Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-26 / 192. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l -ig az i-re i szavazunk! AMAGYAR KOMMUNISTA P A R T D £ L M A G Y A R O R S Z A G I NAPILAPJA IV. éri. 192. sz. , ARA 40 FILLÉR Szeged, 4947 augusztus 26. Kedd H Magyar Kommunista Párt viszonya az egyiiázhoz Irta: BBRTHfl IBNOS lelkész-százados A választási agitáció utolsó he­tébe lépett. A megvert, de meg meg nem semmisített reakció fog­• csikorgató dühvel ujabb és ujabb támadási felületeket keres, liogy a Haladó erőik vég?>ő kibontakozását megakadályozza. Széthúzást, egye­netlenséget szeretne teremteni kö­zöttünk. Ismerve a magyar nép Hagyományos vallásosságát keresz­ténységről^ szabadságról,.elnyomás­ról kiabál össze-vissza. Ügy akar­ja föltüntetni á dolgokat, mintha a haladás zászlóvivői, a nép .hitére törnének és az emberi szabadság • eltiprását akarnák. Az a reakció ez, mely 25 éven keresztül maradék nélkül birtokolta á hatalmat és a kereszténység megcsúfolásával a ^nincstelen milliók dolgozóit tartotta rabszolgaságban. Az a reakció, amely 25 év bűnös politikájával éppen maga vitte oda az orszá­got, hogy szerte kiégett lerombolt templomok hirdessék tűrhetetlen -voltát. Ez í|reakció még ma is elég merész arra, hogy az egyház és a szabadság védelmezőjének ha zud'ja inagát. Beáramlott különö­sen az újonnan alakult pártok ka puiu és ma már az a helyzet, hogy hár. i sőt négy párt is vnllja, hogy kizárólag ő az egyház válasz­tottja. Sőt azt is meg súgja az • ezekben a pártokban érvényesülni akaró reakció a választópolgárok­nak, vigyázzatok, mert, ha nem vánk szavaztok az egyház nchez­(telni fog rátok. Annvira általános­sá vált ez a hangoskodás, hogv mint ismeretes, a napokban Ma­gyarország minisztereinékének kel­lett ez ellen a méltatlan és vétkes propaganda ellen tiltakoznia. Természetesen az ezekben a pár­tokban meghúzódó sötét erők nem feledkeznek meg arról, hogy unos­untatan áthidalhatatlan ellentétek­ről beszéljenek az egyház és a de­mokrácia, az egyház és a haladó­szellemü politika között. Mivel a bűnöspuszii tó multat visszaváró el­képzelései megvalósulnának legna­gyobb akadályát a Magyar Kom­munista Pártba látják, természetes, hogy az egyház fenyegetéséről és üldözéséről szóló rémmeséket ugy szövegezik meg, hogy a Magyar Kommunista Párt az a párt, amely különösképpen ellensége a vallás­nak. így tombol a 'reakciónak cz a hazug és aljas propagandája, hogy egymásnak ugrassza a pártot és az egyházi élei munkásait. így számítja megnövelni szavazóinak táborát és igy szeretné mandátum­hoz jdtva, tovább árulni az orszá­got, szabotálni az újjáépítést és a 3 éves tervet. A dolgozó milliók szerencsére ré­sen vannak. Felvilágosult szabad és tisztán látó szemmel nézik a dolgokat. Ismerik pártjukat a Ma­gyar Kommunista Pártot. Tudják, hogy törhetetlen, harcosa a lelki­ismereti és vallásszabadságnak. Látják, liogy fenntartás nélkül tisz­teletben tartja a dolgozók hitét. Tudják, hogy ezek az uj gyujto­gatók régi ismerősök, akik égő gyű­löletük tüzcsóváival éppen azt a hidat akarják lángralobbantani, amely épülőben van az egyház és a Magyar Kommunista Párt kö­zött. Szerencse, hogy ezek a dol­.goző tömegek nem a szavakra liall­(Folytatás a 2- oldalon.) Hol van a burgonya? A közellátási kormánybiztos törje te a burgonyaspekulációt Az 1947-es esztendőben 60.000 va-> gonnal több burgonyatermés vár­ható, mint a mult évben s ez telte lehetővé az árleszállítást. Nem is volt komolyabb baj a burgonyával a legutóbbi betekig1 £ nincs bai még ma sem Budapesten, ahol 60—! 