Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-22 / 164. szám

Kedd, 1947 julius 22. DGLMAGYAROHSZÁG A gyermekek bűnözése Az ifjú jogásznemzedék hazánknak talán egyik legégetőbb problémáját szeretné a magyar társadalom sze­mei elé .vetni s ez* a gyermekek bű­nözése. Ila a kriminálstatisztika ada­tai közöli lapozgatunk, korunk elszo­morító jelensége, a gyermekbe nözők számának ijesztő növekedése tárul elénk. Az elmúlt világkatasztrófa pusztítása következtében számtalan gyermek vesztette el szüleit és hozzá­tartozóit, nincs otthona és égyedül bolyong védtelenül, felügyelet néjkü a mindennapi éíel forgatagában, ki­szolgáltatva a bűnnek és -erkölcstelen életnek. Az otthonát vesztett gyermek eleinte koldul, csavarog majd lop, és mindjobban beljebb kerül a bűnö­zés útvesztőjébe. A társadalom és az állam egyaránt nagy Feladatának kell, hogy tekintse ezen gyermekek erkölcsi romlástól való megmentését és át kell éreznie felelőssegét a iö­. vő generációjával szemben. Hova jut ez a nemzet, ha serdülő ifjai még gyermekkorukban megismerkednek a bűnös. ,és minden szennytől átitatott élettel és ifjú éveikben igen nagy százalékban a fogházak lakói lesz­nek. E probléma megoldásánál az ál­íám és a társadalom közös érdekéről van szó, mely megköveteli azt, hogy a gyermekeket a bűnözéstől minden cszfcözZel visszatartsuk. A fiatalkorú bűnözésé legtöbbször nem egyéb, mint a jó útról való lésxk­(ás s az ilyen gyermeket nem szabad mindjárt büntetéssel sulytanunk, ha­nem a pedagógia eszközeivel a ió uíra kell térítenünk. Pedagógusnak' kelt fennie elsősorban annak, ki a rossz útra tévedt gyermeket megjavítani akarja és nem büntetőjogásznak. De elképzelhető mily nehéz a fiatalkorú­ak: apóidnak helyzete, mikor latja, hogy a "bűn útjára tévedt, elhagyott, [élekben még romlatlan gyermeknek nem is elsősorban büntetésre, hanem nevelésre van szüksége, de megfelelő elhelyezésről ily Intézmények és párt­fogók hiányában ' gondoskodni nem tud. És amelyik gyermek ilyen eset­ben megfelelő nevelést és irányítást nem kap, azt a társadalom végkép elvesztette becsületes é? hasznos tag­jai sorából, mert ez a gyermek a lej­tő széléről feltartóztathatatlanul ro­han a bűnözés feneketlen örvényébe, részben a maga, de elsősorban az ál­lam és a társadalom hibájából, mely kellő időben megmenthette volna a becsületes életnek. Azzal, hogy a bí­róság a fiatalkorul nem ítéli el, még nincs megoldva a kérdés, ez a gyer­mek továbbra is ujabb bűnözést fog elkövetni, ha az eddigi helyzetén nem változtatunk, és nem avatkoznak be életébe a gyermekvédelem érdekében létesítendő intézmények, amelyek is­mét az egyenes útra vezetik. Hazánkban ezt a célt szoígájják a gyermekmenhelyek1, . szereleiházak, a pártfogó intézmény és a patronázs­egyesüle'lek, mely utóbbiak inkább csak névben éltek és a gyakorlatban a lehelő legkisebb mértékben valósul­lak meg. Dö ml van ma a menhelyek­kel és szeretetházakkal? Sajnos ezek ojenyésző száma a háború pusztításai következtében még inkább csökkent és felszerelésük is hiányos. De hiá­nyoznak a pártfogók is. aki'k ezlt a ne­héz. de végtelenül hálás és mélyen emberi feladatot elvállalnák. Mi fenne hát a leendő? Karolja fel az állam uj gyermekvédelmi in­tézmények révén a háború folytán igen nagy számban árván maradt, züllésnek kitett, vagy elzüllött gyer­mekeket. Ott pedig, ahol meoállapit­ható a szülői kötelességek vétkes el­hanyagolása, vagy