Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-27 / 169. szám

G DELMAGY ARORSZAG Vasárnap, 1947. julius 27. Az uj választójogi törvény Az egész ország nagy várakozással tekint az augusztus végi választások elé, melynek eredménye mérföldköve a magyar demokráciának. Éppen ezen fontosság miatt tartjuk szükségiesnek.. hogy jninél szélesebb körben ismertessük az ui választójogi törvényUivaslatot s a választás mikénti lefolyását azon célból is, hogy magük olvasóink is őrködjenek azon, illetéktelen személyek ne gyakorolják Választójogukat s ezáltal hátrányosan ne befolyásolják a választás eredményének kimenetelét. : Áz 1915. évi VIII. t. c. meglehetős tág körben biztosította a választójogot s ennek volC a következménye a?, hogy oly egyének is ' nyertek választójogot, kiknek múltbeli magatartása semnnképen sem tette indokolttá, liogy a demokralukus Magyarország mikénti politikai fejlődésében bármely irányban is hallassák szavukat. Ezen hiányosságokat volt hivatva pótolni az uj választójogi törvényjavaslat, mely az előzőhöz képest szigorítja a választójog előfeltételeit, s ezáltal oly jelentős rétegeket rekeszt ki a választójog gyakorlásából, mely réteg részvétele demokratikus fejlődésünk szempontjából nem volt kívánatos: Az uj törvényjavaslat szerint a választásokat az előző országgyűlés feloszlatásától számított 60 nap alatt meg kéli tartani, az ilyinódon megválasztott képviselők megbízatása négy évre szól. A képviselőket tilkos választással választják meg. Egy mandátum elnyeréséhez a régi választójogi törvény 12.080 érvényes szavazalául szemben az uj lörvény szerint 14.000 érvényes .szavazat szükséges. Hatvan képviselőt viszont országos lajstrom alapján választanaik. Kinek nincs válasziójoga Választójoga van minden 20 ével betöltött magyar állampolgárnak. Nincs választójoguk azoknak, akik 1945. évi VIII. 1. c. 9. szakaszában felsorolt cgyesülelckben, éspedig: Antibolsevisla Ifjúsági Tábor, Baross Szövetség, Étclközi Szövetség, Ébredő Magyarok Egyesülete, Honszeretet, Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, Kettőskereszt Vérszövetség. Levente Egyesület, Magyar Jövő Szövetség, Magvar Országps Véderő Egyesület (MÜVE), Magyar Élet Pártja, Magyar Megujulás Pártja, Magyar Orvosok Nemzeti Egyesület, Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Magyar Tudományos Fajvédő Társaság, Magyar Ügyvédek Fajvédő Egyesülete,*Nemzeti Munkaközpont, Népakarat Pártja. Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom, Országos Vilézi Szék. Országos Nemzetvédelmi Bizottság, Turul Szövetség, Zsidókutató Intézet, 1919. juliusi Bajtársak SZŐH vétségé, Társadalmi Egyesületek Szövetsége, Magyar Keresztény Nemzeti Ligában, vagy a MagyarNémet Társaságban és pedig a Baross Szövetségben, Honszeretet és Levente Egyesületben csak az. ( aki országos vagy megyei vezető' liszlségct töltött be, a többi egye-J sületben az, aki bármilyen tisztséget viselt." Kivételt képez, akit az igazolási eljárás során fellétel nélkül igazollak, vagy aki tisztéről i még 1911. évi juniiis hó 22-'c előtt j lemondott és ezt követően antifasiszta magatartást tanúsított. Nem szavazhatnak! továbbá a kitelepítésre kötelezett svábok, valamiül a feloszlatott szervezetek vezetői, kivéve ez utóbbiak közül azokat, akik tisztségükről 1911. évi juniius 22. elölt lemondtak és azóta dcniokrallkus magatartási tanúsítanak. A mandálumok feloszlása Megszorítási jelent a régi választójogi törvénnyel szemben az ui törvény annyiban, amennyiben kizárja a választójogból azon köztisztviselőket, akiket deinokráclaellenes magatartásuk mialt B-listáztak, nyugdíjaztak, vagy nyugdijukat csökkentették, továbbá azon tisztviselők, Okikét magánvállalatok politikai okok miatt bocsátottak el. Nincs választójoguk azoknak, akik nyugatra távoztak és annét csali. 