Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-06 / 151. szám

BW DfiLMAGYARORSZAti .'i inii ii 'íi i mumaiiitiiiiiii'i Vasárnap, '1947. julius 6. özvéleménykíitatás Móravároson Szeged szép város. Az ide tévedő idegennek ez az első benyomása. Így tálja a vendég* de a\ mélyére nézve a ddlgoknak, megállapíthatjuk ez­úttal, liogy a látszat csal. A város szépségét és előkelőségét csak a város közepén találjuk meg. A Horthy-rendszernek az volt a fon­tos, hogy kifelé a szépség látszatát keltse. A demokratikus Magyaror­szág továbbnéz. Azl tartja fontos­nak, .hogy a lálszatok mögölL való­ság is legyen. A belváros szépségét modern kényelmét a külvárosok­ban is meg kell teremteni. Ez egy­ben annyit is jelent, hogy a belvá­rosban lakó, aránylag jómódú polgárság mellé odaállhassanak egyenjogú társként a külvárosok proletár tömegei is. A Magyar Kommunista Párt harcot indított a dolgozók életszínvonalának eme­léséért. Nem elegendő azonban hogy egyes városrészek lakóinak kere­seti lehetőségei megjavulnak, ha­nem az életszínvonal emelkedésé­hez arra is szükség van, hogy a megrongálódott épületeket megja­vítsák, gondoskodjanak iskolák-^ T"öl, óvódákról és bölcsödék­ről. Általában pótolják ezen a té­ren is mutalközó hiányokat. Igyek­szünk a Délmagyarországon ké­résziül rámutatni, egyes városré­szek problémáira, hogy ezzel is hozzájáruljunk kiküszöbölésük­höz. Nedvesek a lahósoh A napokban Móravároson ren­deztünk egy kis közvéleménykuta­tást. Számtalanszor megszólítot­tunk ebben a városrészben utcán munkájukba siető embereket és pa­naszaik után érdeklődtünk. Szinte valamennyien arról panaszkodtak hogy nedvesek a lakások. Móravá­ros külső negyedeiben valóban szinte csurog a viz sok ház falai­ról. A nedvesség következtében számtalan házról hullik le a va­kolat. Ennek a magyarázata ab­ban keresendő, hogy Móraváros rendkívül alacsony fekvésű. Nem­csak a magánházak, de a középü­letek is hasonló állapotban van­nak. A móravárosi iskolát méltán lehelne elreltentő mintául odaállí­tani azoknak, akik kíváncsiak rá. hogy milyen az egészségtelen is­kola Ebben az iskolában mái Ű.913­ban letört egy keresztgerenda, meri el volt rothadva. Akkor ezk a sérü­lést kijavították, de még mindig fenn áll a veszély. Nem riudja, sen­ki, hogy melyik pillanatban tör­ténik valami szerencsétlenség. F.zl az épületet sürgősen rendbe kell hozni. Nem lehetünk közömbösek ebben a kérdésben, már azértt'sem, mert az iskolásgyermekeknek egészségét óvni elsőrendű felada­tunk. Az iskola mellett a napközi otthon is hasonló állapotban van. Sok ember, akit megszólítunk reumalikus betegségről panaszko dik. A betegség oka, valamennyi ük szerint, a nedves lakás. Nincs bölcsödé és játszófér . Különös fontos probléma a böl­csőde hiányának kérdése. Erről a határrendőrség .egyik tagja be­szélt nekünk. Szerinte közponli fekvése miatt legmegfelelőbb er­írógépel, számológépei legmagasabb íSSSroiou Szenesi Irodagóp Vállaiat, Széchenyi-tér T Telefon 6—41. Belvárosi egyszoba-konyhás összkomfortos lakásomat elcserélném, belvárosi hasonló kétszobás komfortos lakásra. — Cimet a kiadóba kérek re a célra a Széli utca 3 szám alatti épület lenne, amelyet kis költséggel be lehetne rendezni er­re a célra. Az egyik Katona utcai lakost eze­ket mondotta: — Szomorú látványt mulatnak az apró csenevész gyermekek az utcákon. Ezek a gyerekek, csak az utca porában és sárban játszhat­nak, mert níncsp játszótér. Pedig a Kolozsvári-téren nagyszerű ját­szóteret lehelne létesíteni. További panasz, hogy a kereszljárdák iár­hallan állapotban vannak. Ezek rendbehozatalára szintén gyors in­lézkedésre volna szükség, de a Köztisztasági-telep több gondot fordíthatna a városrész tisztántar­tására, meri eső esetén például a Katona és Veresács utcákban jár­hatatlan sár van az eltakarittatlan portömegek miatt. Munháslakásokat A Délmagyarország