ahol a szülők ma­guk is hajlamosak a bűnözésre, vagy erkölcstelen életet étnek, ki kel! emelni a gyermeket környezetéből testi épsége és lelki tisztasága meg­mentése érdekében. Mozdítsa elő a társadalom nagyobb mértékben a gyermekvédelmet, meri általa a gyer­mekek biinösését és az .abból eredő társadalmi bajokat csökkentheti. Erez­ze át a demokrácia ezen szerencsét­len, rongyos, a bün útjára 'tévedt gyermekei tragédiáját és • siessen a segítségükre, kiknek elsősorban sze­retetre. gyengédségre és végtelen megértésre van szükségük. Tűzzék a demokratikus pártok a jövőre néz­ve maguk elé azt a magasztos felada­tot, hogy az ezekben elhelyezendő f yermekek — szeretetteljes nevelés s tanítás mellett — mint javultak adassanak vissza hasznos tagjaként a társadalomnak. Ma amikor a nemzet az elmúlt vi­lágégés szörnyű pusztításait és nyo­mait megfeszített verejtékes munká­val siet eltüntetni, a mindennapi gon­dok közöli elmerülő társadalom fi­gyelmét fel szeretnénk hívni e kérdés megoldására, melynek fontosságát át kell érezni minden gondolkodó ma­gyar embernek! A Szegedi Egyelem Joghallgatóinak Egyesülete meg­kezdte a munkáját e gyermekek meg­mentésére. Kérjük a társadalmat já­ruljon hozzá munkánkhoz, legyen cgy­(fegy ilyen szerencsétlen gyermek párt­fogója", mefy semmi anyagi megter­heléssel nem jár és csak a gyermek nevelését és irányítását van hivatva biztosítani. Mentsük meg tehát e gyer­meket a bűnözéstől, hogy becsületes, dolgozó tagjává válljanak az államnak és a társadalomnak. Iván László. BűöaessaiaaESíízeisKi mMMUHMaHnaammsa . Felavatták a dorozsmai aépköoptáfat Tombácz Imre nemzetgyűlési képviselő a könyv társadalmi és politikai szerepéről beszéli Még egy helyreigazító nyilatkozat Kovács Sándor háztulajdonos azon állítását, hogy ő a mérnöki hivatal végliatározataalapján mondott fel la­kóinak, mi panaszunkban nem is vi­tattuk és nem is akarjuk vitatni. Csupán azt kifogasoltuk, hogy még a laikus által "is lakhatónak minősíthe­tő épületet a biztosítási összeg fel­vétele után sem hajlandó kijavitani és lakhatóvá tenni. Mert nem fogad­juk el azt a védekezést 'sem, hogy a Biztosító által fizetett összeg nem elegendő az épület rendbehozására. Vajon mit szóljanak azok a háztulaj­donosok, akik több százan vannak, és akik a julius 9-i elemi csapás kö­vetkeztében szenvedlek lníztulajdo­.nukbau károkat. Melyik biztosítótól kapnak ezek pénzt a "házaik rendbe­hozatalára és mit szólna Kovács ur ha nem háztulajdonos, hanem lakó volna? Nem-é menne panaszra, ha a lakásába csurogna be az eső, és ke­TCsne módot, hogy kötelezzék a ház­tulajdonost lakása remlbehozúsára? Vem i'ffog'adható az a védekezése sem Kovács urnák, hogy ő lakóinak lakást keresett, mert előttünk fek­szik a Lakáshivatal alial kiutalt vég­határozat, ahol Igazolják a háztulaj­donosok, hogy házukban nincsen ki­utalható üres lakás, tehát á Lakás­hivatal állal kiutalt lakások a hold­ban vannak. Különben minket nem is a Kovács ur védekezése érdekel, inkább érde­lkel bennünket a Mérnöki Hivatal vég­határozata, hogy kinek volt érdeke az, hogy még a laikus által is lakba- . lónak minősíthető épület lebontását j javasolja akkor, amikor Szegeden ! ezer és gzer lakás van, amely ha ] nem is mérnökileg, de orvosilag em- j J)cri lakásnak még alkalmatlanabb, j ís'em is messzire kellett volna menni ' a mérnöki hivatal kiküldöttjének, mert a kérdéses tjázhan is talált volna