Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-31 / 197. szám

Vasárnap. 1947, augusztus 31. DÉLMAGYARORSZÁG A do az M <Itt Jugoszláviában, amil a nép határoz el, az szent és végrehajt­ják. Az ifjúság énekelve megy a munkába és örömmel dolgozik. Látják, hogy .a dolgozóknak épül az állam. Boldog .pmberek hazája Jugoszlávia. Ha ti is igy akartok élni, előttetek az ut, szabadok le­hetlek és boldogok. A demokrácia megerősítése érdekében a magyar dolgozók boldogulásáért szavazza­tok a Magyar Kommunista Pártra.® (Bészlet a Jugoszláviában dolgozó szegedi építőmunkások leveléből A A MÉMOSz a régi harcos szak­szervezetek közé tartozik. Sztráj­kok és tüntetések sorozata húzó­dik végig a szervezet történetén A szakszervezet vezetőinek 'sorsa börtön és internálás volt az elmúlt 25 év alatt. épitőmunkás képviselőjelölt az országban A szegedi épitőmuiíkások cso­portja közel 900 tagol számlál. A szakszervezet kómmunisla vezetői idősebb Komócsin Mihály,és Gvó­Iai István öreg harcosai a mun­kásmozgalomnak. A kommunisták jó munkájának eredményeképpen indult meg Szegeden a közmunka és megkezdték a megsérült állami épületek helyrehozatalát. A kom­munisták szorgalmazták a kislakás­épilést is. Jóformán a semmiből te­remlelték meg a termelő szövetke­zetet, amely jelentős állami és vá­rosi építkezésekkel foglalkozik. En­nek köszönhető, hogy ma Szege­den nincs munkanélküli épitőmun­kás. A Magyar Kómmunisla Párl foglalt helyei. A szegedi épitő­foglait helyei .A szegedi építő­munkások jelöltje id. Komó­csin Mihály elvtárs. A szegedi építőmunkások tudják, liogy támogalniok kell az MKP-t és ahogy az :«Épilőmunkás» a szövet­ség hivatalos lapja írja: «Az építőmunkások köszönetü­kéi és nagyrabecsülésüket feje­zik kJ a Kómmunisla Párl felé, azérl meri sorainkhói legjobb szaktársainkat * Jelölte az or­gyiFési választásokon. A MÉMOSz teljes erejével fogia támogatni a MKP-t nehéz válasz­tási harcában és azt üzenjük a Kommunista Párt vezetőinek, liogy a választási harcokban nyugodtan számíthat a harcos épiló'munkások­ra.» Biztos, nyugodt jövőt minőén magánaikalmazottnaS Meg kell akadályozni, hogy tehetséges fiatal nők csak az írógép mellé kerülhessenek A felszabadulás után éppen ugy, ahogy a demokratikus kormányzat ro­mokat kapott örökbe, anyagi és er­kölcsi romodat veit át a magánalkal­mazottak szákszervezete is. A múlt­ban a munkaadók önkényének kiszol­gáltatott magánalkalmazottak nehéz­kesen kezű lek szervezRcdni. Ebbe n háború után kiábrándult, csalódott, gyakran anyagilag is tönkrement ré­tegbe kellett a magyarság uj utakon járó demokráciája iránt bizalmat ön­leni. Ezt a feladatot a kommunisták vállaltán, ők voltak, akik a vidéki szervezeteket összefogták, a szervez­kedés fontosságai ludatosilották. fel­ébresztették a köllegátis gondolatot, s a kartársak gondjait, bajait a szivü­kön hardták es adott esetben segít­séget nyújtottak. Szegeden a kálváriautcai székház tá­gas v helyiségében tálált otthonra a magánalkalmazottak s z ák szerve ze te. Jól felszerelt könyvtár, folyóiratok, napilapok állnak itt a tagok rendel­kezésére,. Kárász László elvtárs, a kerület Jilkára két tárgyalás közt szakit idol magának, hogy a szak­szervezet működéséről elbeszélges­sünk. — A magyar értelmiség jelentős része nem volt eléggé tisztánlátó és öntudatos — mondotta Kárász