Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-19 / 162. szám

Hazatérő hadifoglyok névsorát közöljük ifilág proletárjai egyesaljetek I szeged, 1347 íqüos is, szombat, tv. ért. 162. sz. ba: 40 fillér MM UNISTA PÁRT' DÉLMAGYA8OR3ZÁ0l«NAPtLAPJA Európa kél sarkában Tizenegy évvel ezelőtt, 1936 julius 17-én kezdődött el a spanyol nép hősJflöIternénybe illő szabadságharca ,t fasizmus ellen. A dicsőséges harc világpolitikai jelentősége abban van, hogy a két táborra szakadt világ i spanyol löldön csapott össze szim­bolikusan és valójában is. Mussolini és Hitler presztízskérdéssé tette, hogy Francot, fallangistáit és mórjait megsegítse és ezzel elejét vegye annak, hogy Európaszerte a fasisz­taellenes népi erők lelkesedést merít­senek a spanyol nép győzelméből. Mussolini nagy hűhóval elküldte Francához feketeingese.it és repülő­gépeit, majd amikor szorult a helyzet, megjelentek Andalúzia kék ege felett H Stukák, hogy Hitler kipróbálja eze­ket a bukó-bombázókat és a nyert ta­pasztalatok alapján később Párizst és Londont bombázza. A francia népfront éppen bomlado­zóban volt az angol és amerikai nagy­löké és Blum árulásának kettős csa­pása alatt és á világhódító útra indult i fasiszta horda előőrsei ellen küz­dő spanyol nép hiába kért segitséget i szomszéd Franciaországtól és Ang­liától Blum és Chamberlain a «non iuterventáon képmutató elve mögé r-itőzvc előkészítették Spanyolország és később Franciaország tragédiáját is. A kuliszák mögött az angol nagy­iöke politikája érvénye üli. tán.iígat ni Hitlert, Mussolinit és l-'raneót hogy 'a fasizmus láncos kutyáját rászabadít­hassák a Szovjetunióra. A-: igaza demokraták, a szabadság lánglelkű bajnokai az egész világon titkos utakon, álullevclekkel sietlek Spanyolországba, hogy segitséget nyújtsanak a nemzetközi fasizmus hor­iaivai szemben és felállítsák a sza­badságharcosok Nemzetközi Brigád­ját. Mint 1848-ban a magyar sza­badságharc zászlaja alá seregleltek a lengyel, olasz, osztrák demokraták, ugy a kis Magyarország is elküldte Rajk elvtársai, "aki ott harcolt váll­vetve Titoval. a későbbi legendáshírű jugoszláv partizánvezérrel. Elsősor­ban kommunixlák gyülekeztek a Nem­vetkőzi Brigádban." mintahogy kom­munisták voltak azok is. akik pár év­vei később a leigázott Európában mindenütt felemelték Hitler ellen a nemzeti szabadságharc zászlaját. A spanyol csatatéren áldozta fel életét, i magyar költő-tábornok Zalka Má­lé is és még sok névtelen hőse azi antifasiszta iábornak. A spanyol szabadságharc elbukott, Madrid hős védői börtönökbe kerültek. Mi magyar kommunisták és demo­kraták. ékkor ugy éreztük* mintha Világos sötét képe merülne fel a múltból". Lellászemeink előtt láttuk 1 -tv, Prága, Varsó és Budapest sor­sál. v valóság még rosszabb volt, sor­rakerült Párizs és bombazápor hullott Londonra is. Chamberlain .az iutri­i*us meghalt, de a népnek helyt kel­íett .iírüok és szenvedéssel kellett niegffizeIniö'.c hiszékenységükért. Hitler és Mussolini* dicstelen véget értek, de I'ranco ínég mindig a spa­nyol börtönök ura. A spanyol bányák uigolszász tulajdonosai eddig még meg tudták akadályozni, hogy ez a véreskezű diktátor kövesse patrónu­sait i. megsemmisülésbe. A hétéves Franco-diktatura azonban nem tudta megtörni a spanyol népet és még ma is élnek és harcolnak hegyi fészkeik­ben a spanyol partizánok. Most a spanyol szabadságharc kitö­résének évfordulóján nem tudunk sza­badulni attól a kísértéstől, liogy pár­Iiuzamot ne vonjunk Spanyolország •s Európa másik sarkúban "lévő Gö­rögország között. L'ppugy mint Spa­nyolország esetében reakciós erők avatkoztak tiele a