három olyan földbe süllyesztett lakást, amelyiket komoly esőzések idején a viz tölt meg és a falakon a tuberkolózist terjesztő penész-gombák teremnek. Igaz, hogy erre a/.t feleli, a Mérnöki Hivatal, hogy ez nem az ő hatáskörébe tartozik. Ezt tudjuk. De illő volna a Mérnöki Hivatalnak is tudni, hogy Szegeden nagy a lakás­ínség és a határozatánál figyelembe venni. Mert mit csinálna á Mérnöki Hivatal, ha a közelmúltban történt elemi csapást szenvedő házigazdák mind: jelentkeznének kilakollatási vég­zésért? Szemrebbenés nélkül kiadná a végzéseket? Vajon hová tenné a ha­tóság a kifakollatottak ezreit, vagy ez nem érdekli a Mérnöki Hivatalt, ebben a lakásinséges világban? Cseh Iinre. Vasárnap délelőtt 11 órakor a dorozsmai kulturliázban zsúfolásig megtelt a nagyterem. Tombácz Im­re MKP nemzetgyűlési Képviselője ez alkalommal nyújtotta át Dorozs­ma dolgozóinak a kommunisták se­gítségével szerzett 1000 forint ér­tékű népkönyvtárat. Tombácz Im­§ re nemzetgyűlési képviselőt érke­| zese jután hívei nyomban nagy sze­relettel vetíék körűi. Megköszönték neki, hogy a jégkárosultak érdeké­ben áldozatos munkát fejtett ki. Kollár Jánosné nagyszámú, dorozs­mai dolgozó keservét panaszolta el. A haszonbérlők előre kialkud­ják azt a bért, vagy lerménymeny­nyiségel, melyet az aratás után "a föld tulajdonosának fizetni kell. A jégkár következtében sok haszon­bérlő járt ugy, mint ajífelesek. hogy az egész évi keserves munkájának gyümölcsét semmisítette meg a jégeső. A haszonbérlők helyzete még a feleseknél is súlyosabb,"mert a föld tulajdonosa a kialkudott mennyiségű gabonát követeli. Vi­szont sok földön annyi termés sin­csen. amennyi gabona jár érte. Tombácz elvtárs megigérte, hogy közbejár a haszonbérlők érdeké­ben is. Bodor Károly a helyi Kommu­nista pártszexwezet tilkára nyitot­totta meg a népkönyvtár avató­ünnepségét* majd felkérte Tom­bácz Imre elvtársat az ünnepi be­széd megtartására. Tombácz elv­társ többek között a következőket mondottá: — A felszabadulás előtt a betű, a tudás hatalmának ismeretében az uralkodó osztály távoltartotta a széles dolgozó tömegeket a be­tűtől, a könyvtől. Azért tették ezt, mert nem akarták, hogy a magyar parasztság és a munkásság a'tudás hatalmával élni tudjon. A magyar demokrácia nagy szegénységében is módot talált arra, hogy a dolgozók társa­dalmának, a parasztságnak és munkásságnak jusson a betű­ből és ezen keresztül a tudás­ból. A Magyar Kommunista Párt volt az, amelyik a többi koalícióba tö­mörült pártokkal c-gyütt megala­pította az Országos Népkönyvtár Bizottságot. Ez a bizottság — mint azt a dorozsmai példa is bizonyít­ja— iöl dolgozik. A dorozsmai népkönyvtár ava­tása arra is figyelmeztet bennün­ket, hogy a jövőben védjük meg a tanulás szabadságát — mondotta Tombácz Imre elvtárs. — Nemjjvolt ugyan törvény a múltban, hogy a paraszt és munkásgyereknek nem szabad tanulni, de a társadalmi berendezkedés olyan volt, hogy a dolgozók legtöbbször örültek",' ha az elemi iskolát el tudták végez­tetni a gyermekükkel. Oda kell hatnunk, hogy a munkás és a .pa­raszt szülők gyermeki i eljuthas­sanak a felsőfokú iskolákba és ezen keresztül az állami, valamin* a gaz­dasági csucspoziciókba is. A nép­könyvtárnak az a feladata, hogy a falvak . népét politikailag is .fel­világosítsa és lehetővé tegye a; pa­rasztság számára a védekezést a politikai és gazdasági összeeskü­vők ellen fejező: l>e beszédét Tombácz Imre