. Á törvény ezekről is gondoskodott és módot ad 2—3 hold juttatására. A. tartalékföld nem maradhatott parlagon, hasznosítani kellelt s a haszonbérleli szerződés cgv évre szól. I® a földigénylők óklóber 15-én kapják meg juttatásukat, a gazdasági év végén. A juttatóit föld mennyisége mindig g minőségtől függ. I® például Hőszkén, ahol kitűnő paprikafö'.det tartalékoltak, egy va® másfél holdat kapnak. Átokházán, Csengelén 25—30 holdat is juttatnak az igényjogosultaknak, tehát az osztás, mindig g Jielyi viszonyoknak megfelelően történik. Szeged város közigazgatási területén eddig mindössze 7 igényjogosult hadifogoly jelentkezett. Ennek az a magyaráznia, ho® demokratikus kormányzatunk a hadifogságban lévők nagy részéi felelősségük jelentkezése esetén részesítette főldjultatásbaD. Az igények kielégítése cselén részesítette földjuttatásban. Az igények kielégilése na® körültekintést igényel. Nem tudni előre a hazaiérő igényjogosultak számát s ha nagyon osztogatnák főidet, megtörténhet, hogy a később hazatérők föld nélkül maradnak. Munkái kapnak a hazaérkezők De nemcsak ezen a téren érzik az uj Magyarország, segítségét. A "Szakszervezeti Tanács utasítást adolt ki, hogy az érkező és munkaközvetítésre jelentkező hadifoglyokat soron kivül elsőnek kell munkához juttatni. Az utasítás érteimében az iparj szakszervezetei; eldig minden munkaKÖzvelilesi e jelentkezett hadifoglyot mániába állítottak. — Szegeden is mindent elkövet lünk a hadifoglyok Srdek'oen — mondja Gyólai István el/tá-s. a szakmaközi bizo'.Lág titkára. Azok munkások, akik bennünket felkerestek. mind visszakerülted régi munkahelyükre. Szórványosn előfordult,- ho®r nem akarták visszavenni őket és a »nehéz helvzetre* hivatkoztak, de közbelépésünkre ezeket is visszavették. Általában azt lapasztalluk. hogy minden tekintetben előnyben részesitik azokat a hadifoglyokat, akik munkahelyükre visszatérlek. Tudunk olyan vállalatról is, ahol fizeléses szabadságot adtak a most hazaiért hadifogolymunkásnaK. A tisztviselő hadilogoly is megtalálja helyét A Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete utasította az üzemi bizottságokat, bizalmiakat és felhivla a munkáltatók figyelmét, hogy a visszatérő hadifogolyalkalmazoltakat tartoznak Visszavenni. — Magánalkalmazolti munkakörben visszavétel megtagadása nem fordult elő — közli Kárász László elvtárs, a Magánalkalmazottak Szakszervezetének titkára. A közhivatalokban pedig azok Vasárnap, 1947 augusztus 3. a közalkalmazottak, akik annakidején nem kerültek B.-listára, visszatérésük esetén leteszik az esa köztársaság -alkotmányára és azonnal elfoglalhatják munkahelyüket. A hazatérő gazdálkodónak^ kisiparosnak és kiskereskedőnek a mezőgazdasági, ipari lermelő munkába, vagy a kereskedelembe való beilleszkedéshez nincs megfelelő tőkéje. Molnár Erik népjóléti miniszter javaslatára a Gazdasági Főlanács 3 millió forint hitelt szavazott meg arra a célra, ho® 1— 2000 forint önállósítás! kölcsön! folyósítsanak az erre rászoruló igénylőknek. A Gazdasági Főlanács hozzájárult ahhoz is, hogy a hazatérő hadifoglyok az eddigi 30 - .10 forint segély helyeit átlag 120 forintot kapjanak. A .csökkent \jnunkaképességü hadifoglyok segélye az ui rendelkezés szerint 200 forint is lehet. Mindezeken felül a 3 -éves terv során annyi munkalehetőség adódik. hogy kevés lesz a munkáskéz s szemben az eddigi munkanélküliséggel, minden munkás, dolgos demokrala segitő Kezére szükség lesz. Érzik is a hadifoglyok, hogy most igazán «hazatértek», de nem abba a Magyarországba amely annakidején vágóhidra küldte őket, liánom egy uj, fejlődő,, boldogabb hazába. L. J. Élmények és tapasztalatok | Egy volt hadifogoly feljegyzései örömmel közöljük Ferenczy Sándor írását, aki néhány bele, lio® többéves hadifogsága után hazajött. Feljegyzéseit a tárgyilagosság jellemzi és mondataiból kirajzolódik: milyen voll a hadifogoly élet a Szovjet. Unióban. Erdőirtá és munkaverseny az orosz munkásokkal Hatalmas erdőben dolgoztunk. 1915 augusztusában érkeztünk meg a Gorkii-körzelbe. A 165. számú tábor lelt otthonunk több heti szakadatlan utazás után. Kél napi pihenő után. megalakítottuk a munkás brigádokat. A munka erdőkitermelés volt. A munkafelügyelő j dékkal. minden nap kijelölte az elvégzendő munkát, amit meglehetett csinálni, változatos és szép munka volt. Napi nyolc óra voll a munkaidő. Az elvégzeit munkát honorálták élelemmel. Ez állt 20—60 dk. kenyérből, 750 gr. levesből és 500 gr. főzelékből, a napi adagon felül. Az oroszok nagyon szerették a magyar munkást és megbecsüllék. Igen nagy gondot fordítottak az egészségügyi ellátásra. Minden harmadik héten orvosi felülvizsgálat volt, ahol az összes dolgozókat tüzetesen megvizsgálták és osztályozták őket. Három dolgozó kaíegória volt. 1, 2,. 