nép és a "fasizmus harcába, époíy szimbolikusan, a fa­siszta görög kormánynak nyújtandó dollárkőícsöu az .Egyesült államok vi­láguralmi törekvéseinek nyitányát jel­Révai József íeveíe Vas Zoltánhoz Azonnali segítségei a szegedi jégkárosult gazdáknak Engedjék el a közadókai és a beszolgáltatást a károsodás ará­nyában — Adjon az áflam vetőmagot, takarmányt, rézgalicot, en­gedjék meg az állatvágást — Ablaküveget és ietőcserepet a somogyifielepi kisembereknek (Budapesti tudósítónk telefoni elenlése.) Már beszámoltunk arról, liogy Révai József elvtárs, nemzetgyűlési képviselő személyesen lá­tögátta meg a Szeged és Hódmezővásárhely környéki jégkárosulta­kat. Útjáról visszatérve, mint Szeged nemzetgyűlési képviselője, nyombán levelet intézett Vas Zoltán elvtárshoz* a Gazdasági Főta­nács főtitkárához, a jégkárosult vidékek sürgős megsegítése érdeké­ben. Közli a levélben, hogy a szegedi gazdatársadalom jelentős ré­szének, különösen Somogyitelep kisembereinek, Alsóközponl, Város­tanya, Feketeszél. Dorozsma gazdáinak földjén* a gyümölcs-ésfozó­lőgazdaságokban a legszörnyűbb pusztítást okozta a jégverés. Sok helyen százszázalékos a kár. Az emberek százain, ezrein kell tehát sürgősen segiteni — hangzik a "levél és Révai elvtárs egyben ko­moly javaslatokat is tesz a segítség iu ód iára. — Azonnal velőmagot és az ál­lani vagy a város segitséget kell biztosítani a gazdák részére, hogy újra szánthassák és beveihe^-b! -> kipuszlitoll földeket. A károsultait r észé re el kell engedni a földadó kát és a beszolgáltatást. A szege­di gazdák nem kémeik teljes adó­elengedést. de a károsodás arányá­ban mindenféle közadói és igy az ujjáépüésí és földadót is ei kell engedni — javasolja Révai elvtárs. Kamatmentesen, csak a ijnő évi termésből visszafizetendő hitel for­májában biztosítani kell megfelelő 'lyvpc-tinyiséget a kárval­lott földeknek, nehogy a jégkáro sult gazdák és baromfitenyévsztő kisemberek kénytelenek legyenek levágni és elkótyavetyélni jószágai­kai. A jégkárosult gyümölcs' éai'szö­lök megmentésére kamatmentes hi­tel formájában rézgálicot kell az érdekelteknek rendelkezésére bo­csátani. Rendkívüli engedményt kér ar­ra Révai József, hogy a jégkár­sujtotta gazdák levághassák a jó­szágszaporulatot, vagy az állans vásárolja fel az elkerülhetetlenül eladásra kerülő növendékállatol. Végül elsősorban a somögyitelepfi kárvallott kisemberek megsegítésé­re sürgős pénzbeli vagy lennészcl­heli. igy ablaküveg, tetőcserép se­gítség kiutalásának! fontosságára nuitat rá a levél. Révai elvtárs be­fejezésül ismételten és nyomatéko­san kéri Vas Zollán elvtárstól a se­gély azonnali folyósítását. — Tudom, hogy a Gazdasági Fő­Íauáíshasi és elsősorban Benned ­mondja a levél megvan a jó­szándék a segítségre. Engedd meg azonban, hogy felhívjam figyelme­det a segély haladéktalan szüksé­gességére. Nem szabad, hogy a kü­lönböző minisztériumok bürokra­tikus útvesztőjében elakadjon ;» dolog. Amerika hadseregei akar küldeni Görögországba Éles angol-amerikai ellentét a Ruhr-vidék kiaknázásának kérdésében A világ minden részéből beér­kező táviratok jelentékeny része foglalkozik a görög helyzettel. A görög nép közel három éve foly­tatja harcát a fasizmussal, amely állandó, komoly segitséget kap az amerikai imperializmustól. Caldc­risz görög külügyminiszter jelen­leg Washingtonban tartózkodik és ott folytatja tanácskozásait. A ta­nácskozások célja a Mea cimü gö­rög monarcliista lap az ujabb ame­rikai segítség kérésében látja. A lap szerint Calderisz a görög kor­mányhoz, intézett táviratában kö­zölte, hogy az Egyesült Államok amerikai csapatokat