Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-04 / 149. szám

Hazaíérő t^^difocilyolc névsorát Rö^cSlfiiR Világ proletárjai egyesüljefelt I Szegecs, 1S17 julius 4, pénlek, iV. évf. 14S. sz. Ara: 40 fillér & * MAGYAR KOMMUNISTA FART DELMAGYARORSZAGhNAPILAPJA A minisztertanács hozzájárult a bankok államosításához A kormány lakjai csülörlökön délelőtt Dinnyés Lajos miniszter­elnök elnöklésével rendes heli mi­nisztertanácsot tarló fiak. A minisz­tertanács ez év szeptember 30-i«í meghosszabbította a nyugdlijas köz­szolgálati alkalmazottak elbírálá­sára megállapított határidőt. Hoz­zájárult a minisztertanács, hogy Károlyi Mihály volt köztársasági elnök rendkiviili követ és megha­talmazott miniszternek a demo­kratikus magyar köztársaságért egy emberöltőn át folytatott küzdel­meinek elismeréséül a köztársasági érdemrend babérággal diszitefl nagykeresztjét adományozzák. El­fogadta a minisztertanács a köz­művelődési filniinlézet létesítéséről szőlő tőrvényjavaslatot. A pénzügy­miniszter előterjesztette a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzhilézeli Központ első kúriájába taríozó részvénytársasági alakban működő pénzintézeti magyar tulajdonban lévő1 részvények állami tulajdonba való vételéről, szóló törvényjavas­latot. A javaslat szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nemzeti Bank alapszabályait a szükséghez képest módosítsa és ki­egészítse. A minisztertanács hozzájárult ahhoz a rendelettervezethez, mely a posta állami személyzete közé [ sorozza a postamesterekel és a pos­tamesteri alkalmazottakat. Elfogadta a minisztertanács az egyes mezőgazdasági iparvállalatok központi hasznosítására vonatkozó előterjesztést. Julius 4-én, pénteken délelőtt 11 órakor rendkívüli minisztertaná­csot lart a kormány és Nyárády Miklós pénzügyminiszter beszámol az időközi moszkvai tárgyalásairól. Antos lsfván pénzügyi államtitkár nyilatkozata: A hároméves terv a iparos életszínvonalát is emeli Egy százalékkal leszállílják a forgalmi adó kulcsát ©S Antos István pénzügyi államtit­kár előszobáját zsúfolásig megtöl­tötték a várakozók, mégis soronki­vül fogadta a Szegeden megjele­nő »Kisáparos-Kiskereskedő« cimü érdekképviseleti lap munkatársát, hogy a vagyondézsmával kapcso­latban felvilágosításokat adjon s a kisiparosok és kiskereskedők eset­leges aggodalmait eloszlassa. Antos államtitkár a kérdésekre kimerí­tően és megnyugtatóan válaszolt s nagyjelentőségű nyilatkozatát első­nek közöljük. — A hároméves terv adóvona­lon elviselhetetlen terheket jelent-e .majd a kisiparosoknak és kiskeres­kedőknek? — A hároméves terv finanszíro­zása óly módon történik — vála­szolta az államtitkár —, hogy ez­zel nem terheljük a kisembereket. A vagyondézsma érintetlenül hagy­ija a 75 ezer forint/alatt lévő vagyo­nokat. Ilvmódon a kisiparosok és kiskereskedők óriási tömege men­tesül a Ötézsma alól. Pénzügyi kor­mányzatunk általában arra törek­szik, hogy u© azoknak a terhelt növeljük, akik már ma is leijutottak a tel­jesítőképesség haláráig, hanem «]«?