3. Annak megfelelően oszloltak be munkára bennünket. A betegeket a leggondosabb orvosi kezelésben részesítették, majd üdülő szanatóriumban szállították, hol ugyanolyan bánásmódba részesültek. mint az orosz munkások. Megjegyzem, hogy munka szempontjából ugyanazt végeztük, mint az orosz munkások. Velük együtt is dolgoztunk, s nem egyszer munkaversenyt- rendeztünk, amit sokszor a ma®arok nyertek meg. A Több és jobb élelmet kaptunk, mint az ottani lakosság A napi élelem kalória szerint volt megállapítva és ez mindennap ki volt függesztve az étlappal együtt. Nem túlzás, ha azt állítom, liogy azon a vidéken több és jobb élelmet kaptunk, mint az olt élő lakosság. Mindennap 60 deka kenyeret, melyből 40 deka fehér kenyér volt,. 4 dkg. zsiradékot (vaj. margarin, zsir,. olaj), és 4* dk. cukrot és 15 drb. cigarettát, vagy ennek megfelelő dohányt kaptunk kézhez. Megjegyzem, ami nálunk a hadseregnél volt az, hogy viszszamenőleg cigarettát és más élelmet nem adlak ki, Oroszországban, ha előfordult az, hogy a nagy távolság jnialt az élelem nem érkezeit meg, ugy akkor mikor megérkezett visszamenőleg kiadtak minden élelmet és dohánynemüt. Heggel., délben és esle 750—1000 gr. levest és délben 500 gr. főzeléket kaptunk. A kiadott élelmiszert a mi szakácsaink készítették el. Előfordult az is, hogy a kiadott élelmiszer kevésnek bizonyult, akkor, ho® a kalória meglegyen pótszerezlék hússal, kenyérrel,, zsiraés liszttel az élelmet. A konyhában a legnagyobb rend és tisztaság uralkodott, minden nap váratlan időpontban történt az ellenőrzés, akkor nemcsak a tisztaságot és rendet, hanem az elkészített élei izletességél, mennyiséigét és kiosztását |is ellenőrizte a naposliszt, vagy az orosz orvos. Nagyobb ünnepek alkalmával feljavított élelmet adtak ki. Szentmise a hadifogoly táborban A vallás ®akorlását az oroszok engedélyezték, .gőt elő is segitelték azzal, hogy miseruhának való anyagot, mise bort, ostyát és helységet rendelkezésünkre bocsájtottak. Nem egyszer fordult elő, hogy orosz is részt veit a szent misén s büszkén mutatta, a nyakában hordott keresztet. Minden kedden és péntekén kora reggel szent mise, vasárnap ünnepélyes keretek között nagymise volt, ilyenkor szépen feldiszitelt oltár és helység várta a hívőket. Nagy ünnepek alkalmával zene és kórus is közreműködött. Későbbi idők folyamán, olyan táborban kerültünk, ahol már rendes miseruha, kehely és megfelelő kellékek álltak rendelkezésünkre. Ostyával és miseborral a városban lévő katolikus pap látott el bennünket. Igen meghatók voltak az istentiszteletek, s azon nagyon sokan vettek részt, még más vallásúak is. A fogságban velünk lévő papok hivatásuknak megfelelően végezték a feladatukat. Mondhatom azt, hogy nagyon sokat köszönhetünk papjainknak, kik a munkahelyen velünk együtt dolgoztak, amelyett hivatásuknak éltek olt kint, sokszor vigasztalták, buzdilo'.lak s ha kel'elt korholtak is bennünket. Művelődés és szórakozás A kulturális életünkről oldalakat lehelne irni. Saját zenekarunk, énekkar, dalénekeseink, iróink, színészeink, akrobatáink. Jak mindent elkövettek, hogy fogoly életüket szórakoztatásaikkal enyhítsék. Az énekkarnak legnagyobb sikere a Rákóczi-induló volt, melyét zenekarral adtak elő. íróink, versekkel novellákkal, színdarabokkal kedveskedtek. Színészeink a legjobb tudásuk szerint mókáikkal, bohózatukkal, szórakoztatlak. Nem egyszer fordult elő, liogy a polgári lakóság, részére előadásokat tartottak. Saját magunk között szemináriumokat rendeztünk, ahol tanáraink nyelvtanfolyamokat, (orosz, angol, német, olasz, francia, román, török és spanyol) tartoltak, ahol igen sokan megtanulták az idegen . nyelveket. Szaktanáraink, mezőgazdasági, állattenyésztés, gyümölcsészet, borászat, méhészet baromfitenycsztés,_ szövetkezeli, könyvelési tanfolyamokat tartottak, melyekre igen nagy szeretettel jártunk és hallgattuk végig, mert ezek az itthoni életben mind hasznossá válnak. Könyvtár is rendelkezésünkre állt. Újságokat is kaptunk, sőt minden barakba be volt vezetve a rádió, melyen, n (külföldi híreket hallgathattuk. Magyarországgal kapcsolatos híreket, mind pontosan közölték velünk, közölték Magyarország teljes békeszerődését. Tábori ujságunk is volt, melyben iróink és költőink szerkesztetlek. Mondanom sem kell, Jiogy a hadifogságban irt versek, jiovellák, színdarabok,, dalok azokat az itthoni közönség is meg fogia hallani, s irodalmunk ui költőkkel és Írókkal szaporodik. Fecenczy Sándor. Fizess elő a Délmagyarorszáora