Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-24 / 191. szám

4 DÉLMACif ARORSZAG Vasárnap, 1947. augusztus 24. Az MKP listavezetői: Raik László már 1930-ban részlvclt a magyar munkásmozgalom föld alá 'kényszeritett szabadságharcában. 1932-ben a Rortliy-rendszer vészhirái elé került s az Ítélet kettétörte tudományos pályafutását. Vasbetonszerelőként dolgozott s ugyanakkor tanította az épitőmunkásokdt s közben — ezt ma is sokszor hangsúlyozza — még többet tanult tőlük. A MEMOS/, tagjaként irányi lója lelt 1930-ben az építőmunkások hatalmas sztrájkjánál^ 1937-ben pedig Rajk László is ulnakindulL hogy fegyverrel harcoljon Spanyolországban a fasizmus ellen. Már a kiképzőiáborban felismerték Rajk László rend-, kívüli képességeit: hidegvérét, bá-j torságát, szervezőképességét és szi-| vósságát s a Rákosi-zászlóalj poli-! likai biztosává választolta. Mindenütt az első vonalban harcolt, többször megsebesült s 1939ben Franciaországba vonult viszsza a többi nemzetközi önkénlessel, ahol a Daladier-kormány internáltátla őket. A kemény internálás alatt éjszakánkint szemináriumot tartott a maroknyi magyarságnak, Petőfiről és Kossuthról befszélt s a szabadságharcról. 1941-ben kalandos uton visszajutott Magyarországra. Itthon a kislarcsai internálótáborban, a gyüjlőfogházr ban, majd a »defenziv osztály® pincéiben kínozták. 1914-ben sikerült kiszabadulnia s az illegális Kommunista Párt vezetője lelt. Neki volt a legnagyobb szerepet 1944 őszén a Kommunista és Szociáldemokrata Párt cgységmegállapodásánalc létrehozatalában, ő. tartotta kczéb.en a Kommunista Párt parlizánegységeit. Bajcsy-Zsilinszky Endrével, Kiss János allábornagygyal, háhnasban irányították a fegyveres nemzeti ellenállás szervezetét. 1944 telén ismét letartóztatták, Sopronkőhidára vitték s feleségével együtt rettenetes kinzások után halálra iléllék. Éleiét ismét a véletlen mentette meg s 1945 nyarán került vissza valahonnan Németországból. Hazaérkezése után Rákosi Mátyás helyeilese és az MKP nagybudapesti szervezeteinek vezetője lett, majd az 1945-ös választások után belügyminiszter. Az ország politikai életének pártkülönbségre való tekintet nélkül egyik legílsz-i Rajk László;, .a Magyar Közlársa ág 1 e.ügyminisziere 19J9ben született, tehát most 38 éves. Udvarhelyszéki református, sokgyermekes kisiparos család fiaként került a középiskolába, ahol nélkü) izések közepette tanult. Kitűnő eredménnyel zárult érettségi vizsgája után a budapesti egyetemen magvar és francia irodalomszakos tanárnak készült. Állandóan 6- 8 tanítványa volt, a menzák nyomorúságos kosztján élt s tanulásra éjszakai pihenőjéből kelleti feláldoznia órákat. Professzorai és diái*-, társai ragyogó tudományos pá- J lyafutást jósollak neki S való-, ban: nyitva állott az ut előtte' a tudományos pálya megtiltására. Rajk Lászlő talán már régen professzora lenne valamelyik egyetemünk magyar vagy' francia tanszékének, hacsak egy kicsit is meg ludoll volna feledkezni a magyar népről. lellebb és legnépszerűbb embere. Munkabírása valóban páratlan. Minisztériuma ügyeit a legapróbb részletekig áttanulmányozza. Régi belügyminiszteri lisztviselők szokták mondogatni, hogy nem Ismerlek még senkit Rajk elődjei közül, aki ilyen gyorsan és ilyen alaposan szakemberré képezte volna magát Rajk a tanár, a legjobb jogász — mondják róla egy-egy nehéz tárgyalás után munkatársai. Igazságszeretelének lvire messze elterjedt. Állandó lálogalói közé tartoznak a legkülönbözőbb pártok képviselői, akik olyan ügyekel is visznek elé, amelyek nem lartozfl jégkárosultak gyermekei a fővárosban A jégkárosullak gyermekei közül ujabb 100 főből álló csoport érkezett Budapestre. A gyermekeket a Nemzeti Segély látja liárom napig vendédb-hént 6.30 Fi. nak minisztériuma. hatáskörébe. Tapasztalaiból tudják azonban azt, hogy Rajk Lászlő