már a mult­án foglalkozott mÖraváros prob­lémáival és a panaszokat a Kom­munista Párt közbenjárására a vá­rosrészben igyekezett' teljes jesiteni. Ilyen követelés volt többek között, liogy munkáslakások épüljenek Móravároson. Az első bérpalota . építkezéséhez már hozzá is fogtak | a Petőfi Sándor sugárul és Faragó ; utca sarkán. j Érdekes ötletet mond el Bozóki ! István, Kohonczi ulca Í3/b szám ! alatti lakos. Ezeket mondta: — A 3 éves tervvel kapcsolatban nagyon alkalmas volna, ha a vá­ros felvenné a programjába a Hu­szárlaktanya mögötti rész beépí­tését egész a körtöltésig. Ezl a részt fel kellene parcellázni. A ! belvároshoz közel van és minden­! felől könnyen megközelíthető. Fel ! kell hívni a város figyelmét arra, ; hogv a téglagyáraktól vonja be a gyártási engedélyt és a gyárakat helyezzék a körtöltésen kivül. Ez döntő jelentőségű lenne ennek a városrésznek a fejlődése szemponl­| Iából. Munkanélküliség Elbeszélgettünk egy gyári mun­kással is. Most munka nélkül van. Kercsüen panaszolja el, liogy nem tud munkához jului. Igaza van pe­dig a kommunistáknak, amikor a gyárak termelésének fokozását kö­velelik a tulajdonosoktól. Móravá­roson is kevesebb lenne a munka­nélküli, ha például a Délmagyar­országi Textilmüvek Rl. nem' ál­lította volna le teljesen aíiermelést. Azért, mert a gyár vezetőit feke­tézés miatt lecsukták, nem lenne szabad megengedni, hogy a dol­gozók igyák meg ennek is a levét. A Szegedi Kenderfonógyár is több­száz munkást ludna foglalkoztatni a mai létszámon kivül, haDéllérue a pamutfeldolgozásra. Remélik azon­ban Móraváros proletárjai, liogy a 3 éves terv révén munkaalkalmak­ból nem fogynak ki. Erre van is remény, meri többek között a ter­mésbetakaritás lilán a malmok ,is több munkást foglalkoztatnak majd. A paprikákikészités is na­gyobb lendületet vesz, ha az érlé­| kesités problémáját sikerül megol­| dani. Móraváros dolgozói jól látják, i liogy a Magyar Kommunista Párt harcol a legkövetkezetesebben a j dolgozókéri s ígérik, hogy elválasz­tásoknál sem feledkeznek meg er­ről. Az egyik gyufagyári dolgozó a munkáslakásokról szólva el­mondja, hogy a szegedi üzemek példái vehetnének a Szikra-gyufa­gyárról, amelynek a Külső Kál­vária uton bérháza van, ahol csak az üzem dolgozói lakhatnak csa­ládtagjaikkal. Ez ienne tehát Móraváros pro­blémáinak egyszerű keresztmetsze­te, nielv mögött azonban sok nyo­morúság, betegség és baj lakozik. Amit az uri Magyarország elmu­lasztott azt nekünk kell pótolni. ÁÍoraváros dolgozóinak helyzete segítség és támogatás után kiált. Mit vár a szervesett munkásság auguS2&ÉMS elsejétől Körkérdés a szakszervezetek vezetőihez Nem egész egy hónap választ el bennünket augusztus elsejétől. Számos nagyjelentőségű esemény­hez fűződik ez az időpont. Ekkor kezdjük el a 3 éves tervet, amely tervszerű gazdaságpolitikával a ter­melés és az életszínvonal fokozatos emelését leszi lehetővé. Augusztus elsejével lép érvénybe az uj kollek Liv szerződés is. Lapunk munka­társa kérdést intézett a szakszerve­zetek vezetőihez: mit vár a szerve­zett munkásság augusztus elsejé­től. Beraáth András a szakmaközi bizottság elnöke: — A szervezett munkásság augusztus elsejétől magasabb elet­szinvonalat vár. Ma már mindenki 1 tudja, hogv a munkásság hozta a legnagyobb áldozatot az újjáépí­tés, a stabilizáció érdekében. Most is készen áll SZÍVÓS munkával biz­tosítani, a 3 éves terv sikerét. Jog­gal elvárja azonban, hogy már a terv elindítása pillanatában bizto­sítsák számára a létminimumot. Gyólai István a szakmaközi bi­zottság titkára: — Augusztus elsejét a szervezett munkásság ugyanolyan bizalom­mal várja, mint egy esztendővel ezelőtt. Tudjuk, a reakció mindent elkövet, liogy megakadályozza a magyar nép felemelkedését. Ezút­tal is a munkásság szervezett és Julius 18-án a magyar-román és Jugoszláv ifjúság egy-egy küldötte találkozik