elv­társ —, hogy szervezkedéssel fogjon össze a ki uzsorázó nagytőke eilcn Bizonyos fokig megváltozott a hely zet akkor, amikor megkötöttük az efső kollektív szerződést, amelynek hatalmas elvi, jogi és szociális je­lentősége volt. A kollektív szerző­désben bizLositolPuk az azelőtti bi­zonytalan állapot hflyieü a <18, de a magánalkalmazottak túlnyomó zö­mére nézve a 41 órás munkahetet. Ezt csak az tudja méltányolni, aki emlékszik az 1930—39. évek korlátlan munkaidejére, arra a számtalan üz­letre, irodára, ahonnan a magánal­kalmazottak évszámra nem kerültek napfényre. A legjobb kollektív szerződések közé tartozik a piagánalkalmazoltaké. Hosszú küzdelem, órákig tartó vi­ták, éles összecsapások a GvOSz-szal, TÉBÉ-vel, IPOK-kal, slb.,,előzték meg az ország egyik legjobb kollektív szerződésének létrejöttét, amelynek oroszlánrészét a szakszervezet kom­munista főtitkára, Köves András vi­vőit meg. Ma már minden magán­alkalmazott tudja, kik harcoltak leg­eredményesebben jogaikért, meg is látszik a magánalkalmazolti taglistán. Hétről-hétre ujabb belépéssel tesz­nek hitet az MKP mellett. — A kollektív szerződés megköté­sével azonban még nem végeztünk el mindent. Az életszínvonal fokozottabb emelése csak most, a bároméves terv megindulásával kezdődhet. A termelés fokozódásával éppen olyan kitartóan, mint a múltban, más szempontot nem' ismerve, fogjuk kartársaink anyagi érdekeit megvédeni. A legközelebbi teendők közé tarto­zik kivívni, hogy a vidéki üzemi bi­zottságokat a központ minden vidé­ket érintő fontos ügyben hallgassa meg. Elv fegyen és vájjék gyakor­lattá, Jiogy a vidéket Budapesttel egyenlő elbánásban részesítsék. Mind­azon kedvezményeket, amelyekben a budapesti központ alkalmazottai ré­szesülnek, terjesszék ki a vidéken dolgozókra is. ("Tüzelő, lexLilakció, vállalati jnenza, slb.) Komoly követeléseket támaszt a szakszervezet a kartársnők számára is. . Egyenlő munkáért, egyenlő bért®. Hiába egyenlő egy bizonyos "munka­körben rátermettségük, a nőket több­nyire mechanÍKUs munkakörben al­kalmazzák. Meg kplí akadályozni, hogy lehetséges, fiatal nők csak az irógép mellé kerülhessenek. Baj van a kategorizálás kérdésével is. A vál­lalatok a kategorizálást nem a való­ságos munkakörnek megfelelően ej­tették meg és igy a kollegák igazság­talanul, hátrányos helyzetbe kerül­lek. Nagyon sérelmes pontja a vi­déknek a munkaidő, illetve a túlóra­rendelet Ijp nem tartása, amit csak ai karlársak segítségével leliet orvo­solni. v A magánalkalmazottak szakszerve­zete a demokrácia-nyujlotla lehető­ségek kihasználásával, d,e funkcioná­riusai, igy elsősorban Köves András főtitkár példátlan áldozatkészségével a magánalkalmazottak számára már eddig is jelentős eredményeket vivott ki. A Magyar Kommunista Párt Köves Andrást, a szakszervezet főtitkárát is jelölte képviselői sorába, mert har­cos magántisztviselői múltja, de kü­lönösen a felszabadulás óta kifejtett tevékenysége (aiapján a leghivatot­tabb arra, hogy az országgyűlésben a magánalkalmazottak szószólója legyen és a »biztos, nyugodt jövőt miuden magánaIkaImazottnak« Célkitűzést a megvalósulás felé vigye. Az egyéni agitáció diadalmas útja Az RIKP-nak nincs szüksége nagyhangú szónokokra — elég, na telteinket felsoroljuk A nemzetgyűlés képviselőinek meg­választása körül 1947-ben lényegesen kisebb harcok dúlnak, mint 1945-ben­A koalícióban .tömörült pártok a1 vá­lasztási harc során nagyobbrészt arra korlátozzák működésűket, hogy fel­világosítsak a magyar népet ;eddig végzett munkájukról. Az úgynevezett »ellenzéki® pártok választási korles­kedések csúsznak be, — sajnos elég gyakran — a régi válaszlapok mód­szeneit basználjúK. A magyar nép azonban éjjezhe.