70 fillérért válogatott krumplit le­het kapni. Szegedről azonban fel­tűnt máról holnapra ez a légion-, tosabb népélelmezési cikk. A politikai spekuláció mellett' nagy szerepet játszik a burgonya eltűnésében a gazdasági spekuláció is. A burgonyarejtegetők arra szá­mítanak, hogy a burgonyát télen drágábban adhatják el és ezért visz­szatartják a piacról az árut. Meg­kérdeztünk több kiskereskedőt, mi­ben látják a burgonyahiány .okát. Ezekbőt a beszélgetésekből az a kép alaktdt ki, hogy a termelő nem hozza be 80— 90 fillérért az árut, de 250—3 fo­rintért már szívesen adhá. Egyelő­re tehát nem szedi fel a krumplit a földből, mert pénzre nincs szük­sége,, ami pénzszükséglete van, azt gyümölcs- és más főzelékfélék el­adásával fedezi. Egyöntetű véle­mény, hogy Szegeden nyírségi bur­gonyát soha sem kellett árusítani, mer', a szeodkörnvéki burgonya­termés mindig bőven fedezte Sze­ged és vidéke szükségletét. Máskor ilyenkor augusztusban kocsiszám-i ra hozták be a burgonyát, mig ma elvétve se látni 5—6 kilós tétéinél nagyobbat. A szegedi burgonya­hiányt se jégveréssel, se mással megfelelően nem lehet megindokol­ni, csupán a politikai és gazdásági spekulációval. Most értesültünk falujárásunk so­rán, egy szatymazi gazdálkodót egy szegedi nagykereskedő* rábeszélt, hogy burgonyatermését ne szedje fel, a földben ugyse tudják ellen­őrizni, hogy megérelt-e már a bur­gonya, vagy sem s Télen a burgo­nyahiányt kihasználva, bőséges ha­szonra tehetnek szert. Ebből is látszik, hogy a termelői és eladási ár közötti elviselhetetlen különb­séget a közvetitőkereskedelem okozza. Az egész városban elkeseredett, és fe'háborodott háziasszonyok jár-; lak-keltek, mig a délután folyamán egy burgonyával megrakott teher-, autó futott keresztül a városon. A Ti-: sza Lajos-köruton megállt s a kö-| zönség, férfiak, nők vegyesen szin­te megrohanták az árut. Ludxvig József piaci -áras hozatott a Nyír­ségből burgonyát, s mint mondőtta­a keddi piacon akarta árusítani, de nem birt a közönséggel. Szaty­rokkal, kosarakkal, zsákokkal fel­szerelt közönség johanta meg a burgonyaárust, aki kénytelen volt még „hétfőn délután szétmérni, nagyban 1 forintért, kicsiben 1.10­ért. Még ez a hallatlanul magas ár se riasztotta el a vevőket. Értesüllünk a Községi Élelmi­szerüzemtől és a Munkásszövetke­zettől, hogy táviratilag, telefonon állandóan sürgetik a kötéseket és valószínűleg a keddi piacon már lesz burgonya, természetesen nyír­ségi. piert a szállítmányok útban vannak. Mindez azonban nem ele­gendő. A város közellátási kor­mánybiztosának elsőrendű köteles­sége, hogy a burgonyaszükségtet fe­dezésériek kérdését napirenden tartsa és intézkedjék a folyamatos szállítás kérdésében. A Va^ Zoltán által útnak indított pesti burgo­nya is rövidesen megérkezik., de a közellátás ezen ^legfontosabb pro­blémáját intézményesen kell a köz­ellátási kormánybiztosnak megol­dani, mert az áruelosztás szerve­zésében, tervszerűségében, az árak: irányi á á' an mindmáig nagyon ko­moly hiányok vannak. Az MKP nyugodtan hivatkozhat az elvégzett munkára Rákosi, Rajk és Gerö elvtársak beszéltek vasárnap Rákosi Mátyás miniszlerelnökhe­lyellcs, az MKP főtitkára vasár­nap délelőtt Nagykanizsán tartott gyűlésen mondott beszédet. Ismer­tette az ország gazdasági és poli­tikai helyzetét. A legnagyobb elis­meréssel szólott az ujgazdákról. Hangoztatta: egyetlen biztos alap. amire az országot építeni lehet, a falu és város