}«o^tem araknak c adó­alapját munkálja ki, akik mesz­sze elmaraihiak a teherviselés azon fokától, mely országosan a kisiparosság és kiskereskedő társadalom vállaira nehezedik. Éppen ezért ennek; a rétegnek nem kell emelkedő tehertől tartani," el­lenkezőleg, helyzetük javulására számithatnak. Á hároméves terv so­rán lényegesen nő a forgalomba kerülő árumennyiség; ugyanakkor a növekvő árumennyiség arányá­ban a bérek és fizetések emelésé­vel arányosan növekszik, a Vásárló­erő. A kereskedők es iparosok, szá­mára ez annyit jelent, hogy emel­kedő forgalomra számiihatnak s nem kell tartani attól, ha lesz ele­gendő áru, csökken a vásárlóerő. Ilymódon a növekvő forgalom mel­Mett a kisiparos iés"kiskereskedő tár­sadalom részére is meghozza azt az étetnivócmelkedést, amely ál­talában a hároméves terv kulcsa. — A hatszázalékos adókulcsra felépített együttes kereseti és jö­vedelmi adózás terén lesz-e köny­nyebbség g tervgazdálkodás alatt? — 1948 május 1-ével igyekezni fogunk a forgalmi­adé jellegű egyenesadó helyett „ a ?ísrt*» tövedelemre ©jvilclí egyenes adózásra áttérni. Ad­dig is, augusztus 1-én a 6 szá­zaiékos kulcsot 5 százalékra kívánjuk leszállítani, ami máris teherkönnyitést jelent a kereskedő és kisiparos réteg szá­mára — fejezte be nagyjelentősé­gű nyilatkozatát Antos államtitkár. látszatra tetszetős javaslattal fordult a nemzetgyű­léshez Taksonyi János kisgazda­képviselő, amikoris az egységes 80 forintos búzaár mellett foglalt ál­lást. Mint ismeretes, csupán a be­szolgáltatási gabona árát állapí­tották meg 00 forintban. A tizen­öt holdon aluli gazdák szabadon rendelkeznek gabonájukkal és 80 forintért adhatják eí. A tizenöt holdon felüli gazdák is csak a beszolgáltatás! gabonáért kapnak GO forintot. Ha teljesitik a be­szolgáltatást, a többi gabonájuk­ért szintén 80 foyinlot kaphat­nak. Arról van tehát szó, hogy az állam fizessen többet a beszol­gáltatási gabonáért. A kisgazda képviselő javaslatára kisgazda földművelésügyi miniszter vála­szolt. Nagyon helyesen rámuta­tott arra, hogy az állam nincs abban a helyzetben, hogy a kí­vánt módon felemelje a'beszol­gáltatást gabona árát. A felemelt gabonaár egv ujabb inflációs fo­lyamatot eredményezhet, amely nem lehet érdéke a módosabb gazdáknak sem. Megjegyezni kí­vánjuk, hogy a Gazuasagi Főta­nács rendelkezése értelmében az augusztus elsejéig beszolgáltatott gabonáért 70 forintot, szeptem­ber elsejéig 155 forintot fizet az áll am. Tehát lehetőség van ar­ra, hogy a tizenöt holdon felüli gazdák magasabb árat kapjanak .a beszolgáltalási gabonáért. Eredménytelenül végződött a párizsi értekezlet Molotov leleplezte az álcázott beavat­kozási törekvéseket Ma választják meg et i^easiaseígyCllés uf elooRéi A nemzetgyűlés csütörtöki ülését it órakor nyitotta meg Kéthly Anna alelnök. Közölte a nemzetgyűléssel a miniszterelnök átiratát, amely sze­rint a minisztertanács Varga Béla nemzetgyűlési képviselőt magyar ál­lampolgárságától megfosztotta. Az ál­iratot további intézkedés megtétele végeit az összeférhetclenségi bizott­sághoz tették át. Taksonyi János (kisgazda) napirend előtti felszólalásában a mezőgazda­sági érdekképviseletek és a kettős búzaár kérdésével foglalkozott. Feli­szó falasában sürgette a mezőgazda­sági érdekképviseletek megalakulását, s amennyiben lehetséges a búzaár (megállapítását a kormányzat vegye megfontolás alá s a buza árát egy­ségesen 80 forintban állapítsa meg. Erős János köze 1 lá tsügyi minisz­ter válaszában hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk rettenetesen lerom­lott állapotban van. Ami a mezőgaz­dasági árkérdést illeti, eddig is tör­tén lek bizonyos kiegyenlítések a me­zőgazdaság javára. A kormányzat Ígé­retet tett arra, hogy amikor á 3 éves terv megindul augusztus 1-vel, meg­próbálja a tavalyi ármegállapítások­nál