ő, sőt kézzelfoghatói ellenszenvvel fogadja ezeket a pro­vokátorokét. Tudják a szavazók, hogy az ellenzéki párlocskák valójában a reakciónak, gyáriparosóknak, nagytő­kének támogatására alakultak meg és leguagyobbrészük tiszavirágélelünek bizonyul. A Magyar Kommunista Part tag­jainak áldozatkészségéből teremti elő a választási harchoz szükséges kellé­keket. Tagjainak lelkesedése és jó munkája teszi lehetővé, hogy pártunk ereje és népszerűsége a választások napjáig egyre fokozódik. Szeretnénk rámutatni a következő sorokban párt­tagságunk egy jelentős rétegének ál­dozatos munkájára. A választási harc elindulása előtt az MKP tagjai rohamosan szaporod­tak. Az elvégzett jó munkának, a Letteknek és az ebből származó ered­ményeknek volt köszönhető, hogy a dolgozó magyar nép szimpátiája fo­kozatosan pártunk felé fordult. A vá­lasztási harc megindulásátyór a párt­tagjainkból agitátor-gárdák képződtek. A párttagság egy jelentős része látva a fokozódó szimpátiát, elhatározta, hogy tervszerű aprómunkával veszi fel a harcot a reakció sultogópropa­gandája ellen. Házról-házra jártak. A lakásukon keresték fel a választókat, hogy felvilágosítsák őket: melyik pártra kell szavazniok, ha jólétet, rendet, függetlenséget és biztonságot akarnak ebben az országban. A belvárosi pártszervezet agitáto­rainak vezetőivel folytaltunk legutóbb beszélgetést. Elmondották, hogy nem­csak a "eívilágosilásra volt 'jó az agitáció, hanem arra ,is, hogy egyes városrészek és Jársadalmt rétegek problémáiról közvetlen tudomást sze­rezzenek. Majkó .lúzseíné eivlársnő elmondja,, hogy neki és agitátor-gár­dájának nem volt nehéz dolga. Az ő körzetében jóformán csak kommu­nistákkal beszélt. Az ő agitátor-gár­dájának még igy is szép eredményt mutat fel. Jelentős mértékben erő­sítették púrLunk taglétszámát. Nagyon sok azoknak a szama, akik az agi­láiciójuk folytán belátva, hogy az MKP a dolgozók pártja, pártunkra adják le szavazatukat. Majkónó agi­tátor-gárdájából egyetlen agitátor egy nap aíajtt 8 párttagot szerzett. Szenle Imre elvlárs azt újságolta eí, hogy sokan olyanok, aikik a múlt­ban a Suíyokpárl gyűlésein lelkesen tapsoltak, belátták tévedésüket. Az újonnan belépők közül szép számmal akadnak olyanok, akik maguk is lel­kes agitátorok lettek. Ennek köszön­hető, hogy inig az első időben csak néhány százan folytattak agitációs munkát, addig most már több ezerre lehelő ezek száma. Ifj. Komócsin Mihálynétóf azt kér­deztük, voltak-e lakások, ahol nem engedték be őket? Fiatal elvtársnőnk elmondotta, hogy egyetlen ilyen hely sem akadt. Mindenütt szívesen nyi­tottak ajtót. Solti Jánosné elvtársnő azt újságolja el, bogy a legtöbb he­lyen távozás közben utána szóltak: Azért számtalan helyen találkoz­tunk juUogó-propagandával — újsá­golja el 'Szegi "Ferencné. Nem egy helyen azzal fogadtak, hogy a ke­nyérfejadag leszállítására vari kilátás, én is a kommunista pártra szavazok, inert maguk lettek a legtöbbet. A fekotekenyér miatt is