nemzetgyűlési kép­viselő. Ezután Patfk Istvánnak a helyi bizottság és a szegedi Móricz Zsig­mond népi kollégium « gvik tagjá­nak jelképesen átadta a könyvtá­rat. aki az egész fájlnévében mon­dott érte köszönetet. Bodor Károly bejelentette, hogy a MKP dorozsmai szervezete 50 darab könyvet adományoz a nép­könyvtárnak, hogy ezz- is előse­gítse a falu népének művelődését. A beszédek után kedves megle­petéssel szolgált a MKP nagysze­gedi szervezete az ünnepség /észt­vevőinek, Mintegy másfél órás tna­gasszinvonalu élvezetes műsort ad­tak'a szegedi Nemzeti Színház mű­vészei, valamint á szegedi kom­munista és a helyi MaDÍSz szer­vezet kulturgárdájáhak tagjai. A műsor közben érkezett meg Sztriha Kálmán plébános, aki Végiig nagy "érdeklődéssel hallga ttá"' a kommunista színjátszókat. A hangulatos műsor sikeréből ki­vette a részét Markó Leó, Székely Dezső, Zakariás Gábor és Weinin­ger András szalonkvartettje, sók tapsot kaptak a Nemzeti Színház szólistái: Deák Pálma, Latkóczy Hédi, Győlai Viki és Szanati József, megérdemelt sikert arattak a?; MKP szegedi kulturgárdájánuk szerep­lői: Kovács Mária* Bárány Pálné. Sebes Tibor, Bárány Pál és oszto­zott a sikerben a' dorozsmai Bo­dor Pannika és ifj. Hvmgi Antal. A zongorakiséretét körültekintően látta el Zakariás Gábor. Fizess eíő a Délmagyarországi* Anyakönyvi hírek Az elmúlt héten született 22 fiu, 19 leány. Házasságot kötöttek: Márki Lajos, Hévézi Máriával, Csonka Józséf Quft­ter Ilonával, Dunai József Győri Ju­liannával, Gradiskai László Apró Má­riával, Egyházi József Gulyás Máriá­val, Bakacsi István Csanádi Máriá­val, Kovács Orbán Molnár Margittal, Ilegyi Ferenc Kovács Juliannával, Kovács Miklós Kiss Rozáliával, Gyer­tya s Imre Parugi Veronikával Elhallak: Madarász Vilmos 74, Csík Ilona 24, dr. Hargittay János 55, Salamon János 64, Kováé* Mihály 78, Heretik József 44, özv Kelemen Imréné 73, Németh István 61, Tiffin­ger Ferencné 16 és Véfces .SáDctor 61 éve® korában. A népjóléti minisztérium támogatásával Hadifogoly-otthon létesült Szegetlen Hétfőn Szegedre érkezett dr. Roíár Bálint miniszteri osztálytanácsos a népjóléti minisztériumból, hogy a Sze­gedre érkező hadifoglyok ügyében tárgyaljon. Megtekintette a nagyállo­más épületében levő hadifogoíyirodát és az idegklinikán a közelmúltban létesült átmeneti hadifogoly-otthont. A haclifogolyszoígálat felügyelője, Dénes Leónó a szolgálat többi tag­jával együtt feltárta a meglevő hiá­nyokat és támogatást kért a népjóléti minisztériumtól. Botár osztálytanácsos .-ncgelége­áését fejezte kí a szolgálat mit Mktése felelt és egyben 15 ezer forint segéíy sürgés kiutalását Ígérte meg. Ezenkívül még a hét folyamán nagy­mennyiségű élelmiszert, szalmazsáko­kat és ágynemüeket küldenek a mi­nisztériumbél. A megérkező pénzből főként a hiányzó berendezési tárgya­kat pótolják és ágyakat vásárolnak. '" onbí foglyok kapnak elhelyezést, .kik Sze­gedről csak bizonyos idő múlva-tud­nak továbbindulni, különösen a jugo­szláv területekre. A hadifogoly-otthon­ban tusolóíerem, fürdőszoba, egész­séges kert és napi háromszori bősé­ges étkezés álf rendelkezésük*- 1 hadifogoly szolgálat vezetős* T<*vek­szik minél otthonosa­zatérő I^diíö"'- ' HŰI wiunaa UJ-) <UV.<1I. míoí uiii.uk. , .o-jt •¥/ A hadifogoly-otthonban azok a hadi- átmeneti o<" „«yok számara ezi „tömít. """""ÍTqia^CT-étterena ^vari terasszán! 'S''/. Espresso? Szolid árak!

Next

/
Thumbnails
Contents