Szegeden A második világháború után az egész világon elhatározták á demo­kratikus gondolkozású, haladó szelle­mű fiatalok, hogy világszövetségbe 'tö­mörülnek. A világszövetség legfonto­sabb célja az, hogy a világ minden népének ifjúságát közelebb nozzaegy­máshoz, mely révén elkerülhető lesz a jövőben a háború. A barátkozás szellemében egyes népek fiataljai mái­fel .jj vették a kapcsolatokat egy­mással. Kulturális és sportvonalon épitgetik a barátságot. Az elmúlt hé­ten Szegeden is hasontó kézfo-ása volt a romau és mqgyar ifjúságnak. Julius 20-án pedig Csehszlovákia fő­városában Prágában az egész világ ifjúsága találkozik egy ilyen baráti kézfogásra. A megnyitóra Európa minden részéből Testivál-staféták in­dulnak, melyek egyszerre érkeznek meg Prágába. Ezer és ezer kilóméte­rckríh veszik a stafétát lelkes haladó­szellemű fiatalok, hogy időben megér­kezhessenek Prágába. Sztalingrádbóil és az északi államokból már uton is van a staféta. A baráti kézfogán a legkiválóbb magyar ifjak is megjelen­nek és a magyar fiatalok elvállalták, hogy egyrészt "a Romániából, másrészt az Albániából induló stafétát egy nap egy éjjel elviszik a jugoszláv és ro­mán határtól a csehszlovák határig. A szegedi demokratikus ifjak már készülődnek is, hogy 18-án egyrészt Horgosnál belépő stafétabotot, más­részt pedig a Nagycsanádnál Románi­ából érkező stafétabotot átvegyék és Kiskunfélegyházáig vigyék. A MaDISz szervezetek sportolói készülődnek leg­jobban a stafétára. A MaDISz kezde­ményezésére vette fel a szegedi ifjú­ság a kapcsolatokat a román ifjúság­gal. A MaDISz-nak köszönhető az is, hbgy junius 18-án a magyar-román és jugoszláv ifjúság egy-egy kiküldöt­te találkozik Szegeden ünnepé,jyes külsőségek között. Eredetileg ugyan­is az volt a terv, hogy a staféta boto­kat Szegedrőt repülőgépen viszik Bu­dapestre. 8 Szegedi Állami Nemzeti Szinház Sieti műsora: Vasárnap esle fél 8 órakor: Hétfőn este fél 8 órakor: Kedd esle fél 8 órakor: Szerda este féi S érakor: Csütörtök: Fekete Péter. Operettbérlet B. 8. S/jökíelés a szcrályból. Munkáselőa­dás 8. Fekcle Péler. Szelvénybérlet. Évadzáró előadás Székely Mihály a budapesti Áll. Operaház tagjá­nak vendégfelléptével. Szftklelés a szerályból. Nyári szünet kezdődik. egységes erejével szállunk szem­ben minden gátolni igyekező tö­rekvéssel. Tudjuk* hogy a jövőben még keményebb küzdelem vár ránk. Bizalommal tekintünk a 3 éves terv felé, amely lehetővé le­szi életszínvonalunk emeléséi és a munkanélküliség fokozatos nieg­szünte'ését. Én a legblizlorabb'alap­nak a két munkáspárt és a szerve­zett munkásság .egységét látom. Magyar Mátyás a textilmunkások titkára: — Augusztus elsejétől a hiunkás­ság reálbérének emelkedését várja. Reméli, hogy végre könyörtelenül lecsapnak az árdrágítókra. Mert mit ér, ha több fizetést kap a dol­gozó, ha felemelt fizetésével még annyit sem tud vásárolni, mint az­előtt. Dani János a famunkások tit­kára: — A famunkások augusztus el­seje elé nagy reménységgel tekin­tenek. Az uj, kolleldiv szerződés lehetőséget nyújt számukra az élet­színvonal emeléséhez. A famunká­sok szerelnék, ha a jelenlegi kol­lektív szerződés hibáit figyelembe vennék és az uj kollektivtszerződés előtt árakat rögzítenék, mert csak igv érhetjük el az életszínvonal emelkedését. Halász György a kereskedelmi alkalmazottak titkára: — Várjuk az árak rögzítését, azt áruelosztás átállítását oly módon, hogy a Vidék jobban részesíül jönt'az ipari termékékből. A kisiparban és 'kereskedelemben dolgozók része­re a fölmondási idő rendezését, a munkanélküliség fokozatos fel­számolását. ördögh István a földmunkások titkára: A csongrádmegyei nincstelen földmunkások és kubikosok gazda­sági helyzetük javulását és olyan politikai légkört vürnak, amely le­hetővé teszi a békés és épitő mun­kát. Fizess eiő a Délmagyarországra

Next

/
Thumbnails
Contents