minden igazságos ügyel elintéz, vagy elintézéshez segít. Rendszeresen felkeresik parasztpárti vagy kisgazdapárti képviselők, vidéki parasztemberek, kik ~slU Megmutatják a fővárost, a nevetalan csak egy gyűlésen hallották, i élességeket, a gyárakat, és a Margit— Tudóm, rengeteg dolga van Raik' szigetet. A jégkárosultak gyermekei elvtársnak, de ha már Pcslen jár- J közöli sok so nogyitelepi és alsófcüztam, nem akartam elkerülni. Tes- h0,ui gyermek van. Szórakoztatásuksék megmondani, liogy itt voltam róí is a Nprnzeti SeSóly gondoskodik, és családommal együtt üdvözlöm. A nép szeretetének ezerféle megnyilvánulását sorolhatnánk fel. A nép érzi, hogy Rajk László csak a nép ellenségeivel szemben kíméletlen és vaskezü, de ez a kéz szerelő és segítő kéz a dolgozók felé. Rajk László éppen ezért Ind vaskezü és erélyes lenni a nép ellenségeivel szemben, mivel mindennél jobban szereli magát a népei. Szerénysége és puritánsága közismert. Újságírók nehezen férnek hozzá. A népi kollégiumok egyik legbőkezűbb és leghívebb támasza. Mikor egy-egy vidéki népgyülésről késő este megérkezik, ahol a nép szereiele megajándékozta .báránynyal, malaccal vagy kenyérrel, gyümölccsel, autója megáll egyik,vagy másik népi kollégium előtt, feleségével, sofőrjével egyült beviszi az ajándékokat a fiatal kollégistáknak, hogy a nép ajándéka rajta keresztül a nép gyermekeihez kerüljön. Népünk érzi, ,hogy Raik László az ő embere. A nép fia. Csuliéiretikülök Szeredai Cserzy M. u. 3. és Kárász u. 10. Sürgősen keresünk megvételre használt gyalupadot, nagy szabóipari és női szabóipari varrógépet, esetleg villanymolórosat, villamos fúrógépet, villanymotort 4.5 HP 1800—2400 fordulatig 2 fázisra és hozzá ,indító ellenállást, Szegedifl lamí NemzetiSzinhaz A román s abuizac ó ( Bukarest, augusztus 22) Romániában a nemzeti bankot olyan nagyarányú megrohanás érte az aranyat és valutát beváltani szándékozók részéről, hogy naponta ujabb és ujabb hivatalokat kell nyitni, hogy az au....... » .gusztus 29-i batáridőiig a közönséget Innen származik onasi népszerű-1 megfelelőképpen kiszolgálhassák1. A sége. amelyet nem reklámmal, pro-1 valulatórvény megsértői maximális 25 pagandávai vagy lörleléssel, hanem ^ börtönnel büntethetők. A dollár L ^ , , • , . , hivatalos árfolyama loO lei. Ui éleieleléVel es cselekedeteivel szerzlt miszerárak: kenyér 44 lei, tej 3 lei, meg. tojás 2 lei és hus 30—48 lei. Szervezetten folytatja harcát az MNDSz n magyar nft szociális helyzetének megjavításáért A kommunista nők elsők a munkában A magyar nép többsége nő, a magyar nemzeti élet problémáit nélkülük megoldani lehetetlen. A múltban a magyar asszonyokat kizárták a politikából. Asszonyaink az ország másodrendű polgárai voltak politikai jogok nélkül: A Magyar Kommunista Párt egyik főfeladatának tekintette ennek a helyzetnek a megváltoztatását. A fiatal magyar demokrácia sok mindent nyújtott már a magyar nőknek: választójogot, egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jogot. De a jogok elnyerése még nem jelent gyakorlati egyenjogúságot. Ebben hibásak az asszonyok akik politikai jogaik kivívásáért, egyenjogúságaik gazdasági alapjának megteremtéséért eddig nem sokat tettek. Legalább is eddig a magyar nők nagy tömegei nem voltak cselekvő részesei a demokráciáért folytatolt harcnak1, holott a magyar asszonyok is békét, nyugalmat es félelem nélküli életet kivannak. Ebhez pedig meg kelt nyerni a magyar nőket a demokrácia számára, mert rajtuk keresztül változik meg az otthon, .a család, a gyermek szemlélete. A nők eredményesen tudnának harcolni a fasizmus, a reakció szelleme, a fasizmus szellemi maradványai ellen és nem utolsó sorban a drágaság ellen, amelyet legközvetlenebbül az asszonyok éreznek. Természetesen mindez csak tömegszervezeten keresztül érhető el. Erre kiválóan alkalmas