küldenek Gö­rögországba a szabadságharcosok elleni küzdelemre. A demokratá­nak egyáltalán nem mondható lap azzal az indokolással utasítja eUaz amerikai beavatkozás ujabb for­máját, hogy >>a görög fegyveres erők is megbirkóznának a szabad­ságharcosokkal. ha létszámukat 200 ezerre lehetne emelni. * Markosz tábornok, a görcíg sza­badságharcosok vezére csütörtö­kön felavatta a görög szabadság­harcosok rádióállomását a szabad­ságharcosok főhadiszállásán. A gö­rög demokratikus' hadsereg veze­tője beszédében kifejtette, liogy az érdekek megkívánják az ideiglenes demokratikus kormány megalaku­lását a felkelők kezében levő1 terü­leten. A rádióállomás előzetesen felhivásl intézett a görög vezető politikusokhoz* állapodjanak meg általános amnesztiában, alakítsa­nak ui kabinetet a balszárny kép­viseletének egyenlő részvételével és tartsanak uj választást ennek az ui kormánynak vezetésével külföl­di kormányok beavatkozása nélkül. Ugyanakkor* amikor az ameri­kai imperializmus nyilvánvaló mó­don avatkozik be Görögország bel­politikai életébe* a reakciós angol­szász, hirügynökségekí állítólagos baloldali beavatkozásról irnak. »A Görögországban működő nemzet­közi brigádról adolt jelentések ha­zugságok — irja a Borba —v nem fogiák tudni elterelni a figyelmet arról* hogy ki a felelős a görög helyzetért, sőt még jobban felhív­ják a figyelmet arra. hogy a dik tatórikus, terrorisztikus és fasiszta kormány idegen segitsége akadá­lyozza a békél Görögországban.« A biztonsági tanács egyébként csütörtöki ülésén foglalkozott a gö­rög kérdéssel. Amerikai-angol ellentét a Ruhr-vidék körül Igen érdekesek a ruhrvidéki széntermelés ügyében kialakult an­gol-aiperikái ellentétről szóló je­lentések. A két angolszász nagy­hatalom a szénbányák kiaknázásá­nak jogát saját maguknak szeret­nék megkaparintani. Az amerikai javaslat az Egyesült Államok ellen­őrzése alá kívánja helyezni a Ruhr-vidéket. Ez vonta nyilván ma­zi. Ma már arról is tárgyalnak, hogy amerikai fegyveres erőket szállítanak a^örög pariokra. Ha ez megtörténne, a nasonlóság még leliesebb lenne. Á. hasonlóság még abban is fennáll. ho.gy a reakciós propaganda a gö­rög szabadságharcosokat szintén kom­munistáknak minősiti, hogy kommu­nistaellenes hadjárat színezetét ad­ja a JcüIföLdi beavatkozásnak. A legújabb hírek szerint Markosz a néphadsereg sikereire támaszkodva demokratikus kormány alakítására hívta fel azokat a görögöket, akik értékelik hazájuk függetlenségét. A szabadságszerető görög nép ezrével tódul Markosz zászlaja alá. A görö­gök nem kevésbé szeretik a szabad­ságol, mint a spanyolok, katalánok vagy baszkok és néni kevésbé gyü­i Iölik az elnyomót, legyen az néniét, ' olasz, vagy bárki más. | A párhuzamot a spanyol és görög | helyzet közölt nemcsak mi érezzük, <lc az amerikaiak is, akik' rémeket j látva, a görög hegyekben működő j nemzetközt brigádról regélnek. A ju­goszláv Borba kénytelen volt cáfolni ezeket a híreket. Sok egyéb hasonlóságot lehelne még felfedezni a mellékkörülmények között, de talán ugyanannyi külön­bözőséget is. Nem -célunk, hogy ját­szunk a szavakkal és a hasonlatokkap épugy mint azt sem akarjuk mondani, hogy a nyitány után ugyanolyan ki­fejlődésnek kell következnie. mint Spanyolország esetében. A történelem nem azért nyújt hasonlatosságokat, hogy gépiesen azonosítsunk, hanem azért, "hogy tanuljunk belőle. Nem szabad, hogy a fasizmus ellen vivőit nagy háborúban kiontott vér, hiúba ­való legyen. Éppen ezért a dicső spa­nyol szabadságharc évfordulóján gon­doljunk a görög hegyekben harcoló' néphadseregre. Fzrenez lisdi (

Next

/
Thumbnails
Contents