dolgozóinak mun­kája. Aki erre épit, az sziklára épit. A régi uni rend hívei — folytatta beszédét Rákosi elvtárs — külön­böző mesterkedésekkel igyekeznek visszaszerezni a régi halalmukat. Bár az uj választójóg alapján, a ma­gyar demokrácia igyekezett meg­tisztítani- sorrit a reakciótól, ez nem sikerült teljesen. — Miféle országgyűlési képviselő az — mondotta — aki még nyolc héttel ezelőtt verte mellét, hogy leghűségesebb kisgazda, él-hal ezért a pártért és amikor kiderült, liogy pártja nem jelöli, akkor köpönye­get fordított és egy másik párt listáján indul, kigyót-békát kiállt­va pártjára. Ezeknek meggyőződé­sük nem változott, mert akkor­sern akkor, sem most, nem volt meggyőződésük. Csupán a mandá­tum izgatta őket. Az elvhüség nem valami erős oldaluk. Hangsúlyozta Rákosi, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt őrködik a választások tisztaságán, majd igy folytatta: — Most, amikor a választások előtt oda kell állni a nép elé, min­denkinek meg kell mondania: mit tett eddig az ország érdekében. Na­gyon sok pártnak nincs mit mon­dania, ezt a soványságot azzal akarja kendőzni: arról beszél,hogy a másik párt nem is végezte el ázt amire hivatkozik. Ha ebből a szem­pontból nézzük a választást, akkor a Magyar' Kommunista Párt nyu­godt lehet, mert állta a sarat a földosztás, a jó forrni, a 3 'éves terv és számos más országépitő kezde­ményezés elindításakor. Az egyház és demokrácia együttműködése Rajk László belügyminiszter va­sárnap Győrött mondott beszédet. — A választásokkal lényegében le­zárult az ország felépítésének a fel­szabadulás óta folyó első szakasza — folytatta a miniszter — majd a felépítés eredmériyeiröl beszélt. Az árak és a drágaság letörésével kap­csolatban hangoztatta, liogy ez ke­mény küzdelem lesz, mert-emö­gött a demokrácia és a. reakció erőinek küzdelme van. Ezután a belügyminiszter a vá­lasztások előkészületeiről és a vá­lasztási harcról szólott. Kijelentet­te, hogy a magyar nép mélyen vallásos. A vallás, az egyház és a magyar nép demokratikus küzdel­me között nincsen ellenlét és nem is lehet. Csak ott van családi bol­dogság és tiszta erkölcs, ahol van félelemmentes élet, ahol biztosit1 juk azt, hogy mindenki gondtól mentesen, becsületesen, emberhéz méltóan éljen. Ezért küzd a ma­gyar demokrácia és ez a küzdelem párhuzamosan halad minden val­lásos célkitűzéseivel. A belügyminiszter Győrbőt Ka­puvárra ment, majd résztveit Sop­ronban, a sopronkőhidai fogház emléktábla leleplezésén, utána pe­dig a soproni nagygyűlésen szólalt fel. Számoljanak el az újgazdagok Az MKP szolnoki gyűlésért Gerő Ernő mondóit beszédet. A 3 éves tervvel foglalkozva megállapította; a legfontosabb szempont most a minél több embert foglalkoztató iiunkák megindítása, hogy hat hó­napon belül teljesen megszüntessük a munkanélküliséget. Beszélt a miniszter .a közéleti tisztaság kérdéséről is.s «A Magyar Kommunista Párt követeli, — mon­dötta — liogy vizsgálják felül a közéleti szereplők vagyoni helyze­tét. Állapítsák meg, ki a politikus, nemzetgyűlési képviselő, polgár­mester stb., aki az utolsó három esztendőben vagyont szerzett. Azo­kat, akik vagyonhoz jutottak, arra kell kötelezni: nyilvánosan számol­janak el arról, milyen uton gazda­godtak meg.» Jelentéktelen a választójog­ból kizártak száma Révai József szombaton este a csepeli dolgozók előtt beszélt a , WM-sportpályán. Megállapította, hogy a választójogból, országos át­lagot nézve, nem zárlak ki 5—6, legfeljebb 8 százalékot.

Next

/
Thumbnails
Contents