tömegszervezet az MNDSz, amely megoldja a magyar nőtársadalom átnevelését, sorompóba állítja a jpagyar nőtömegeket, politikai, társadalmi és gazdasági életünk újjáalakításáért. Az MNDSz tehát nem karitatív intézmény, mint azt sokan képzelik. Az MNDSz célja az asszonyok, anyák tanítása, politikai álnevelése. Nincs az; országnak ma olyan haladó politikai, vagy szociális megmozdulása, amit az MNDSz ne iámogíftna. Mert szociális működést is fejt ki, ami természetes következménye a nők szövetkezésének. Szegeden a felszabadulás után 10 —12 lelkes szegcdi asszony hozta létre a Magyar Nők Demokratikus Szövetségéi. Ekkor a hadifoglyok megsegítésén fáradoztak s a Zsulán Józsel'né vezetése alatt működő nőszövetség ma már 1400 tagot számlál. A közelmúltban Erdős Jánosné, a Nőszövetség szervezője tartott felvilágosító tanfolyamot. Itt tanulták meg a magyar anyák, mi a feladatuk a jövőben, ahol" nem használhatják fel őket saját érdekeik ellen. Minden aszszonynak tudnia kell, hol a helye, hol kell dolgoznia ós hogyan javíttat saját sorsán. A politikai felvilágosítás mellett természetesen a szociális problémák megoldása is a Nőszövetség feladata. Karácsonykor, az anyák napján többezer nincstelen gyermekéi ruháztak fel, Szatvmazon napközi otthont, Alsóközponton szülőotthont és napközi ottbont, Várostanyán napközi otthont. Somogyitelepen csecsemő- és napközi otthont állítottak fel. Itt elhelyezik a dolgozó szülők gyermekeiket és nyugodtan végezhetik fárasztó napi munkájukat, mert tudják, hogy gyermekeik a legjobb kezekben maradnak. De a hadifogolyszolgálatből is az MNDSz-asszonyok veszik ki legjobban a részüket. Bárdi Andrásné, Farkas Isivánné és Magyar Mátyásné nélkülözhetetlen a nadifogoIyszolgáJatnál, Rolicsek Istvánná, Kovács Mihálynó a sokgyermekes szülőket látogatják és juttatják el a Nőszövetség segítségét. Molnár Jírik népjóléti miniszter egészségügyi vándorautót juttatott Szegednek, amelyet Tóth Pál Mihályné MNDSz-asszóny kisér. Ámig az orvosok a leromlott egészséget hozzák helyre, az MNDSz kiküldöttje felvilágosítja a falu asszonyait és nevelőmunkát végez. Általában azonban az MNDSz aszszonyai névtelen hősök, akik ellátják otthon családjukat, munkahelyükön is az elsők közt vannak s szabadidejüket az MNDSz szolgálatába állítják, mert tudják, nogy a Nőszövetség a gyermeknevelés legfőbb őre, a békés otthon, nyugalmas és boldog családi étel legerősebb támasza. A magyar jövő kialakításából a magyar asszonyoknak munkás és harcos részt kell vállalniok, ami ugy érhető el, hogy részt kérnek az MNDSz munkájából és erősitik a magyar munkás, paraszt és értelmiségi nők harcos, ' LitLkai szervezetét, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét. Most a választások előestéjén, amikor jövőnk sorsa felett döntünk, számba kell venni az asszonyoknak, melyik párt segítette leginkább jogaik elérésében," melyik párton keresztül erősöaött meg az MNDSz és melyik párt támogatta az MNDSz-t kitűzött céljai megvalósításában. Ha végignézünk az MNDSz-ben dolgozó, (önfeláldozó múmiát végző asszonyok névsorán, azt látjuk, hogy mind a mi pártunkból kerültek ki." Ezeknek "a tapasztalatoknak arra kell indítania a magyar nőket, hogy fokozottabban támogassájk a Magyar Kommunista Pártot, mint a mull" választások alkalmával, amikor a nők aránylag soklkai kevesebb szavazatot ajltak a Magyar Kommunista Pártra, mint a férfiak. Különösen a vidéken volt ez igy. Ma azonban már minden eldugott faluban is tudják, hogy Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes az MNDSz felkérésére járt közbe Sztálin generalisszimusznál a hadifoglyok idő előtti hazabocsátás;* érdekében és meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar nők az elért eredmények alapján fogják támogatni azt a "pártot, amely a legLobbet lelte értük, a Magyar Kommunista Pártot.