1945 október 31. után térteik vissza. Részletesen szabályozza a javaslat az internáltak és rendőri felügyelet alatt állók közül a választójoggal bíró személyek választójogát is. Lényegesen megszorítja az ui törvény a választhatóság fellételeit ia. Eszerint nem választhatók a régi fasiszlapűrlok képviselői és jelöltjei. Ezen párlokí: a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom, Népakarat Párt, Magyar Megújhodás Párt, a Nemzeti Egység Pártja és a Magyar Élet Pártja. Nem választhalók továbbá fasiszta újságírók és folyóiratok szerkesztői és kiadói. Afánlás Korlátozza a javaslat az 1945. évi választáson még nem szerepelt pártok indulási jogát is. Eszerint olyan párt, mely a 15-ös választáson részt nem vett, csak akkor indulhat, ha megfelelő számú ajánlással tudja igazolni indulásának létjogosultságát. Az uj lörvény szerint az ország 16 választókerületre oszlik, mely, választókerület összesen 631 jelöl- ( tet állit. A bennünket érdeklő Csongrád, Csanád megyei .választókerületben 36 Jelölttől indulhatnak! a párlok. Országos lajstrom alapján csak nz a párt juthat képviselői mandátumhoz, mely legalább 80.600 szavazatot kapott s etlőt függetlenül legalább egy kerüI el ben egy mandálumhoz jutott. A választási jegyzék helyesbítése A közelgő képviselőválasztásokkal kapcsolatban szükségessé vált a nemzetgyűlési válaszlói jegyzék 1917. évi helyesbítése. Ezenjielyesbitésre szükség volt az 1945 év óta beállott választásoktól függetlenül az ui választójogi törvény következtében is. Ezen helyesbítést a belügyminiszter 510.001/1917. B.M. sz. rendeletével el is rendelte. Ennek értelmében elrendelte a választójogosultak összeírását. Ezen összeírás céljából összeiróbizottsá; flokát kell alakítani. Minden szavazókörben az állandóan abban a községben lakó választókból öszszelró bizottságot, továbbá minden városban az állandóan ottlakó választókból központi összeíró bizottságot kell alakítani, mely bizottságok feladatuk elvégeztével fczavazatszedő, illetve választási bizollságokká alakulnak át. A bizottság tagjai a polgármester kezébe esküt tesznek le, illetve fogadalmat, mely eskü, illetve fogadalom értelmében kötelezettséget vállalnak, hogy feladatukat lúven és részrehajlás nélkül fogják teljesíteni. Törvényhalósági jogú és megyei városokban, továbbá községekben a hivatkozóit rendelet értelmében a polgármester, kerületi elöljáró, illetőleg a községi főjegyző 1917. évi iulius hó 21-a állapottal köteles számbavenni hogy az uj 600-as szavazóköri beosztás mellett az előző választási törvény szerint 400-as' szavazóköri beosztás volt, hány ilyen szavazókör felálLilása szükséges. Minden községet, melyben 600-nál kevesebb választó van, továbbá minden községtől 5 kilométernél távolabb fekvő tanyai települést önálló szavazókörnek kell tekinteni, függetlenül szavazói számától. Kerületi elöljáró* polgármester, illetőleg községi jegyző még 1947. évi julius 22-én köteles volt a Nemzeti Bizottságot, továbbá a Függetlenségi frontba tömörült öt pártol felhívni, hogy az . összeíró bizottságok kiküldendő lagjelölése céljából legkésőbb julius 26-ig jelöljék ki. Az eskü lelélcle ulán a kiküldöli bizottsági tagok kötelesek kijelöli szavazókör önkin l ülést tartani s ezen az ülésen elnököt, lielyelles elnököt és jegyzőt választani. A bizottságba, tekintettel arra, hogy a 3 éves terv végrehajtása fokozottabb mértékben veszi igénybe a közigazgatási tisztviselők munkaerejét, közigazgatási tisztviselő nem jelölhető. A nemzetgyűlési válaszlói névjegyzék helyesbítésével kapcsolatos összeírást a házmcgbizotlak, ezek