a mezőgazdáság hátrányára ke­letkezett hibát kiküszöbölni. Ügyel­nünk kelt azonban arra, hogy meg ne rontsuk az árszínvonalat. Ha ezt elrontjuk, újból infláció keletkezik ós cz hátrányára válik az újjáépülő de­mokráciának és csak a spekulán­soknak kedvez. Az elnök ezután szünetet rendeltei. A nemzetgyűlés délutáni ülésén Varga Béla nemzetgyűlési tagságát megszűntnek jelentetfék ki és elhatá­rozták, hogy ' a nemzetgyűlés uj el­nökét pénteken választják meg. A három külügyminiszter párizsi értekezlete szerdán' tartotta utolsó ülését. A konferencia ezzel be is fe­jeződött és Molotov csütörtökön ha­zautazott Moszkvába. A szerdai uloísó ülésen Mofotov felszólalt és a francia tervet bírálva újra és utoljára világosan kifejtette a szovjet kormány álláspontját. Meg­állapította, hogy a francia terv nem különbözik az angoltól. Ez is egy ujabb szervezetet helyezne az eu­rópai államok fölé, mely beleavat­kozna ezen országok belügyeibe, sőt a kulcsiparok fejlődésébe. S mindezt egy egyelőre még csak körvonalaiban ismeretes segély fejében követelnékI Történi ugyan szóbeli Ígéret arra nézve, hogy nem fognak beleavat­kozni a belügyekbe, azonban a bi­zottságnak kitűzött feladatokból nyil­vánvaló, hogy az európai országok ellenőrzés alá kerülnének. »A javas­lat — mondotta Molotov —, az ame­rikai hitel elnyerését attól leszi füg­gővé az egyes országok számára, hogy mennyire engedelmeskednek a fen­tebb említett szervezetnek. A .szov­jet kormány semmi esetre sem csat­lakozhat ehhez!« A továbbiakban Mo­lotov rámutatott.árira, hogy ha az európai országok gazdásági éleiének újjáépítésében a íiiintö szerepet az USA-ra hárítják, és nem magukra az európai álla­mokra, ez az irányzat ellentétben ált az európai érdekekké!, mert a gazdasági íüg^cílcnségrő' s ez­zel a nemzeti szuverenitásról vaíá lemondáshoz vezeihel. A szovjet kormány — mondotta Mo­íotov — „ hejyeslü a nemzetközt együtt- ságbadöntésében! működés kiterjesztését, nem hajlandó azonban segítséget nyújtani ahhoe, hogy valaki gyengébb és kisebb álla­mok rovására rendezze ügyeit, mert annak semmi köze az államok rendes együttműködéséhez. A Szovjetunió hajlandó támogatni az európai é« egyéb államok olyan gazdasági együttműködését, mely az egyenlőség­nek és a nemzeti érdekék tiszteletben­tartásának egészséges alapján éli. A francia javaslat megvalósítása követ­keztében Európát csoportokra szakí­tanák iés elősegítenék az uralomra törő szindikátusok terveit. A szov­jet kormány óvta ettől a többi ha­talmakat. A párizsi értekezlet záróülésóvel kapcsolatban a l'Humanitó azt irta, hogy Bevin és Bjdault folytatni fog­iák tárgyalásaikat. tMinden világosait látó hazafinak -- irta a lap, — állj t-t kell kiállani, mielőtt még késő fenne.* Ezt a hírt, (a tárgyalások egyoldalii folytatását, a Szovjetunió kizárásává^ a íondoni rádió párizsi tudósítója is megerősíti. A terv átlátszó: olyan indítványo­kat terjesztettek a Szovjetunió elé, melyet az el nem fogadhatott, hacsak fei nem adja harcát, melyet a népek szabadságáért és .függetlenségéért folytat. Miután nyilvánvaló, hogy ezt nem leszi meg, könnyen .lehetett el­fogadhatatlan javaslatok elutasítására kényszeríteni. Ezekután a világ re­akciós sajtója megint rágalom had já­ratot fog indítani a Szovjetunió el­len, mellyel »nem tehet együttmű­ködnie. Valóban: a Szovjetunió nem fog együttműködni a kis népek rab­írt fc.

Next

/
Thumbnails
Contents