sok helyen panaszkodtak, valamint a legfájóbb probléma a drágaság ís állandó be­széd léma volt. Több helyen azt mon­dották, hogy hallomásuk szerint ezt a kommunistáknak köszönhetik. Kü­lönösen' ott lehetett ezeket hallani, ahová nem jutnak eí az újságok. Tá­voli külvárosokban, nyomortanyákon. Az agitátorok érvei azonban minde­nütt meggyőzlék a féirevezetettelkét. A suttogó propaganda visszafelé sült eí. Nemcsak a meggyőződés volt a célja az agitátoroknak, hanem a pa­naszok összegyűjtése .is. A Magyar Kommunista Párt az agitátorokon" 'ke­resztül értesült azokról az apró pa­naszokról, melyek az országos pro­blémák megoldása során nem ke­rültek előtérbe. A párt még a vá­lasztási harc kellős közepén is ta­lált sok esetben megoldást. Igy töb­bek között a gyászosnevü Horthy­lefep fiataljai közül — kérésre — több fiatalt juttatlak a közmunkásak közé. ONCsArtelep játszótere is az agitátorok munkája nyomán kerül megvalósításra. A többi panaszok,és kéréseik megoldására is sor kerül. Az agitátorok egybehangzó véle­ményé az, hogy ezen a választásokon a magyar nép szeretete kíséri a Ma­gyar Kommunista Párt munkáját. Igy minden remény megvan, hogy a ma­gyar nép pártja, a tettek pártja győ­zelmesen kerül ki a választásokból. cfl fKÖCJÖ JI&ÖSJÖ12 címet a világirodalomban egy ember kapta, Henri Barbusse francia irö. aki 1875-ben született és 1935 augusztus 31-én hajt meg. Az „első világháború utáni francia irodalom egyik legjellegzetesebb ajakja, saját kijelentése szerint a nagy francia forradalom hagyományainak egyenes örököse és élveLartója. Az első világ­háború tette igazán ismert iró'vá. A háborúban bevonult közkatonának, át­élte a nyugati-l'ront borzalmait, meg­sebesült és inegirla Tüz (Le Feu) ci­mü regényét, amely a legkitűnőbb háborúellenes írások Jcözül való és Írójának világhírt szerzett. 1916-ban regényével meg is nyerte a Gounco­urt Akadémia nagydiját. Világsikert aratott regénye után az íróban' kiala­kult a költőapostol hite, felfokozódott humanitása. Felébredt benne az euró­pai 'közösség és szqlidaritás Judala, melynek legnagyobb propagálója lett. Hamarosan felismerte, hogy cél­kitűzéseit egyetlen part, a kommunis­ta szolgálja. A marxista eszmét nem­csak, mint újságíró és mint politikai nevelő, de mint regényíró is szolgálta. Irodalmi folyóirata a «Monde,» (Vi­lág), Nyugat-Európa leghaladóbb szel­lemű és legelterjedtebb orgánuma, írói vonásai: tiszta, egyszerű nyel­vezet, tömörségükben ts tökéletes ha­sonlatok nagy "megjelenítő erő és ren­díthetetlen bátorság jellemzik. A költőapostől már meghalt, do az eszme, amelyet szolgált diadalát ülte a második világháborúban. Ha­lálának évfordulóján, a legnagyobb humanistának fogadjuk, hogy tanitá­saii'^ermőtalajra találtak. Iíövotői is vannak, nem csak irók és művészek, banem öntudatos dolgozók^'akik har­colnak, nélkülöznek, de -.építik .azt a szebb világot, mely után Henri Barbusse csak vágyakozott. Európa felébkedl. Henri Barbusse tanításai resztették fel az álmodozókat és állí­totta sorba az öntudatos harcosokat. NOTT aufó­szakiskola vizsgáztat ''felelősség mellett izemély,vlelier és motorkerékpárra SZEGED, TÁBOR UTCA (2. RÁKÓCZI TÉR. Tankönyvekel, iskolaszerekel JEGYEZTESSEN ELö a SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL Szeged, Kárász-u. 14

Next

/
Thumbnails
Contents