hiányában pedig a helyi Nemzeti Bizottság által kijelölt összeíró biztosok végzik. A választói névjegyzék Összeállításai számlálólapok ulján történik. A számlálólapokai a Nemzeti Bizottság állal kijelölt összeiró biztosok ulján kézbcsi(ik ki. Számlálólapot kell kapni mindenkinek, aki 20. évét betöllötle, vagy pedig a választás évében betölti. A számlálólapokat sajátkezű aláírással, vagy kézjeggyel kell megerősiteni. Azok helyett, akik a számlálólapon testifogyalkozásuk miatt, vagy más okból aláírni nem tudják, az akadályozó körülmény megjelölésével az összeirt fél viszonyait ismerő hozzátartozója, munkáltatója, alkalmazottja, vagv szomszédja is aláírhatja. A kitöltött számlálólapokat az összeíró biztosok szedik össze. Különösen fontosnak tartjuk. Magyar • • Elelmiszerszállitó es • Arukereskedelmi R.-T. BUDAPEST HENTBRRUGYflRO Steberl András GYULA hogy az összeíró biztosoknak mindenki készséggel álljon szolgálatára, mert csak ilymódon lesz elérhető a törvény azon célja, hogy tényleg csak választójogosullsággal biró személyek gyakorolják szavazati jogukat. Az összeiró biztosok az összegyűjtött számlálálólapokat az összeiró hizöttságnak [ adják át. A bizottság az összeirott adatok helyességét, ha valóságuk iránt kétely merül fel, hivatalból köteles felülvizsgálni. Jogában áll tanukat megidézni, szükség esetén elő is vezettetni. Az összeiró bizottság a számlálólapok adatai alapján az összeirt személyek választójoga tárgyában 8.nap alatt köteles határozni. Határozatát a számlálólapra vezeti át, külön csoportosítva az elfogadott és visszautasított számlálólapokát. Az összeiró bizottsága számlálólapok alapján állftja össze egyes szavazókörök ideiglenes névjegyzékét. Az ideiglenes válaszlói névjegyzék első példányát az összeiró oizottság a számlálólapokkal együtt megküldi a központi összeiró bizottságnak. A második példányt közszemlérelétei céljából a polgármesternek, jlletve községi elöljáróságának, mig a harmadik példányt szavazás céljára tartja meg. A negyedik példányt házankinl csoportosítva, állandó kifüggesztés céljából a háztulajdonosnak kell megküldeni. Továbbá példányok a"pár-t tok helyi meghizottainak adandók őt. Az ideiglenes választói névjegyzék városokban a városházán, községekben a községházán szavazókörönklnt csoportosítva, 3 napra reggel 8 órától, este 20 óráig közszemlére teendő. A közszemlére telt névjegyzéket bárki betekintheti és lemásolhatja. Az ideiglenes választói névjegyzék ellen saját személyét illetően a névjegyzékből való kihagyás miatt bárki felszólalhat, a közszemléretétel megkezdésétől számított 8 nápon belül. A felszólamlás beadásáról a központi összeiró bizottság elismervényt köteles adni. A felszólamlások tárgyában a központi összeiró bizottság szükség esetén helyszíni kiszállás alapján 8 nap alatt határoz és határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A végleges névjegyzéket három napra éppen ugy közszemlére kell Tíitenni, mint az ideiglenes választói névjegyzéket. Amennyiben a választói névjegyzék összeállításánál tudomásunkra jut oly körülmény, melynek folytán választójoggal nem bíró személyek vétettek fel a névjegyzékbe, vagy válaszlót jogosultsággal biró személyek hagyattak kl belőle, hozzuk ezl haladéktalanul a válnsz'á-J bizottság tudomására. mert demokratikus választás és ennek eredményeként a demokrácia győzelme csak akkor lesz elérhető, ha mindannyian éberen őrködünk a választói törvény rendelkezéseinek szigorú betartására. DUGÁSZ Oilot: Károlyi n. 3. Ütem Tápé! utc* 7. fest, tisztít BÚTORT Készen legolcsóbban vásárolhat vagy rendelhet felelősség mellett. i Kakuszl mü&sztalosnál. Kossuth Lajos s.-nf 5. Megrongált bútorokat a legolcsóbban javítok.